Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

1982. február 11., csütörtök n viaszhenger üzenete Ars Renata: újjászületett művészet O t'ikor néhány évvel ezelőtt előkerült egy lappangó viaszhenger, amely Kossuth Lajos hangját örökítette meg, szenzációszámba ment a felfedezés. A rádió­ban elhangzott beszédrészletet hallgatva senkinek sem az ju­tott az eszébe, hogy milyen gyönge minőségű a felvétel,, a henger értékét az adta meg, hogy fönnmaradt Kossuth hangja. A Kodály és Bartók népzenei, néprajzi gyűjtéseit őrző vi­aszhengerek fölbecsülhetetlen muzeális és kultúrtörténeti ér­téke sem vitás. A film elterjedésének hőskorában, a ma már primitívnek számító eszközökkel történő hangrögzítésnek kö­szönhetjük, hogy kiemelkedő személyiségek — közöttük pél­dául Lenin — hangját, beszédét hallhatjuk'. Egy-egy híradó, riport vagy játékfilm kópiája a hangosfilm megszületését kö­vető időkből — nagy érték! A harmincas és negyvenes évek sistergő, sercegő gramofonlemezei, vagy a rádió archívumá­ban őrzött lakklemezek között pótolhatatlan értékek egész sora található: politikusok, írók. költők, művészek hangjai. A magnetofon megjelenése hazánkban az ötvenes évek idejére esik. Üj szakasz kezdődött el a hangrögzítésben. Le­hetővé vált, hogy a korszerű technika mindmáig használatos — állandóan tökéletesedő — hangrögzítő eszközeivel és mód­szereivel kiváló minőségű és nagy időtartamú fölvételek ké­szülhessenek. Ahogyan terjedt hazánkban a magnózás,- aho­gyan egyre több készülék jutott iskolák, intézmények és ma­gánosok tulajdonába, olyan mértékben gyarapodott a kora­beli, sokszor nagy értékű fölvételek száma. Visszatérő fel­adattá, jó szokássá vált például, hogy a KISZ-fiatalok, vala­mint az úttörők szalagra vették a munkásmozgalmi veterá­nok, a téeszalapítók, a kiemelkedő egyéniségek, közéleti sze­mélyiségek, művészek, népművészek emlékeit. Föltártak egy- egy életutat, s egyben tükrözték az adott kort is, történel­münk köznapi valóságát, vagy éppen sorsfordító eseményeit. Azt hiszem, eddig még soha, senki nem szedte szerbe-számba azt a hatalmas szellemi értéket, amely az elmúlt évek, évti­zedek során összegyűlt és — sajnos — részben meg is sem­misült, mert nem volt — és ma sincsen — összefogó köz­pontja, vagy szervezete a hangfelvételek nyilvántartásának és megőrzésének. A kampányfeladatok elmúltával rendszerint letörölték még az archív értékű, pótolhatatlan emlékezéseket, társadalmi, politikai, szellemi eseményeket is. Ez a gazdát­lanság máig tartó probléma. igaz, a technikai lehetőség kitágulásával növekedett az ar­ra hivatott intézmények, szervek gyűjtőmunkája. A Munkás- mozgalmi Intézet, a Hadtörténeti Múzeum, a megyei pártbi­zottságok irányítása alatt működő pártarchívumok, a külön­féle tudományos intézetek, egyetemek, iskolák, de különö­sen a rádió és a televízió, a szaktárcák, valamint az országos ha áskörű intézmények hangstúdiói már gazdag és nagy ér­tékű gyűjteményekkel rendelkeznek. A baj csupán az, hogy e gyűjtemények hozzáférhetősége meg sem közelíti a levél­tárak, a múzeumok, a kiállítócsarnokok, a könyvtárak köz­readó tevékenységét. A gyűjtést végző intézmények nem mindig törekednek a közkinccsé tételre, megelégszenek azzal, ha fölhasználják az anyagot saját tudományos munkájukhoz. Másrészt kétségkívül megnehezíti a közreadó jó szándékot is a hangdokumentumok tárolásának, szakszerű kezelésének, szerkesztésének, leíratásának stb. nem kevés időt és szak- szerűséget kívánó munkája, és ami ezzel együtt jár: költ­sége. Mindezek tudatában sem maradhatunk közömbösek a hangdokumentumok további sorsát illetően. Nem egy eset­ben kifejezetten nemzeti értékekről van szó, amelyek a múlt és a jelen valóságát, legújabbkori történelmünk fordulatait, népünk alkotó munkájának, új rendszert építő közösségi erő­feszítéseinek, küzdelmeinek krónikáját örökítik meg a hang­dokumentálás sajátos eszközeivel, azaz: az emberek lelkében, gondolkodásában, tudatában végbemenő folyamatok kitapin­tásával. Ezek közreadása, széles körű megismertetése a nem­zeti önismeret elmélyítését is jól szolgálhatná. Nem is be­szélve arról, amit jelentenek az utókor számára. Az elmondottak után adódik a kérdés: hol és ki tartsa nyilván az országszerte gyűlő hangdokumentumokat? Milyen szervezeti formát lehetne adni a már összegyűjtött anyag tar­talmi és technikai minősítésének, szelektálásának, rendszere­zésének. védetté nyilvánításának, másolásának, s végül: köz­readásának. Hogyan lehetne a gyűjtést módszeresebbé tenni, vagyis a szakszerűségét is állandóan tökéletesíteni? Ezer és egy kérdés, amelyre valamilyen választ kell adnunk. Mindenütt vannak' ma már művelődési házak, központok, és igen sok helyen működnek magnósklubok. Jó lenne — el­ső lépésként — legalább ezeket valamiképpen összefogni, tartalmilag és szakmailag irányítani. S innen lehetne majd továbblépni. ■hetséges, hogy az itt elmondott probléma sokak szá­mára periférikusnak', tizedrángúnak tűnik. A való­ság viszont az, hogy a hangdokumentumok is épp­úgy társadalmunk közösségének immanens értékei, mint a tárgyi javak. Ezt üzenik nekünk, ma élőknek a viaszhenge­rek ... Taar Ferenc Ha a reneszánszról hal­lunk, a középkor vallásos sö­tétségéből kiszabadult, har­monikus, tiszta és a szabad művészetekben önmagára ta­láló ember képe merül fel előttünk. Sokat hallunk e napfényes kor irodalmáról, képzőművészetéről, de jóval kevesebbet zenéjéről. Pedig ez a 15—16. században kiala­kult, főként Európa déli ré­szén virágzó zenei stílus meg­érdemli az odafigyelést. Plasztikus dallamvezetése, harmonikus kiegyensúlyozott­sága, fontos szerepet kapó szövege a kor egyfajta jel­legzetes, ugyanakkor a mű­vészet egyetemes egészébe be­épülő tükrét tartja a mai em­ber elé. Kevés olyan kamaraegyüt­tes működik hazánkban, amely olyan hűen tudja megszólaltatni a reneszánsz zenéjét, mint az Ars Renata. Nevük, amely latinul újjá­született művészetet jelent, elkötelezettséget fejez ki" a zene e kevéssé ismert terüle­te iránt. Dankó-hírek A békési városi művelődési központban működik á Dankó cigányklub. A nyolctagú veze­tőség január végén kétnapos ta­pasztalatcsere-látogatáson járt a nyíregyházi testvérklubnál. A ..dankósok’’ programját ezekben a hetekben-hónapokban egy nagyszabású vetélkedősoro­zat teszi még változatosabbá. A havi egy alkalommal megtartott fordulókon egy-egy művészeti ág a téma. Február elején a Kísér­tet Lublón című filmet nézték meg. majd beszélgettek a színes magyar alkotásról. A vetélkedő márciusban zárul, ekkor ünne­pélyes keretek között nyújtják át a legjobbaknak az értékes dí­jakat is. A filmes forduló után, két hét múlva, február 15-én este ren­dezik meg a hagyományos far­sangi jelmezes bálát, amelyen a klub együttese, a Gypsy zenekar is fellép. (n. i.) Ha keveset tudunk a re­neszánsz zenéről, úgy még kevesebbet e századok ma­gyar muzsikájáról. Pedig Zsigmond, Mátyás és II. La­jos udvarában igen nagy kul­tusza volt a zenének; igaz, elsősorban nyugat-európai muzsikusok vezetésével ját­szották a trubadúr, a minne- sänger és a több szólamú né­metalföldi zenét, amely már nemcsak áhítatos figyelemre késztetett, de igen gyakran táncba is hívott. Az Ars Renata — a kor­társ olasz és németalföldi da­lok mellett — elsősorban a magyar reneszánsz zene ke­resztmetszetét adta azon a koncertjén, amelyet az Or­szágos Filharmónia és a me­gyei tanács által rendezett if­júsági bérleti hangversenyso­rozat előadásaként a napok­ban tartott megyénk több vá­rosában, községében. A négy férfi- és két női énekesből ál­ló együttes —Virágh László művészeti vezetésével — cso­dálatos tisztasággal szolgál­tatta meg a XVII. században A Művelődési Minisztéri­um az illetékes társszervek­kel az 1981—82-es tanévben is meghirdette a szakmun­kásképző iskolák és egész­ségügyi szakiskolák nappali hallgatói részére a „Szakma Kiváló Tanulója” és a „Tan­tárgyi tanulmányi verse- nyek”-et. Az iskolai verse­nyeket a KISZ-bizottságokés a tanulói szakszervezetek be­vonásával 1981. december 20- ig tartották meg. A megyei versenyeket ez év februárjában rendezik meg. Megyénkben 12 szak­mában mérik össze tudásu­kat azok a szakmunkástanu­lejegyzett Vietórisz-kódex dalait, a német villanella nó­tájára írt Balassi-verset, a Kájoni-kódex néhány énekét. A különös szépségű, rendkí­vül összehangolt éneket jól kísérték a kor hangszerei: el­sősorban a lant, és a fúvósok, melyek kezelésében ugyan­csak ügyesnek bizonyultak az együttes tagjai. A dalok mel­lett megszólaltak a kor tánc­zenéi : Mátyás udvarának óla1 szos lantmuzsikája, az 1620- ból származó Magyar tánc, ugyancsak olasz szerző gyűj­teményéből. Nem maradtak ki a kor felszabadultságára jellemző vidám nóták sem: a sárospataki diákdalok, a ré­szegeseket ostorozó, tanító célzatú, énekek, bordalok. Az Ars Renata hangverse­nye nemcsak ritka zenei él­ményt jelentett, de a muzsi­ka olyan területére vezette be az ifjú zenekedvelőket, amelyről igen keveset hall­hatnak. G. K. Fotó: Veress Erzsi lók, akik az intézeti verse­nyeken I—III. helyezést ér­tek el. Közel 100 tanuló ver­seng majd a tantárgyi verse­nyeken, ahol közismereti (magyar nyelv- és irodalom, történelem, matematika, fizi­ka), illetve szakmai (elektro­technika, vasipari szakrajz, villamosipari szakrajz, mun­kavédelem, üzemgazdaság­tan) tantárgyakban szerzett ismereteikről kell számot ad­niuk. Az első és a második helyezettek vesznek majd részt az országos versenyen, amelynek rendező intézeté­hez jelentkezési lapjaikat február 27-ig kell elküldeni. SZKT- és tanulmányi versenyek KÉPERNYŐ Stúdió ’82 Elöljáróban ki kell jelen­tenem, hogy elfogult vagyok a Stúdió ’82-vel szemben. Mert szeretem, mert nyílt, őszinte hangvételét tiszte­lem, és nem utolsósorban azt a tájékoztatási készséget, amely általában jellemzi. Azért mondom, hogy általá­ban, mert a meghatározott funkción belül egy-egy szerkesztő-műsorvezető azért sokat adhat hozzá javára és nem a javára is. Február 9- én, kedden Érdi Sándor fő-1 szerkesztő-műsorvezető volt a kalauzunk. A művészi ma­gatartás útjait-indítékait ku­tatta, koncepciózusán fogva át az egyórás műsoridőt. Számunkra már a kezdés meglepetés volt: vendégség­be invitálták az országot a gyomai Kner Nyomdába, melyet 100 évvel ezelőtt, 1882-ben alapított a Szarvas­ról Gyomára települő könyv­kötő, Kner Izidor. Jól meg­írt szöveggel és illusztráló, korabeli képanyaggal vitték végig a nézőt a Kner Nyom­da száz esztendején, azon a néha bizony heroikus küzdel­men, melyet a magyar könyvművészet megújításá­ért vállaltak, idézve Kner Imre szavait: „Életem értel­me az, hogy szolgálok”. A nekünk kellemes kezdet után Kner Imre szavaihoz kapcsolta Érdi Sándor mű­sorvezető a továbbiakat. Emlékeztetett Sarkadi Im­rére, aki „szintén szolgált”, emlékezett Sarkadira Illyés Gyula lebilincselően. ámulat­ra méltó sziporkázással. Az­tán máris a Pesti Színház­ban jártunk, ahol a Sarka- di-novellából írt Kőműves Kelemen című rockopera próbáját láthattuk. Aztán új­ra Illyés: „Hogy mi a be­csület? Sarkadi tudta, és so­ha nem adta el magát...” Innen Érdi Sándor Kecs­kemétre vezetett bennünket, újra csak ámuldozni. És meghallgatni a nagy Építész Mágust, Kerényi Józsefet, miért építette meg a „Szó- rakaténusz”-t, a kecskeméti gyerekek játszóházát és já­tékmúzeumot. Valóságos me­sevár ez, és akkor Kerényi azt mondta: „Reális álom le­het ez máshol is”, rábólin­tottunk, hogy igaza van. Hi­szen — hogy is mondta? — „minden társadalom huma­nitásának az a tükre, ho­gyan gondoskodik a legfiata- labbakról és az öregekről”. A játszó-gyermekkorhoz kapcsolódott Szántó Piroska cikke a Kortársban, és ez­zel az apropó, hogy bölcses­ségeiről nekünk is beszél­hessen, végül Major Tamás az ő bölcsességeiről, mely­ből egy nagyon fontos mon­dat: „a sértések ellen el­szánt, dacos munkával le­het védekezni”. Mennyire igaza van. Ez volt a Stúdió ’82 ked­den, és kitűnő volt. Nézzék meg máskor is. Sass Ervin Mai műsor o KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: A Népzenei Hangos Újság melléklete. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Zenevár. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Richard Strauss operáiból. 11.24: ön hol ebédel? 11.39: A csúnya hercegnő. 12.45: Filmtükörkép. 13.00: Zenemúzeum. 13.55: Könyvszínpad. 14.25: Verbunkosok, nóták. 15.28: Csiribiri. 16.05: Halász Gábor: Tiltakozó nemzedék. 16.15: Astrid Varnay operaáriá­kat énekel. 16.34: ..A suszter cipője ...” 17.07: Rádiószínház. Három teme­tés. 18.08: Dunajevszkij: Keringő a „Világos út” című filmből. 19.15: 25 éves az Élet és Iroda­lom. 20.25: Az Állami Népi Együttes műsorából. 21.05: A magyar művelődés szá­zadai. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Notturno. 23.35: Clark Terry bigbandje ját­szik. 0.10: Németh Gábor táncdalai­ból. PETŐFI RADIO 8.05: Világhírű énekesek Lehár operettjeiből énekelnek. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 12.33: A népművészet mesterei­nek felvételeiből. 12.55: Kapcsoljuk a szolnoki stú­diót. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló természet. 13.35: Kortárs szerzők gyermek- kórusaiból. 14.00: Szórakoztató antikvárium. 16.00: A Diákkönyvtár hangsza­lagon melléklete. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Kézfogások. 18.33: Hétvégi panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: A Magyar Rádió Karinthy Színpada. Zsibvásár. 21.25: A tegnap slágereiből. 22.31: A Rádió Dalszínháza. Paj­zán históriák. 23.20: Kemény Egon szerzemé­nyeiből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: A 60-as évek hazai dzsesszfelvételeiből. 9.54: A Magyar Hanglemezgyár­tó Vállalat új lemezeiből. 11.05: Romantikus kamaramuzsi­ka. 12.17: Vokális zene. 13.07: A progresszív beat híres előadói. 13.52: XX. századi operákból. 14.48: Beethoven: Hat vonósné­gyes. 16.00: Zenei Lexikon. 16.25: Élő hagyományok Buzsá- kon és Fonyódon. 16.58: Popzene sztereóban. 18.11: Bemutatjuk új felvételein­ket. 18.31: Magyar zeneszerzők. 19.05: Nem tudom a leckét! 19.35: Oleg Kagan hegedűestje. Közben: 20.15: Egy pálya vonzásában. Kb. 20.35: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.20: Ooeraáriák. 21.45: Olasz szerzők műveiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Monyók Ildikó, a kecske­méti Katona József Szín­ház tagja énekel. 17.15: Nők negyedórája. Szer­kesztő: Cseh Éva. 17.30: Pár perc dzsessz. Duke Ellington zenekara látszik. 17.40: Üzemi lapszemle. 17.45: Világhírű tenoristák felvé­teleiből. Közben: Időrabló tényező. Dalocsa István jegyzete. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Fizika. (Ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.) 8.35: Angol nyelv. (Középisk. IV. oszt.) 9.05: Környezetismeret. (Ált. isk. 1. oszt.) 10.05: Osztályfőnöki óra. (Ált. isk. 7—8. oszt.) (f.-f.) 11.05: Fizika. (Alt. isk. 6. oszt.) 11.35: Deltácska. (f.-f.) 12.10: Világnézet. (Középisk. IV. oszt.) (f.-f.) 14.10: Iskolatévé. Környezetisme­ret. (ism.) 14.30: Deltácska. (ism.. f.-f.) 14.50: Fizika. (Alt. isk. n. oszt.) (ism.. f.-f.) 15.20: Osztályfőnöki óra. (ism.. f.-f.) 15.40: Világnézet, (ism.. f.-f.) 16.30: Hírek, (f.-f.) 16.35: A British Múzeum kin­csei. (ism) 17.00: Vezetés télen. 17.10: Melyiket a7 ötezerből? (ism.. f.-f.) 17.25: Reklám, (f.-f.) 17.35: Nyugati hétköznapok. 18.00: Telesport. (f.-f.) 18.25: Pedagógusok fóruma, (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Galgóczi Erzsébet: Bolond- nagysága. 21.05: Énekeljünk! 21.10: Riporter kerestetik. 22.40: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 17.45: Iskolatévé. Angol nyelv. 18.00: Oroszul beszélünk. 18.20: Kémia. (Alt. isk. 7. oszt.) 18.50: Sorstársak, (ism., f.-f.) 19.05: Unser Bildschirm — A mi képernyőnk, (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Theo Adam vendégkönyvé­ből. 20.50: Tv-híradó 2. 21.10: Autó-motorsport. 21.30: Reklám, (f.-f.) 21.35: Jelentéktelen emberek. Francia film. (f.-f.) Bukarest 16.05: Kulturális híradó. 17.00: Fiatalok stúdiója. 17.45: Rajzfilmek. 20.00: Tv-híradó. 20.25: Gazdasági figyelő. 21.05: Népdalok. 21.20: A megismerés határai. Tu­dományos sorozat. 21.50: Dalok. 22.10: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Az első virágok. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Novellák. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Stop — politikai magazin. 21.15: Reklám. 21.20: Vetélkedő. 22.20: Tv-napló. II. MŰSOR 18.30: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.15: Idő és pihenés. # 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Teleszkópia. 21.00: Ez az én választásom. 22.30: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ 1982. február ll-én. csütörtökön 15 órakor Békéscsabán: BARANGOK 635-ös SZMKI előadása 1982. február ll-én, csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: BARANGOK Szentpéteri-bérlet 1982. február ll-én, csütörtökön 19.30 órakor Gyomán: ORESZTÉSZ 1982. február 12-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: BARANGOK József A.-bérlet MOZI Békési Bástya: A koncert. Bé­késcsabai Építők Kultúrotthona: Rafferty és a lányok. Békéscsa­bai Szabadság: de. 10 órakor: A fej nélküli lovas, 4, 6 és 8 óra­kor: A kék laguna. Békéscsabai Terv: Szabadlábon Velencében. Gyulai Erkel: fél 6 órakor: Elő­ször férjnél, fél 8 órakor: A nagy balhé. Gyulai Petőfi: A birodalom visszavág. Orosházi Béke: Languszta reggelire. Oros­házi Partizán: fél 4 órakor: A púpos lovacska, fél 6 és fél 8 órakor: A 3. számú űrbázis. Szarvasi Táncsics: 6 órakor: Az amatőr, 8 órakor: Főiskolás film­klub.

Next

/
Oldalképek
Tartalom