Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

^ 1982. március 25., csütörtök m ra T T E23 1 1 La A I Nemcsak „fl játszma vége” H néptánctól a szépirodalomig A hazai románság művelődése Kulturális átalakulásunk folytonosságát is bizonyítja kortárs művelődésünk ellent- mondássossága, amely nem egyszer ellentétes irányza­tokban, s leginkább formai jegyekben nyilvánul meg. Ez a szélsőségesség természete' sen arra int bennünket, a közönséget, hogy kritikával fogadjuk ezt az ellentmon­dásosságot. Kritikával, de nem ellenségesen. Helye van minden olyannak — legyen az első pillantásra csak a már említett formailag új, ami tán kellemesebb a ko­rábbinál —, ami elveinket, munkánkat, fejlődésünket, céljaink megvalósulását szol" gálja, sajátos, eszközrendsze­rével modellezi. Ha a művelődés ágazatai­nak már-már genetikus át­alakulását vesszük szem­ügyre, alighanem az ismeret- terjesztésnek, ezen belül is a művészeti ismeretterjesz­tésnek „a régit az újban megtartani" köznapi gyakor­lata tűnik fel. Tömörebben: ismeretterjesztésünket ne­hezen tudja meghódítani az új forma, ami szükséges len' ne, már a jó és kellő tarta­lom elfogadtatásához, köz­kedveltebbé tételéhez. Mert mi is van valójában? Pél­dául a reprezentatív jelzővel ellátott, de semmi változást nem jelentő előadásforma különböző segédletekkel. Most azonban — azazhogy 1981. októberétől mostanáig — egy újjal találkozhattunk. S az újat köszönteni kell... A megyei Jókai Színház alkalmi társulásai minden­kor Udvaros Béla rendező irányításával, valamint a TIT megyei szervezete egy hatrészes sorozatot tervezett el az említett őszön, majd az eltelt hat hónap alatt meg is valósította. Amolyan illusztrációra épülő sajátos előadássorozat volt ez. És fura címmel: Elvégeztetett — Aggódás a világ sorsáért. Nemcsak fura, rémisztő is a cím. Az ötlet mégis kitű­nő lett volna. Felrázni a kö­zönséget, felébreszteni lelki­ismeretét, felkelteni ereden­dő békevágyát. Az azonban már aligha biztos, hogy az illusztrálásnak vett hat e- századi, és minden esetben az embertelenséget és a pusztítást, (pusztulást?) meg­A Dél-Alföld amatőr színjét- szóinak hagyományos fesztivál­ját rendezi meg a Megyei Mű­velődési Központ, felszabadulá­sunk 37. évfordulójának előes­téjén. A csoportok — a három vendéglátó békéscsabai mellé az orosházi, a csorvási, a szabad- kígyósi és az endrődi, valamint tizenhárom együttes Szolnok, Csongrád, Hajdú-Bihar és Bács- Kiskun megyékből — április 2- án reggel érkeznek meg a há­romnapos találkozó színhelyére, az ifjúsági és úttöröházba. Az ünnepélyes megnyitó dél­után 2 órakor lesz. ezt követő­en a nagyterem színpadán már­is megkezdi ;t bemutatók sorát elevenítő színpadi mű ekép- pen alkalmas volt az önma­gában nagyszerű cél elérésé­re. Ügy tűnik, hogy a soro­zat címe után eredetileg tett kettős írásjel — felkiáltó és kérdőjel volt — közül az egyik, a kérdő kopott el. A sorozat pódiumszerű és - mindenkor túl bőre mérete­zett, nem mindenkor szüksé­ges részletességű elő-, közép- és utóismertetőkkel telített előadásait nemcsak a békés­csabai értelmiségi klub vi­szonylag kis számú közönsé­ge látta. Másutt, kisebb .te­lepüléseken is volt belőlük előadás. A közönséget pe­dig zömében középiskolások alkották. Az is köztudott, hogy a tankönyvek világiro­daimat taglaló részében igen kevés jut erre a század­ra főképpen drámaügyben. Ezért sem lehet szó' nélkül hagyni például a legutóbbi, a záróest tárgyi tévedéseit. A záródarab, a Nobel-dí- jas Samuel Beckett talán legmorbidabb és az iroda­lomtörténészek által is csak egy darabjának tartott A játszma vége című egyfel- vonásosa volt. A rendezvény összidejének felét (!) kitevő ismertetőben többször el­hangzott, hogy az ír szárma­zású, különc dráma- és re­gényíró a karibi válságra mintegy írói feleletül alkot­ta meg 1961-ben ezt a meg­lehetősen pesszimista vég­kicsengésű művét. Csakhát a dátum nem stimmel! Oszto- vics Levente szerint (A játsz­ma vége — modern egyfel- vonásosok: •— Európa Könyv­kiadó, 1969.; II. kötet, 406. oldal) az antidráma eme darabja 1957-ben íródott... Nagy különbség! És nem ez volt az egyetlen tévedés! Mindezek után könnyű lenne kézlegyintéssel azt mondani: volt egy önmagá­ban nagyszerű kezdeménye­zés, egy új és .szimpatikus is­meretterjesztő forma, ami­nek épp elég a hibája ah­hoz, hogy a „játszma vége” legyen. De ez nem igaz, nem lehet igaz! Hiszen hibái el­lenére is ez a sorozat űrt igyekezett betölteni. S ha megszakadna a folytatás, is­mét érződne a hiány. az orosházi Deszka Színpad. A késő éjszakáig tartó első napi program táncházzal zárul. Szombaton, 3-án délelőtt szak­mai tanácskozás lesz, délután pedig az ifiház nagytermében és emeleti tanácstermében tovább folytatódnak a bemutatók. A vendégek tiszteletére a fesztivál második napját filmvetitéses diszkó zárja. A búcsúnapra, va­sárnapra már csak szakmai ta­nácskozás és a zsűri eredmény- hirdetése marad. Természetesen a mostani színjátszónapokon részt vevő együttesek már az új rendszer szerint kapják meg mi- n ős í t ö bos oro 1 á sa i k a t. —ni— A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége a festői szépségű Gyula váro­sában, Békés megye hajda­ni székhelyén fejti ki tevé­kenységét. A műemlékeiről, várszínházáról és strandfür­dőjéről híres, magyarok, ro­mánok és németek által la­kott kultúrváros nem vélet­lenül lett a szövetség szék­helye, hiszen Gyula éppen a román nemzetiség által szór­ványosan lakott terület (Haj­dú-Bihar, Békés és Csongrád megye) központjában fek­szik. A román szövetségnek, azon túl, hogy képviseli a román nemzetiségű emberek érdekeit, kiemelt feladata az anyanyelvi kultúra ápolása, a magyarországi románok közművelődésének az anya­nyelvi iskolai oktatás fej­lesztésének támogatása. A közművelődési célok valóra váltásában a - legfontosabb szerepet ma is a román nem­zetiség által lakott települé­seken működő iskolák, mű­velődési házak, klubok játsz- szák. A Gyulán működő Nicolae Balcescu román tanítási nyelvű gimnázium és az ál­talános iskolák színjátszókö­rei, irodalmi színpadai, tánc­csoportjai, a falvakban mű­ködő felnőtt tánccsoportok rendszeresen fellépnek ki­sebb falvakban és városok­ban egyaránt. A legjobb ének- és táncegyüttesek mű­sorait már sokszor sugározta a Magyar Tel'evízió is. A Ma­gyar Rádióban is gyakran elhangzik egy-egy összeállí­tás a magyarországi román­ság népdalaiból. A rádió ro­mán nyelvű műsora, amely már hetente jelentkezik, egyre népszerűbb. Hamaro­san elkezdődik a televízió ro­mán nyelvű adása is. Immár harminckettedik évfolyamába lépett a ma­gyarországi románság lapja, a szövetség sajtóorgánuma, a Foaia Noastra című hetilap. A Gyulán megjelenő nyolc­oldalas újság széleskörűen tájékoztat a mintegy 20—25 ezer lelkes magyarországi ro­mánság életéről, hazánk kül- és belpolitikájáról. A többi magyarországi nemze­tiségi laphoz hasonlóan a Foaia Noastra is a nemzeti­ségi hagyományok, az anya­nyelv és az anyagi kultúra ápolására, fejlesztésére buz­dít. Népszerű a szövetség ki­adásában évente megjelenő kalendárium (Calendarul nostru). Rendszeresen be­számol például arról, hogy egy év alatt milyen gazda­sági vagy kulturális fejlődé­sen mentek keresztül a ro­mán nemzetiségű települé­sek, hírt ad a magyar nem­zetiségi politika gyakorlati vívmányairól, de ugyanak­kor szól a teendőkről is. A kalendáriumot elbeszélések, versek, portrék, lejegyzett népszokások, anekdoták, népmesék színesítik. Amióta Gyulán megala­kult a román nemzetiség bá­ziskönyvtára, egyre jobb a községi könyvtárak román könyvekkel való ellátása is. A legutóbbi évtizedben egy­más után jelennek meg a Tankönyvkiadó Vállalat nemzetiségi szerkesztőségé­nek gondozásában a hazai román nemzetiségű szerzők kötetei: irodalmi antológiák, népmeséi gyűjtemények, ver­ses- és novellás kötetek. E kötetek sorát, az 1973- ban megjelent Muguri (Rü­gyek) című' antológia nyitot­ta meg. Kár, hogy a kritika nem figyelt fel rá, hiszen a Muguri kiadása új korszakot nyitott a magyarországi ro­mán nemzetiségi kultúra fej­lődésében. Az antológia leg­rangosabb írásai szerzőjének, Ilié Ivanusnak azóta két ön­álló, verseket és versfordítá­sokat, majd novellákat és novellafordításokat tartalma­zó kötete is megjelent. Az antológia egy másik szerző­je, Hocopán Sándor, Ale­xandria Hocopán azóta szin­tén több kötetet jelentetett meg: román népmesegyűjte­ményeket, szólásmondásokat. Az utóbbi években a kritika minden megjelenő nemzeti­ségi könyvre reagál, s ezzel több önbizalmat, buzdítást ad a szerzőknek. A felnőttek művelődésének bázisát a ro­mán klubok és a művelődési házak képezik. TIT-előadá- sokat, író-olvasó találkozó­kat szerveznek, és hagyo­mányápoló művészeti tevé­kenységet folytatnak. A kö­zelmúltban Budapesten is megalakult egy román klub, Debrecenben pedig most hozzák létre, hogy az oda- származottak anyanyelvükön beszélgethessenek, művelőd­hessenek. A nemzetiségi falvakban a Román Szocialista Köztár­saságból érkező együttesek is fellépnek. A nagyváradi és az aradi magyarországi ven­dégszerepléseinek mindig nagyszámú közönsége van. A vendégszereplésekre a ma­gyar—román testvérmegyei kapcsolatok (Hajdú-Bihar — Bihar — Békés—Arad me­gye) keretében kerül sor. Ebben is jelentkezik a gyak­ran emlegetett ,.híd”-szerep. A kulturális értékek cseré­jére mind nagyobb az igény az emberekben. Remény van arra, hogy a jövőben köl­csönösen bővülnek a két or­szág közötti kulturális kap­csolatok a két nép érdeké­HANGSZÓRÓ Köldökzsinór A minap baráti körben szóba került a tömegkommu­nikáció. Jobban mondva az, hogy a napi információéhsé­günket a rádió vagy a tele­vízió elégíti-e ki jobban. Tu­dom, a rádiósok és a tévé­sek igencsak haragszanak, ha összehasonlítják őket. Egyet azonban nem szabad elfelejtenünk: bár az egyik körte, a másik alma, de mindkettő- gyümölcs. És ál­talunk, a hallgatók-nézők ál­tal szeretett gyümölcs. Nos, a beszélgetésből érdekes kö­vetkeztetések születtek. A rádió (és azért a tévé is!) ma már legalább annyi­ra köznapi, mint a napi ke­nyér. Igen, az agyunk kenye­re! Ügy is lehet fogalmazni, hogy köldökzsinór, ami ösz- szeköt bennünket a tágabb külvilággal. A reggeli ébre­dés után szinte minden csa­ládnál a legelső: felkattin- tani az asztali vagy a zseb­rádiót, amin a Kossuth jön be. Csak utána következhet a kávéfőző bekapcsolása. Mondják, az információ- robbanás korát éljük. Le­gyünk büszkék arra, hogy a Jó reggelt! című napi műsor nagyszerű gárdája még ed­dig megóvott bennünket tő­le. Okos és politikus műsor- szerkesztésükben a minden­ki számára fontosnak szánt információk, hírek figyel­münket a rádió hangszórójá­hoz vonzzák. A munkába menet előtti „siess fiam a borotválkozással, én is sze­retnék fogat mosni, a gye­rek is elkésik” naponta uná- sig ismételt mondatsorhoz az idegborzolást megelőző kel­lemes zeneszámokkal, amo­lyan lelki és szellemi földe­léssel szolgálnak bennünket. Hiszen aligha akad olyan ember, ak.L reggel csak a rá­diót hallgatná. Több és más a dolgunk. A köldökzsinór­tól azonban nem szakadha­tunk el. Ez a Jó reggelt! A na­punkat, hangulatunkat, az első impresszióinkat adó és meghatározó, tájékoztatni, szórakoztatni, felkészíteni tudó műsor. Aztán este is! Kérem, próbálják ki csak egyszer: előbb meghallgatni a Kossuth Esti magazinját, utána megnézni a Tévéhír­adót. Hiszen egész napon át úgyis hat még a hajnali-reg­geli műsor orientáló hatása. Annak alapján vesszük ke­zünkbe és lapozzuk-olvassuk kedvenc újságunkat. Az se­gít a válogatásnál. Az Esti magazin segíthet a híradó nézésében? Igen! A kettő erősíti egymást. Nem is von­hatjuk ki magunkat hatásuk alól. Elvégre, ha elvágnánk magunkat ettől a köldökzsi­nórtól, az .. . Fejezzük be tán úgy a mondatot: információ nélkül nem élhetünk. S hogy az így, ilyen formán árad a rádióból, a Kossuth, a Pe­tőfi és a harmadik hullám­hosszairól, ' azt köszönjük meg. Mindenkinek, akit il­let. (N. L.) ben és javára. Roxin László V méhkeréki hagyományápoló csoport (Kiss János felvétele) (Nemesi) április 2-4: Békéscsabai színjátszó napok Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Balettzene. 9.20: Népzene Görögországból. 9.44: Zenevár. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Cigánydalok. 10.56: A francia történelem dalai. 11.20: A Válaszolunk hallgatóink­nak különkiadása. 11.40: Tatárpuszta. 12.35: Bevallom magának. 12.50: Zenemúzeum. 14.04: Szabadpolc. 14.34: Grieg: c-moll szonáta. 15.05: Bárdos Laios kórusművei­ből. 15.30: Csiribiri. 16.05: Gelléri Andor Endre válo­gatott művei. 16.15: Népzenekedvelőknek. 16.45: Hófehérke és a hét törpe. 17.07: Mi közünk hozzá!?... 17.32: Könnyűzene gitárra. 17.44: Rádiószínház. 18.30: Esti magazin. 19.30: Verbunkosok, nóták. 20.00 : Közéleti közelképek. 20.30: Szv.iatovszlav Richter két zongoraversenyt játszik. 21.40: A Dunánál. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Magyar fúvósok. 23.30: Ravel: F-dúr vonósnégyes. 0.10: Három Marenzio-madrigál Petrarca verseire. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Nóták. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Nemzetiségeink zenéjéből. 12.55: Ihatatlan, ivóvíz. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Lendvay Kamilló gyermek­muzsikájából. 14.00: Színe-java. 16.00: Látogatóban. 16.35: idősebbek hullámhosszán. 17.30: Húszas stúdió. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Szociológiai figyelő. 21.08: Kabarécsütörtök. 22.08: Vincze Ottó szerzeményei­ből. 22.38: Népdalok. 23.20: Sztár született. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Otto Klemperer vezényel. 11.05: Klasszikus operettekből. 11.45: Híres előadóművészek Brahms-felvételeiből. 13.07: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 13.28: Cherubini: Az Abencerrá­gok. 16.00: Zenei Lexikon. 16.20: A zelnicehajú lány — be­mutató. 16.56: Popzene sztereóban. 18.04: Magyar zeneszerzők. 19.05: Nem tudom a leckét! 19.35: Orgsz operákból. 20.32: A fülemüle halála. 20.52: A Beatles együttes összes felvételei. 21.48: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Kedvelt melódiák vonósok­ra. 17.20: Kulturális figyelő. Szer­kesztő: Pálréti Ágoston. 17.45.: Zenés játékokból. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Beatparádé. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap­és műsorelőzetes\ TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Angol nyelv. (Középiskolá­soknak.) 9.05: Környezetismeret. (Ált. isk. 1. os»t.) 10.05: Történelem. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 10.45: Magyar nyelv. (Alt. isk. 2. oszt.) 11.05: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (f.-f.) 11.35: Kamera. 12.10: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 14.15: Magyar nyelv, (ism.) 14.35: Környezetismeret, (ism.) 14.45: Fizika. (Ált. isk. 6. oszt.) (ism.. f.-f.) 15.10: Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (ism., f.-f.) 15.40: Világnézet, (ism., f.-f.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: A British Múzeum kincsei, (ism.) 17.00: Hipp-hopp. 17.30: Tévébörze, (f.-f.) 17.40: Pedagógusok fóruma, (f.-f.) 18.20: Az országházból jelentjük. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Kisfilmek a nagyvilágból: Vízipocok. 20.25: Palermo 20.55: Yamaga Lámpásai.. 21.25: Fiatalok másfél órája, (f.-f.) 22.55: Tv-híradó 3. n. MŰSOR 18.20: Iskolatévé. Angol nyelv. 18.35: Oroszul beszélünk. 18.55: Kamera, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Telesport. (f.-f.) 20.25: Kosárlabda BEK-döntő. Kb. 21.10: Tv-híradó 2. BUKAREST 16.10: Kulturális híradó. 17.00: Fiatalok stúdiója. 20.00: Tv-híradó. 20.20: Egy nap a mezőgazdaság­ban. 20.30: Közismereti vetélkedő. 22.10: Dalok. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Branimir. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Novellák. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Politikai magazin. 21.15: Reklám. 21.20: Vetélkedő. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.15: Idő és pihenés. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Moziszem. 22.30: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ 1982. március 25-én, csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: VÍZKERESZTTÖL SZILVESZTERIG. 611-es SZMKI előadása 1982. március 25-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: VÍZKERESZTTÖL SZILVESZTERIG Szentpétery-bérlet 1982. március 25-én. csütörtökön 15 órakor Gyulán: HOGYAN HÁZASODOTT MEG PETRUSKA? MOZI Békési Bástya: Emberek és far­kasok. Békéscsabai Építők Kul- túrotthona: Majmok bolygója. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Valahol Európában. 4 órakor: Zorán, a zsoké fia.. 6 és 8 órakor: Egyszerű eset. Bé­késcsabai Terv: fél 6 órakor: Kaliforniai lakosztály, fél 8 óra­kor: A piros pulóver. Gyulai Er­kel: 25 millió fontos váltságdíj. Gyulai Petőfi: 3 és 6 órakor: Keresztapa I.. II. rész. Orosházi Béke: Mindhalálig zene. Oroshá­zi Partizán: fél 4 órakor: A hét mesterlövész, fél 6 órakor: A te­rasz I.. II. rész. Szarvasi Tán­csics: fél 6 órakor: Bombasiker, fél 8 órakor: Főiskolás filmklub.

Next

/
Oldalképek
Tartalom