Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-03 / 28. szám

o 1982. február 3., szerda HglWJKfeW Szomszédolás DELMSmORSIAB Tegnap Szegeden kisszö­vetkezet alakult. Majoros Tibor újságíró a kisszövet­kezet főszervezőjét, Oláh Ferencet kérdezte, mi az üz­let a kisszövetkezetben. „Ki­sebb a rezsi — válaszolta Oláh Ferenc —, egy ember elvégzi az írnivalót, és ki mennyit dolgozik, annak arányában fizetünk. Jobban mondva a keresetének a 45 százalékáról szól a megálla­podás.” Indok. — Nem szívesen iszom a feleségem társasá­gában. — Miért? — Mert kellemetlen dolog kettőt látni belőle! Kiállítási napló. Vendé­gek Békésből. Két Békés­csabán élő művész, Mlado- nyiczki Béla szobrász- és Tóth Ernő festőművész al­kotásait egyszerre állítot­ták ki Szegeden, a Novem­ber 7. Művelődési Házban. Idézet a kiállítás kritikájá­ból: „Talán ez a fajta fes­tői látásmód lehet a magyar képzőművészet egyik meg­újulási iránya, mely a fára­dó alföldi realizmus, a végét járó posztimpresszionizmus, az erőlködő geometrikus tö­rekvések és az üres szürrea- litás után a huszadik század harmadik harmadában élő emberének legteljesebben tudja megfogalmazni gon­dolatait. érzéseit, útkeresése- seit, tévelygéseit és vágyait.” Tavasz a télben Mezőtú­ron. Üjszerű kezdeményezés­sel rukkolt ki a mezőtúri Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola munkakö­zössége, mellyel a város la­kóit is kellemesen lepték meg. Divatbemutatóra hív­ták meg a női nem képvise­lőit a művelődési központ színháztermébe. Csinos „te- lekis” lányok és fiúk voltak az alkalmi manekenek, akik a különböző napszakoknak megfelelő divatos ruhadara­bok széles skáláját vonultat­ták fel. Hajnal 6-kor, heten. — s. o. — aláírással írt jegyzetet olvashatunk a lap szombati számában: „A vendéglátó főiskola felől jambósapkás legények vágtatnak velem szemben. Merről jönnek, ho­vá tartanak? Dehogy van szívem megkérdezni, rájuk szólni. Azt látom, hogy el­tűnnek a Kossuth tér felé. Futnak hajnal 6'kor jó­kedvvel. S már sóhajtok is: ,Hej, ha én is közietek le­hetnék !...’ Aztán megyek tovább, mormolom a napi első leckét: tej, sajt, zsem­lye, zöldbab, kávé, cigaretta. Nem kéne, bármilyen ké­sőn, de mégis tavasszal egy kis kocogást kezdeni? Példa van rá: hajnal 6-kor heten megmutatták,” Helytörténeti gyűjtemé­nyek a megyében. Szolnok megye helytörténeti gyűjte­ményeinek számát jelenleg 50—60 körülire teszik. A legjelentősebb gyűjteménye­ket számon tartják, ismerik a szakemberek. Mivel minden gyűjtő mellé nem állíthat­nak a megyében szakembert, ezért a megyei múzeum ve­zetői azt az utat választot­ták, hogy rendszeresen ösz- szehívják a honismereti szakkörök vezetőit, tagjait. Konzultációkat szerveznek számukra, hogy az alapvető szakmai ismereteket elsajá­títhassák. CSÖNG SÍD ff « n T £k D » marii HIKJUfir Még egyedülálló. A szen­tesi Damjanich Általános Is­kola legújabb kezdeménye­zése — iskolai jégkorong- és gyorskorcsolyázó bajnoksá­got szerveznek' — egyedülál­ló a megyében. Cseuz László testnevelő tanár vezetésével a legelső hideg napon elké­szítették iskolai jégpályáju­kat. Így kerülhetett sor az iskolai házi jégkorongbaj­nokságra, amelyen tizenhat csapat — fiúk és lányok egy­aránt — vett részt. Ezenkí­vül gyorskorcsolyázó-verse­nyeket is szerveztek 300 mé­teres távon. A cikk írója csak egyet­len szépséghibát említ az eset kapcsán, azt, hogy a szentesieknek nincs követő­jük. Megkérdezték a napközis nevelőt: — Nálatok hogy érzi magát a napközis neve­lő, tapasztalt-e megkülön­böztető lekicsinylést, aláren­deltséget a többi pedagógus­sal szemben? Mátyás János, szentesi pedagógus így vála­szolt: — Kölcsönösen tisztel­jük és segítjük egymás tö­rekvéseit, minden tanulói és nevelői munkát azonos érté­kűnek tartunk. — Ha jól csinálják. A tantestületeket csak formailag és ne tartal­milag bontsák meg a mun­kaközösségek, csak csoportok legyenek ezek és ne frak­ciók. Felkészültek, de nem ilyet vártak. A lap munkatársai megvizsgálták a megye út­jainak állapotát a szokásos­nál hidegebb télben. A kö­vetkezőket tapasztalták: „Korántsem tettek meg az illetékesek mindent, amit le­hetett. Nem az utak tisztítá­sáért felelős vállalatokról van csupán szó. Ügy tűnik, senki sem fordított figyel­met arra, hogy a házfelügye­lők, a háztulajdonosok és az intézmények gazdái mindent megtesznek-e, ami a köte­lességük. Nem ártott volna az arra feljogosítottaknak többet járniuk az utcán, és a. helyszínen büntetni a ren­delkezések ellen vétőket." riuc mouiUim icisoijerif HAJDÚ­BIHARI NAPLÓ „Minden élethu itten" — címmel Bakó Endre Kiss László kismarjai kiállításá­ról vetett papírra néhány gondolatot. Idézet a riport­ból: „Két asszony nyitja az ajtót, Telegdi Imréné és Sé- nyi Lajosné. — Ismerik a művészt? —— szólítom meg őket. — Igen, gyerekkorától, bár mostanában nem sokat hallottunk róla. Azt tudjuk, hogy Debrecenben él, a Naplóban szoktuk látni a rajzait. Ügyes gyerek volt ez a Laci világ életében, ez a kiállítás is ezt mutatja. Hát ilyen volt itt valamikor, ilyen kis nádas házakban laktunk. Szuperkoncert. Január 27- én, szerdán kiváló magyar rock- és dzsesszzenészek „Szupergroup” elnevezésű társulásának' koncertje von­zotta a fiatalokat a debre­ceni Bart ók-terembe. A hely­beliek egy újszerű kezdemé­nyezés és egy kellemes este részesei lehettek, s kíván­csian várják a kondertek nyomán készülő nagylemez megjelenését. ABC. A vevő reklamál a pultnál: „— A kisfiam vet­te az előbb itt ezt a kol­bászt, hogy lehet ilyet el­adni?” — s nyújtja a cso­magot az elárusítónak. Az eladó nézi, forgatja a kezé­be adott csomagot, és látja a papíron a számot, amelyet ő, vagy eladótá'rsa írt rá. „Ez nem jól van, hiszen ennyi pénzért legalább két­szer ennyi kolbász jár” — kapja meg a választ. „Nem is az a baj — szól a hölgy —, hanem a szaga. A másik darab jó volt, azt nem hoz­tam vissza.” Az „illatos” kolbász a pul­ton marad, amíg kártalanít­ják a hölgyet. S ahogy az kimegy a boltból, az eladó egy természetes mozdulattal visszateszi a többi kolbász közé. összeállította: Lovász Sándor Család- és ifjúságvédelem a megyeszékhelyen gondozásba vételre kerül sor. Az okok felszámolására a tanács nagy gondot fordít. Családpolitikai intézkedési program A családok életkörülményeinek javításában a legfontosabb tényező a lakás. Békéscsabán a lakások 59 százaléka a felszabadulás után épült Jelentős a társadalmi ösz- szefogás a család- és ifjú­ságvédelem terén. Elsősor­ban a megelőzésre helyezik a súlyt. Az anyagi segélyezés­nek is fontos szerepe van. Rendszeres nevelési segély­ben a múlt évben 34 család 74 gyermeke, rendkívüli se­gélyben pedig 507 család 778 gyermeke részesült. Az in­tézkedésekkel és az anyagi támogatásokkal igyekeznek a veszélyeztetettséget fel­számolni. A megelőző és óvóintézkedések kedvezően éreztetik hatásukat. A ta­nácsi támogatás legnagyobb részt a családok gyermekne­velő funkciójához kapcsoló­dik. Segítik a cigánylakos­ság beilleszkedését is. Az ál­landó munkaviszony-létesí­tés aránya meghaladta a 75 százalékot. Javult a lakás­— Sok minden meghatá­rozza a felnövekvő nemze­dék arculatát. Első helyen azonban a család áll. Itt kapja meg az útravalót a gyermek — akár jót, akár rosszat, —, mely felnőtté vá­lását befolyásolja. Éppen ezért az if júságvédelem alap­vető szempontja a család- védelem — mondta az egyik tanácstag a békéscsabai ta­nács legutóbbi ülésén, ame­lyen a város képviselői, a család- és ifjúságvédelem helyzetét tárgyalták meg. Mit tett és mit tesz a vá­rosi tanács ebben a fontos kérdésben. A tények igazol­ják, igen sokat. A döntések és az intézkedések vezérfona­la a családvédelem. Javultak az életkörülmények Az utóbbi évtizedekben a megyeszékhely dinamikusan fejlődött. Jelentős társadalmi változásnak voltunk a szem­tanúi. Gyors ütemben iparo­sodott, új munkahelyekkel gyarapodott. A statisztikai felmérések érzékletesen tük­rözik a család szerkezetében bekövetkezett átrendeződést isi Békéscsabán mintegy 68 ezren laknak. A népesség 82 százaléka családban él. Tíz év alatt a mezőgazdasági fi­zikai foglalkozásúak száma 12 százalékról 10 százalékra csökkent. Ugyanakkor emel­kedett az ipari dolgozók, de különösen a szellemi foglal­kozásúak aránya. Napjaink­ban a kétkereső családtípus a jellemző, azaz, az olyan családok, ahol a férfi és a nő egyaránt dolgozik. Az utób­bi 10 évben tovább emelke­dett a munkaképes korú nők gazdasági aktivitása. Kibő­vült a házasságkötési kor. Csökkent a nőtlenek és a hajadonok aránya. Ezzel szemben egyre több a válá­sok száma. Ez az utóbbi ked­vezőtlenül hatott a háztar­tások összetételére. A statisz­tika szerint a háztartások egyötöde egyedülállókból áll. 1970-től arányuk 34 szá­zalékkal emelkedett. Kedve­zőtlen a csonka családok szá­ma is. Több, mint 2 ezer gyermeket egyedül élő édes­anya, vagy édesapa nevel. A szociálpolitikai kedvez­mények nagyon jótékonyan hatottak és hatnak a csalá­dokra. Sok a gyerek, külö­nösen a lakótelepeken. A kedvezmények hatása első­sorban a kétgyermekes csalá­dok arányának növekedésé­ben mutatkoznak meg. A me­gyeszékhelyen mintegy 14 ezer 15 évnél fiatalabb gyer­mek él. 1970 óta számuk 3 ezer 300-zal gyarapodott. Tagadhatatlan, hogy a növe­kedést nem kis mértékben a környező községekből beván­dorolt családok is emelték. Közismert, hogy a csalá­dok életkörülményeinek javí­tásában a legfontosabb té­nyező a lakás. A városi ta­nács nagy súlyt helyez erre a feladatra. A nagyütemű építkezés alaposan megvál­toztatta a megyeszékhely ar­culatát. A lakásállomány 59 százaléka a felszabadulás után épült. Tíz évet véve fi­gyelembe, a személyi tulaj­donú társasházi és örökla­kások aránya 2 százalékról 15 százalékra emelkedett. Sok a szövetkezeti lakás is. Az állami lakások aránya azonban nem éri el az or­szágos átlagot. Családpoliti­kai szempontból jelentős, hogy az új lakások teljes komforttal rendelkeznek. A két- és annál több szobás lakások aránya 51 százalék­ról 70 százalékra emelkedett. Csökkent a túlzsúfoltság. A kényelmes körülmények le­hetővé teszik, hogy a csalá­dok nagyobb gondot fordít­sanak a gyermekek nevelé­sére. A tanácsi lakásgazdálko­dás a családpolitikai szem­pontok érvényesítését tartja alapvetőnek. Nagy figyelmet fordítanak a fiatal házasok, a nagycsaládosok lakásgond­jainak megoldására. Mi sem igazolja ezt jobban, mint hogy a kiutalt lakások 72 százalékát a fiatalok kap­ták meg. Mi a veszélyeztetettség oka? A megyeszékhelyre és a közvetlen vonzáskörzetébe tartozó községekre a teljes foglalkoztatottság a jellem­ző. Ennek is megvan a sa­játos következménye. Rész­ben a munkás, de főleg a szellemi foglalkoztatottságé családokban csökkentett az önellátásra fordítható mun­kaidő. A rendszeres mun­kavállalással növekedtek az egy főre jutó családi bevé­telek, nagyobb lett a fo­gyasztási cikkek, a félkész élelmiszeripari és húskészít­mények, valamint a szolgál­tatások iránti kereslet. A jövedelmek szóródása első­sorban a csonka családok és az elváltak számának emel­kedésével jelentkezik. Ezek­nél a háztartásoknál nőtt az igény az olcsó cikkek, vala­mint a részletfizetési ked­vezmények iránt. Más vonat­kozásban pedig előtérbe ke­rült a tartós, a minőségi áruk iránti kereslet. Mindez azt is igazolja, hogy a csa­ládok életkörülményeire ha­tással van a kereskedelmi ellátás, a szolgáltatások színvonala. Nem véletlen, hogy a városi tanács nagy figyelmet fordít erre a kér­désre. Az elmúlt tíz év alatt jelentősen javult a kereske­delmi ellátás, fejlődött a szolgáltatás, a közétkeztetés. Napjainkban több mint 4 ezer gyermek és diák közét­keztetését biztosítják a vá­rosban. Kiszélesedett az anya- és gyermekvédelmi há­lózat. Sokat fejlődött az egészségügy. Évről évre bő­vülnek a bölcsődék, óvodák, iskolák, illetve újakkal gya­rapodnak. A gyerekek jobb körülmények közt tanulnak. Am az életszínvonal emel­kedésével a családok általá­ban többet nyújtanak a gyermekeknek anyagiakban, s kevesebbet az emberi kap­csolatokban. A családban bekövetkezett törés, külö­nösen a válás, károsan hat ki a gyermek fejlődésére. Az alkoholizmusnak is megvan a maga veszélye. Felmérések igazolják, hogy az alkoholis­tával még mindig a család­nak kell megküzdenie. Mind az önkéntes, mind az elvonó kezelések hatásfoka elég alacsony. A visszaesés ará­nya viszoftt magas. A veszé­lyeztetett környezet is gon­dot okoz. Ennek családi és anyagi okai vannak, csak másodlagosan magyarázha­tók a gyermek magatartásá­val. Békéscsabán a hatósági­lag nyilvántartott, veszé­lyeztetett gyermekek száma nem magas. Számuk azonban növekszik. 1975-ben 25 gyer­meket tartottak nyilván, 1981-ben pedig 99-et. Legsú­lyosabb esetekben állami helyzetük. Az V. ötéves terv­ben 47 lakást kaptak. Vitathatatlanok az ered­mények. Am tennivaló is akad bőven. Erre utalt több felszólaló a tanácsülésen. A javaslatok és hozzászólá­sok alapján családpolitikai intézkedési ciklusprogramot dolgoztak ki a megyeszékhe­lyen. Fő célkitűzés a csalá­dok életkörülményeinek to­vábbi javítása, az egyes társadalmi rétegek segítése társadalmi összefogással. Központi helyet foglal el a lakásépítés, hiszen a megye­székhelyen több mint 6 ezren várnak lakásra. Bő­víteni kell a kereskedelmi és a szolgáltatási ellátás színvo­nalát. Segíteni kell a fiata­lok elhelyezkedését, munka­helyi beilleszkedését, fel kell készíteni őket a családi élet­re. Éppen ezért emelni kell a házasság előtti tanácsadás színvonalát, fejleszteni az anya- és gyermekvédelem szolgálatát. A programban helyet kapott az idős kord­ákról való társadalmi gon­doskodás. Róluk sem sza­bad megfeledkezni, hiszen ők is a családhoz tartoznak. Seredi János A megyeszékhelyen több, mint 4 ezer gyermek és diák részesül közétkeztetésben Fotó: Martin Gábor Belföldi utazási ajánlat Hétéjszakás turnusban febru­ár 15-e és április 26-a között szervez utakat Debrecenbe az IBUSZ. A vendégek elhelyezé­séről a nagyerdei gyógyfürdő vendégszobáiban gondoskodnak, félpanziós ellátással. A részvéte­li díj személyenként 1890 fornit. Február 19. és április 30. kö­zött, hétéjszakás turnusokban utaztatja a résztvevőket Bükre a? IBUSZ. Ha ^félpanziós ellá­tást választanak/a részvételi díj 1610-től 1990 forintig, teljes ellá­tással pedig 1980-tól 2310 forintig terjed. Elhelyezésről a Kastély Szállóban gondoskodnak. Zalakarosra invitál az utazási iroda harmadik ajánlata. A hét­éjszakás turnusokban utaztatott csoportok február 19-től április 23-ig üdülhetnek az IBUSZ szer­vezésében. Az elhelyezésről a Thermál Szállóban gondoskod­nak. A részvételi díj félpanziós ellátás esetén 1700, teljes ellátás­sal 2150 forint. Az IBUSZ győri irodája (Győr, Tanácsköztársaság útja 29—31.) februárban és márciusban gaszt­ronómiai utakat szervez. A Móri Állami Gazdaságba borkóstolóra és főttesülök-evésre. az öttevé- nyi Napsugár Vendéglőbe disz­nótorra viszi az érdeklődőket. Az utazással, vacsorával együtt sze­mélyenként 120 forintba kerül­nek a programok. Két kétnapos és egv. félnapos kirándulást szerve? — nyugdíja­soknak is — a Volán Tourist. Az aggtelek—josva^öi utazás időpontja március 27—28. Az autóbuszos túra résztvevői 790. illetve — a nyugdíjasok — 710 forintot fizetnek. Szintén buszos túra az, amely' a Nyírségbe viszi el az érdek­lődőket március 27—28-án. A részvételi díj 970, a nyugdíjasok­nak 870 forint . Halvacsorával egybekötött fél­napos ráckevei kirándulást szer­ve? márcus 7-én az utazási iro­da. A részvételi díj 190. illetve 170 forint. Négyet fizet — ötöt kap — ajánlja a Cooptourist Utazási Iroda. Mátrafüreden, a Hotel Avarban február 1-től március 31-ig ötnapos turnusokban üdül- tetik az érdeklődőket. A kétágyas, fürdőszobás szo­bákban két személy részére reg­gelivel 2140 forint a részvételi díj. Lehetőség van arra is, hogy pótágyat tegyenek a szobába, ebben az esetben 550 forintot kell fizetniük a résztvevőknek. Az egyszemélyes ellátás reggeli­vel 1910 forint, ha pótágyat is kíván az üdülő. 550 forint pót­díjat fizet. Kétágyas. mosdós szobákban két személynek reg­gelivel 1500, egy személynek pe­dig 1270 forintba kerül az ellá­tás. Ebben az esetben is mód van pótágy elhelyezésére, de itt csak 430 forint a pótdíj. Disznótoros túrák is szerepei­nek a Cooptourist ajánlata,oan: február 14-én Zircre. 3í>5 forin­tért, szintén február 14-én, de Gyöngyösre 215 forintért és Esz­tergomba március 20-án 230 fo­rintért jelentkezhetnek a? érdek­lődők.

Next

/
Oldalképek
Tartalom