Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

1982. február 16., kedd

Vendégség

Az orosházi Darvas-emlékházba látogatott él a napokban a Jókai Színház több művésze, akik a péntek esti premieren az író Vízkereszttől szilveszterig című regényének dramatizált változatát játsszák. Az érdeklődő kis csoportban ott volt dr. Keczer András igazgató, Rencz Antal főrendező, Gi- ricz Mátyás, az előadás vendég rendezője és a szereplők közül Nagy Mari, Hodu József, Szentirmay Éva, Gálfy László, Pelsőczy László, Kató .Sándor és mások.

A vendégeket Nagy Gyula nyugalmazott múzeumigazgató kalauzolta végig az emlékházban. /

_n\

(

Fazekas László felvételei)

A magyar versek spanyolul beszélnek

1981 második felében reprezentatív kötetben, spányol nyelven, jelentette meg a Corvina Kiadó a magyar költészet antológiáját. Hatalmas, csaknem hét év munkáját magában foglaló vállalkozás volt ez, melyben 68 szerző 230 versét mutatja be a kötet a spanyol nyelvű világnak: La- tin-Amerika és Spanyolország népeinek. Az Ömagyar Máriasiralomtól napjaink költészetéig terjedő ívet ölelt fel a válogatás.

Széles csapatmunka eredménye e. reprezentatív kötet. mely az UNESCO európai sorozatának is része lett: Neruda néhány verse mellett elsősorban kubai költők tolmácsolják a magyar verseket. Desiderio Navarrót leszámítva, a többiek nem tudnak magyarul, ezért három költő, Dobos Éva, Si- mor András és az egész kötetet szerkesztő Tóth Éva nyersfordításokkal segítette munkájukat. Különösen Tóth Éva teljesítménye hatalmas: az összesen 8575 verssorból 7534 sor az ő nyersfordítása alapján nyerte el végső spanyol formáját. A kubai költők nem előzmény nélkül fogtak e munkához. Ady Endre, József Attila verseit már olvashatja a spanyol érdeklődő.

Egy ilyen vállalkozás különleges feladatot jelent a kiadó számára, hiszen olyan világ számára kell érthetővé és élvezhetővé tenni a magyar költészetet, mely szinte — Kubát leszámítva — semmit nem tud rólunk. Ezt segíti a kötet okos-szép előszava, melyben Tóth Eva a magyar történelem sorsfordulóit, küzdelmeit bemutatva, az egész magyar irodalom történetébe ágyazva rajzolja meg a magyar költészet ívét.

A magyar költészet mindig politikus volt, erősen kötődött a magyarság sorskérdéseihez. ezért gyakran a versek — külföldi számára — érthetetlen utalásokat is _ tartalmazhatnak. Ezért, igen jó pedagógusként, jegyzeteket is készített a szerkesztő. Hiszen enélkül mit is jelentene egy latinamerikai olvasónak a „kétfejű sas”; mondana-e magyarázat nélkül valamit „Bendegúznak vére”, vagy a tihanyi visszhang, esetleg Tokaj szőlővesszei.

Egy ilyen válogatás esetében mindig felvetik, ki maradt ki, miért nem lett a kötet nagyobb stb. Ez persze jogos — s ugyanakkor jogtalan — kérdés is. Mi hadd ne tegyük ezt! Igaztalan lenne, s annak örüljünk — ezért is született meg e híradás —, hogy a számunkra oly édes-szép, néha fájdalmas-keserű versek közel jutottak egy másik. sorsában hasonlóan sok tragikus történeti vonásokkal bíró néphez, népekhez. Talán ez magyarázza, hogy a — már olvasható — első latin-amerikai kritikákban miért olyan sok a dicsérő-lelkes méltatás.

A magyar olvasó persze kicsit furcsán ízlelgeti az ismert sorokat — spanyolul. Ady sora: „Nézz, Drágám kincseimre” más dallamot kap spanyolul: Mira, mi amada, los tesoros, mios” — mondja a „spanycj Ady”, de izzását, gondolati-költői erejét megőrizte e más ízű-dal- lamú nyelvben is.

E kötet nem a magyar könyvespolcokra kerül.

Olyan jelentős eseménynek tűnik azonban, hogy híradást adni róla kötelesség!

Anderle Ádám

Technika — Aj szak az egyetemeken

Új tanárképző szak indul szeptemberben az Eötvös Löránd Tudományegyetem és a Debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem nappali tagozatán. Ez évben először lehet jelentkezni Budapesten a matematika—technika. Debrecenben a fizika— technika szakpárra. Az új szak — a technika — világviszonylatban is újdonságnak számít; szintetizáló, rendszerszemléletű. a technika humán vonatkozásait is tárgyaló tananyaga máris nemzetközi érdeklődést keltéit.

Az ötéves képzés során a hallgatók a másik szak anyagán kívül — olyan általános technikai ismeretek és szemlélet birtokába jutnak, amellyel képesek a jelen és a jövő technikai környezetét. annak legfontosabb törvényeit, rendszereit megérteni és a technikatantárgy keretében tanítani. A végzős tanároknak jelentős szerepük lesz a technikai műveltség terjesztésében és fejlesztésében, nemcsak a gimnáziumokban már kötelező technikatantárgy tanításában, hanem a társadalmi élet egyéb területein is.

A technika oktatását e tanévben kezdték meg a gimnáziumok első és második osztályaiban; az általános iskolákban már néhány éve azonos címmel szerepel a tantervben e tárgy. Korábban már megkezdődött

azoknak a pedagógusoknak a képzése az ELTE-n kiegészítő szakon, levelező formában .—, akik oktatják a gyermekeket.

Szűcs Ervin, az Eötvös Loránd Tudományegyetem technikacsb- portjának vezetője elmondotta ezzel kapcsolatban az MTI mun- • katársának: napjainkban az- általános műveltség ismeretköre már nem korlátozódhat a társadalmi és a természeti környezetre; az életünk minden területét át_ meg átszövő technikai kultúra használatára, a műszaki haladás új meg új vívmányaival való együttélésre is fel kell készíteni a felnövekvő generációkat.

A technikatantárgy oktatása során tehát nem szakembereket akarnak az iskolákban képezni; a cél a személyiség olyan irányú fejlesztése, hogy a mindennapi élet feladatait és problémáit összefüggéseikben lássák és oldják meg; egyszóval: képesek legyenek az alkotó gondolkodásra. Ezt tükrözi a gimnáziumi tanterv is, hiszen az oktatás során gyakorlati problémákból, egyszerű feladatokból kiindulva olyan fogalmakkal ismerkednek meg a tanulók, mint az elemek és csoportosításuk, az építkezés, a rendszertechnika, a tervezés, a folyamatok, a termelés irányítása. így jtít el a gimnáziumi technikai oktatás a legegyszerűbb eszközöktől a számítógépig.

KÉPERNYŐ

Bolondnagysága

Az elmúlt heti tévéműsor nem kényeztette el a nézőket. Hogy ennek ellenére sem elégedetlenkedek, az a csütörtök esti főműsoridőben közvetített tévéfilmnek, a Bolondnagyságának köszönhető.

A ma társadalmi problémáira különösen érzékeny írónő, Galgóczi Erzsébet látszólag keveseket érintő témát dolgozott fel írásban. Mondom, látszólag. S hogy ez mennyire így van, azt a tévéfilm rendezője, Nemere László, s a kiváló munkát végző dramaturg, Benedek Katalin is jó szemmel vette észre.

Egy úri családból származó, valószínű, az ötvenes évek kitelepítésekor vidékre került, immár idős asszony életének utolsó nagy harcáról szól a tévéfilm. A Bolondnagysága, akit pénzéhes rokonai kórházba dugtak, nem törik meg, elszökik a kórházból, s legelemibb jogáért, az életéért indul végső ütközetbe.

A falu, ahol becsülték, befogadták, a nagy árverésen széthordta az idős asszony ingóságait. (Ugye, ez is mennyire ismerős, a mindennapi életből ellesett példa?)

A megszokott életéhez ragaszkodó öregasszony azonban nem adja meg magát. Harcba indul, hogy visszafoglalja jogos, kedves emlékekhez fűződő holmijait. S közben felidéződik az ifjúsága, tehát a múlt is. Sikeresnek ígérkező küzdelme legvégén új terveket is kovácsol, amelyet a legnagyobb és legyőzhetetlen ellenség, a halál húzott keresztül.

Ennyi nagyjából a történet, s mégis mennyivel több! Remekül megrajzolt epizódfigurák néhány mondatában elrejtve ott kísért az elmúlt néhány évtized történelme is, párhuzamba állítva a jelennel.

A rendező legnagyobb erénye a színészválasztás. Gobbi Hilda Bolondnagyságája megismételhetetlen színészi teljesítmény. S méltó társa volt e rendkívüli mélységű, humánummal teli alakításban az újabb és újabb rá- csodálkozást kiváltó Máthé Erzsi, Zsufa szerepében. A részeges, harsány asszony több emberséget, ragaszkodást árult el, mint a jómódba emelkedétt falusi közösség legtöbbje. Ugyancsak' emlékezetes alakításban láthattuk az Őrnagy alakjában Sinkovits Imrét, aki a reá szabott rövid — de nagyon is fontos! — epizódszerepben méltó partnere volt a Gobbi—Máthé duónak.

Nagyszerű, tartalmas, lélekig hatoló . filmet készített a Bolondnagyságával a televízió. Olyan filmet, amelyért az egész hét tévés sivársága megbocsátható.

B. S. E.

Mai műsor

KOSSUTH RÁDIÓ

8.27: Élet és Tudomány-est a Kossuth Klubban.

8.57: Népdalok, néptáncok.

8.44: Rímek és ritmusok.

10.05: Kézfogások.

10.35: Szimfonikus zene.

11.05: Muszorgszkij operáiból. 11.40: A csúnya hercegnő.

12.35: Törvénykönyv.

12.50: A Liszt Ferenc kamarazenekar játszik.

13.55: Daloló, muzsikáló tájak. 14.12: Történelmi indulók.

14.21: Kórusainknak ajánljuk. 14.41: Arcképek a cseh irodalomból.

15.05: Haydn: Esz-dúr vonósnégyes.

15.28: Nyitnikék.

16.05: Nótacsokor.

17.07: Mozgásterek.

17.32: Egy amerikai Párizsban. 17.45: A Szabó család.

19.15: Régi híres énekesek műsorából.

19.40: Délek és test.

20.10: Oj magyar zene a rádióban a közönség és a kritikusok 1981. évi díjáért. 21.05: Kézfogások.

21.35: Nem zavarok?

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30: Beethoven: A-dúr szonáta. 22.50: Késő este.

23.00: Zenekari muzsika.

0.10: Virágénekek.

PETŐFI RADIO

8.05: Radnai György énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika.

8.33: Társalgó.

10.00: Zenedélelőtt.

12.25: Gyermeke^ könyvespolca. 13.30: Éneklő ifjúság 14.00: Kettőtől hatig . .

18.00: Tip-top parádé.

18.33: Moszkvából érkezett.

19.03: A hanglemezbolt könnyűzenei újdonságai.

19.23: Fejlődés és genetika.

19.33: Csak fiataloknak!

20.33: Színház.

20.57: Nóták.

21.33: Kalmár Mag'da és Gulyás Dénes énekel.

22.00: A tegnap slágereiből.

23.20: A mai dzsessz.

in. MŰSOR

9.00: Iskolarádió.

9.30: A Magyar Állaim Hangversenyzenekar hangversenye.

10.31: Klasszikus operettekből. 11.05: Kamaramuzsika.

12.30: Századunk vokális műveiből.

13.07: Műhelyek és alkotók.

14.07: Toto Blanke dzsesszfelvé- teleiből.

14.35: Donizetti-áriák.

15.30: Nagy mesterek — Világhírű előadóművészek.

16.44: Labirintus.

16.59: Kónya Sándor Puccini- áriákat énekel.

17.31: Harminc perc alatt a föld körül.

18.01: Heinrich Schiff gordonkahangversenye. ,

19.05: Iskolarádió.

19.40: Hangfelvételek felsőfokon.

21.10: Új Bach-lemezeinkből.

22.03: Romantikus kórusművek.

SZOLNOKISTŰDIÓ

17.00: Hírek.

17.05: Két dal, egy előadó. Ami Stewart énekel.

17.15: Hazai holmi. Körmendi Lajos írása.

17.20: Kulturális figyelő. Szerkesztő: Pálréti Ágoston.

17.40: Régi lemezalbumok. Ber- gendy.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: Tina Charles énekel.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Tévétorna, (ism.)

8.05: Iskolatévé. Kémia. iáit. isk. 7. oszt.)

8.35: Magyar nyelv. (ált. isk. 3. oszt.)

9.05: Orosz nyelv. (ált. isk. 5. oszt.) (f.-f.)

9.30: Bélyegvilág, (ism.)

10.05: Magyar irodalom, (ált. isk. 7. oszt.) (f.-f.)

10.30: Csak gyerekeknek!

(ism.)

14.00: Iskolatévé. Magyar nyelv, (ism.)

14.15: Környezetismeret, (ism.)

14.35: Magyar irodalom, (ism.) (f.-f.)

15.00: Oros7 nyelv, (ism.) (f.-f.)

15.10: Kémia, (ism.)

15.40: Napköziseknek — szakköröknek.

16.05: Hírek, (f.-f.)

16.10: Miniatűrök Mozart életéből.

17.15: Gólyavári esték.

17.55: Reklám, (f.-f.)

18.00: ..Emlékszel még?”

18.30: Kötelező gondolkodni!

(f.-f.)

19.00: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tévétorna.

19.15: Esti mese. (f.-f.)

19.30: Tv-híradó.

20.00: Nem kell mindig kaviár.

20.55: Stúdió ’82.

21.55: Pszi-fi. Mit tudunk a- tudatunkról?

22.35: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

16.25: Csehszlovákia—Szovjetunió jégkorongmérkőzés.

A szünetben: Reklám.

(f.-f.)

18.45: Balthazár professzor. Fu- fu, a szörny, (ism.)

18.55: Kempingrandevú északon, (ism.)

19.30: Tv-híradó.

20.00: Kertünk — udvarunk.

(ism.) (f.-f.)

20.20; Periszkóp.

20.50: Tv-híradó 2.

21.10: Reklám, (f.-f.)

21.Í5: A negyedik. Szovjet film. (f.-f.)

BUKAREST

16.05: Család és iskola.

16.25: Üttörőhíradó.

16.45: Fiatalok klubja.

17.25: Ä falu életéből.

17.50: A legkisebbeknek.

20.00 : Tv-híradó.

20.25: Gazdasági figyelő.

21.00: Halljátok a sirályokat. Ra- du Theodoru színműve. 22.15: Tv-híradó.

BELGRAD. I. MŰSOR

17.10: Tv-napló.

17.40: Hírek.

17.45: A törpéknek fogalmuk sincs.

18.15: Tv-naptár.

18.45: Zenebarátok.

19.15: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Gyújtópontban — belpolitikai adás.

20.45: Reklám.

20.50: Filmfesztivál-bemutató: Az ígéret földje.

22.40: Tv-napló.

II. MŰSOR

18.00: Tanácsadó szülőknek.

18.30: Tv-napló.

18.45; Népszerű-tudományos film. 19.15: Kis koncert.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Népzenei slágerparádé. 20.45: DQkumentumsorozat. *

21.30: Reklájn.

21.35: Zágrábi körkép.

21.50: Források.

MOZI

Békési Bástya: Szabadlábon Velencében. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Szele- burdi család. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A kék lagúna. Fél 8 órakor: San Babila egy napja. Gyulai Erkel: Languszta reggelire. Gyulai Petőfi: A birodalom visszavág. Orosházi Partizán: Először férjnél. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: A bíró és a hóhér. 22 órakor: Ratatap- lan.