Békés Megyei Népújság, 1982. március (37. évfolyam, 51-76. szám)

1982-03-16 / 63. szám

1982. március 16., kedd J3H ilUkfiTcj Öt éve együtt Nem lehet őrt állítani Gyermektragédiák Áprilisban lesz öt éve, hogy Gyulavári egyesült Gyulával. A feltételek már a 70-es évek elején kialakultak. A község összeépült Gyulával, mintegy ezer „vári” dolgo­zott a városban, és a község kommunális ellátotsága is megközelítette Gyuláét. Ku- bicza Béla, aki a gyulavári Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára volt, napjainkban pedig a gyulai Városi Tanács kirendeltségé­nek vezetője, így emlékszik vissza 1977-re: — A lakosságban, a ta­nácstagokban és a falu veze­tőiben vegyes érzelmek vál­togatták egymást. Egyrészt mindenki belátta, hogy Gyu­lavárinak nagyobbak lehet­nek a lehetőségei és a lakos­ság életkörülményei is gyor­sabban javulhatnak. Más­részt, mint ördög a tömjén­re, úgy gondoltunk arra, hogy az önállóság elvesztése esetleg hátrányos helyzetbe hozhat bennünket a városi érdekekkel szemben. Azt is be kell vallani, hogy a veze­tők egy kicsit tartottak az egzisztenciális veszteségtől is. Mindent összevetve, az egyesülést mégis olyan lé­pésnek tekintettük, amit a fejlődés hozott magával. Fél évtized elegendő idő a kezdeti tapasztalatok ösz- szegzésére. A Gyulavári körzet fejlődési üteme meg­gyorsult. Mintegy 3 ezer mé­Gyulavári központja tér járdát építettek. A vízel­látás bővítésére, javítására terv készült, és hozzákezd­tek a megvalósításhoz, ami­nek eredménye, hogy a régi községi vízmű 1981. júniusá­tól a gyulai vízművek keze­lésébe került, és ezzel létre­jött az egységes vízgazdálko­dás feltétele. A belső csapa­dékvíz-elvezető csatorná­zásra is nagy gondot for­dítottak, és a VI. ötéves terv­ben további jelentős felada­tokat oldanak meg. Javult a villamosenergia-ellátás, de a szolgáltatás szintje még nem optimális. A közlekedés-hír­közlésben is megfigyelhető az előrelépés. A leglátványo­sabban az iskolán mérhető le a változás. A négymillió fo­rintos korszerűsítés után az intézmény új tantermekkel bővült, befejezés előtt áll a sportudvar és a kondicionáló Kubicza Béla: „Féltünk az önállóság elvesztésétől” terem építése. Az óvoda bő­vítésével elérték, hogy helyet biztosíthatnak minden je­lentkezőnek. — A korántsem teljes jel­sorolásból kiderül, hogy „Gyulavári” fejlődése meg­gyorsult. A lakosság ügyes­bajos dolgainak intézését, a helyi problémák orvoslását hogyan sikerült megoldani az önálló tanács megszűnése után? — kérdeztük a kiren­deltség vezetőjétől. — Az egyesítés után a ha­tósági jogkörünk megszűnt — Ha Gyulavári szemszö­géből vizsgáltuk az egyesü­lést, akkor meg kell állapí­tanunk, hogy szerencsés volt az akkori döntés. De vajon mit hozott a növekedés Gyu­lának? —- kérdeztük dr. Ta­kács Lőrincit, a gyulai Vá­rosi Tanács elnökét. — Azt hiszem, hogy csak kölcsönös előnyökről beszél­hetünk — válaszolt a tanács­elnök. — Gyulavári szemmel nézve van változás. A köz­művesítés színvonala — a gázellátás kivételével — emelkedett, hiszen a városi tanács költségvetése nagyobb lehetőségeket biztosít. Az anyagi gyarapodáson túl ja­vult az egészségügyi ellátás és bővültek a kulturális le­hetőségek. Az ottani közéleti emberek pedig nagyobb fel­adatokon dolgoznak. Gyulai szempontból szin­tén hosszan lehetne sorolni az előnyöket, kiragadva a legfontosabbakat. A város lé- lekszámának növekedése ön­magában nem jelentett mi­nőségi ugrást, de felgyorsul­tak azok a folyamatok, ame­lyek a munkaerő-gazdálko­dás, a lakossági ellátás terén mindig is jelentősek . voltak. A város szerepköreinek fej­lesztésében különösen nagy jelentőségű a telekellátottság lehetőségeinek bővülése, és az üdülőkörzet első ütemé­nek „Újváriban” történő ki­alakítása. Az egyesülés pezs- dítően hatott a tanácsi tes­tületek munkájára, megnőtt a tanácsüléseken, és egyéb rendezvényeken felszólalók, véleményt nyilvánítók akti­vitása. Ha egy település elveszti önállóságát, fennáll annak a veszélye, hogy csökken a la­A mindennapok kosság aktivitása, és háttér­be szorul a közéletiség ... — Szerencsére esetünkben ez nem így van. Azért nem, mert a tanácsi testületekben megfelelő képviselet bizto­sítja a gyulavári területrész lakosainak érdekeit. A város országgyűlési képviselője pél­dául újvári lakos. A tanács­tagok közül ketten tagjai a Dr. Takács Lőrinc: „A Gyu­lavári körzettel kiemelten foglalkozunk” megyei testületeknek is, sőt, Diriczki Zoltánná személyé­ben hosszú idő után a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottságának tagjai között is van gyulai lakos. Dr. Takács Lőrinc gondo­latait Sarkadi Gábor — aki 1974-től ’77-ig volt a gyula­vári Községi Tanács elnöke és napjainkban a gyu­lai Városi Tanács Városfej­lesztési Irodájának a vezető­je — egészítette ki: — Ez idő tájt 11 tanácstag képviseli a választópolgárok érdekeit a gyulavári körzet­ben. Igaz, hogy kevesebben vannak, mint 1977 előtt, és ezért egy-egy tanácstagra nagyobb körzet tartozik, de ez nem jelenti azt, hogy ne tudnák kellőképpen ellátni a választókerület polgárainak képviseletét. Munkájukat öt­tagú lakóbizottságok segítik. A tanácstagok közéleti mun­kája sokat javulhatna, ha ki­használnák az apparátus se­gítségét, gyakrabban keres­nék fel a különböző osztá­lyokat, és tájékozódnának a lehetőségekről. Dr. Takács Lőrinc befeje­zésül a következőket mondta: — A város vezetésének fontos feladata, hogy az új területrész ellátása a város egészéhez igazodjon, azzal azonos színvonalú legyen. Ennek megfelelően mindig nagy fontosságot tulajdoní­tottunk annak, hogy ez az ér­dek érvényesüljön. A gyula­vári körzettel eddig is és ez­után is kiemelten foglalko­zunk. Lovász Sándor tett híd ível át. A sűrű tor­lódások, a kerékpárok tem­pója lassú döcögősre kény­szeríti a repülőtérről a cent­rumba igyekvő utazót. De legalább van idő 'rácsodál­kozni a vállon átvetett rú­don megpakolt bambuszko- sarak'at cipelő, látszólag oly törékeny asszonyokra, a zsú­folásig tömött járművekre, az egy kerékpáron szorongva karikázó 3-4 tagú családok­ra. A vietnami nép több évti­zedes hősi harcáról, az in­dokínai térségben ma ját­szót! szerepéről viszonylag többet tudunk. Kevésbé is­mertek viszont hazánkban is a távol-keleti baráti ál­lam mindennapjai. Hogy él­nek jelenleg a vietnami em­berek? Milyen körülmények között készülnek a Vietnami Kommunista Párt közeljövő­ben, március végén esedé­kes kongresszusára? Meny­nyivel jutott előbbre az or­szág az utolsó, 1976-os ta­nácskozás óta? — érthetően e kérdések foglalkoztattak hát leginkább a vietnami falvakat, városokat járva. A néhány hetes riportút rész­Nincs megrázóbb, mint a gyermckhalál — mint egy gyermek értelmetlen, ször­nyű elmúlása. S ha erőszak, ha torz és iszonyú indulat mozdította a gyilkos kezét, még megválaszolhatatla- nabb a kérdés: miért tehet­te? Miért nem. lehetett meg­oltalmazni a piszkos indu­lattól, miért nem lehetett biztonságosabbá tenni a ha­zavezető útját annak a gyer­meknek? Gyermekéletet ki­oltó bűncselekményekből akadt sajnos néhány az utóbbi esztendőkben, hogy most csak a gyermekeit meggyilkoló, azóta már mél­tán megbűnhődött miskolci férfi esetére vagy a ceglédi, az egész országot megrázó gyermekhalálra gondoljunk. De beteges vágyak, nemi el- ferdülésck is követelhetnek néha gycrmekáldozatot. Jól­lehet, nem gyakoriak ezek a bűncselekmények, a közvéle­mény — benne is elsősorban a szülők, nevelők — sokszor felháborodással és a megelő­zés útját kereső elhatározá­sokkal kíséri a tettesek bűn- hődéséig vivő útját. Legyen szó lakótelepekkel tűzdelt, több tízezres lakosú városról, vagy nagyközségről: veszélyek is leselkednek a gyermekekre. Orvosi, pszic­hológiai megfigyelések iga­zolják, hogy a modern kor életritmusa, a kisebb csopor­tokban előforduló nemi sza­badosságok, másutt a lelki folyamatok elferdülése elő­idéz olyan magatartást, amely veszedelmet jelent. A korábban a maguk körében mindenkit ismerő lakókö­zösségek lazábbakká lettek szinte mindenütt. Emberek — egymás közelében élők — alig, vagy semmit nem tud­nak egymásról. Járási or­vostól hallottam ez egyik al­földi megyében: visszavonha­tatlanul vége annak a ko­rábbi állapotnak, amit az ő körorvos apja még természe­Orvosi tanácsok Mit nevezünk ideális testsúly­nak és ki számit elhízottnak? — erről a kérdésről tájékoztat az Országos Egészségnevelési Inté­zet. Ideális testsúlyát a testsúly és a testmagasság birtokában némi számolgatással bárki megállapít­hatja. A testmagasságból levon­va százat és a megmaradt ér­tékből annak tíz százalékát, ez az ideális testsúly íéríi és nő esetében egyaránt. Például egy 170 centiméteres magasságot alapul véve: 170 mínusz 100. az letes helyzetfelmérésre per­sze nem elegendő. De annak érzékeléséhez, hogy a viet­nami nép előtt most, a Thieu-rezsim felett aratott győzelem, az országegyesítés után 6—7 esztendővel szinte a felszabadító küzdelemmel azonos horderejű feladatok állnak. Alapvető gondok Nem jutottak ugyanis sok­kal előbbre a legutóbbi né­hány évben a lakosság élet- színvonalának emelésében. Sőt, a helyzet egynémely szempontból talán még rom­lott is. Az alapvető gond az élelmiszer-ellátás. Az állami kereskedelem nem tudja mindig teljes mértékben biztosítani a munkások', al­kalmazottak jegyrendszere keretében a bizony amúgy is szűkre szabott fejadago­kat sem. A szabadpiacon persze majd minden besze­rezhető, ám az itteni árak messze meghaladják azt, amit a munkáért kapott fi­zetésből ki lehet fizetni. A városlakók' egy része, pél­dául a munkanélküliek (fej­tés jelenségnek tapasztalt: mármint hogy egy falu, sőt akár egy járás területén is­merték egymást nemcsak a közvetlen szomszédok, hanem a település egész lakossága. A káros-kóros indulatok sem maradtak rejtve ezekben az egykor volt közösségekben. Egy Miskolc vagy Kecskemét nagyságú település lakossága szempontjából ma ismeretlen terület, bejáratlan föld. A nagy lakótelepeken sokszor az egy emeleten lakók sem tudnak semmit egymásrój... Újfajta szülői, pedagógus­magatartásokat igényelnek ezért is, a megrázó bűnese­tek. Elsősorban a mainál kö­vetkezetesebb családi fegye­lem kialakítására intenek: például arra, hogy a gyere­kek útja az iskolából, a nap­köziből elsősorban és ellen­őrizhetően az otthonukba ve­zessen. De másként is: az idegen, az ismeretlen sze­mély iránti tartózkodó ma­gatartás kialakításával, az is­kolai nevelésben pedig az emberismeret, az utcai visel­kedési szokások kellő formá­lásával. Akadnak ezek mel­lett olyan teendők is, ame­lyekkel sok helyütt megelőz­hetők a veszélyhelyzetek. A magasházakban a kapuk, a tetőátjárók zárva tartása, a pincék, a tárolók csukása, ál­talában a lakótelepi közös helyiségek szemmel tartása, rendszeres ellenőrzése is el- mulaszthatatlan kötelessége elsősorban a házfelügyelőnek, a lakóbizottság tagjainak és mindenkinek. Sokáig gyűrűznek — mél­tán — egy-egy tragédia hul­lámai beszédtémáink sorá­ban. A megelőző cselekvést fontolgatjuk, az említett elő­vigyázatossági szabályokról is szó esik a legtöbb helyen. Komolyan kell venni ezeket, mert — s ezt mindenki tud­ja, érti — sohasem lehet minden gyermek mellé őrt állítani. Várkonyi Margit 70. Enneu- tíz százaléka 7. az eredmény: 63 kilogramm. Ez te­hát egy 170 cm magas ember ideális testsúlya. Ha azon­ban valaki azt tapasztalja, hogy ideális testsúlyát a tényleges sú­lya 5—10. vagy annál több kilo­grammal meghaladja, akkor bi­zonyos lehet abban, hogy elhí­zott és egészsége érdekében fogynia kell. Hogyan? Kerüljék a cukor- és zsírtartalmú táplálékot, fogyasz- szanak kevesebbet szénhidrátban gazdag táplálékokból — például lisztből készült termékekből, vagy rizsből — egyenek gyak­ran, de mindig keveset. adagjuk nem lévén), a köz­vetítő kereskedelem révén igyekeznek megélhetést ta­lálni. A helyzeten valamit segít, hogy faluhelyen jobb az ellátás, márpedig az 55 milliós lakosság körülbelül 75—80 százaléka itt él. Ne­kik -viszont az iparcikkek hiánya okoz gondot, hiszen a gyárak is csak fél gőzzel működnek. Gyakori az alap- anyaghiány és az áramszü­net, fejletlen a közlekedési, s a szállítási hálózat. E szomorú összkép kiala­kulásában közrejátszottak nemzetközi események (mint a kambodzsai Pol Pot-rend- szer eltávolításához nyújtott segítség igényelte megterhe­lés, majd Peking „meglec­kéztető” célú támadása), a nyugati és a kínai segélyösz- szegek elapadása, a gyorsan növekvő népesség és a sűrű természeti csapások, de sa­ját tévedések, hibák is. Ha­noiban felismerték: túlzott­nak bizonyult a IV. kong­resszus számos eredeti ter­ve. Elsietett volt például a magánkereskedelem és a kistermelők visszaszorítására ■hozott jó néhány intézkedés. Kiderült, hogy a megcson­tosodott hadigazdálkodás erősen centralizált keretében nem lehet tovább élni. Kö­rülbelül 1979 végétől meg­érett az elhatározás egy új gazdaságirányítási rendszer bevezetésére. Ismét bátorít­ják a magántermelőket, hát­Fotó: Veress Erzsi — válaszolta. — A kirendelt­ség a városi tanács osztá­lyaihoz tartozik. Itt előké­szítjük a vonatkozó határo­zathozatalokat, javaslatokat teszünk, helyszínelünk, és szükség esetén felhívjuk az illetékes osztály figyelmét a helyi sajátosságokra. — Jelent-e a lakosságnak hátrányt, hogy Gyulán szü­letnek a végleges döntések, és nem itt helyben? — A kirendeltség létjogo­sultságát bizonyítja, hogy az ügyek 85 százalékát előké­szítjük, tehát az ügyféléink döntő többségének nem kell beutazni a városközpontba. Továbbra is hasznosíthatjuk az ügyintézők és az ügyfe­lek közvetlen kapcsolatát. Vietnam - pártkongresszus előtt 1. Ünnep és hétköznapok Hanoi központi vásár­csarnokában, a Dong Xuán környékén még a megszo­kottnál is nyüzsgőbb volt a forgalom. A holdújévet ün­neplő vietnami fővárosnak mintha minden kerékpárosa, riksája itt adott volna egy­másnak találkozót. A jár­daszélen guggoló árusok kí­nálták portékájukat, percnyi szünet nélkül durrogtak a petárdák. Üzemanyag-megtakaritó készülék A Trabant és a Wartburg személygépkocsikra, vala­mint a Barkas kisteherko- csikra szerelhető üzem­anyag-megtakarító készü­lékből az idén már minden igényt kielégít a Debreceni Finommechanikai Vállalat. A kipufogócsőre erősíthető, úgynevezett torlószelepet korszerűsítették, így az mind az egyenes, mind a ferde kipufogócsőre rászerelhető. A készülék felszerelése 3—5 százalékos üzemanyag-meg­takarítást • eredményez a kétütemű motoroknál, azon­ban a berendezés adta le­hetőséggel élve, a gázpedál lassú nyomásával 10—15 százalékos üzemanyag-meg­takarítás is elérhető. A tor- lószelepek • az AUTÓKER és a KERAVILL szaküzletei­ben kaphatók. nyomában A holdújév, a tét virág- özönben úszó időszaka saj­nos hamar véget ért. Az ün­nep forgataga február elejé­I re elcsitult, visszatért a hét­köznapok komorabb, küzdel­mesebb hangulata. A díszek, m virágfüzérek nélkül a város­kép is sivárabb. A házak egyszerűek, legtöbbször egy­I szerre szolgálnak üzlethelyi­ség és otthon gyanánt. Ke­vés az új .épület — lakásépí­tésre alig jutott, s alig jut ma is pénz. A Vörös-folyón még mindig csak egyetlen, 80 éve a franciák által épí-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom