Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-11 / 35. szám
1982, február 11., csütörtök Minőség és ellenőrzés — Magyarországon minden embert ellenőriz egy másik. — Ez a baj kérem; egymás helyett inkább a munkát ellenőriznék. Így hangzott a rövidke párbeszéd egy sajtótájékoz, tató előtt, amelyen a hazai minőségügy helyzetéről tájékoztatták az újságírókat. Tegyük gyorsan hozzá: kendőzetlenül. Adatok, történetek sorával igazolták, hogy helyenként kifejezetten gyenge termékeink minősége, s nem feltétlenül a rossz alapanyag, vagy a technológia okán. A minőség ügyét is felkaroló Szabványügyi Hivatal elnökhelyettese szerint — egy felmérést végeztek termékeink körében — a tervezettnél gyengébb minőség oka nyolcvan százalékban a hanyag, a technológiai előírásokat megsértő munka. E hibák javarészt helyben, az illető műhelyben kijavíthatóak volnának, ha valaki figyelne a hibákra. Csak hát az ellenőrzés, a minőség állandó vizsgálata... Fölösleges hangsúlyozni, hogy a külpiacon — és tegyük hozzá; hazai tájainkon is — egyre szükségszerűbb a minőségi követelmények betartása. Egy árucikk eladásakor szerződést kötnek, amely tartalmazza a minőséget, az áiju műszaki paramétereit, esztétikai külsejét, vagy súlyát, csomagolásának módját. Ha az áruszállítmány között egy olyan termék is akad, amelyik nem felel meg a feltételeknek, már rosszabb minőségűnek számít. Előfordul, hogy az egész szállítmányt nem veszik át egy-két termék hibája miatt, a szállító hitele mindenesetre megcsappan. Gondoljunk csak arra, mit tennénk, ha az üzletben vásárolt konzervben romlott árut, vagy apró szöget találnánk: soha nem vennénk többé abból a konzervfajtá- ból. Hiába, selejt minden gyártási folyamatba bekerülhet, épp ezért szigorú ellenőrzés nélkül sehol sem szerveződhet gyártási folyamat. Annál is inkább, mert a termékek előállítása során egyre inkább nő a munkamegosztás, egy meglehetősen egyszerűnek látszó műszaki terméket is gyakran két_ három vállalat állít elő. Ha az egyik munkafolyamatban nem veszik észre a hibát, a következőben már valószínű, hogy csak nagyobb költségek árán lehet kijavítani, ha lehet javítani egyáltalán ... Ahogy a minőség szerepe nő, úgy válik egyre nélkülözhetetlenebb elemmé a szakszerű ellenőrzés. A munkamegosztás úgy hozta, hogy a minőségellenőrzést általában a termeléstől elkülönült szervezetben, a meóban végzik. Munkájuk annyiban kulcsfontosságú, amennyiben még gyártás közben meg tudják állapítani a minőségrontó tényezőket. Ez persze már feltételezi, hogy a meósoknak igen képzett szakembereknek kellene lenniük, akiknek kisuj- jukban van az anyag, és áru-, valamint a technológiai ismeret. A szakma. Márpedig ami a szakképzettséget illeti, általában nem dicsekedhetünk a meósokkal; nem a szakemberek krémje alkotja táborukat, összefügg ez mindenekelőtt azzal, hogy gazdaságpolitikánk évtizedeken át valójában termeléscentrikus volt. Azaz: a termelés, a gyártás, s e területek vezetése nagyobb tekintélynek örvendett, mint az ellenőrzés. Ezt tükrözi természetesen a meósok anyagi, erkölcsi megbecsülése is. A SZOT egy felmérése szerint a legtöbb termelő egységünknél aránytalanul kicsi a meósok fizetése, s egyáltalán az érdekeltsége a hibák feltárásában. Persze nem mindenütt van ez így, s igen örvendetes, hogy vállalatok sora ébred rá arra, hogy a minőségellenőrzés elhanyagolása kidobott pénz. Érdekes például a gépipar helyzete: egy felmérés szerint a meósok negyven százaléka szakképzetlen, viszont egyre több vállalatnál teszik a minőségben érdekeltté a dolgozókat, s ami lényeges, a termelés vezetőit. Akad, ahol a vezetői jövedelemnek már a nyolcvan százaléka függ a minőség alakulásától. Van, ahol a dolgozók hibás minőségű termékeiket nem számolhatják el. sőt a hiba kijavítására fordított munkát sem honorálják. Általánosítani nem lehet, hiszen a minőség mindig konkrét. Ha ezer termékről beszélünk, akkor ezer minőségről kell beszélnünk, következésképp, a minőségi érdekeltség is ezerféle lehet. Mindenesetre az látható, hogy az érdekeltséget a munkapadnál és a vezetők körében kell mindenekelőtt megteremteni. Hiszen senki nem gondolja komolyan, hogy a minőség ügyét a meó-szer- vezetek váltják majd meg. De a minőségi ellenőrzés is szakmává válik, mégpedig a műszaki fejlődés . nyomán kialakult gyártási bonyolultság miatt. Tehát a meóra mindig szükség lesz, persze a szakszerű meóra. Végül is az garantálja majd a jó minőséget, hogy ha létkérdés lesz a termelés minden szintjén a szerződésben előírtak betartása, olyan termékek gyártása, amely se jobb, se rosszabb annál, mint amit elvár a vevő. Az egyre igényesebb vevő. Megyesi Gusztáv 11 gyulai gyámhatóság munkájáról A veszélyeztetett környezetben élő gyermekek segítésével a helyi tanácsok gyámhatóságai foglalkoznak. Ottlakán Petemé dr. Márton Klárával, a gyulai Városi Tanács gyámügyi főelőadójával a hatóság elmúlt évi munkájáról beszélgettünk. — Hogyan alakult Gyulán 1981-ben a veszélyeztetett helyzetű gyermekek száma? — Városunkban az elmúlt esztendőben hetvenhét ilyen kiskorút tartottunk nyilván. Számuk a korábbi évekhez hasonló, növekedésről tehát nem beszélhetünk. Persze, az természetes, hogy nem sikerül mindannyiukat felkutatnunk. Ezek a kiskorúak a legtöbbször nem megfelelő lakáskörülmények között élnek, vagy szüleik, illetve az ő magatartásuk erősen kifogásolható. Felderítésükben nagy segítségünkre vannak az iskolák. Amikor értesülést szerzünk egy-egy ilyen gyermekről, először helyszíni szemlét végzünk a családnál. Jegyzőkönyvben figyelmeztetjük a gyermeket vagy a szülőket. ' — Az esetek hány százalékánál bizonyult elégséges- nek ez a figyelmeztetés? — Körülbelül a felénél. A helyszíni szemle után 2-3 hónappal ismételten meglátogatjuk -a családot. Ameny- nyiben a figyelmeztetésnek nem volt foganatja, akkor pártfogót jelölünk ki a kiskorú mellé, leggyakrabban iskolai nevelőt. A pártfogó tanácsokkal látja el a szülőket és a gyermeket. Több esetben előfordul az is, hogy kötelező magatartási szabályokat írunk elő számukra. Így például az elmúlt évben több szülőt kértünk az italozó életmód megváltoztatására. Közülük ketten önként jelentkeztek alkoholelvonó kúrára, három szülőt pedig mi köteleztünk erre. — Mennyit fizettek ki 1981-ben nevelési segélyre? — A gyámhatóság hatáskörébe csak a rendkívüli segély kiutalása tartozik. Tavaly a korábbi évekhez hasonlóan 75 ezer forintot adtunk mintegy 65 család részére. A legtöbben a tanév kezdetekor, a tanszerek megvásárlására kértek segélyt. Természetesen a kiutalt ösz- szeg felhasználásáról igazolást kértünk. Egy családnak évente maximálisan 1500 forint rendkívüli segélyt utalunk ki. A rendszeres segély elosztása az Ifjúsági és Gyermekvédő Intézet feladata. L. J. Falu végi házak Körösladányban Fotó: Martin Gábor ! Munkásőr állománygyiílés Gyulán és Békésen Az elmúlt héten több helyen is tartottak jubileumi ünnepséget a munkásőrök. A gyulai Kun Béla városijárási munkásőregység az Erkel Művelődési Központban rendezett gyűlést. Az elnökségben helyet foglalt Juhász József, az MSZMP megyei oktatási igazgatóságának vezetője, továbbá a megyei, járási, városi párt-, állami, és társadalmi szervek több képviselője is. Dr. Marsi Gyula, a városi pártbizottság első titkára ünnepi beszédében emlékeztetett arra, hogy a sarkadi és a gyulai munkásőrállo- mány, amely 1976. július I-én egyesült, s vette fel Kun Béla nevét, egy év múlva már megkapta a megye legjobb önálló egysége megtisztelő címet, és az ezzel járó vándorserleget. Az eltelt időben szintén sok jó eredményt értek el a munkásőrök, amit a most átadott magas kitüntetések, elismerések is bizonyítanak. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát Sajti Sándor, bronz fokozatát Nagy István kapta. A Jubiléumi Emlékérmet 43 alapítótag, a több éves szolgálatáért járó érmeket mintegy 50 munkás- őr vehette át. B. O. * * * A békési Rózsa Ferenc önálló munkásőr század jubileumi gyűlésén részt vett, és felszólalt Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára; továbbá Erdős Lajos, a MOP szakcsoportvezetője is. A megnyitó után Inokai János, a városi pártbizottság első titkára mondott ünnepi beszédet. Egyebek között hangsúlyozta: „Minden elismerés azoknak, akik a válságos, nehéz időkben fegyvert fogtak a néphatalom védelmében, és azoknak, akik az alapítók nyomdokain napi munkájuk mellett jelenleg is vállalják a mun- kásőr-szolgálat megtisztelő feladatát”. Ezután kitüntetések és elismerések átadása következett, majd a békési gimnázium tanulói irodalmi műsorral köszöntötték az ünnepi rendezvény résztvevőit. B. G. Újitómozgalom a Volánnál (Tudósítónktól) A Volán 8. számú Vállalatnál értékelték az 1981-ben benyújtott és elfogadott újítási javaslatokat. Az elmúlt öt évben megkétszereződött az újítások száma. Tavaly jelentős mértékben növekedett az ebből származó gazdasági eredmény is, ami mintegy 2 millió 900 ezer forint volt. Ennek alapján kifizetett díj 38 ezer forint, eszmei alapon kifizetett díj pedig 96 ezer forint volt. A vállalatnál sikeresen alkalmazzák az újításokat szakvéleményező dolgozók ösztönző rendszerét. A legrövidebb idő alatt részletesen kell elkészíteniük a szakvéleményüket. Az év végi értékelés után, az első három helyezettet pénzjutalomban részesítik. Az alkalmazott ösztönző módszer örvendetes eredménye, hogy a szabályzatban előírt hatvan napról tavaly az elbírálások ideje negyven napra csökkent. A múlt év október—november hónapjában megrendezett munkavédelmi újítási hónapban 45 újítási javaslat érkezett be. Az előző évek újításaiból többet az Alkotó Ifjúság pályázattal közösen rendezett kiállításon is bemutattak. Ezek a Volán Tröszt által Budapesten rendezett kiállításon is szerepeltek. Az újítások a jobb és gazdaságosabb munkavégzést kívánják elősegíteni, a takarékosság, valamint a biztonságos közlekedés figyelembevételével. Bikfalvi Ferenc fl tárgyalóteremből Lopásért 4 év szabadságvesztés A Szarvasi Járásbíróság tárgyalta Veíes András, Szarvas, Tanya: 195. szám alatti lakos bűnügyét. A 41 éves férfi ötrendbeli lopás vétsége és öt rendbeli lopás bűntette miatt került a bíróság elé. Már többször volt büntetve. Az elmúlt 10 évben négyszer vonták felelősségre társadalmi és személyi tulajdont károsító bűncselekmények miatt. A büntetésekből azonban nem okult. Ahogy kikerült a börtönből, ismét korábbi életmódját folytatta. Állandó munkát nem vállalt, csak alkalomként szegődött el. Később szinte kizárólag csak a vagyon elleni bűncselekményekből tartotta el magát. Legutóbbi büntetését múlt év július 31-én töltötte le. Rövid idő múlva újra bűn- cselekményt követett el. Augusztus 22-én, éjszaka Csongrádra utazott. Elhatározta, hogy betörés útján szerez magának pénzt. Már korábban kiszemelte az ÁFÉSZ 2-es számú élelmiszerboltját. Az éjszaka leple alatt hajtotta végre elgondolását. A tetőn keresztül a padlásra, onnan pedig az üzlethelyiségbe hatolt. A pénztárgépet először nem sikerült kinyitnia. Hirtelen ötlettől vezérelve, kivitte az üzletből a folyosóra. A vezetéket a •konektorba dugta, s a pénztárgép fiókját így kinyitotta. Mintegy 3 ezer forinttal távozott. A pénznek azonban hamarosan a nyakára hágott. Eközben több települést is fölkeresett. Sándorfalván az ÁFÉSZ Nyárfás elnevezésű kisvendéglőjét szemelte ki. Augusztus 28-át a községben töltötte. A késő éjszakai órákban, mikor a kisvendéglő bezárt, átmászott a drótkerítésen, s a bejárat két- szárnyas, kulccsal bezárt ajtaját addig rángatta, míg az alsó és a felső kapcsok ki nem pattantak a helyükből. A raktárhelyiségben a páncélkazettát hordóbontókulcs segítségével próbálta kinyitni, de nem sikerült neki. Nem akart azonban semmiképpen sem üres kézzel távozni. Egy asztalterítőbe különböző értékeket pakolt. Mintegy 1000 forint értékű cigarettával távozott innen. A cigaretta egy részét elosztotta, illetve eladta, másik részét pedig a tanyáján tárolta. Szeptember elején, Szarvason tartózkodott. Bejárta a várost, alaposan szemügyre vette, hol, milyen módon valósíthat meg bűn- cselekményt. Szemet szúrt neki az ÁFÉSZ 20-as számú vegyesboltja. Ez az üzlet napközben sem volt nyitva. Ügy döntött, hogy itt próbál szerencsét. A vályogfalat kibontotta, és ezen a résen keresztül behatolt a raktár- helyiségbe. Mindössze 800 forintot talált. A pénzt zsebre dugta, de tovább kutatott. Végül egy lemezkazettánál állapodott meg, azt hitte, tele van pénzzel. Később, mikor felbontotta, mindössze 200 forintot talált benne. Szeptember 10-én, a Csong- rád és Vidéke ÁFÉSZ csukásparti vegyesboltjába tört be. Mintegy 1600 forint aprópénzt talált a kasszában. Nylonzacskóba rakta. Amikor távozni akart, a pénz egy része kiszóródott. Elővette a zseblámpáját, s a pénz egy részét fölszedte, aztán, mint aki jól végezte a dolgát, hazafelé vette útját. Október 4-én Pusztabánrévre ment. A mezőtúri ÁFÉSZ 4-es számú italboltját vette szemügyre. A záróra után, mikor a környék elcsendesedett, fölmászott a tetőre, s onnan hatolt be a padlásra, majd a raktárba. Innen könnyeft bejutott az üzlethelyiségbe. Pénz után kutatott. Egy bakelit dobozra lelt, azt gyorsan felnyitotta, s a pénzt zsebrevág- ta. Egy reklámszatyrot is talált az üzletben, ebbe csokoládét rakott. A mezőtúri AFÉSZ-nak mintegy ezer forint kárt okozott. Ezt követően öt nap pihenőt tartott. A pénz lassan kicsordogált az ujjai közül. De már megvolt az új elképzelése. Ezúttal Kardosra ment. A szarvasi ÁFÉSZ 16-os számú vegyesboltjába hatolt be az éjszakai órákban. Felforgatta az üzlethelyiséget. A pénztárgép mellett levő dobozban mindössze 300 forintot talált. Ezen fölbosszankodott, mert többre számított. Talált viszont mást. Elvitte a boltvezető pulóverét, törülközőt, ceruzaelemeket, amelyekkel maga sem tudta,.hogy mit kezdjen. Október 17-én már Csabacsü- dön próbálkozott. Az ÁFÉSZ 11-es számú italboltjába hatolt be a tetőn keresztül. Itt sem volt sok szerencséje. Mindössze 370 forinttal távozott. Október'20-án éjszaka a kondorosi ÁFÉSZ falatozójába tört be. Az üzlet- helyiség pultján 300 forintot talált. Ezt magához vette. Ráakadt egy lemezkazettára is. Azt hitte, hogy ezúttal mellé szegődik a szerencse. Gyorsan távozott. Másnap hajnalban kifeszítette a kazettát, de csak 150 forint volt benne. Ezt követqen úgy döntött, hogy a városokat keresi fel. November 1-én éjszaka Szentesen, az ÁFÉSZ 101-es számú műszaki boltjába hatolt be a megszokott módon. Innen már volt mit elvinnie. Mintegy 1500 forintot talált, ezenkívül magával vitt egy rádiót, egy tréningruhát, pulóvert, bársony nadrágot, esernyőt, törülközőket és egyéb dolgokat. A kár meghaladta a 4700 forintot. November 11-én éjszaka pedig a mezőtúri ÁFÉSZ 4-es számú boltjából mintegy 1200 forint értékű árut és pénzt lopott el. A járásbíróság Veles Andrást többszörösen visszaesőként elkövetett lopás vétsége és bűntette miatt, halmazati büntetésül 4 év szabadság- vesztésre ítélte. Mellékbüntetésként 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Kötelezte az okozott kár megtérítésére. A szabadságvesztést fegyházban kell letölteni. Súlyosbító körülményként értékelte a bíróság, hogy Veles András a bűncselekményeket többszörös visszaesőként követte el. (Serédi) n Házi logtanácsadébál Sok félreértés kíséri a büntetőeljárás köznapi értelmezését. A büntetőeljárást (hála a sok kriminek) gyakran azonosítják annak valamelyik szakterületével — holott fogalma ennél sokkal szélesebb! A vagyon, a személyek, a közlekedési bűncselekmények miatti eljárások is, hogy csak a gyakoribbakat említsük — mind a büntetőeljárás törvényei szerint folynak le. Büntetőeljárásunk alapelve az ártatlanság védelme. Ez azt jelenti, hogy senki sem tekinthető addig bűnösnek, amíg a büntetőjogi felelősséget a bíróság jogerős határozata meg nem állapította. Ennél fogva senki nem kötelezhető ártatlanságának bizonyítására. A szerepkör fordított: a bűnösség bizonyítása az eljáró hatóság feladata. Törvényeink kimondják azt is, hogy a büntetőeljárásban a személyi szabadságot és más állampolgári jogokat tiszteletben kell tartani, és csak a törvényben meghatározott módon és esetekben szabad azt korlátozni. Fontos az is, hogy az eljáró hatóságok kötelesek az eljárás résztvevőit — így azokat is, akik ellen az eljárás irányul — jogaikról tájékoztatni és kötelességeikre figyelmeztetni. A januári szám felöleli a büntetőeljárás mindhárom eljárási szakaszát. Részletesen ismerteti a nyomozati, a bírósági eljárási és büntetésvégrehajtási szakasz- szal kapcsolatos tudnivalókat.
