Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-16 / 39. szám
NÉPÚJSÁG 1982. február 16., kedd Megváltozott munkaképességűek egy üzemben Békéscsabai Május 1. Tsz Ahol lehet, váltanak A rokkantak nemzetközi évének megyei szervező bizottsága a Körösvidéki Cipész Szövetkezetnek 300 ezer forintot juttatott abból az összegből, amit a megye dolgozói tavaly a kommunista műszakok után járó keresetükből,. különböző rendezvények bevételéből ajánlottak fel a megváltozott munkaképességűek javára. A pénzt a munkakörülmények javítására és új munkahelyek kialakítására fordítja a szövetkezet. 280 ezer pár papucs — Hány -megváltozott munkaképességű személy dolgozik a szövetkezetben? — kérdezem Szabó István főkönyvelőtől. — A békéscsabai, a békési, a mezőberényi és a gyulai telepen összesen 225-en. — Hasznot hajt a munkájuk? — összességében igen. — Milyen munkakörökben dolgoznak? — érdeklődöm tovább Malatinszki Pál- né személyzeti vezetőnél, a rehabilitációs bizottság tagjánál. — Amilyenben a legjobban tudják kifejteni képességüket. — Milyen a bérezésük? — Többségük teljesítménybért kap, csak kevesen — az úgynevezett kisegítő iskolások — dolgoznak 2 évig időbérben. Báthori Miklósné, a békéscsabai telep vezetője 70 dolgozó — köztük 30-nál több megváltozott munkaképességű — munkáját irányítja. — Hetvenen évente 280 ezer bár papucsot készítenek alkatrészekből, ök is csomagolják a készterméket — tájékoztat. — Hogy dolgoznak a megváltozott munkaképességűek? — Szorgalmasak, törekvők, igyekeznek tudásúk legjavát adni. S az a tapasztalatom, hogy nagyon szeretnek nálunk dolgozni. De erről talán beszéljenek ők! Teljes értékű munka Tamási Marika a telefon- központ kezelője. Gyermekkori betegsége ellenére derekasan helytáll a munkában. A keresete természetesen semmivel sem kevesebb, mint más ' központosnak. 16—17 éves korában néha kétségbeesve gondolt arra, hogy mi is lesz, hogyan fogja tudni eltartani magát. A gondját megoldotta a munka, amelyet ő teljes értékű emberként képes vállalni. Öröm számára, hogy a környezetében sikerült társai elismerését kiérdemelnie. Ennek bizonysága volt, hogy Tamási Marika amikor édesanyjával együtt új lakáshoz jutott, sok munkatársa segített a költözködésben. Kedvenc szórakozása a tv-nézés és az olvasás. Szeretne gyógytornára járni, ilyen lehetőségről azonban sem ő, sem pedig a munkatársai nem tudnak. Mivel pedig a munkája egyenlő értékű azokéval, akik nem megváltozott munkaképességűek, azonos az elbírálása akkor is, ha üdülésről, szociális segélyről, jutalmazásról van szó. — Tavaly — mondja Mala tinszki Pálné — megkapta a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója ’ kitüntető jelvényt. Az elbírálásnál figyelembe vették, hogy aktív KISZ-tag, és igen sok társadalmi munkát vállal. Marika az idén szeretné elkezdeni a továbbtanulást a gimnázium levelező tagozatán. Úgy véli, még eredményesebbé válik majd a munkája. Gyere csillagom... Fazekas Ferenc cipőfelsőrész-készítő szakmunkás. Teljesítménybérét 20 százalékkal kiegészítik, mert egészségi állapota miatt — bár tudása legjavát adja — képtelen 100 százalékot elérni. A szakközépiskola tanulóFazekas Ferenc ja, az idén érettségizik. Megkérdezem tőle: — Miért tanul? — Később más beosztásba kerülhetek. Különösen akkor, ha technikusminősítő vizsgát is teszek. Mint műszaki dolgozó képes leszek 100 százalékos teljesítményt elérni. — Milyen munkakörben? — Például modellkészítő vSgy programozó. — Jól érzi magát az üzemben ? — Igen. Sokat köszönhetek Kati néninek (Báthori A kedvezőtlen adottságok mellett gazdálkodó kiskun- majsai Jonathán Mgtsz 400 kereskedelmi partnerének köszönheti évi 20 millió forintos nyereségét. Ha csak szántana, vetne, ráfizetne a gazdálkodásra. Csak egy példa: a jelenlegi ár- és költségviszonyok mellett a szőlőtermelés akkor gazdaságos, ha legalább 70 mázsa a hektáronkénti átlagtermés. A kiskun- majsaiak eddig csak 67 mázsát tudtak szüretelni, ami önmagában 1 millió forint veszteséget okozna. Ám a szőlőt feldolgozzák, a palackozott bort pedig maguk értékesítik, ez évente 2,5 millió forint nyereséget hoz a gazdaságnak. Hogy a .szőlőtermelés és -feldolgozás a szövetkezet úgynevezett vivő ágazata legyen, kpzös vállalkozásba fogtak a megyei pincegazdasággal. Több mint 70 millió forint értékben — 51:49 százalékos beruházási arányban — 300 hektár szőlőt telepítettek, 1000 hektárra bővítve ezzel a „boralapanyag”-ültet- vényt. (Az 51 százalékot természetesen a tsz adta, ezzel a vállalkozás — szaknyelven szólva — gesztora lett.) A telepítéssel egy időben a szövetkezet bortároló pincéit is bővítette. A kooperációs Szula Sándor Miklósnénak), aki nemcsak gondoskodik a munkáról, hanem meg is mutatja, hogyan lehet könnyebben dolgozni. Így szokta kezdeni: „Gyere csillagom ...” és kijavítja, ha valamit nem jól csinálok. Szula Sándor műszerésznek az ujjaival van baj. — Hogy tud így dolgozni? — kérdezem tőle. — Több türelemmel, a szakma szeretetével képes vagyok a nehézséget leküzdeni. Biztonságosan megkeresem azt a pénzt, ami a létfenntartásomhoz szükséges. Igen jónak tartja a munkakörülményeket és az emberi kapcsolatokat is. — Itt megkövetelik a munkát, de gondoskodnak az emberről. A keresetem annyi, mint a másik két műszerész társamé. Persze nem vagyunk elkényeztetve, kaphatnánk többet is. Értelmet, célt ad A megváltozott munkaképességűek javarészt teljes értékű munka végzésére képesek. ök nem várnak' tehát külön elbírálást. Ha megfelelőek a körülmények és a környezet megbecsüli őket úgy, mint ahogy a Körösvidéki Cipész Szövetkezetben is, a munkájukkal igen hasznosan tudják szolgálni a társadalmat. Ez egyúttal értelmet, célt ad életüknek is. szerződés értelmében a tsz a pincegazdaság helyi, 40 ezer hektoliteres pincészetét is igénybe veheti — bő termés esetén. A szövetkezet — bár adottságánál-fogva kiszolgáltatottnak is érezhette volna magát — egyenrangú félként tárgyalhatott a nálánál nagyobb és erősebb vállalattal. A pince- gazdaságnak ugyanis szőlő kellett, és a térségben ennek legnagyobb részét a tsz, illetve az érdekeltségi körébe tartozó területeken termesztették. A bor alapanyagon tehát meg kellett osztozni, és ennek feltételei voltak. A pénzestárs megtalálásához nem csak taktikai érzék kell. A kiskunmajsai gazdaság abból indul ki, hogy egy mezőgazdasági üzem — sajátos adottságai között — nem termelhet olyan terméket, amit ne lehetne gazdaságosan értékesíteni. S a partnereket nemcsak a haszonnal kecsegtető értékesítésbe, hanem már a termelésbe is be lehet vonni. A gondos aprómunka eredményeként „felfedezték” a meggyet és az édesipart. Azért e különös társítás, mert a konyakos meggy gyártásához az iparnak meggy kellett, a kiskunmajsai tsz — ugyancsak 51:49 százalékos Nem vitás, hogy a termékszerkezet váltása nehéz. Különösen nehéz egy olyan szövetkezetben, ahol a szántó felén még mindig a belvíz „diktálja” a vetésszerkezetet. Vizes földek A békéscsabai Május 1. Tsz majdnem háromezer hektárnyi szántójának eddig több mint ötven százalékán végezték el a termelési biztonságot adó komplex meliorációt. A földek bő terméssel hálálják meg a rájuk fordított összeget. Akadtak a múltévben olyan táblák is, amelyek hat tonna feletti búzát hoztak hektáronként. Viszont volt olyan vizes terület, amely ennek egyharmadát produkálta — ezzel is bizonyítva a melioráció létfontosságát. És igazolva a szakvezetés döntését, mely szerint a teljes területen el kell végezni a talajrendezést. Az utóbbi hetekben mégis úgy tűnik, kevés remény van a talajok' gyors rendbe hozására, mert a szövetkezet fejlesztési forrásai csekélyek. Idei nyereséáük — 4,3 millió forint — mindössze fele az egy évvel korábbinak. Veszteséget hozott a nagy területen termesztett zöldbab, a zöldborsó. Viselni kell azt a terhet is, amelyet a szarvasmarhatelep ideiglenes felszámolása okozott. Az ötszáz férőhelyes tehenészet átmeneti megszüntetésére a heveny, vetélést okozó brucellózis miatt került sor. Fertőtlenítették volna ugyan az épületeket, de senki nem garantálta, hogy ezzel megszakad a fertőzési lánc. Ezért átalakították az istállókat, és broylercsirke- nevelésbe fogtak. Egyelőre ez nem sok eredménnyel járt. Az átalakítást ugyanis csak á téesz saját építőbrigádja vállalta, nagy munka hárult a kis csapatra. Hogy mégis kihasználják az istállókat, már az építkezés közben betelepítették azokat. Nem tudták biztosítani a nagyüzemi tartás egyik alapvető követelményét, a telep zártságát. A csirkék 15 százaléka elhullott. Kevésbé jelentős a váltás a növénytermesztésben. Pedig itt is akad egy-két kényarányban — 60 hektáron meggyet telepített. Ez azonban csak az első lépés volt. Menet közben kiderült, hogy a közös telepítésnél sokkal na- gvobb lehetőséget is kínál az együttműködés. Miért kellene elszállítani a gyümölcsöt, mikor azt a tsz helyben is földolgozhatja? A tsz felépített egy üzemcsarnokot, ahol bérmunkában hozzáfogtak a konyakos meggy készítéséhez; 1980-ban 400 tonnát adtak át a gyárnak. Ezzel 25 százalékkal több nyereséghez jutottak, mintha csak megy- gyet adtak volna el. K így oldották meg a zöldségtermesztés gondját is. Korábban csak a háztájiban és a részes művelésre kiadott területeken termesztettek zöldséget, amit a szövetkezet vásárolt meg. Bő termés esetén lementek az árak, ha viszont keveset termesztettek — a kisebb termésmennyiség miatt *—, a magasabb átvételi árak sem tették érdekeltté az embereket a zöldség- termesztésben. Furcsa helyzet alakult ki. Hiába volt hagyománya a kertészkedésnek, hiába fűződött fontos népgazdasági érdek a zöldségtermesztéshez, az egyszerre érő, gyorsan romló áru felvásárlása és értékesítése senkinek sem volt szerítő körülmény, amely erre ösztönözne. Például, a zöldségek alacsony ára. A kertészet kétmilliós vesztesége a közösben termesztett paradicsomnak, zöldbabnak és zöldborsónak „köszönhető”. Közvetve: hogy termékeit csak olcsón képes meg-' vásárolni a hűtőház és a konzervgyár. Még távolabbról: hogy az élelmiszer-feldolgozók technikai színvonala csak olyan termékek1 gyártását engedi, amelyek olcsó zöldségekből állíthatók elő. A kör bezárult. Mint Bódi Sándor elnök- ' helyettes mondotta: a tavalyi év különösen kedvezőtlen volt a zöldbabnak és a zöldborsónak. Tavasszal ugyanis negyvennapos aszály csökkentette a kelést és a termést. Ezért többször is öntözni kellett a földeket, ez pedig jelentősen megnövelte a termelés költségeit. Remélik, hogy az idén erre nem kerül sor, így olcsóbban termelhetik a két zöldséget. Tárgyalnak a konzervgyár és a hűtőház vezetőivel az árak rendezéséről, a hűtőház máris emelte egy kicsit a zöldbab árát. Bíznak abban, hogy a .konzervgyár is jó partnernak bizonyul. Fontos a két ágazat szinten tartása, azért is, mert a két növény viszonylag későn vethető, tehát a tavasz elején belvizet kapott földekbe is. Nem lenne könnyű felszámolni termesztésüket a már megvásárolt és még kihasználatlan speciális gépek miatt sem. Mindenesetre az ágazat jövedelmezőségét központilag is helyre kell tenni ahhoz, hogy ne menjen el a termeléstől az üzemek kedve. Belép a szája A vetésszerkezetbe való jó illeszthetőség miatt döntöttek a szójatermesztés mellett. Az idén először száz hektárra vetik a növényt. Kedvező elővetemény lesz a búza alá, és időben megnyújtja az őszi csúcsmunkákat. Ezt a csúcsot csökkenti az is, hogy felhagynak a nagy szállítási kapacitást igénylő cukorrépa termesztésével. Hiába díszük szépen a répa a földeken, betakarítását nem látják biztosítottnak. A hat éve vásárolt Herjó üzlet. Olyan megoldást kellett találni,, ami még gyengébb minőség esetén is nagy nyereséget hoz. Fy. volt a zöldségszárító! A kiskunmajsai tsz egy szomszédos közös gazdaság 30 százalékos tőke- részesedésével felépített egy 300 tonna kapacitású zöldség- szárítót. Az 50 millió forintos beruházás — amiből a 700 ezer dollár értékű importgépek már az üzembe helyezés első évében megtérültek — egycsapásra megváltoztatta a zöldségtermesztés arányait. Egyszerre kevés lett a háztáji zöldség! Hogy legyen elég alapanyag, a tsz is hozzáfogott a kertészkedéshez. A szárítással feldolgozott, exportra kerülő zöldség 20 százalékkal ad nagyobb nyereséget, mintha frissen értékesítették volna. (Emellett persze lehetőség van arra. hogy az első osztályú termékeket friss áruként értékesítsék.) A megváltozott körülmények következtében, most nem a tsz házal a termékeivel (amire egyébként export- szerződése van), hanem bizonyos szárítókapacitás lekötése érdekében az illetékes nagykereskedelmi vállalat jelentkezik tárgyalási ajánlatával. A sajátos adottságok miatt — 1000 tanya van a tsz határában — különleges szerepe van a háztáji gazdálkodásnak. A szövetkezet évi 450 millió forintos árbevételéből 120 millió a háztájiból származik: sertés, hízott bika, májliba, pecsenyeliba, tej, tojás, toll, fűszerpaprika formájában. A tsz a háztáji „gazdaságokkal” szabályos üzleti kapPásztor Béla Fotó: Veress Erzsi lé tapasztalatokat kínálunk: Okik nem a földjükből élnek riau-gépsort ugyanis tönkretették a kötött földek, és nem kaptak újat helyette. Más berendezés ilyen talajokkal pedig nem képes megbirkózni — .vallják. Marad egyelőre a 350 hektárnyi napraforgó. Tavaly nem termett valami sokat, de jó pénzt hozott. Néhány év alatt azonban kétségessé válhat, hogy érdemes-e eny- nyit vetni? Szaporodnak ugyanis a földben a tányérbetegségek kórokozói. Ha nem csökkentik a területét, elkerülhetetlen, hogy megszegjék a szabályt: 4-5 évenként kerülhet ugyanabba a földbe napraforgó. Ezért a jövőben — ha termésével is bizonyít — a szóját részesítik előnyben e növénnyel szemben. Kitart a szövetkezet a juhászat mellett. Nagy pénzt nem hoz, de kihasználja a legelőket, s ez elég ok a szinten tartáshoz. Növelték a múlt ősszel a búza és az őszi árpa területét, hogy éljenek az új szabályozók adta lehetőséggel, és megkapják a többlettermésért járó prémiumot. összességében: nem alap- vetőek a békéscsabai Május 1. Tsz szerkezetmódosításai, inkább csak finomításoknak nevezhetők. A nagyobb lépést akadályozzák az előbbiekben taglalt tényezők. Érdemes azonban megemlíteni egy reményteljes kezdeményezést. A békéscsabai Kner Nyomdával kötött szerződést a- téesz alaptevékenységen kívüli munkára. Harminc asszony állandó foglalkoztatását oldja meg az idén létesítendő kis üzem, amely várhatóan a közösnek is szép jövedelmet hoz. M. Szabó Zsuzsa Fotó: Veress Erzsi csolatban áll. Saját feldolgozó üzemei számára piaci áron veszi át a termékeket, s forgalmi értékén számolja el a háztájinak nyújtott szolgáltatásait. A szövetkezet ágazati elszámolási rendszerben dolgozik. Az ágazatok nyereségtervét az eredmények több éves átlaga alapján határozzák meg. A gazdaságossági küszöb a 8 százalékos ■ eszköz- arányos nyereség. Az élelmi- szeripari ágazatokban a piaci viszonyoknak megfelelően ez a követelmény 10—25 százalék között mozog. Egyedül a növénytermesztésnek nincs nyereségterve, hiszen a rossz minőségű földek miatt e tevékenységnek szinte csak földhasznosító szerepe van. Az ágazatok nyereségtervük teljesítésétől függően kapják a saját belátásuk szerint felhasználható prémiumot, illetve nyereségrészesedést. Ezt az elvet az ágaza-. toktól független gazdaságirányítás következetesen érvényesíti. Előfordult, hogy egy- egy ágazat — bár a gazdaság nyereséggel zárta az évet —, a rossz gazdálkodása miatt az év végén egy fillér részesedést sem kapott. A kiskunmajsai szövetkezethez hasonló természeti adottságú gazdaságok nagy részének saját erőből még az egyszerű újratermelésre sem futotta. A Jonathán Termelő- szövetkezet viszont az élelmiszer-feldolgozási és kereskedelmi tevékenységével alaposan „hizlalta” a mezőgazdasági alaptevékenység önmagában szűkös jövedelmét. Bonyhádi Péter
