Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-25 / 71. szám

NÉPÚJSÁG 1982. március 25., csütörtök Tanácsülés Békésen Március 24-én, tegnap dél­előtt ülést tartott Békés vá­ros tanácsa Makoviczki Já­nos elnökletével. Első napi­rendi pontként megvitatták az 1981. évi költségvetési és fejlesztési terv végrehajtá­sát. Megállapították, hogy a VI. ötéves terv program­jából az elmúlt esztendőre jóváhagyott feladatokat tel­jesítették. Ennek hatására tovább ja­vult a kommunális alapel­látás. Bővült az üzem- és szakorvosi órák száma, ja­vult az egészségügyi inté- mények műszerezettsége. A földrengéskárt szenvedett 3-as számú iskola 'központi épülete helyett szeptember­ben átadták az új 16 tanter­mes általános iskolát. A váltott tanítás megszűnt, de még így is 30 szükségtante­rem van a városban. Jól sikerült a fejlesztési terv végrehajtása is. Célcso­portos lakások építésére 5,4 millió forint állt rendelke­zésre, ezzel szemben 7,6 mil­liót használtak fel. Befejez­ték a szabadidőközpont épí­tésének második ütemét. Újabb 12 faház, autóskem­ping áll a pihenésre és üdü­lésre vágyók rendelkezésére. Elkészültek a célcsoportos lakásokhoz kapcsolódó köz­művek, a Kinizsi utcában csapadékvíz-elvezető csa­torna, az Ady-lakótelepen transzformátorház épült. Ezután Pap István, ta­nácselnökhelyettes előter­jesztésében megtárgyalták az ifjúsági törvény végrehajtá­sát és az ifjúsági parlamen­tek tapasztalatait. Egyöntetű volt a vélemény, hogy a fia­talok kiveszik a részüket a népgazdasági célok megvaló­sításából. A városban fog­lalkoztatottak egyharmada 30 éven aluli fiatal. Az elmúlt hat évben csak a dánfoki ifjúsági táborban 3,5 millió forint értékű társadalmi munkát teljesítettek. Viszont, az ifjúsági parlamenteken szerzett kedvező tapasztala­tok ellenére sem elégedettek az ifjúság közéleti munká­jával. Végül jóváhagyták a vá­rosi tanács, a végrehajtó bi­zottság munkatervét. S. S. Tíz éve rendez a mezobercnyi Petőfi Sándor Gimnázium ilyenkor, március közepén Sándor-bálat. A hagyományok sze­rint az ünnepre hivatalosak a pedagógusok, a szülők és az öregdiákok is. A rendezők a harmadik osztályosok. így volt ez a múlt hét végén is. Az általános mulatság kezdete előtt sikerrel mutatták be a diákok Káló Flórián: Négyen éjfél­kor című darabját (képünkön), s nyitótáncként a Gyertya­fénykeringő zenéjére táncoltak. Felnőttek és diákok egyaránt jól szórakoztak a művelődési központban rendezett bálon t Békés megye bemutatkozik A Gödöllői Agrártudomá­nyi Egyetemen az itt tanuló Békés megyei hallgatók, a megyei tanács, a megyei KISZ-bizottság és a TE- SZÖV közösen rendezik meg március 29-től április 1-ig a ,,Békés megye bemutatko­zik" című rendezvénysoroza­tot. A hagyományos program keretében hétfőn 17 órakor kiállítás nyílik Békés megye élelmiszeriparáról, melyet dr. Szabó Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese nyit meg. A diákklub felkérésé­re a kiállításon részt vesz a Békéscsabai Konzervgyár, a Magyar Hűtőipar békéscsa­bai gyára, az Orosházi Ba­romfifeldolgozó Vállalat, a Békés megyei ZÖLDÉRT- Vállalat békéscsabai hús­üzeme, a Békés megyei Üdítőitalipari Vállalat, a Békés megyei Tanács II. számú Sütőipari Vállalata (Gyoma), a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat, a Sárréti Tej Közös Vállalat (Szeghalom), a Mezőhegyesi Mezőgazdasá­gi Kombinát, a Gyulai Hús­kombinát és a nagybánhe- gyesi Zalka Tsz. (g■ k.) Fotó: Veress Erzsi Ünnep után fl gimnáziumi fakultáció három éve Gyulán, a román gimná­zium új épületében tartották március 23-án, kedden dél­előtt a megyei igazgatói ér­tekezletet. A középfokú tan­intézetek igazgatói, illetve a szakfelügyelők két téma­körről tájékozódhattak. A gimnáziumi fakultáció három évének országos ta­pasztalatairól számolt be dr. Héber Jánosné, a Műve­lődési Minisztérium munka­társa. Az előadás után Kel­ler József, az orosházi „Tán­csics Mihály Gimnázium igazgatója összegezte saját tapasztalatait, majd hozzá­szóltak a témához más gim­náziumok igazgatói, szakfel­ügyelői is. A szakmunkásképző inté­zetek igazgatói az iskola­egészségügy és a munkavé­delem helyzetéről, feladatai­ról tájékozódhattak Mózes Tamás, a Művelődési Minisz­térium munkatársának elő­adásából. A közérdekű té­mához többen hozzászóltak, feltárva gondjaikat, javasla­taikat. G. K. Öregek napközi otthona Gyomaendrödön (Tudósítónktól) A napokban örömmel vet­ték birtokukba a kibővített és felújított napközi otthont a gyomaendrődi idős embe­rek. A húszférőhelyes otthon megfelelő kényelmet és jó­szórakozást is nyújt. A pi­henést a hangulatosan be­rendezett szoba is biztosít­ja. Hónapoknak kellett el­telnie, amíg idáig juthattak, hiszen a napközi otthont a nagyközség üzemeinek dol­gozói — mintegy kétszázan — társadalmi munkával újí­tották fel. A felújítás költségei azon­ban némileg meghaladták a társadalmi munka méreteit, s ezt a megyei és az újon­nan választott nagyközségi tanács fedezte. Az új intéz­mény 40 idős ember ellá­tását vállalja, a mai igénye­ket kielégítve. Tizennyolcán járnak be nap, mint nap, húszán pedig szociális étkez­tetésben, közülük hatan há­zi gondozásban is részesül­nek. Az intézmény támogatása az épület átadása után is folytatódik. Az üzemek kü­lönféle ajándékokkal lepték meg az otthont. Baginé Szűcs Éva fl békéscsabai ÁFÉSZ-nél először... Hat egység talált gazdára A Békéscsaba és Vidéke ÁFÉSZ-nél első alkalommal, tegnap, március 24-én ke­rült sor arra, hogy vendég­látó egységeket és vegyes­boltokat adjanak ki szerző­déses üzemeltetésbe. A me­gyeszékhelyi Lencsési úti presszóban érdeklődők je­lenlétében hat egység talált gazdára, hároméves időtar­tamra. A február 20-án la­punkban is meghirdetett 18 vendéglátó egység és vegyes­bolt közül ez esetben hat került szerződéses üzemelte­tésbe. így Békéscsabán, a Dobozi úti 1-es, a Berényi úti 7-es, a Tanácsköztársa­ság úti 15-ös italbolt, a Do­bozi úti 6-os vegyesbolt, va­lamint a Szarvasi műút melletti Fenyő csárda és élelmiszerbolt. A 6 egység­ből hármat ÁFÉSZ-dolgozók nyertek el. A szövetkezet vezetői el­mondták: az újabb egységek szerződéses üzemeltetésbe adására várhatóan július 1-én kerül sor, illetve a to­vábbiakban negyedévenként hirdetik meg az újabb egy­ségeket. v — Balkus — HNF elnökségi ülés Gyulán Kedden délután tartotta ülését Gyulán, a Hazafias Népfront városi elnöksége. Ezen elsőként Banadics Már­ton elnök adott tájékozta­tást, a legutóbbi elnökségi ülés óta történt események­ről, majd dr. Horváth István alglnök és Chrisztián László, városi sportfelügyelő szá­molt be a város sportéleté­ről. Ezt követően Szabó Mi­hály, a HNF újvári körze­tének elnöke tartott beszá­molót az ottani népfront­munkáról, majd Kiss Ist­ván, a galbácskerti HNF- körzet elnöke ismertette és értékelte a körzeti bizottság munkáját. Ezen az ülésen adták át Ládi Sándornak, a Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága kitünteté­sét „Kiváló Társadalmi Munkáért.” B. O. Értékelés a hunyai Hunyadi tsz-ben A hunyai Hunyadi Termelő­szövetkezetben a növényter­mesztésben és állattenyésztésben egyaránt sikeres évet zártak tavaly. A közelmúltban megtar­tott értékeléskor kiderült, hogy a korábbi esztendőknél nagyobb az árbevételi eredményük. és kedvezőbb az ebből származó nyereség is. Akad azért feladat bőven, mert 1981-ben a serté­seknél és a húscsirkéknél ma­gasabb volt az elhullás, aminek szakemberek bevonásával kere­sik az okát. A csökkenés érde­kében változtattak a takarmá­nyozáson, kevesebb az állo­mány a nevelőkben, és több ventillátort szereltek fel. Ugyan­akkor kevesebb takarmányfel­használással nagyobb súlygyara­podást értek el. Évek óta jelentős mezőgazda- sági szolgáltatást végez a Hu­nyadi Tsz: az elmúlt évben két­szeresét, mint az azt nwjü'löző években, ez értékben :: /millió 300 ezer forintot jelent. 4 A termelési év értékelésekor a vezetőség beszámolt arról, hogy az 1981. évi árbevétel meghalad­ta a 249 millió 700 ezer forintot, az egy tagra eső bér pedig az 53 ezer forintot. A termelőszövetkezetben újabb beruházást nem indítanak, ha­nem tovább építik a takar­mánykeverő üzemet. Sz. J. Fejlesztik a MEGYEVILL központi telepét A Békés4 megyei Villanyszere­lési Vállalat (MEGYEVILL) mintegy 9 millió forint költség­gel fejleszti Békéscsabán, a Fürst Sándor utcai központi te­lepét. Új lakatos-, festő- és sze­relőműhely épül, és bővítik, korszerűsítik a szociális létesít­ményt, a kultúrtermet pedig megfelelő berendezéssel látják el. Kedvezőbb körülmények kö­zött a termelés várhatóan 2-3 százalékkal növelhető lesz, és a vállalat jobban ki tudja majd elégíteni mezős kapcsolótáblák­kal és tokozott elosztó berende­zésekkel az ipari, valamint a mezőgazdasági üzemek igényét. II háttéripar háttere Ö z öntvények elna­gyoltak, pontatla­nok — sok belőlük a leíaragnivaló. Az alkatré­szekből és részegységekből rendszertelen az utánpótiás —, a felhasználók igényei­nek sem mennyiségben, sem pedig minőségben nem fe­lelnek meg. A nagyvállala­tok arra kényszerülnek, hogy saját maguk gondoskodja­nak alkatrészről, félkészter­mékről, öntödéről — követ­kezésképpen ezek a kapaci­tások kihasználatlanok. Má­sutt viszont hiába szaladgál­nak fűhöz-fához: képtelenek gyártót találni. Mindez árra utal, hogy az információs rendszer sem megfelelő — nem tudni, hói és milyen te­vékenységre van szabad gyártókapacitás. A kereske­delem jelenlegi formái sem ulkalmasak arra, hogy a gyártás és a felhasználás kö­zött az összhangot megte­remtsék. Nem használjuk ki (a háttériparban sem) a nemzetközi munkamegosztás­ban, így a KGST-országok- kal való együttműködésben rejlő lehetőségeket. A felsorolás tömör, kizá­rólag negatívumokat, gondo­kat. nehézségeket tartalmaz. Viszont kétségtelen, hogy a hazai háttéripar több prob­lémával küzd, mint amennyi sikerrel büszkélkedhet. A helyzet javítására a kormány intézkedéseket ho­zott, és a háttéripari fejlesz­téseket (természetesen a gazdaságossági feltételek tel­jesítése mellett) a hitelezési gyakorlat is előnyben része­síti. A háttéripari beruházá­sok állami támogatásra ugyancsak számíthatnak: az Állami Fejlesztési Bank két­milliárd forint odaítéléséhez "pályázatot hirdetett meg. Mérséklődött a kis- és a kö­zépvállalatok hátrányos meg- uiilönböztetése azáltal, hogy szűkítették az engedélyhez kötött gyártható termékek Körét. A különböző országos irányító szervek és tárcák is felkarolják a háttéripar ügyét. Eddig tehát a gondok és a íehetőségek; a kérdés, hogy utóbbiak megszüntetik-e az • döbbieket? Ezt összegezték nemrégiben az Ipari Minisz- :ériumban tartott értekezle- :en, ahol a háttéripari ter­mékek fejlesztésében, gyár­osában, forgalmazásában és felhasználásában érdekelt vállalatok vezetői, szakem­berei vettek részt. Az ipari arca egyébként a háttéripa­ri nehézségek megoldása ér­dekében összesen 16 munka- csoportot és egy koordináló bizottságot hozott létre. A munkacsoportok javaslatai, ötletei meglehetősen eltérnek egymástól, akadnak, akik ki­zárólag — ha olykor gazda­ságtalan is — a beruházá­soktól várják a háttéripar 'elvirágzását. Sok gonddal kellett szem-, benéznie az öntödei és ko­vácsolt előgyártmány-mun- kacsoportnak, ám a javas­latok nem sok újat tartal­maznak. Jóllehet az öntvé­nyek minősége állandóan romlik, változatlanul sok a ráhagyás, és a pontatlan mé­ret. A felhasználók nehézsé­geit szaporítja, hogy az öntö­dék zöme egy műszakos, je­lentős részük a fővárosban található, ahol nehéz fizikai munkára szinte lehetetlen embert kapni. Hasonló gon­dokkal küzdenek a képlé­kenyalakító üzemek is. Javult viszont a helyzet a szerszámellátásban: a szö­vetkezeti ipar*és néhány me­zőgazdasági nagyüzem be­kapcsolódott e fontos háttér­ipari termékek gyártásába. Többek között a FORCON, a DANUVIA, a Ferunion és a Ferroglobus lépett szövet­ségre a Kőbányai Szerszám- készítő szövetkezettel. A GRANVISUS, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat és a Pest megyei Műanyag­üzem közös szerszámgyár lét­rehozásában állapodott meg. Jóllehet a különböző kö­tőelemek, rugók, vasalások, csavarok előállítása a hát­tériparon belül az egysze­rűbb tevékenységek közé tartozik, itt sincs minden 'rendben. Mert a háttéripar­nak is van háttéripara. Vagyis: a kötőelemgyártást olykor az alapanyag- vagy szerszámhiány hátráltatja. Mindazonáltal a vállalatok és szövetkezetek „frigyéből” remélhetőleg hamarosan megszületnek a nagy és kis sorozatú csavarok, rugók, alátétek, anyák, szegek, sas- szegek és így. tovább. Egyik-másik munkacso­portban (például a műanyag alkatrészek és félgyártmá­nyok fejlesztésével foglalko­zó szakemberek körében) be­látták: nem kizárólag a be­ruházás, fejlesztés á gyógyír a háttéripar bajaira: olykor az új szervezeti formák, tár­sulások, kooperációk is meg­járják. O háttéripar helyzete elmozdult a holt­pontról. A kezdeti eredmények helyett azonban — éppen a gyors megoldás érdekében — továbbra is a nehézségekre és a lehetősé­gekre kell és érdemes össz­pontosítani. Egyebek közt az információs rendszer javítá­sára, az ösztönzési és az ér­dekeltségi elemek korszerű­sítésére, a gyártót és a fel­használót összekötő ügynöki­mérnöki szervezetek terjesz­tésére, valamint különböző termeltetési formák, leány- vállalatok, szakcsoportok1, kisszövetkezetek létrehozásá­nak szorgalmazására. Molnár Patrícia Közgyűlés a Szirénben (Tudósítónktól) A szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezetben az 1981-es évi gazdálkodás­ról és az elért eredmények­ről adott számot a szövet­kezet vezetősége pénteken, március 19-én a közgyűlésen. Az előző év alapvető cél­kitűzése volt a népgazdasá­gi egyensúly javítása érde­kében a tőkés export növe­lése és a dolgozók életszín­vonalának szinten tartása ér­dekében a bérek emelése. A célok eléréséért a korábbi évek jó gazdálkodási színvo­nalát tartva, a termelőmun­ka egyes területein kiemel­kedő feladatokat hajtottak végre: bevezették az ETON 2000 anyagmozgatási rend­szert, kiszélesítették a nem­zetközi kapcsolatot a HUN- GAROTEX Vállalaton ke­resztül Vietnammal, növel­ték a tőkés exportot 11,8 szá­zalékkal, ez több mint 7 mil­lió forintot jelent. Az elmúlt esztendőtől a szövetkezet tagja a Magyar Divat Intézet TREND bi­zottságának. Ez nagymérték­ben elősegíti, hogy a termé­kek divatosabbak, piacképe­sebbek legyenek. Az elmúlt évben 80—90 új ing, 40—50 új játék és párna, 25—30 új gyermekruha, 15—20 horgolt sapkamodellel jelentek meg a bel- és külföldi piacokon. A termékek bemutatásra ke­rültek a BNV-n, a nürnber­gi játékkiállításon, a ham­burgi magyar napokon, a Pannónia vásáron és több más, rangos kiállításon is si­kert arattak. Fellendült az újító kedv, több mint négyszeresére nőtt a kifizetett újítási díjak ösz- szege. A lakosság ellátása érdekében a városban divat­áru-ruházati üzlet nyílt, amely a szövetkezet termé­keit forgalmazza, és bevéte­le 4 millió 731 ezer forint volt. A kitűzött terveket sikere­sen teljesítették, elérték a szövetkezet fennállása óta legmagasabb nyereséget: 31 millió 344 ezer forintot. Az eredmények eléréséhez nagy­ban hozzájárult a szocialis­ta munkaverseny-mozgalom, és a 22 szocialista brigád 270 tagjának tevékenysége. Matuzné Tőkés Mária

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom