Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-16 / 63. szám
NÉPÚJSÁG 1982. március 16., kedd Válasz a képviselőnek Az országgyűlés 1981. decemberi ülésszakán Skaliczki Károlyné Békés megyei képviselő is felszólalt, aki szorgalmazta a mezőgazdasági termékek tárolótér-kapacitásának bővítését. A felszólalásra a pénzügyminiszter a következőket válaszolta: „Kedves Skaliczki Elvtársnő! ... Felvetésével alapjában véve egyetértek. Lényeges, hogy a betakarított termékeinket minél kisebb mennyiségi és minőségi veszteséggel tároljuk. Sajnos, a növény- termelés dinamikus fejlődésével nem tartott lépést az előállított termékek tárolásához szükséges kapacitások létrehozása. Emiatt ismétlődő gondunk, hogy megfelelő tárolótér hiányában i-eszteségeink keletkeznek. Az utóbbi időben több pénzügyi intézkedést tettünk a tárolótér bővítésére: — A takarmánysilók és tárolók építési költségeinek 30—35 százalékát az üzemek állami támogatásként igényelhetik a VI. ötéves terv időszakában. — Az energiatakarékos, szárítás nélküli gabonatárolók az előzőekben említett állami támogatáson felül energiaracionalizálási támogatásban részesülhetnek pályázat alapján, amely a bekerülési költség 20—40 százalékáig terjed. — A tárolókapacitás tervezettnél nagyobb ütemű létrehozása érdekében módosítottuk a célcsoportos gabonatárolók finanszírozási rendjét, annak érdekében, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek területén is épüljenek ilyen tárolók. A bekerülési költség maximum 50 százalékát kaphatják állami támogatásként az árugabonát termelő mezőgazdasági nagyüzemek pályázat alapján. A gabonatárolók építési támogatásának elnyerésére több. mint 50 nagyüzem nyújtott be pályázatot; ezek elbírálása folyamatban van. — Korszerű, új silótípusok előállítása érdekében műszaki fejlesztési pénzeszközöket, továbbá hitelt juttatunk a hazai mezőgazdasági gépgyáraknak. A fenti intézkedéseinknek már jelentkeznek kezdeti eredményei. A mezőgazdasági nagyüzemek az elmúlt év őszén mintegy 650 ezer tonna kukoricát tároltak szárítás nélkül. A népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása érdekében hozott beruházási vásárlóerő-korlátozó intézkedések mellett sem csökkentek a mezőgazdasági terménytároló tér bővítésére előirányzott állami pénzeszközök, s azzal számolunk, hogy a VI. ötéves terv időszakában mintegy 15 százalékkal nagyobb tárolókapacitás épül, mint az elmúlt tervidőszakban. Ezzel sem sikerül a termelés és tárolás teljes összhangját a jelenlegi ötéves tervben létrehozni. Ezért arra orientáljuk a nagyüzemeket, hogy képződő fejlesztési pénzeszközeikből a korábbinál nagyobb hányadot fordítsanak tárolótér építésére. Biztosíthatom' Képviselő Elvtársnöt arról, -hogy gazdasági-pénzügyi lehetőségeinkkel összhangban — a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal együttműködve — az elkövetkező években is kiemelt feladatként kezeljük a szükséges tárolótér létrehozását, korszerűsítését, megújítását. Kérem, szíveskedjék válaszomat elfogadni. Budapest, 1982. február. Elvtársi üdvözlettel: Dr. Hetényi István” Forgácsolóüzem Hódmezővásárhelyen A legújabb típusú számjegy- vezérlésű marókkal. mikroszá- mítógépes vezérlésű esztergákkal. elektronikus lemezmegmunkáló berendezésekkel felszerelt forgácsolóüzemet nyitott a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Gépgyártó Vállalat. Általa a korábbinál kisebb létszámmal, legalább egynegyedével növelik a termelést: az idén csaknem egymilliárd forint értékben kérőinek le a futószalagokról merább szorultak az ipari beruházások. Első helyre -került viszont (egyes exportképes feldolgozó- és könnyűipari ágazatok mellett) a mezőgazdaság fejlesztése. E rangsorolás helyessége mellett — a Hanoiban hallott egybehangzó vélemények szerint — a mostani párt- kongresszus is ki fog állni. Reformintézkedések köre A reformintézkedések lényege, hogy a termelés fokozására az anyagi ösztönzés eszközeit használják fel. A „khoan” elnevezésű elszámolási rendszerben a parasztokkal kötött szerződések alapján a szövetkezetek öt évre előre rögzítik a beszolgáltatandó rizs mennyiségét — a többlettermékkel gazdája szabadon rendelkezik. (Ha viszont teljesítménye önhibájából elmarad a várttól, a különbözetet meg kell térítenie.) Tavaly már az északi szövetkezetek 80 százaléka állt át erre a módszerre, s az 1981-es aratás rekorderedményei igazolták az elvárásokat. Az iparban mindezzel párhuzamosan kiszélesítik a teljesítménybérben dolgozók körét. Növelni akarják az üzemek döntési jogkörét, s megkezdik a vállalatoknak zőgazdasági eszközök, nagyüzemi zöldségtermesztő, szántóföldi anyagmozgató gépek. Az ú.i forgácsolórészleg megteremtésére, a modern gépek beszerzésére a HODGÉP mintegy 70 millió forintot fordított a vállaiatfeilesz- tési alapjából. A berendezést szállító szerszámgépipari művekkel kötött megállapodás alapján az új üzemben gépbemutatókat is rendeznek. Újítók az újításról Felújított párbeszéd a kombinátban Nem számoltam meg, de mintegy százhúszan gyűlhettek össze az elmúlt hét végén a Mezőhegyesi Cukorgyár klubhelyiségében, az úgynevezett cukorgyári váróban. Ez azt jelenti, hogy a mezőgazdasági kombinát minden három újítójából kettő eljött arra a párbeszédre, amelyet a kombinát vezetősége kezdeményezett, a termelékenység- és hatékonyságfokozó ötletek számának szaporítására, az újítómozgalom föllendítésére. Mezőhegyesen — mint szerte az országban, ezekben a hetekben — jeles alkalomból újították fel a párbeszédet az ötletgazdákkal: május 15-re ugyanis összehívták az újítók és feltalálók V. országos tanácskozását. Az esemény jelentőségét — napjaink gazdasági feladatait és nehézségeit ismerve — talán nem is szükséges külön méltatni. A mezőhegyesi ankét szóvivője, Miskucza Péter vezérigazgató-helyettes . is inkább azokról a kézzel fogható eredményekről adott számot vitaindítójában, amelyek a kombinát újítómozgalmának köszönhetők. Érdemes ebből a tíz évet átfogó értékelésből néhány adatot idézni: a kombinát egy éve alatt, azaz tavaly, 378-an "szerepeltek a dolgozók közül javaslattevőként, összesen 240 újítást nyújtottak be, s ez a szám 30 százalékkal haladja meg az előző évek átlagát. A hasznosított újítások 1981-ben — energiamegtakarítással, importkiváltással — egymillió 250 ezer forinttal növelték a kombinát eredményét. Szólt a vitaindító azokról az „újításokról” is, amelyekkel a kombinát anyagilag is igyekezett a mozgalom rangját az őt megillető helyre emelni. Kitüntetéseknél, a szocialista brigádok jutalmazásánál egyik fő szemponttá az újítótevékenységet tették, versenyt hirdettek, javították a propagandamunkát, és megfogalmazták az iparjogvédelmi szabályzatot, amelyben ugyancsak előreléptek az újítások díjazásában. A beszámolóban foglaltak valóságát az egyre növekvő újítókedv önmagában is hitelesíti, de a kedvező váltoHanoi központi vásárcsarnoka, a Dong Xuán (Fotó: U. S. News and World Report — KS) nyújtott állami támogatások leépítését. E néhány tényező is jelzi talán: Vietnam gazdasági helyzete napjainkban is tagadhatatlanul súlyos. Ám az is megfigyelhető, hogyan alakul ki fokozatosan az a reform, amely meggyorsíthatja a szocialista fejlődést az évtizedeken át szabadságáért harcoló délkelet-ázsiai ország sajátos körülményei közt — feltéve persze, hogy nem kényszerülnek esetleg ismét a katonai kiadások emelésére.. * * * Nem messze a Ha Long-i öböltől, amelyet a Dél-kí- nai-tengerben szeszélyesen szétszóródott, fantasztikus alakú sziklatömbjeinek látványáért az útikönyvek is a világ nyolcadik csodájaként emlegetnek, embermagasságú betűkből kirakott felirat fehérlett egy hegyoldalon. Kísérőm készségesen lefordította a felhívást: „Mindent a termelésért és a haza védelmére!” Ennél tömörebben a krónikás sem tudná ösz- szefoglalni a feladatokat, azt a helyzetet, amely előreláthatólag még igen sokáig megszabja a vietnami nép életét, mindennapjait. Szegő Gábor (Kövétkezik: 2. Déj: remények és gondok) zásokat a kombinát újítóinak tanácskozása is elismerte. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a vitában részt vevők már nem is tudtak semmiféle ötlettel előállni, amivel a mozgalom hatékonyságát lehetne növelni Mezőhegyesen. A nyolc felszólalásban több mindenről szó esett, a javaslatok és kritikai észrevételek garmadájából két csokorra való is kitelik. Egyikbe csoportosíthatók azok a felvetések, amelyek ott helyben, Mezőhegyesen várnak megoldásra. így az újítások elfogadásának átfutási ideje, az elfogadott ötletek gyors megvalósítása, „házon belüli” népszerűsítése az főleg, amely kívánnivalót hagy még maga után. Erről szólt fierier Márton, a dombegyházi kerületben dolgozók ne vében, felemlítve, hogy törték már ők is olyan megoldáson a fejüket, amit • a kombinát másik felében már ■rég kitaláltak. Duna András a bánkútiak képviseletében kérte, hogy törődjenek többet az ötlet gazdákkal, hiszen sokszor amiatt vész el a jó javaslat, mert megszülője nem tudja pontosan megfogalmazni gondolatait. Ez utóbbira Felek Levente fejlesztési mérnök tett javaslatot: szerinte a kombinát fiatal szakemberei akár társadalmi munkában is segíthetnének az ötletek formába öntésénél. A magukra maradt újítókon segíthetne egy, az újítások hasznosítására alakult vállalati gazdasági munka- közösség — fejtette ki véleményét dr. Török Imre, az szb újítási felelőse. S ezt a gondolatot Csizmás Mihály villanyszerelő is örömmel üdvözölte, sürgetve a propagandamunka javítását. (Ebben egyébként a kombinát már lépett is, mert ez évtől rendszeresen megjelenteti az iparjogvédelmi híradót, amely az elfogadott újítások rövid leírását tartalmazza.) A feladatok, teendők másik csoportjába a továbbiakban azok tartoznak már, amiért országosan lehet csak többet tenni. Az újítások elfogadásának és hasznosításának bürokratikus útvesztőjét megszüntetni, az újítók és közreműködők javadalmazásának valóban ösztönző módjához az alapokat megteremteni csak központilag lehet, mint ahogy az évtizedek óta vitatott téma végére — miszerint még mindig eldöntetlen, hogy milyen újítás számíthat valóban annak, és mi az a változtatás, ami munkaköri kötelességé a javaslattevőnek — pontot kellene végre tenni. Ezeket a kérdéseket feszegette többek között Pósa István, a kombinát KISZ-bi- zottságának titkára, dr. Szabó István az állategészségügyi osztályról, illetve Göll- ner Pál, az Állami Gazdaságok Országos Központjának a mezőhegyesi tanácskozáson jelen levő képviselője. A felszólalások során többször is elhangzott, hogy a megnyugtató az lenne, ha az újítási díjakat nem a részesedési alap terhére, hanem termelési költségként fizethetnék ki. A múlt hét végi párbeszéd tehát gazdag útravalót adott Sipos Sándornak, a gépjavító vezetőjének, aki kiváló újítóként nyerte el társai megbízatását a májusi országos tanácskozáson való részvételre. Amit az újítómozgalom mezőhegyesi tapasztalatairól elmondhat — ha szót kap — az vita nélkül országos figyelemre, megfontolásra tarthat számot. Kőváry E. Péter Tessék választani — tessék vállalkozni! Új formák, új lehetőségek a gazdálkodásban O Leányvállalat 2. Kisvállalat 3. Kisszövetkezet 4. Gazdasági munkaközösség 5. Vállalati gazdasági munka- közösség 6. Szerződéses üzemeltetés 7. Ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoport 8. Átalányelszámolásos rendszer 9. Költségtérítéses rendszer 10. Egységek bérlete 11. Fejlődő magánkisipar Az elmúlt évtizedekben az extenzív gazdasági fejlődés, az ellátási biztonságra törekvés, a biztos piacra való termelés a vállalatokat főleg centralizáción alapuló növekedésre késztette. A szocialista nagyüzemek meghatározó jelentőséggel járultak hozzá a munka társadalmi hatékonyságának és szervezettségének emelkedéséhez. Azonban az extenzív növekedés forrásai fokozatosan elapadtak, ezért tovább csak az intenzív . fejlődés útján haladhatunk. Az új fejlődési szakasz kibontakozásával, a nagymértékben centralizált ipari és kereskedelmi szervezetek nem tudnak elég rugalmasan reagálni a szükségletkielégítés egyre összetettebben jelentkező igényeire. Az irányítási rendszer fejlesztésével összhangban a jogi szabályozás a szocialista tulajdon és elosztási viszonyokat összességében erősítő új vállalkozási és szervezeti lehetőségeket teremtett. Közepesen fejlett, a piaci vállalkozástól elszokott gazdaságunkban a leányvállalat az az új forma, amelyben a vállalkozáshoz szükséges készségek — talán a legkisebb kockázattal — megtanulhatók mind a szervezetek, mind a személyek oldaláról. A vállalati törvény módosításával kerültek az állami (minisztériumi és tanácsi) vállalatok is 1982. január 1- vel az alapításra jogosultak sorába, melyet az 1981. évi 20. számú törvényerejű rendelet, továbbá a 42 1981. (IX. 28.) MT. sz. rendelet tesz lehetővé. Leányvállalat alapításához, megszüntetéséhez, tevékenységi körének meghatározásához nem szükséges a pénzügyminiszter és az ágazati miniszter előzetes egyetértése. Az alapításhoz azonban ki kell kérni az illetékes ágazati miniszter és fővárosi, megyei tanács végrehajtó bizottsága, továbbá - ha az alapító tröszti vállalat — a tröszt véleményét. A leányvállalat jogi személy, amelyet a tevékenységi körének ellátásához szükséges eszközökkel alapításakor az alapító lát el. Ha a leányvállalat gazdálkodása veszteséges vagy hiányos, az anyavállalat köteles saját eszközeiből a veszteséget rendezni, illetve az alaphiányt pótolni, azaz a leányvállalat tartozásaiért az alapító kezesként felel. A leányvállalat felügyeletét az alapító vállalat, hatósági ellenőrzését az ágazati miniszter, pénzügyi ellenőrzését a PM Ellenőrzési Fő- igazgatóság látja el. Megszűnéséről az alapító vállalat dönt, személyi állományát, eszközeit átcsoportosíthatja. Igazgatóját (helyettesét) az alapító vállalat igazgatója nevezi ki, és menti fel. Áz átadott eszközök és kockázatvállalás fejében az alapi' tó — az alapító határozatban rögzített mértékben — részesedik a leányválllalat nyereségéből. A leányvállalat jogképességére, szervezetére és működésére, továbbá költségvetési kapcsolatainak rendjére ezeken túlmenően a vállalatokra vonatkozó rendelkezések érvényesek. Valószínű, hogy a leány- vállalatok jelentős hányada területileg szétszórt, tevékenységében és eszközeiben sem összpontosított — irányításában ugyanakkor még centralizált — nagy gazdálkodási egységekből történő kiválással jön majd létre, s ily módon munkaerőigényével nem terheli környezetét. Ha a nagyvállalatok megfelelően élnek ezzel a lehetőséggel, akkor olyan munka- megosztást érhetnek el, amely szerint fő feladataikra tudják erőiket összpontosítani. Természetesen a leányvállalatot közvetlenül érdekeltté kell tenni az igények rugalmas kielégítésében, személyi összetételük megfelelő kialakításában és a rendelkezésükre bocsátott erőforrások jó kihasználásában. Békés megye szinte kínálja a lehetőségeket leányvállalatok alapítására, mivel iparunk vállalati szervezeti rendszere alapvetően gyárakból, gyáregységekből vagy telepekből áll, melyek központjai megyén kívül — főleg Budapesten — vannak. A leányvállalat létrejöhet úgy is, hogy a vállalat alapítására vagy érdekképviseletére jogosult szervek, illetve a belső szervezeti egység vezetője kezdeményezi a vállalatnál vagy az alapításra jogosult szervnél a részleg átcsatolását, vagy átszervezését önálló vállalattá, leányvállalattá. A leányvállalat nagyságrendileg — a dolgozók létszámát, az üzemi mértéket tekintve — kisebb lesz, mint a jelenlegi vállalatok. Más kérdés, hogy az' alapító elhatározásából felveszi-e a kisvállalat jogi formáját, amely azonban már egy gyökeresen új szocialista vállalkozási formációhoz vezet át bennünket. Ugrai P. András Raktári gépek Nagykörösről A termékei iránt megmutatkozó növekvő kezdethez igazítja termelését a Nagykőrösi Gépgyártó és Szolgáltató Szövetkezet. Dolgozói tavaly 155 millió forint árú terméket állítottak elő, s ebből mintegy 90 millió forint értékű árut szállítottak külföldre, javarészt a Szovjetunióba. A tervek szerint az idén már csaknem 195 millió forint lesz a szövetkezet termelési értéke, 134 millió forintot érnek exporttermékeik. A Nagykőrösön gyártott gépek főként a mezőgazdaságban, és élelmiszeriparban adódó, raktározási munkákat — rakodást, csomagolást — köny- nyítik; a szövetkezetben gyártják számos konzervipari berendezés gépelemeit is. Hamarosan saját kivitelezésben kétezer négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot építenek, mintegy tizenhá- rom-tizennégy millió forintért. A szövetkezet már most igyekszik felkészülni a későbbi gyártmányszerkezet- módosításra, profilváltásra, kis szériában — évente három-, négymillió forint értékben — készítenek vegyipari gépeket, főként kutató- intézeteknek.
