Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

NÉPÚJSÁG 1982. március 25., csütörtök Fékek és lendkerekek Precíz mesterek apró műhelyekben Mi az a KTV? Bizonyára kevesen vannak, akik egy­ből rávágják, hogy a há­rom betű jelentése: Kisipari Termeltető Vállalat. A 27 éves múltra visszatekintő cég' szerényen, szinte a ku­lisszák mögött dolgozik. A laikus ezek után arra gon­dol: a vállalat közvetít a szocialista és a magánszek­tor között. Ez így nem pon­tos. Ugyanis valóban van ilyen szerepe, de korántsem egyszerűsíthető le ennyire. Orvosi műszer és játék — Munkánk középpontjá­ban a szervezés áll — mond­ja Tóth József, a békéscsa­bai kirendeltség vezetője. Három megye, Bács-Kiskun. Csongrád és Békés tartozik hozzánk. Olyan termékek gyártására ösztönözzük a kis­iparosokat: amelyeket nagy­üzemi méretekben nem ér­demes gyártani, importot he­lyettesítenek, hiánycikket pótolnak, és természetesen lehetőség van exportra is. Ugyanakkor nem utolsó szempont a gazdaságosság. A kisipari műhelyekben sok cikket olcsóbban lehet elő­állítani, mint a vállalatok, szövetkezetek üzemeiben. Tevékenységi körük meg­lehetősen széles. Vállalnak ipari szolgáltatásokat, esz- tergályozást, felületkezelést, színesfémek és vasöntvények megmunkálását, orvosi mű­szerek. könnyűipari cikkek és áruházi berendezések, mű­anyag alkatrészek, játékok gyártását. Ezenkívül elősegí­tik. hogy megvalósuljanak a találmányok, a szabadalmak és az újítások.-> —‘A három megyében 71 vállalattal, szövetkezettel és több ezer kisiparossal va­gyunk kapcsolatban — foly­tatja a kirendeltségvezető. Tavaly a termelési érték el­érte a Ti,5 millió forintot, az idén 34 milliót tervezünk. Szerződést kötünk a vállala­tokkal . és a termelő kisipa­rosokkal. Ezek alapján meg­állapíthatjuk: nagyok a kü­lönbségek az egyes megyék között. Valóban, érdekes az ősz- szehasonlítás. Bács-Kiskun- ban 28, Csongrádban 18, Bé­késben pedig 27 üzem dol­goztat kisiparosokkal. A ter­melési érték viszont így ala­kult az elmúlt esztendőben: Bács-Kiskun 9, Csong'rád 23, Békés 12,5 millió forint. A magyarázat egyébként egyszerű. Csongrád a leg­iparosabb megye, Bács-Kis- kunban — a nagy kiterjedés ellenére — Kecskeméten és Baján összpontosul az ipar. szűkebb hazánkban inkább a szolgáltató kisipar a fejlet­tebb. Galyas I.aszlo a sajat gyártmányú esztergagépen dolgozik Fotó: Veress Erzsi — Mindezek meghatároz­zák további feladatainkat — magyarázza Tóth József. —• Azt tervezzük, hogy Kecs­keméten állandó körzeti megbízottat, üzletkötőt fog­lalkoztatunk, de az új lehe­tőségek is továbblendítik a szekeret. Ennek szellemében szervezünk bérmunkát, köz­vetítünk technológiát, gon­doskodunk a velünk megál­lapodást kötött kisiparosok gép-, anyag- és alkatrészel­látásáról. Miért előnyösek ezek a szerződések? Csak néhány példa. Olykor a vál­lalatok pénzügyi nehézsé­gekkel küszködnek, nem tud­nak időben fizetni a kisipa­rosoknak. Ilyenkor átmene­tileg a KTV egyenlíti ki a számlát. Aztán itt van az anyagbeszerzés. Főleg a nagy értékű berendezések vásár­lásánál segítünk. Új lehetőségek Ez év január 1-től a KTV szerződést köthet kisiparo­sokkal és külkereskedelmi tevékenységre jogosult vál­lalatokkal különböző termé­kek, találmányok, műszaki megoldások külföldi értéke­sítésére, bérmunkára. Figye­lemre méltó az is: a jár­művek kivételével gépeket is kölcsönözhet. — Persze, nem mondha­tunk le a hagyományos és szép' eredményeket hozó ak­ciókról — bizonygatja a szakember. — Ilyenek a hi­ánycikkek gyártását szorgal­mazó bemutatók, kiállítások. Jó a kapcsolatunk a Vídiá- val, az Univerzállal, és más kereskedelmi vállalatokkal. Együttműködésünknek kö­szönhető, hogy lekerült a hiánycikkek listájáról töb­bek között a sertésorrkarika- fogó, az ásórugó, a hurkatöl­tő, a szerszámnyelek, a kö­tőelemek, a kilincsek. Nagy lehetőség rejlik a autóalkat­rész-gyártásban. Nem kevés kisiparos készít Trabant-, Wartburg-, Skoda- és Zsigu- li-alkatrészeket, felszerelése­ket. Általában a kis műhelyek­ben, jól felkészült, precíz mesterek dolgoznak. Csak­hogy az ösztönzési rendszer fékezi a biztonságos előre­haladást. A technika fejlődé­sével lépést kell tartani a kisiparosnak is, aki előre tervezhet, befektethet, vál­lalkozhat. Sajnos, a mosta­ni adózási forma bizonyta­lanságot teremt. Olkatrész, exportra Galyas László kardoskúti esztergályos és műszerész­mester nyolc évig munka mellett volt kisiparos, majd 1976-ban otthagyta a válla­latát, és azóta főállásban gyártja az alkatrészeket. A műhelyet egy valamikori húsboltból alakította ki. Sen­ki nem gondolná, hogy a bérelt helyiségben exportra szánt termékeket készítenek. Az 50 éves mester lelkesen, nagy szeretettel beszél mun­kájáról, a gépeiről. ' — Nézze, ezzel a saját gyártmányú esztergagéppel kezdtem az ipart. Svájci szaklapokat böngésztem hó­napokig, míg elkészült a ma­sina. Nekem nem gond egyik termékről átállni a másikra. Jelenleg mezőgazdasági gép- alkatrészeket gyártok, NDK megrendelésre. Ez egy 15 éves szerződés, amelyet a Technocoop kötött a weymári céggel. Meg varrnak eléged­ve a munkámmal, hiszen minőségi kifogás még nem fordult elő. — A KTV gyakran ad megbízást? — Hogyne. Dolgozok a HAFE-nak, az Orosházi Üveggyárnak, a hódmezővá­sárhelyi METRIPOND.nak, az orosházi MEZÖGÉP-nek. Most éppen fémhordókhoz csinálok 30 ezer dugót az Alföldi Kőolaj- és Gázipari Gépgyárnak. Csak az a baj, hogy az adózás még mindig kerékkötője a termelésnek. Igaz, van változás is. Eddig csupán 100 ezer forintig le­hetett közületeknek munkát vállalni, amelyben az anyag értéke is benne volt. Most már megszűnt ez a megkö­töttség. — Elárulná, hogy mennyi az évi jövedelme? — Tavaly 206 ezer forint volt az adóköteles jövedel­mem, ebből befizettem 80 ezret. Kiszámolhatja. hogy mennyi maradt. Van egy al­kalmazottam, aki 100' órát dolgozik havonta, 28 forintos órabérért. A rezsi is sok pénzt felemészt. — így nem sok marad kor­szerűsítésre. — Nagyon meggondolandó a fejlesztés. Most 3 eszterga- és 1 fúrógépem van. Tavaly vettem egy német eszterga­gépet 100 ezer forintért, amely fúr, mar és gyalul. Számításom szerint 3-4 év múlva megtérül az ára. Vi­szont évente csak 20 száza­lékos lehet az értékcsökke­nési leírás. Ez sok kisiparost visszariaszt a korszerűsítés­től. Az elkövetkezendő évek­ben a népgazdaság komolyan számol a termelő és a szol­gáltató kisiparral. Ennek szellemében születtek meg a különböző kedvezmények. Látni kell azonban azt is: van még javítani való a szervezeti és a pénzügyi fel­tételeken. Az érdek és az érdekeltség közös nevezőre hozása egyre sürgetőbb ten­nivd*° Seres Sándor Ifjú egészségőrök képzése (Tudósítónktól) Sokszínű képet lehetne festeni arról az együttmű­ködésről, amely az Orosházi Üveggyár és az úgynevezett üveggyári IV. számú általá­nos iskola között fennáll. Négy esztendeje — évente — kéthónapos, heti kétszer egyórás tanfolyamot tart az üveggyári orvosi rendelő asszisztense, Ujj Tiborné, a Semmelweis Szocialista Bri­gád tagja, az iskola ifjú egészségőreinek. A tanfo­lyam alap- és továbbképzés­ből áll. Az iskolában negy­ven egészségőr működik. Se­gíti ezt a tevékenységet a gyári szakszervezeti bizott­ság és a gyári Vöröskereszt­szervezet is. A patronálásba tartozik tanfolyamok meg­tartása, szemléltető eszközök beszerzése, vetélkedők ren­dezése. Cserében az iskola diákjai gyári műsorokban szerepelnek, részt vesznek névadó ünnepségeken, de gyári nyugdíjasokat is segí­tenek. Az ifjú egészségőrök fog­lalkozásain sok mindenről sző esik: elsősegélynyújtási alapfogalmakról, a vérzés­csillapítás, a sebkötözés gya­korlatáról, a személyi bygié- nia általános problémáiról, s nem lebecsülendő az általá­nos egészségügyi felvilágosí­tás sem. Nemcsak az okta­tók, hanem a gyerekek is komolyan veszik ezt az ok­tatást. Egy-egy tanfolyam végén vetélkedőn mutatják be eredményeiket. Így volt ez legutóbb, már­cius 12-én. Ujj Tiborné és Nagyné Molnár Margit vö­röskeresztes tanárnő állította össze, s vezette le az elmé­leti és gyakorlati kérdések­ből, feladatokból álló tanfo­lyamzáró vetélkedőt. Volt ebben egészségügyi totó, raj­zos feladatok, gyakorlati be­mutatók, szóbeli feleletek. A vetélkedők mellett népes szurkolótábor is fokozta a hangulatot, volt lelkesedés, és lelkesítés a javából. Első lett a 6. b. osztály if­jú egészségőrcsapata, amely az össztevékenységért szép kerámiavázát nyert, a vetél­kedő résztvevői ajándékcso­magokat kaptak. Volt abban zsebkendő, fogápoló- és tisz­tálkodószer. Az ajándékozók a gyári Vöröskereszt, az szb, a Semmelweis brigád tagjai voltak. Figyelemmel kíséri ezt a tevékenységet a Vöröskereszt orosházi városi szervezete is. Az iskola pedagógusai, a gyá­ri küldöttek és az if jú egész­ségőrök előtt méltató szava­kat, értékelést mondott Éliás Lászlóné városi vöröskeresz­tes titkár. Az ifjú egészség­őrök képzése egyike azoknak az eredményeknek, melyek­ről a most folyó gyári vö­röskeresztes alapszervezeti taggyűlések is megemlékez­nek. Az üveggyárban hét alapszervezet működik, ösz- szesen 600 vöröskeresztes tag van, készülnek a Magyar Vöröskereszt VI. kongresszu­sára. Pribék Sándor Uj lakótelep és szakrendelő Orosházán (Tudósítónktól) Az elmúlt másfél évtized­ben átformálódott Orosháza belterülete. A régi épületek bontásának, újak építésének szemtanúi a városban járók. Az idei évben milyen ösz- szeg áll a tanács rendelkezé­sére a különböző fejleszté­sekre, felújításokra, milyen létesítmények válósulnak meg, milyen munkákat kez­denek és fejeznek be? Ezekre a kérdésekre Ba­lázs János, a városi tanács pénzügyi, terv- és munka­ügyi osztályának vezetője, valamint Bátort Árpád, a műszaki osztály vezetője vá­laszoltak. Elmondták, hogy a hatodik ötéves terv második évében 1982-ben a célok megvalósításához jelentős összegű felsőbb tanácsi tá­mogatást kapnak, melyet sa­ját bevételeikkel egészítenek ki. A 201 milliós költségve­tésből tartja fenn a tanács intézményeit, és 120 milliót fordíthatnak városfejlesztés­re. Célcsoportos beruházás­ként ez évben 37 milliót köl­tenek a Rákóczi utca déli részén levő terület telep­szerű többszintes lakások te­rületének előkészítésére, ki­sajátítására, és az építésre. Itt, 1985-ig várhatóan 6—700 lakás épül fel. Folytatódik a Kossuth-utcai épületek át­adása és a régiek szanálása is. A lakótelepi közművek — vezetékek, transzformátor- ház, útjárda, tetőkazán, stb. —, építésére 9 millió forin­tot irányoztak elő. Egymilli­ót fordít a város az önálló lakás iránti igények kielégí­tésére, elsősorban a Liliom utca. valamint a Gárdonyi Géza utca környékén, ahol családi házak építésére al­kalmas közművesített telke­ket alakítanak ki. A lakás­ellátás javítása mellett az alapközműhálózatot fejlesz­tik. 'Lakossági összefogással, utcai társulások formájában 13 utcában 10 kilométernyi vízvezetéket fektetnek le. Hasonló módon, 40 utcában kezdik meg a gázvezeték építését, melynek befejezé­se 1985. végére várható. Még az idén elkészül a szennyvíztisztító-telep. Er­re a célra az idei költségve­tésből 13 millió forintot használnak fel. A megkez­dett program folytatásaként régi gondot orvosolnak: meg­oldják a csapadékvíz elveze­tését, melyre 10 milliót köl­tenek. Gyopárosfürdőn egy ver­senyzésre is alkalmas 50x22 méteres medencét építenek, felhasználva a vállalatok, szövetkezetek, intézmények dolgozóinak az „Egy nap a városért” mozgalom keretén belül, a múlt évben befize­tett 1 millió forintját. A város az utak, járdák karbantartására 3,5 milliót fordít az idén. Felújításokra a kórház és intézményei 2,3 milliót, a kulturális ágazat 3 milliót kap. Befejezik a Ka­tona utcai és a szentetor- nyai általános iskola, vala- mint a Dózsa György utcai diákotthon felújítását. Javí­tásokat végeznek a Kulich Gyula általános iskolában és a Lehel utcai óvodában. A 4. számú általános is­kola négy tanteremmel bő­vül. Ez a komoly társadalmi összefogás mellett is kb. 3,5 milliós kiadást jelent. Folya­matban van a Békés me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat Teréz utcai telepének átvétele idősek otthona cél­jára, ahol 100 ember kultú­rált elhelyezésére nyílik le­hetőség. Szentetornyán a Petőfi Tsz. segítségével kor­szerű orvosi rendelőt építe­nek. S még egy jó hír Oroshá­za és a vonzáskörzet száz­ezres lakosságának: a múlt évben a kórház mellett meg­kezdődött, és várhatóan 1984-re fejeződik be egy hu­szonhat munkahelyes orvosi szakrendelő építése. Az ösz- szességében 70 millió forint­ba kerülő intézmény folya­matos munkálataihoz az idén 24 milliót kell biztosíta­ni. Koszorús Oszkár ÁFÉSZ-küldöttgyülés Szeghalmon Március 20-án tartotta kül­döttgyűlését a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ. A mintegy •160 küldött és a meghívot­tak előtt Szebelédi János el­nök tette mérlegre a szövet­kezet. múlt évi eredményeit, gondjait. Többek között el­mondotta: a Szeghalom és Vidéke ÁFÉSZ áruforgalma tavaly jól fejlődött, ami 9,5 százalékos növekedést mu­tatott. Ez azt is jelentette, hogy a szövetkezet árufor­galma 1,3 százalékkal halad­ta meg a megyei szövetke­zeti fctlagot. Az áruforgalom ilyen kedvező alakulása tet­te lehetővé, hogy a szövet­kezet 1981. évi mérleg szerin­ti nyeresége 18,3 millió fo­rint legyen. Kiemelkedő for­galomnövekedés volt ipar­cikkből. így a bútorforgalom 50, a könyvforgalom 57, a füzesgyarmati kultúrcikk- bolt forgalma 95 százalékos növekedést mutat. A vendéglátás forgalma 7 százalékkal nőtt 1981-ben. Az ételforgalom 12, az üdí­tő italok eladása 22 száza­lékkal emelkedett. Így a ven­déglátó ágazat 17 százalékkal növelte múlt évi nyereségét, ami a jó árpolitikával és költséggazdálkodással ma­gyarázható! Figyelemre mél­tó, hogy a 16,7 millió forin­tos felvásárlási forgalom 40 százalékát a szakcsopor­tok adták. Kiemelt hang­súlyt kapott a beszámolóban az építőanyag beszerzése, amely az 1980. évi ár- és belvíz miatt volt fontos. Az elért eredményeket a szocialista munkaverseny- mozgalom fellendülése hoz­ta. A múlt évben 25 kollek­tíva küzdött a szocialista bri­gád cím elnyeréséért, 22 üz­let dolgozói pedig a „Kiváló bolt” címért versenyeztek. A közelmúltban 18 kollektívá­nak ítélték oda a szocialista brigád cím valamelyik fo­kozatát, 15 üzlet dolgozói ér­demelték ki a „Kiváló bolt” címet, és 31_en kapták meg a ..Kiváló dolgozó” kitünte­tést. A küldöttgyűlésen tizen­heten kértek szót. Vala­mennyien elismerően szól­tak az 1981. évi gazdálkodá­sáról. Ugyanakkor a küldöt­tek legtöbbje nem hallgatta el segítőszándékú javaslatát, sőt, bíráló megjegyzését sem. Balkus Imre Kevermesi tűzoltók közgyűlése (Tudósítónktól) Kevermesen, a községi ta- nács nagytermében a közel­múltban tartotta közgyűlését a helyi önkéntes tűzoltó­egyesület. Elsőként dr. Má- nya Tibor, egyesületi elnök üdvözölte a tagokat, majd T. Bálint József parancsnok a versenyeken elért eredmé­nyekről beszélt. Ezek után 21 új tag felvételét szavazta meg a közgyűlés. A megyei-járási parancs­noki dicséretek felsorolása mellett húsz-, tizenöt- és öt­éves szolgálati érmeket, ok­leveleket, tárgyjutalmakat adtak át. A tűzoltólaktanya tönkrement tetőszerkezeté­nek felújításához az egyesü­let tagjainak társadalmi munkáját kérte a vezetőség. Az úttörő tűzoltóraj tanu­lói javasolták, hogy a fűtési szezonban megszervezik az állandó tűzbiztonsági szolgá­latot. Hammer Ernőné

Next

/
Oldalképek
Tartalom