Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám

1982. március 16., kedd Szlovák iskolák szemléje Szarvason Gyermekszínházi bemutató: Petruska Egy félidő a vásárban Itt még boldogtalanok: Libuska (Vajda Márta) és Petruska (Faragó András) (Tudósítónktól) A Magyarországi Szlová-' kok Demokratikus Szövetsé­ge meghirdette, a szlovák ta­nítási nyelvű, általános isko­lák kulturális szemléjét, amit első alkalommal Szarva­son rendeztek meg. Az or­szág öt szlovák iskolájának tanulói: a békéscsabai, a bu­dapesti, a sátoraljaújhelyi, a tótkomlósi és a szarvasi gyerekek vettek részt a szemlén, ami egyben a Bé­késcsabán 1982. április 5—9. között megrendezendő ötödik országos úttörő nemzetiségi fesztivál válogató versenye is volt. A vendégek március 13-án, szombaton érkeztek meg Szarvasra, a szlovák diák­otthonba, ahol az iskola ta­nárai és tanulói fogadták őket. Az első nap ismerke­déssel, elhelyezkedéssel, programegyeztetéssel telt el. Vasárnap délelőtt valameny- nyi csoport színpadi próbát tartott, majd délután, a Vaj­da Péter Művelődési Köz­pontban mutatkozott be az öt iskola egy-egy 24 perces műsorösszeállítással, • tánc, énekkar, ének- és hangszer­szóló, báb, népi mesemondó és népi gyermekjáték kate­góriában. A több kategória meghir­detésével az volt a rendező szervek célja, hogy az isko­lák több művészeti területen aktivizálják a gyerekeket, s igy a kulturális seregszemle minél sokrétűbb legyen. Kö­vetelmény volt az is, hogy minden iskola lehetőleg he­lyi jellegű műsorral lépjen fel, s arról is bizonyosságot tegyen, hogy tanulói meny­nyire őrzik a népi hagyomá­nyokat, a nemzetiségi kultú­rát, milyen helyi gyűjtőd munkát folytatnak a régi kulturális emlékek felkutatá­sára. Nem véletlen, hogy az első ilyen jellegű kulturális A legkisebbektől a tizenévese­kig mindenki a maga módján ünnepelte a farsangot Dévavá- nyán. A József Attila Művelődé­si Ház szervezésében rendezték nemrégiben ünnepüket az I-es számú általános iskola kisdiák­jai. a Bem, a Kossuth utcai óvodások, és az Előrehaladás ut­cai kicsinyek. A fiatalok szá­mára március 27-én tartanak táncestet. Sok érdekes program szerepel még a művelődési ház márciusi programjában. Rangos rendez­vény volt a 14-i mesedélután és filmvetítés, s annak Ígérkezik- a 25—i Zene-bona-móka című gyer- mekszinházi előadás, és a 29-i i r - -1 zeneiméi hnngver-env. szemle megrendezésére ép­pen a Kodály-centenárium évében került sor. Az iskolai csoportok mű­vészi teljesítményét szakér­tőkből álló zsűri értékelte, amelynek elnöke Zsilik Má­ria, az ELTE szlovák tan­székének tanára, tagja pe­dig Lami István, a szlovák szövetség osztályvezetője és Sütyinszki Mária, a Tan- könyvkiadó Vállalat munka­társa volt. A zsűri értékel­te az egyes iskolák összpro- dukcióját, műsoruk színvo­nalát és összhangját, a mű­vészi megjelenítést,- valamint azt, hogy a meghirdetett ka­tegóriákból hány verseny­számban szerepeltek a cso­portok. Az összprodukciót tekintve az első helyezést a szarvasi, a második helye­zést a budapesti, a harmadik helyezést pedig a békéscsa­bai szlovák iskola verseny­zői kapták. A szarvasiak mű­sorából a citerazenekar emel­kedett ki, a budapestiek kö­zött a bábosok voltak a leg­ügyesebbek. > Külön dicsére­tett kapott a zsűritől a bé­késcsabai alsó tagozatosok népi játéka. Szépen szerepelt a sátoraljaújhelyi énekkar, és elismerést kapott a tót- korhlósiak népi játéka is. Ezekkel a kiemelkedően jó műsorszámokkal mutatkoz­nak be majd az iskolák a békéscsabai nemzetiségi fesztiválon. * A vasárnapi műsor a dí­jak és jutalmak kiosztásával zárult. Az első helyezett is­kolát egy magnetofonnal ju­talmazták. A háromnapos program hétfőn délelőtt sporteseményekkel folytató­dott. Kispályás labdarúgó-, kézilabda-, és asztalitenisz­versenyt rendeztek a ven­déglátók az iskolák között. A gyerekek hétfő délután búcsúztak el vendéglátóiktól. amelyen a vonós hangszerekkel ismerkedhet meg a közönség. Bizonyára sokan lesznek kíván­csiak ..A Balaton képeslapokon" című kiállításra amely e hónap íl-ától 30-ig tart nyitva. Színvo­nalas játékfilmek vetítésére is sor kerül márciusban. Csak né­hány cím: Mágnás Miska. A kairói bazár. Hyppolit. a lakáj. Mexikó, címmel diavetítéses elő­adást rendeznek 25-én. 9-én pe­dig a magyar népművészetről tartanak előadást az öregek nap­közi otthonában. Itt az e havi népdalfélórát 23-án rendezik meg. Fontos volt még Dévavá- nyán március ló-én a forradal­mi ifjúsági napok tiszteletére rendezőit műsoros nagvgvűlés is>. G. K. Pótszékekkel jól megtűz­delt, zsúfolt ház előtt tartot­ta legújabb gyermekszínhá­zi bemutatóját a Jókai Szín­ház, Oscar Batka—Zdenek Zriba Hogyan házasodott meg Petruska? című darab- ójával. A bűbájos — szín­paddá összehajtogatható — műsorfüzetből a kisebb-na- gyobb nézők megtudhatták, hogy. klasszikus orosz vásári játékokból készült összeállí­tást fognak látni. Az orosz népmesék és népi játékok főszereplője — Petruska — köré csoportosított esemé­nyekkel. S a játék valóban vásári komédiát idézett. Piactér és fogadó, amely előtt zajlik az élet a jellegzetes figurákkal. Petruskát, a kicsit bohóc, kicsit bábszerű, okos le­gényt jó sorsa összehozza a kupec nagybácsival utazó szép és életrevaló Libuská- vaT, és végül egymáséi lesz­nek. A kezdet és a vég kö­zötti laza szituációkból áll össze a zenés beharangozás­sal induló darab, s mindjárt egy meglepetéssel. mert a főhős néma, csak fütyülni tud. De ez sem a színpadon, sem a nézőtéren nem zavar senkit, mivel minden reagá­lása érthető a beszédritmust követő füttyből, á kifejező mimikából, s a mulatságos mozdulatokból. A történet pedig mi lenne más, mint hogy a gazdag kupec — Gatyafánt Gatya- fántovics — szép húgocská- jának még gazdagabb kérőt keres és talál az öreg dok­tor, Fidibusz személyében, aki természetesen nem kell a lánynak, s meg is szaba- ' dúl tőle. Előbb rendőrnek öltözve rács mögé dugja, majd mikor- így se lehet a Petruskáé — inkább vigye el az ördög, kívánja a bácsi —, Libuska az ördög képé­ben tér vissza, igazi Belze­bubként. Az ijedt kupec még hőn szeretett pénzét is feláldozza némi erőszak után, csak menekülhessen. És most már nem marad más hátra, mint az esküvői tánc, és itt a boldogság. Meg két bökkenő. Az egyik, hogy a két részben hirdetett előadás egyetlen, megszakí­tás nélküli játék, de nem is. ez a lényeg, hanem: mind­össze egy szűk óráig tart. Az összeállítás nem is kíván többet, ám a hagyományos időhöz szokott közönségnek ez kevés. Ennél azonban jó­val fontosabb a másik, a tartalmi kifogás, ami akár az első, a darab vásári játék jellegével függ össze, csak másképp. Azzal, hogy ez a műfaj mindig felnőtt közön­séget tételezett föl, ahhoz szólt, arra épült. Mulatságos eszközei ugyan — a zajos, lármás, nevettető produkci- .ók — a gyerekeket is szóra­koztatják, és biztos mindig élvezték is, míg ott sündö­rögtek az apjuk, anyjuk kö­rül a vásári bódé előtt. Ma és kőszínházban is hatásos ez a forma, ha időnként nem is veszik a lapot, mert ko­ruknál fogva, nincs’ mihez kapcsolják például az öreg kérő, Hamlet híres monológ­ját utánzó, nősülési kétsége­it. De ez is mellékes ahhoz képest, hogy itt a jó nem a még jobb — a tündér stb. — segítségével ér a célba, nyeri el jutalmát, hanem a rossz, az ördög oldja meg a problémát. Azzal súlyosbítva a helyzetet, hogy a jónak — vagyis Libuskának — kell az ördög bőrébe bújni, hogy Petruskáé lehessen. Bár ez furfangnak is felfogható, de úgy sem járunk jobban, mert „a cél szentesíti az eszközt” kétes elve sem sze­rencsés, pláne gyermekek esetén. Annál szerencsésebb ma­ga az előadás. Galamb Sán­dor vendégrendező a laza szálakat jól fűzte össze, s hajszálra eltalálta a játék stílusát. A csábító túlzások­tól óvakodott, mégis csupa vidámság az egész, hol finom Fotó: Fazekas László hurhorból, hol harsány bo­hóckodásból szőve. Itt is, ott is ízléssel. A színészek pedig örömmel játszanak. Petrus­ka nem könnyű — szótlan, de nem sótlart — szerepében Faragó András vonzó és kedves, s minden porcikájá- val könnyed természetesség­gel játszik. Vajda Márta új­ból sokoldalúságát bizonyít­ja. Itt, most mint Libuska, igazi népi naiva,, üde, szen­de és rafinált, s rendőrnek is hiteles, Belzebubnak szint­úgy. Csiszár Nándor nagy­bácsijában nincs gonoszság; zsémbelődő, okoskodó, pénz­éhes kupec,. teli humorral. Kárpáti Tibor öreg kérője: meglepetés. Nem ostoba, nem szenilis, mint a hasonló figurák, hanem túlfinomult, bágyadt értelmiségi, moso- lyogtató mélasággal. A játéktér — a díszlet — a rendező és Kabódi Sán­dor közös munkája, s pont az, ami épp kell: jól felosz­tott nagy bódé, amelynek teteje helyt ad a zenekar­nak. Holpert János a közis­mert orosz népi dallamokból komponált remek zenét, kár, hogy nem többet, rrjert ez is szerves része az előadásnak, s erősíti a hatást. Egedi Edit jelmezei is kimondottan a célt szolgálják, s ugyanak­kor mind telitalálat. Vass Márta KÉPERNYŐ a Helytartó Napjainkban aligha képez­heti vita tárgyát, hogy Peter Weiss mellett a most 51 éves, német születésű, de Svájc­ban, a Basel mellett élő és alkotó Rolf Hochhuth ko­runk legnagyobb dokumerr tumdráma-írója. Számára az országhatárokat túlnövő, bot­rányokkal kísért világhírne­vet az 1963-ban írt A hely' tartó című műve hozta meg, amelyet Esztergályos Ká­roly rendezésében csütörtö­kön este vetített a televízió. Az első sorokban leírtak miatt is nehéz elfogulatlanul szólni az eredetileg 5 felvo- násosra tagolt, keretes szer­kezetű drámáról. Ugyanez vonatkozik tévés feldolgozá­sára is. Szántó Erika drama­turg, a tőle megszokott, kö­rültekintő alapossággal for- málgatta tévés nyersanyag­gá az alapművet. Először is egyharmadára csökkentette a szereplők számát, s így már adva volt az is, mi ma­radjon ki a szövegből. Lehet, hogy fordítva történt, a lé­nyeg: az átdolgozás megtar­totta a hochhuthi mondandó sajnos mai napig aktualitá" sát megtartó lényegét. Miről is szól a dráma? Va­tikán, jobban mondva XII. Pius (alias Pacelli bíboros, aki a harmincas évek ma­gyar politikájába is megpró­bált beleavatkozni!) máso­dik világháborús bűneiről készített kemény vádirat ez a dokumentumdarab. A ma­ga módján az utókor törté­nelemértékeléséhez nyújt adalékokat. Olyat, amely íté­letcsírákat tartalmaz, és ösz- szességében is ítéletet tartal­maz. Érthető tehát, hogy a csalhatatlanság álarca mögé rejtett pápai városálla^n mi­ért igyekezett mindent meg­tenni annak érdekében, hogy a művet minél kevesebb he­lyen mutassák be, és játsszák azóta. is. A Magyar Televízió úgy­mond egyik adósságát tör­lesztette ezzel a bemutatóval. Hozzájárult ahhoz, hogy a világbátalmi jelentőségét hangoztató, még a reakciós országokban is összességében mélyen konzervatívnak tar­tott Szentszékről lekerülhes­sen az álarc. A mértéktartó rendezés el­lenére, ha nem is kimagasló tévéjátékként, de minden­képpen figyelemre érdemes, jó mestermunkának tarthat­juk Esztergályos Károly és stábja adaptációját. Balázso- vits Lajos Riccardója, Szabó Sándor már-már élethű Pá­pája, Bessenyei Ferenc bí­borosa, Mensáros László riadozó Fontánája, Bálint Andrásnak a sátáni Menge- lét idéző Doktora és Lukács Sándor fura jellemű Ger- steinje emlékezetes alakítás volt. (nemesi) Medgyesi Lászlóné Képeslap-kiállítás, mesedélután Dévaványán Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: A lőporsziget lakói. 8.57: Dvorzsák: VI. szimfónia. 9.44: Rímek és ritmusok. 10.05: MR 10—14. 10.35: Kassák Lajos versei. 10.45: A francia történelem dalai. 11.02: Operaáriák. 11.39: Tatárpuszta. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: Hangverseny délidőben. 13.55: Emil Gilelsz Grieg Lírikus darabjaiból zongorázik. 14.12: Daloló, muzsikáló tájak. 14.42: Arcképek a szlovák iroda­lomból. 15.05: Mary Poppins. 15.28: Nyitnikék. Ifi.05: Van új a Nap alatt. ÍG.20: Mario Lanza operettdalokat énekel. 16.33: Magyar előadóművészek. 17.07: ön például milyen iskolát remél a gyerekének? 17.32: Rimszkij-Korszakov: Válto­zatok oboára és fúvószene­karra. 17.45: A Szabó család. 19.15: Üj lemezeinkből. 19.57: Kossuth. Életrajzi doku­mentumjáték. 20.57: Színes népi muzsika. 21.29: Lélek és test. 22.20 : Tíz perc külpolitika. 22.30: Dzsesszfesztivál-felvéte« lekből. 22.50 : Késő este. A történelmi érték. 23.00: Operaegyüttesek. 0.10: Havasy Viktor táncdalai­ból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Népdalok. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Társalgó. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00: Kettőtől hatig . . . 18.00: Tip-top <parádé. 18.33: Nótacsokor. 19.23: Mit olvashatunk a Béke és _ Szocializmus című folyó­iratban? 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Színház. 20.59: Gramofonsztárok. 21.29: A Rádió Dalszínháza. Of­fenbach: Eljegyzés lámpa­fénynél. 22.19: Nóták. 23.20: Könnyűzene Moszkvából, Prágából és Berlinből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió 9.30: Klasszikus operettekből. 10.01: Bach szólóműveiből. 11.05: Szimfonikus zene. , 13.07: Balettzene operákból. 13.45; A ’60-as évek hazai dzsesszfel vételeiből. 14.04: Magyar Irodalmi Arckép- csarnok. 14.24: Évszázadok mesterművei. 15.13: Húsz ária — harminchat énekes. 15.43: Rádiószínház. Esperanza. 16.48: Labirintus. 17.03: Bemutatjuk új felvételein­ket. 17.30: Harminc perc alatt a Föld körül. 18.00: A nápolyi Scarlatti zene­kar szólistái játszanak. 19.05: Iskolarádió. 19.40: Operaáriák.. 20.05: Lazar Berman Liszt-műve­ket zongorázik. 20.59: Régi zene régi hangszerek­kel. 21.54: Zenei panoráma. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Gilbert Becaud énekel. 17.15: Ha a nádam eladom . . . ! (Riportösszeállítás a horto- bágy-peremvidéki nádasok termésének feldolgozásá­ról. értékesítési lehetősé­geiről, exportjáról.) Ripor­ter: Balogh György. 17.45: Stúdiópódium. Melegh Ká-. roly, a törökszentmiklósi zeneiskola tanára fuvolá- zik. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: A Chase együttes játszik. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 9.00: Tévétorna, (ism.) 9.05: Iskolatévé. Orosz nyelv. (Alt. isk. 5. oszt.) (f.-f.) 10.05: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 3—4. oszt.) (f.-f.) 10.20: Gyerekeknek. 10.40: Rajz. (Alt. isk. alsó tago­zat.) 11.00: Bélyegvilág, (ism.) 15.20: Iskolatévé. Rajz. (ism.) 15.40: Osztályfőnöki -óra. Osm.) 15.55: Orosz nyelv. (ism.. f.-f.) 16.05: Napköziseknek, szakkörök­nek. (ism.) 16.25: Hírek, (f.-f.) 16.30: Gólvavári esték. 17.15: Juno vitatkozik, (f.-f.) 17.35: Sportmúzeum. 17.55: Reklám, (f.-f.) 18.00: Emlékszel még? 18.30: Piacozók (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: A Buddenbrook ház. Té­véfilm. 21.00: A hét műtárgya. 21.05: Stúdió ’82. 22.05: Legszemélyesebb közügye­im. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: ..Ars poetica helyett.” (ism.) 20.30: Kertünk-udvarunk. (ism,, f.-f.) 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Krimiben tudós, (f.-f.) 22.20: Parabola, (ism.) BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 16.25: Fiatalok klubja. 17.00: Életünk 2000 felé. 17.25: Politikai fórum. 17.50: A legkisebbeknek. 21.10: Első -látásra. Ion Baisu színmüve. 22.20: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Akarni kell, merni kell. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Amatőr stúdió. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Belpolitika. 20.45: Reklám. 20.50: Démoni mag. 22.30: Tv-napló. II. MŰSOR 18.00: Beszéljünk az egészségről. 18.30: Tv-napló. 18.45: Népszerű-tudományos film. 19.15: Kis koncert. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Népi muzsika. 20.45: A forradalom dokumentu­mai. 21.30: Reklám. 21.35: Zágrábi körkép. 21.50: Az el nem kötelezett or­szágok dokumentumfilm- iei. SZÍNHÁZ 1982. március 16-án, kedden 15 órakor Békéscsabán: HOGYAN HÁZASODOTT MEG PETRUSKA? Bérletszünet 19^2. március 16-án. kedden 19 órakor Gvulán: VIZKER ÉSZTTŐL SZILVESZTERIG 1982. március 17-én. szerdán 15 órakor "Békéscsabán: HOGYAN HÁZASODOTT MEG PETRUSKA? Bérletszünet 1982. március 17-én, szerdán 19 órakor Békéscsabán: ORESZTÉSZ ,,I” bérlet (Klubszínház) MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Robin Hood nyila, 6 és 8 órakor: A 3. számú űrbázis. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Sasszárny. Békéscsabai Terv: Rákóczi hadnagya. Gyulai Erkel: Kabala. Gyulai Petőfi: 3 és 5 órakor: Variációk ,^gy szerelem­re, 7 órakor: Félénk vagyo.k. de hódítani akarok. Orosházi Parti­zán: A birodalom visszavág. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 óra­kor: Szabadlábon Velencében. 22 órákor: Szelíd motorosok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom