Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-16 / 39. szám

o 1982. február 16., kedd Sakktáblán a tej és a kenyér Patthelyzet Békésen? Makacs ember Hegyest Lászlóné, az 1-es számú sü­tőipari vállalat boltvezetője. Békésen, a Petőfi utca leg­végén árulja 1976 máju­sa óta a tejet, tejterméket, a kenyeret és még jó né­hány élelmiszert, üdítő italt. Nem volt semmi baj ez év január 9-ig. Ettől az idő­ponttól ugyanis névrokona, Hegy esi István, a szomszé­dos vegyeskereskedő hét vé­gén kínál tejet, tejterméket, a jövőben pedig kenyeret is szeretne árusítani. Első lépés A boltosasszony egy per­cig sem hagyja abba a ki­szolgálást. Jönnek-mennek a vevők, ő meg váltig állítja: a lakosság tej- és tejtermék fogyasztása azzal nem nő, hogy a két egymás mellett levő üzlet ugyanazokat a ter­mékeket forgalmazza. — Tehát be kellene zárni a magánkereskedő boltját — vetem közbe. — Dehogy. Értse meg, uram, tejjel és kenyérrel nem lehet konkurrálni. Ez kis forgalmú üzlet. Iskola, üzem nincs a közelben, né­hány gépkocsivezető áll meg nagy ritkán. Naponta 120— 150 kiló kenyeret, 140—160 liter tejet adok el. A for­galmam nem csökken szá­mottevően, mégis aggódom. — Miért? — Mert nem tudom: mi­ből, mennyit rendeljek. Nya­kamon marad az áru, a vál­lalat minimális kálót enge­délyez: Kérdem én: hol itt a takarékosság? Gondolja el: nyáron a tej és a tejtermék szavatossági ideje egy nap. Ráadásul a tejipar vajból például 5 kilónál kevesebbet nem ad. — És ha összehangolnák á megrendelést a kiskereske­dővel ? — Nincs ezen mit meg­beszélni. Az ÁFÉSZ 30-as számú ABC-áruháza körül­belül 600 méterre van in­nen. Amikor ez az üzlet zár­va van, ők tejet és kenyeret kérnek. Ezt mindenki tudja, a környéken. — Haragszik Hegyesi Ist­vánra? — Eszemben sincs. Csupán azt nem értem: a városban több ellátatlan terület van, miért szükséges közvetlenül egymás mellett két bolt. Mi­előtt az illetékesek aláírják a működési engedélyt, jó lenne, ha egy kicsit körül­néznének. Második lépés Hegyesi István szerény, nyugodt ember. Látszik raj­ta, hogy csak üzlettel törő­dik. A patikatisztaságú bolt­ban, szépen, rendben sora­koznak az áruk. Van itt sok minden. Konzerv, mirelit, do­hány, fűszer, tisztítószer, pa­pír. A felesége elébem teszi a vásárlók könyvét, amely teli van elismeréssel. — Létkérdés önöknek, a tej és a kenyér árusítása? — kérdezem. — Aligha erről van szó — válaszolják. — Eddig nem is foglalkoztunk ezekkel a cik­kekkel. Jobb a békesség. De az ötnapos munkahétre való áttérés mindenképpen arra ösztönzött, hogy változtas­sunk a régi szokáson. A sü­tőipari bolt szombaton két órakor bezár, és csak kedden reggel nyit ki. A vevők jön­nék, és panaszkodnak, hogy szombaton 11-kor már nem kapnak tejet és kenyeret a szomszédos üzletben. Mi szombaton délután, vasár­nap délelőtt és hétfőn egész nap fogadjuk a vásárlókat. — Akkor minden rendben van ... — Nagyjából igen — he­lyesel a férj. — Eddig 14 szállítóval állunk kapcsolat­ban, rendesen ellátnak áru­val. A sütőipar viszont nem szolgál ki: Azt mondták: ilyen kis tétellel nem foglal­koznak. A városi tanács termelés­ellátásfelügyeleti osztályán, Bakué Szász Ilona, röviden tájékoztat: — A Petőfi utcának a na­gyobbik része, amely már nem tartozik a városköz­ponthoz, 760 méter hosszú, két oldalt családi házakkal beépítve. A legközelebbi ABC-áruház az utolsó épü­lettől mintegy 800 méterre van. Ezen a részen sok idős ember él, akiknek ez a tá­volság is sok. Ezért engedé­lyeztük először a sütőipari üzletet, majd a vegyesbolt megnyitását.. Ügy véljük, ezek jól kiegészítik egymást. Különösen most, amikor a tej- és a kenyérbolt nyitva- tartása kedvezőtlenül alakult. A magánkereskedő üzlete, tiszta, rendezett, kulturált. A vásárlók és mi is elége­dettek vagyunk a választék­kal, a kiszolgálással. És a harmadik? Szabó László, a békéscsa­bai 1-es számú Sütőipari Vál­lalat igazgatója gondban van, amikor a megoldás felől ér­deklődöm : — Az tény: évekkel ez­előtt sok pénzt költöttünk erre az üzletre. Aztán 1980. decemberében megjelent a kiskereskedő. Nem vagyok benne biztos, hogy jó dön­tés volt. Nekünk a fő pro­filunk a kenyér-, a tej- és tejtermék árusítás. Furcsa lenne, ha éppen a saját ter­mékeinkkel versenyeztet­nénk bárkit. Konkurencia? Ha merőben új, másfajta termékkel állna elő a kiske­reskedő, megérteném. Ez tel­jesen patthelyzet. Mit te­gyünk, zárjuk be a boltot? Itt végül is két kereskedő Vitájáról van szó. Nekünk forintban alig jelent valamit az esetleges forgalomkiesés, a boltosoknak viszont 200 fo­rint is sokat számít havonta. — 'íehát nem adnak ke­nyeret Hegyesi Istvánnak ? — Dehogynem. Ha az egészségügyi hatóság enge­délyezi és legalább egy má­r ........... 1 1 K ISZ-akciók, Javaslat és önállóság A KISZ X. kongresszusa tavaly májusban határozatá­ban több évre megszabta az ifjúsági szövetség szerveinek, szervezeteinek, tagságának feladatait. E határozat szel­lemében, valamint a megyei küldöttgyűlés határozata és a helyi tapasztalatok alapján a KISZ Békés megyei bizott­sága továbbfejlesztette és a közelmúltban adta közre azo­kat a hosszabb távra szóló, sajátos munkaformákat — akciókat, mozgalmakat, ver­senyeket —, amelyek révén segítséget nyújt a KlSZ-szer- vezeteknek a tervszerű, ered­ményes mozgalmi munkához. Mint Pataki István, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára elmondta, az ak­ciókkal, mozgalmakkal a KISZ-szervezetek önállósá­gának, öntevékenységének kí­vánnak teret adni, segítséget, útmutatást nyújtva a terve­zőmunkához. A KlSZ-szerve- zetekben ugyanis ezekben a hetekben zajlanak az idei feladatokat tervező taggyűlé­sek. Nem kötelező érvényűek az említett akciók, mozgal­mak, de a megyei KISZ-bi- zottság azért szeretné meg­nyerni ezeknek az ifjúkom­munistákat. Annál is inkább, mert olyan munkaformák­ként tartják számon az aján­lott akciókat, amelyek vég­rehajtásával teljesíthető a megyei feladatterv. Röviden lássuk tehát, mi­ről is van szó. Nyolc mun­kaformát ajánlott a megyei KISZ-bizottság valamennyi dolgozói réteg számára. A zsa kenyeret rendel egyszer­re, kiszolgáljuk. Érthető, hogy néhány kiló kenyérrel nem érdemes szaladgálni ki­lométereket. • Miért. Drága az energia, kopik a gépkocsi, és sorolhatnám a nyomós oko­kat. Még egy fordulat és a kör bezárul. Dr. Szekeres János, főorvos, a Közegészségügyi és Járványügyi Szolgálat ve­zetője nem először hall az esetről: — Igen. Járt nálam a sü­tőipari vállalat • főmérnöke. Egyáltalán nem helytelení­tem, hogy a két bolt egy­más mellett van. A sütőipar­nak elsősorban a termelés a feladata, nem az értékesítés. Ami a magánkereskedőt il­leti: voltak gondok az egész­ségügyi előírások megtartá­sával. A tejet nem a hűtő- szekrényben tárolta, a tej­fölt a garázsban tartotta. Egy hónap haladékot kapott, hogy ezeket rendezze.----És kenyeret árulhat? — Természetesen, ha a fel­tételeket teljesíti. íme, az ötnapos munkahét bevezetése mennyi mindent felszínre hoz. Könnyű is, meg nehéz is az állásfoglalás. Ha a csupán merev jogszabályo­kat nézzük, a vegyeskeres­kedő elvileg bármit árusít­hat. Tejet és kenyeret még- inkább. Ugyanakkor a sütő­ipar kezdeményezése is di­cséretes. Szükség van a spe­ciális üzleteire, kár lenne, ha egy-egy ilyen huzavona kedvüket szegné, egyetlen boltot is bezárnának. Patt­helyzet? Csak a kereskedők vitája? Semmiképp. Ez az eset is példázza: a sokakat érintő döntések előtt _ érde­mes leülni, tárgyalni, egyez­tetni. Kérdés: a sütőipar, az ÁFÉSZ mikor értesült a ma­gánkereskedő szándékáról. A szervezésben is óriási lehe­tőségek rejlenek. A sütőipari vállalat bizonyára elgondol­kozik azon: fenntartható-e sokáig a mostani nyitva tar­tás? Ha igen, akkor jöjjön a maszek. Valamerre lépni kell. Mert a lakosság még­sem húzhatja a rövidebbet! Seres Sándor •mozgalmak „Békés megye műszaki ha­ladásáért” című pályázatot a KISZ a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsával és a MTESZ Békés megyei szervezetével közösen hirdeti meg. A pá­lyázat célja a műszaki-tech­nikai fejlesztés meggyorsítá­sa, az ésszerű takarékossá­got szolgáló ötletek, javas­latok terjesztése. Ugyanakkor lehetőséget és elismerést kí­ván biztosítani a pályázat az alkotó, újító, kezdeményező munkásoknak és kollektívák­nak tevékenységük kibonta­koztatására, bemutatására. A következő a szanazugi úttörőtábor építése feletti védnökség. Ennek érdekében a KISZ-szervezetek, ifjúsági közösségek akcióprogramok­ban vállalhatnak konkrét fel­adatokat, hozzájárulva ezzel a KISZ—úttörő kapcsolat erősítéséhez. Folytatódik az „Ifjúkommunisták az úttörő­kért — úttörők az ifjúkom­munistákért” mozgalom, me­lyet a KISZ-tagságra való eredményesebb felkészítés ér­dekében hirdetnek meg. A politikai képzés szervezettsé­gének és hatékonyságának növelése céljából „Kiváló po­litikai képzési kör” címet ala­pít a megyei KISZ-bizottság az ifjúsági vitakörök részé­re. Emellett, a tömegpolitikai munka népszerűsítése érde­kében meghirdetik a politi­kai képzési körök megyei felmenő rendszerű versenyét is. Szintén a megyei KISZ- bizottság módszertani pályá­zatot ír ki az agitációs és Jubileumi kiadványok a munkásőrségről A munkásőrség megalaku­lásának 25. évfordulóját kö­szöntő két kiadvány jelent meg a Kossuth Könyvkiadó gondozásában. A Híven az es­kühöz című miniatűr kötet négy fejezetben, bő kép­anyaggal ismerteti a mun­kásőrség megalakulásának körülményeit, a munkásőrök kiképzését, helytállását a munkában, segítségnyújtását az elemi csapások idején, a testület életének hétköznap­jait, ünnepi perceit. A szöveget magyaron kí­vül oroszul, németül és spa­nyolul is kinyomtatták a könyvben. A Huszonöt esztendő acél­szürkében című képes össze­állítás három fejezetre tago­zódva ismerteti a testület ne­gyedszázados tevékenységét. Mindkét kötetet a Zrínyi Katonai Könyvkiadó könyv- terjesztői árusítják. Bútorpántok a tsz-ből A bútoripar számára ké­szít alkatrészeket a kápol- násnyéki Vörösmarty Terme­lőszövetkezet műanyagüze­me: megkezdte az eddig importból beszerzett bútor­pántok gyártását. A szek­rényajtók rögzítésére szolgá­ló szerelvények korszerű kis­gépeken készülnek. A tsz tervei szerint évente négy­ötmillió forint értékű im­portárut pótló terméket szál­lítanak a bútorgyáraknak, elsőként a Székesfehérvári Bútoripari Vállalatnak. Műanyagüzemük így már évente több mint 27 millió forint értékben állít elő ap­rócikket, harmincféle — nagyüzemi módon csak drá­gán, gazdaságtalanul előál­lítható — terméket szállít 36 gyárnak, vállalatnak. propagandamunka módszer­tani fejlesztésére, a meglevő kezdeményezések terjesztésé­re. A következő javasolt munkaforma egy pályaépíté­si akció, ezt a megyei „Ed­zett Ifjúságért” tömegsport­mozgalomban együttműködő szervek, szervezetek hirdetik meg, és anyagilag is támo­gatják azon pályázók terve­zett sportlétesítményét, ame­lyek széles körű társadalmi összefogásra és valamelyes saját erőre tudnak támasz­kodni. A „Közösségben — közösségért” pályázat a klu­boknak szól, s a megyei klub­tanácsban képviselt szervek hirdetik meg. Az iparban, az építőipar­ban, a kereskedelémben, a közlekedésben és a szolgálta­tásban dolgozó KlSZ-szerve- zetek számára ajánlott mun­kaforma a már hagyományos Kulich Gyula-ifjúmunkás- napok, melyeket kétévenként rendeznek meg, és a „KISZ- szervezetek a szocialista munkaverseny szervezéséért” mozgalom. Ez utóbbi célja, hogy a KISZ-szervezetek ha­tékonyabban vegyenek részt a gazdaságpolitikai felada­tokban, a szocialista munka- verseny-mozgalom kiszélesí­tésében. S végül a mezőgazdaság­ban és az élelmiszeriparban dolgozó fiatalok vehetnek részt a Békés megyei agrár­ifjúsági napokon, a „Nagyobb termésátlagot, jobb minősé­get, kisebb önköltséggel” el­nevezésű termelési mozga­lomban, a komplex betakarí­tási versenyen, valamint a „Fiatalok a komplex melio­rációs program megvalósítá­sáért” mozgalomban. T. I. Szombaton a fodrásznál Munkában a fodrászok Békéscsabán, a Tanácsköztársaság úti fodrász-kozmetikai szalonban Fotó: Martin Gábor A- Békés megyei Szolgál­tató és Termelő Szövetkezet 230 fodrász-, kozmetikai szaküzletében mintegy 460 dolgozót foglalkoztat. Kri- zsán Tamás szolgáltatási osztályvezetőt a . fodrász-, kozmetikai részleg munká­járól, gondjairól kérdeztük. — Sokan panaszkodnak azért, hogy szombatonként zárva találják a fodrász- szaküzleteket. Pedig most, hogy általánossá vált a sza­bad szombat, éppen ez a nap lenne a legalkalmasabb az új frizura elkészítésére, különösen a hétvégi progra­mok miatt. Mi erről a véle­ménye? — Nem tartom jogosnak ezeket a panaszokat, hiszen nincs a megyében olyan te­lepülés, ahol legalább egy fodrászszaküzlet ne lenne nyitva szombatonként. Bé­késcsabán például két szak­üzlet is fogadja a vendége­ket: a Kulich-lakótelepi és a Szabadság téri. A fodrásza­tok jelentős részénél egyéb­ként a hétfői napokon lé­nyegesen nagyobb forgalmat bonyolítanak le, mint szom­batonként. — Mire alapozza ezt a megállapítást? — Már az elmúlt eszten­dő második felében felméré­seket végeztünk, vizsgáltuk az egyes napok vendégfor­galmát. Ezek a felmérések igazolták, hogy hol kell szombatonként' nyitva, hét­főn pedig zárva tartani, és fordítva. Ezenkívül kikértük a tanács képviselőinek vé­leményét is, így állapítottuk meg a nyitva tartási rendet. — De 1981 második fél­éve óta változott a helyzet, akkor még nem volt minden szombat szabad. ' — Valóban. Ennek ellené­re meggyőződésem, hogy a szombatonként nyitva tartó üzletek ki tudják elégíteni a lakossági igényeket. Egyéb­ként a szombati nyitva tar­tás számunkra is költsége­sebb, mert sok esetben na­gyobb a kiadás, mint az ár­bevétel. S van ennek még egy veszélye. Aki szomba­tonként megszokott fodrász­üzletén a „Zárva” táblát ta­lálja, elmegy egy másik fod­rászatba. Es lehet, hogy leg­közelebb már hétköznap is oda igyekszik. így a szom­baton zárva tartó üzletek vendégforgalma csökkenhet. — Milyen a fodrász- és kozmetikai szaküzletek fel­szereltsége? — A gépi felszereléseket, berendezéseket a budapesti Stella Szövetkezeten ke­resztül szerezzük be. Igé­nyeinket nem tudják teljes mértékben teljesíteni, hosz- szú a megrendelések átfutási ideje. A legtöbb problémánk a kozmetikai alapanyagok beszerzésével van. Ezek je­lentős • részét a nyugati or­szágokból, Ausztriából, NSZK-ból kapjuk, sajnos, nem elegendő mennyiség­ben. — Hogyan tudják követni a változó divatot? — Ebben nagy segítsé­günkre van a Magyar Fod­rász-Kozmetikus Szövetség, valamint öttagú szakmafej­lesztő bizottságunk. A bi­zottság állandó kapcsolatot tart a szövetséggel. Szövet­kezetünk segíti a fodrász- és kozmetikai versenyek résztvevőinek felkészülését. Versenyzőink az elmúlt esz­tendőben szép eredményeket értek el az országos szintű vetélkedőkön, és sikerrel szerepelt szövetkezetünk a BNV szakmai napokon. Az idén is több versenyen bizo­nyíthatjuk felkészültségün­ket. De nemcsak a verse­nyek résztvevői, hanem va­lamennyi dolgozónk számára szervezünk továbbképző tan­folyamokat. Háromévenként egy-egy harmincórás tanfo­lyam keretében ismerkedhet­nek meg a divat új irányza­taival. — Nyitnak-e új szaküzle­tet a közeljövőben? — Még ebben az esztendő­ben létrehozunk egy fod­rász-kozmetikai szalont Gyu­lán. A VI. ötéves terv so­rán Békéscsabán két szaküz­letet nyitunk. Bérleményben üzemeltetünk majd női-férfi fodrászatot és kozmetikai szalont az új autóbusz-pá­lyaudvaron, a vasútállomás mellett. Ezenkívül mintegy hat és fél millió forintos be­ruházás keretében új szol­gáltatóegységet hozunk lét­re a Bajza utcában. Lipták Judit Szennyvíztisztítás magyar technológiákkal Rövidesen átadják a tele­fongyárban az első olyan iszapszétválasztó-rendszert, amelyet a Budapesti Vegy­ipari Gépgyár egy svájci cég­gel kooperációban állított elő. Az új környezetvédelmi be­rendezés segítségével, példá­ul a krómozás után maradt galvániszapfürdőből kivá­lasztják az újra hasznosítha­tó szilárd értékes anyagokat, s így az iszapfürdő elvezeté­sekor már nem kerül szeny- nyező, mérgező anyag a csa­tornába. A vegyipari gép­gyár a kooperációs gyártás­sal lehetővé teszi iparvállala­tainknak, hogy az importált­nál jóval olcsóbban és gyor­sabban jussanak ilyen beren­dezésekhez. Az iszapszétvá­lasztó alapgépét, technológiá­ját a külföldi Dartner gyárt­ja, a centrifugákat és a tar­tályokat pedig a magyar vál­lalat készíti az együttműkö­désben. Elsősorban az ipari és a mezőgazdasági szennyvizek tisztításához szükséges kör­nyezetvédelmi berendezések gyártására vállalkoznak. A vállalat tabi gyáregységében berendezkedtek az úgyneve­zett rothasztótelepek létesíté­sére, a gépek előállítására. Ezekben a telepekben • a szennyvizet ülepítik, az isza­pot különválasztják, s ami a tartályban marad, rot­hasztják. A keletkező bio­gázt pedig energiaként hasz­nosítják. A gyár együttműködik más hazai vállalatokkal is, így a MÉLYÉPTERV-vel a kom­munális szennyvizek tisztító- egységeinek fejlesztésében és előállításában. A környezetvédelmi beren­dezések között saját fejlesz­téssel kialakítottak egy olyan gépet, amellyel visszanyerhe­tik az akkumulátorok ólom- oxidját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom