Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-11 / 35. szám
1982. február 11., csütörtök IZUilUktitö ló tapasztalatokat kínálunk A dalmandi példa A 6700 hektáron gazdálkodó Dalmandi Állami Gazdaság mezőgazdasági nyereségének 97 százaléka származik az állattenyésztésből. A szántóterület kétharmada szolgálja az állattenyésztést, összehasonlító adatok alapján a marhahizlalásban 100 forint termelési költségre a tsz-ek 1,3; az állami gazdaságok 3,04 forintos veszteségével szemben a Dalmandi Állami Gazdaságban több mint 41 forint jövedelem jutott. Amíg a tsz-ek a sertéshizlalásban 100 forint termelési költségre 9,57; az állami gazdaságok 11,15 forint nyereséget értek el, addig Dal- mandon csaknem 46 forintot nyertek minden száz forinton. A dalmandi gazdaság eredményei nemcsak az országos átlagot, hanem korábbi teljesítményeit is túlszárnyalják. A szarvasmarha-főága- zat például a IV. ötéves tervidőszakot több mint 11,4 millió forint veszteséggel zárta, viszont 1976—1979. között csaknem 42,6 millió forint nyereséget hozott. Hogy sikerült ez? Dalmand az ország egyik legnagyobb vetőmagkukori- ca-termelő gazdasága. Az évi 100 millió forint fölötti nyereség közel 60 százaléka ebből a tevékenységből származik. (A vetőmagtermesztés nagy szakértelmet és gyakorlatot kívánó, kockázattal járó, de nagy nyereséget adó munka.) Minél kevesebb takarmányból minél több állami termék! Ez ma már nem jelszó, hanem gyakorlat, aminek terjedését azonban akadályozza, hogy nincs elegendő takarmány, s az is drága. A nagyértékű fehérjetakarmányok zömét importálják, s ezeknek emelkedő világpiaci árát tendenciájában követi a hazai ár. A takarmányok drágulását azonban nem követi az állati termékek felvásárlási árának emelkedése. A megoldás magától kínálkozik: a gazdaságoknak olyan takarmánytermesztési és takarmányozási tehcnológiát kell kidolgozni, amely az importáltnál lényegesen olcsóbbá teszi a takarmány termelését. A dalmandi gazdaság az elmúlt években 20 millió forintot költött ' silókukoricatermesztő és -betakarító gépekre, tehcnológiákra. A hektáronkénti 100—120 mázsás szárazanyagtermés, a silókukorica magas (66 százalékos) szárazanyagra számított keményítőtartalma (az átlagos 60 százalék), az olcsóbb tárolótér, az egyszerű, olcsó takarmánykihordás, és nem utolsósorban a jó súlygya- raoodás és tejtermelés eredményeként időben megtérültek a beruházások. Mivel az állattenyésztés összes költségein belül a legnagyobb tételt az anyagköltség (gyakorlatilag a takarmányköltség) jelenti, az intenzív tömegta- karmány-termelés eredményeként például a marhahústermelés 1972. évi (egy kilogramm húsra jutó) 24,9(Tforintos anyagköltsége az importárak növekedése ellenére például 1979-re 16,62 forint alá csökkent. A tejtermelés 1 literre jutó 3,57 forintos anyagköltsége pedig 2,58 forintra. Az állattenyésztés gazdasági gondjait vizsgálva, sok helyütt kikerülhetetlen akadályt jelentenek a változtathatatlan technológiájú, specializált állattartótelepek. Nem kivétel ez alól a dalmandi üzem sem. Például sertéstenyésztése padlóeteté- ses (tehát csak ipari abrakkal működtethető), mesterségesen szellőztetett telepeken folyik. Ez a tehcnológiai rendszer roppant energiaigényes: s ezen már nem lehet változtatni. Így viszont évről évre drágábban termel. Ilyen körülmények között a sertéstenyésztés technikai felszerelésének átalakításához legalább 5—10 évre van szükség, ha csak nem tudnak rendkívül olcsó, és gazdaságosan üzemeltethető telepeket építeni. Az olcsó kivitelezés és az olcsó üzemeltetés ugyanis nem mindig jár együtt. A Dalmandi Állami Gazdaságban egyszerű és „konvertálható” istállótípust fejlesztettek ki. A tágas kifutókkal ellátott istállók funkciója változtatható. Tehát az igénytől függően szarvasmarha, sertés, vagy akár baromfi tartására alkalmasak. Az istállótípus beruházási költségei — egy szarvasmarhára vetítve — férőhelyenként 22 ezer forint. (Az istállóban 200 tehén, illetve 600 sertés fér el.) Az eredmények magukért beszélnek. A „modern” sertéstelepen egy hónap alatt 13, s közönséges istállóban több mint 18 kilogrammot híznak a sertések. Az élősúly kilogrammra jutó takarmányfelhasználás az előbbiben 4,22; az utóbbiban csak 3,64 kg. A gazdaságban — korukat megelőzve — felhagytak a sertéshústermelés ^ öncélú technológiai gépesítésével. Hatszáz sertést hagyományos módon gondoz egy ember. Az istálló kialakítása és felszerelése ugyanis lehetővé teszi ezt, de módot ad a gépek használatára is. A nyílt tartástechnológia lehetőséget teremt a különböző takarmányok közvetlen, drága feldolgozás nélküli etetésére is. Például a szakirodalom által csak porítva ismert fölözött tejet, Írót, savót, folyékony állapotban lehet az állatokkal etetni. Ezek nemcsak helyettesítik a drága importtakarmányokat, hanem a hazaiaknál is jóval olcsóbbak. Az olcsó építkezés a Dalmandi Állami Gazdaság fejlett infrastruktúrájának egyik eredménye. A 61 kilométeres korszerű útrendszer behálózza az egész gazdaságot, gyorsabbá és főleg olcsóbbá téve a szállítást: Ezt minden gazdaság tudja, de a termelői beruházások mellett erre másutt általában nem jutott pénz. Az, hogy Dal- mandon erre költeni tudtak, egy sajátos gazdálkodási megfontolás eredménye. A gazdaság termelési szerkezetének kialakításakor elsősorban a természeti és a gazdasági környezet adottságait vette alapul. A termelési szerkezet alakításának átgondolt stratégiája a gazdaságot „immunissá” tette a (súlyos állami pénzekkel támogatott) kiemelt beruházás „csábításával szemben. A gazdaságok szóhasználatával élve, a dalmandiak otthagyták „a pénzt az ablakban”. A szabad fejlesztési eszközöket (60 millió forintot) távlati célokat is szolgáló infrastruktúra kiépítésére (út- és lakásépítés stb.) fordították. És ezekkel a beruházásokkal hosszú évekre előre megteremtették a rugalmas termelésfejlesztés és szerkezetmódosítás feltételeit. Bonyhádi Péter BNV-nagydíjas öltözékegyiittes Megkezdték a tavalyi BNV-n nagydíjat nyert öltözékegyüttes gyártását a soproni ruhagyárban. A Sop- ron-Richards fantázianevű őszi-téli összeállítást a győri Richards Finomposztógyár gyapjú típusú kelméiből varrják. Tervezője, Kosztkáné, Vránich Rozália iparművész úgy alakította ki az együttest, hogy darabjai, a rakott szoknya és a bokánál összefogott, buggyos nadrág egyaránt viselhető a steppelt kabátkával, az asszimetrikus vonalvezetésű blúzzal és a nagykockás, rojtozott szélű kendővel, aszerint, hogy munkába, bevásárlásra, vagy kirándulásra készül viselője. A modell mind alapanyagában, mind színeiben — a bordó és nyersfehér — követi az idei divatirányzatokat. Beruházásaink 1981-ben A fejlesztések, beruházások ütemének mérséklése egyet jelent azzal, hogy a népgazdaság, adósságainak törlesztésével egy időben csak úgy tarthatja meg az elért életszínvonalat, ha közben nem növeli, hanem visszafogja a felhalmozást. Természetesen ebben a mérséklésben sem lehet elmenni a végletekig, hiszen tudott dolog az is, hogy a ma beruházásai a jövő fogyasztásának alapjai. Nem beszélve arról, hogy az esetek meghatározott hányadában éppen a költségek további növekedésének megelőzésére kell pénzeinket befektetni. így teszik ezt többek között azok a vállalatok, amelyek energiafelhasználásuk ésszerűsítésére, csökkentésére törekszenek. O Ha már ezeknél az úgynevezett energiaracionalizálást szolgáló beruházásoknál tartunk, említsük meg, hogy az elmúlt esztendőben az Állami Fejlesztési Bank Szegedi Területi Igazgatóságának éppen ezek a kezdeményezések adtak legtöbb munkát. Az igazgatósághoz tartozó négy megyéből december 31- ig 124 pályázat érkezett be, ezek közül harmincnyolcat Békés megyéből küldtek be, amiből az ÁFB huszonhetet fogadott el. Ennek alapján az energia gazdaságos falhasználását szolgáló fejlesztéseket döntő többségében mezőgazdasági, illetve élelmiszeripari üzemekben valósították meg. s alapvetően a tüzelőolajat helyettesítik majd — huszonnégy helyen — földgázzal. Más kérdés, hogy az eredeti előirányzatnak e körben csupán 68 és fél százalékát teljesítették, teljesíthették a beruházók. Miután a bankszámlaszerződések és finanszírozási szerződések megkötése — részben az ÁFB-vel most először kapcsolatba lépő mezőgazdasági üzemek tájékozatlansága, részben az egyszerre jelentkező nagyszámú adminisztrációs feladat miatt — több esetben elhúzódott. Ez a kivitelezések megkezdését késleltette. Mindenesetre a 68 és fél százalékos teljesítéssel is több mint 76 százalékkal nőtt 1980-hoz képest a vállalati döntési körbe tartozó, de állami kölcsönökkel támogatott fejlesztések értéke. Az energia gazdaságos felhasználását segítő beruházások mellett jelentős e körben még a Sarkadi Cukorgyár meg a Békéscsabai Hűtőház folyamatban levő, illetve most beindult rekonstrukciója. De állami kölcsönszerződést kötött az ÁFB szegedi területi igazgatósága a Békéscsabai Konzervgyárral és az Orosházi Üveggyárral is kisebb fejlesztésekre. O A vállalati döntési körbe tartozó beruházások — igazolva a bevezetőben elmondottakat — az egy évvel korábbihoz képest csaknem 28 százalékkal „mérséklődtek”. Ebben szerepet játszik, hogy az ÁFB új, jelentősebb állami támogatási szerződést 1981- ben nem kötött a megyében, az előbbiekben taglalt nagy számú energiaracionalizálás pedig ' együtt sem képvisel nagy súlyt pénzügyileg a fejlesztésekben. Mindazonáltal a megyei beruházások egészében a vállalati beruházások 29,3 százalékos részaránnyal szerepelnek, míg a szövetkezetieké eléri a 40 százalékot is. A szövetkezeti szektor beruházási tevékenysége 1980-ról 1981-re — eltérően az általánostól — nem vált sokkal visszafogottabbá. A hitelfelvételi készség továbbra is a mezőgazdaságban a legnagyobb. Nagyjából szinten maradtak a szövetkezeti fejlesztések, csaknem 28 százalékkal csökkentek a vállalati beruházások,, az egy esztendővel korábbihoz viszonyítva az állami beruházások összege értékben több mint 14 százalékkal nőtt. Ideértve a békéscsabai és a gyulai kórház építését, fejlesztését — amire jóval többet költöttek, mint 1980-ban —, meg a békéscsabai posta nagyberuházását. Az állami fejlesztések 30 százalékot meghaladó súly- lyal határozták meg megyénk elmúlt évi beruházásait. A célcsoportos állami beruházások között egyedül a lakásépítésre fordított kiadások csökkentek, az 1981-re megfogalmazott tervekhez igazodva. Ezzel szemben az ÁFB finanszírozási körébe tartozó fejlesztések — ez a teljes megyei beruházásnak körülbelül egyötöde — több mint 38 százalékkal haladják meg az 1980-as teljesítményt. Felgyorsult a tervekhez képest az orosházi 30 ezer tonna terményt befogadó gabonatároló építése, meg a sarkadi tároló kivitelezése. Az állami pénzek megyei felhasználásának jelentős növekedése nem ellentétes a beruházási feszültség enyhítését célzó intézkedésekkel, hiszen a többlet döptő hányada abból adódik, hogy a békéscsabai posta építését — átsorolással — most már nem az MNB, hangm az ÁFB finanszírozza. O Nézzük ezek után, mi jellemezte az 1981-es év beruházási tevékenységét Békés megyében, túl azon, hogy a fejlesztésekre fordított ösz- szeg 3,3 százalékkal volt kisebb, mint a megelőző esztendőben? Az ÁFB kimutatásai szerint az anyagi-műszaki ösz- szetételben megyei szinten lényeges arányeltolódás nem következett be. A források 53 százalékát gépekre, 47 százalékát építésre fordították a beruházók 1981-ben. Ami figyelemre méltó, az az, hogy tőkés importgépre 36 százalékkal kevesebbet költöttek megyénkben tavaly, a tavalyelőttihez viszonyítva. A nem szocialista import kezdeményezői döntő többségében is a vállalati és szövetkezeti beruházók. A fejlesztési bank által finanszírozott fejlesztésekben 1980-ban kétharmados részt képviseltek az építkezések, ez az arány 1981-ben a gépbeszerzések javára csaknem 50 százalékra csökkent. Ezen felül el kell még mondani azt is, hogy a megelőző időszak rossz gyakorlata — a beruházások évközi ütemezésének egyenetlensége — az elmúlt évben sem szűnt meg: az ÁFB az évben folyósított 866 millió forint 61 százalékát a negyedik negyedévre fizette ki. összegzés helyett pedig álljon itt egy felsorolás, az 1981-ben megkezdett, illetve befejezett beruházásokról. Többek között megkezdődött a gázvezetékhálózat fejlesztése, a már említett orosházi és sarkadi gabonatároló építése, Nagykamarás térségének vízrendezése, a hűtőház, a cukorgyár rekonstrukciója, a békéscsabai gyógyszertár, a békési gyógypedagógiai intézet építése, a Telekgerendás—Békéscsaba vasútvonalszakasz korszerűsítése, a Kettős-Körös balparti töltésfejlesztése, a kőolaj- és földgáztermelés további kiterjesztése. Ugyanebben az esztendőben adták át rendeltetésének, illetve helyezték részlegesen üzembe a gépjármű-felülvizsgáló állomást, a román nemzetiségi iskolát, a cukorgyár rekonstrukciójának megelőző ütemét, az NK—XIV. öntözőfürt főműveit, az új gáz- és olajmezők egyes Békés megyei szakaszait, az új békéscsabai postaépületet, valamint a száraz-éri belvíz- rendszer és a Dögös-Kákafo- ki főcsatorna, a Szeghalom— Gyoma, meg a Telekgerendás—Békéscsaba korszerűsített vasútvonal elkészült szakaszait. Kőváry E. Péter Az elmúlt év szeptemberében láttak hozzá a Tiszamenti Regionális Vízmű- és Vízgazdálkodási Vállalat Békés—Csongrád megyei üzemigazgatóságának gyulai építői az új sarkadi fémsiló beruházásához. Átadási határidő: 1982. augusztusa. Fotó: Veress Erzsi II növényolajról A növényolajipari vállalatok a tavalyi termés utolját dolgozzák fel. Az üzemek egyre-másra kötik a szerződéseket az idei napraforgóra és repcére. A termelői kedv továbbra is élénk. A napraforgó és a repce általában jól fizet, és a vállalatok arra számítanak, hogy a termőterület ismét meghaladja majd a 265 ezer hektárt. Az innen várható termés fedezi majd az ipari, szükségleteket. Várhatóan továbbra is sikerül egész éven át — kivéve a fő javítások idejét — „foglalkoztatni” a feldolgozógépeket. A terv szerint az idén az elmúlt évinél mintegy 1500 tonnával több étolajat palackoznak. A többletteljesítményt a Győri Ét- olajgyártó-üzem új gépének beállítása tette lehetővé, ezzel az üzemrész három műszakos termelésre tért át, és folyamatosan palackozza a növényi olajokat. A Gyulai Könnyűfémöntő és Betonelemgyártó Vállalatnál készülnek a Rába-Man-motorok olajteknői. 1982-ben ettől a gyártól mintegy 8 millió forint értékű megrendelést kaptak Fotó: Martin Gábor
