Békés Megyei Népújság, 1982. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-03 / 28. szám

Pályázati felhívás A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel az általános iskolák nyolcadik osztályos fiútanulóit, akik vonzódnak a katonai hivatás, az élelmezési tiszthelyette­si pálya iránt, s vállalják, hogy tanulmányaik befejezé­se után a magyar néphadsereg tiszthelyetteseiként telje­sítenek szolgálatot. A képzés alatt a növendékek sza- kácsszakmunkás-képzésben és ezzel párhuzamosan élel­mezési szakos tiszthelyettesképzésben részesülnek. A ne­gyedik év végén tesznek szakmunkás-, illetve tiszthelyet­tesi kibocsátó vizsgát, majd azt követően kezdik meg csapatszolgálatukat. A képzés során a tanulók térítés- mentesen hivatásos gépjárművezetői jogosítványt is sze­rezhetnek. Az iskolán a növendékek teljes és ingyenes -ellátásban, továbbá a tanulmányi eredménytől függően ösztöndíjban, a negyedik évben tiszthelyettes-iskolai hall­gatói illetményben részesülnek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, a hivatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, az előírt tantárgyakból — magyar, történelem, számtan és kémia — legalább jó (4-es) tanulmányi eredmény. Jelentkezési lapot, részletes információt a megyei hadkiegészítési és területvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) parancsnokságtól, illetve az általános is­kola igazgatójától kaphatnak az érdeklődők. A pályázati határidő február 20. A Sárszentmihályi Állami Gazdaság velencei nádüzemének dolgozói, kihasználva a kedvező idájárást, korszerű géppel vágják a nádat. A téli idényben hozzávetőleg egymillió­négyszázezer kévét aratnak le, s ennek hatvan százalékát tő­kés exportra — főleg az NSZK-ba és Hollandiába — szál­lítják. A képen: munkában a nádvágó gépek (MTI-fotó: Kerekes Tamás felvétele — KS) Huszonöt éves a Ma huszonöt éve, hogy az újságárusok standján meg­jelent egy kisméretű újság, amely keresztrejtvényeket, találós kérdéseket, képrejt­vényeket kínált megfejtésre az érdeklődő olvasóknak. Az ellenforradalom utáni kon­szolidálódásunk egyik biz­tató jele volt, hogy 1957. február 3-án ilyen jellegű lap kiadására bátran vállal­koztak a szerkesztők, és ak­kor is jelentősnek tekint­hető hetvenezres példány­számban. Helyesen tették, mert azóta is egyre növek­vő igény mutatkozik meg a kisméretű, de mindvégig tar­1982-ben összesen 270 mil­lió személy szállítását ter­vezi a vasút — mondotta Szűcs Zoltán, a MÁV vezér- igazgatója a MÁV keddi nagyaktíva-értekezletén, me­lyen a vasút idei tervét vi­tatták meg. A tanácskozáson részt vett Pullai Árpád köz­lekedés- és postaügyi mi­niszter is. A számítások szerint to­vább csökkennek a rövid távú utazások, és a távolsá­gi forgalom is csak mérsé­kelten fog növekedni. Az öt­napos munkahét várhatóan mérsékli az ingázás, bejárás szombat-vasárnapi intenzitá­sát, a távolsági, főként az üdülőhelyi forgalomban vi­szont új csúcs jelenik meg pénteken este, vasárnap pe­dig a víkendezők hazauta­zása ad többletfeladatot. A megváltozó igények jobb kielégítése érdekében a vasút új nemzetközi össze­köttetést tervez a Lipcse— Budapest—Biharkeresztes —Bukarest útvonalon. Növe­li a villamos vontatású ex­presszvonatok alapsebessé­talmas, változatos, a szabad idő eltöltését hasznosan szol­gáló rejtvényújság iránt. Negyedszázados évfordulója alkalmából kívánjuk, hogy jelenlegi hatszáznegyvenezres példányszámuk ne jelentse a felső határt, hétről hétre mind többen várják megje­lenését. gét, csökkenti az expressz- és a gyorsvonatok megállá­sainak számát, ugyanakkor az expresszvonati rendszer teljessé tételére új vonat­párt, valamint önálló ex- presszvonatokat állít forga­lomba. Az előzetes fuvarigények számbavétele alapján a vas­út a tavalyinál egymillió tonnával több, összesen 131 millió tonna áru elszállítását tervezi ebben az évben. A teljesítmény növelésének to­vábbra is az egyik legfon­tosabb tényezője, hogy a szállítási igények egyenlete­sek legyenek, ezért a MÁV továbbra is ösztönzi az elő­szállításokat. Az idén összesen mintegy 6,5 milliárd forintot fordít­hat beruházásokra a MÁV. A vasúti pályák korszerűsí­tésére 1,6 milliárd forintot szánnak, ebből 190 kilomé­ternyi vonal felújítását vég­zik majd el. A távközlő és biztosító berendezések fej­lesztésére 650 millió forint jut. Vöröskeresztes bál Békéscsabán I tárgyalóteremből Hz idős ember pénze A Vöröskereszt békéscsa­bai városi vezetősége az el­múlt esztendőben nyári tá­bort szervezett a cukorbe­teg gyermekeknek. Ezzel módot adtak arra, hogy ne­kik is részük legyen a nyá­ri örömökben, élményekben. A tábor célja az volt, hogy igényt ébresszenek a gyer­mekekben a közösségi élet iránt, s csökkentsék beteg­ségtudatukat. A múlt évi tábor kedvező tapasztalatai indokolják e kezdeményezés folytatását. Az idén a cukorbetegeken kívül más egészségkároso­dásban szenvedő gyermekek táborozására is sor kerül, jelentősen növekedni fog te­hát a résztvevők száma. Ez­zel együtt természetesen a költségek is növekednek majd. A tábor anyagi fede­zetének egy részét a Vörös- kereszt városi vezetősége a Medve-meteorológia Mit jósol a medve-meteoroló­gia? A kérdésre a fővárosi ál­lat- és növénykertben sem tud­tak válaszolni. Ugyanis a bu­dapesti barna-, örvös- és jeges­medvék nem megfelelő alanyok a népi időjárásjóslásra. Olyan körülmények között élnek, táp­lálékuk annyira bőséges, hogy állandóan a szabadban vannak. vöröskeresztes bál bevételé­ből szeretné biztosítani, me­lyet február 13-án, szomba­ton 19 órától rendeznek meg a békéscsabai Csaba étterem helyiségeiben. A rendezők gondoskodnak a korosztályonként eltérő igények kielégítéséről. Az étterem télikertjében a fia­taloknak a honvédség disz­kózenekara játszik, az étte­remben pedig az idősebbe­ket egy műsoros összeállítás és zenekar szórakoztatja majd. A néhány napja meghir­detett bál humanista tartal­mát máris sok ember tette magáévá. Bizonyítja ezt, hogy eddig több mint 12 ezer forintot fizettek be, mely­nek fele jegyigénylés, másik része pedig anyagi támoga­tás. barlangjukból tehát se ki nem jönnek, se vissza nem mennek, vagyis magatartásukból az el­következő hetek időjárására vo­natkozz messzemenő következ­tetéseket levonni aligha lehet. Február 2-án, a neves napon mindenesetre ragyogó napfény­ben. jókedvűen labdáztak. mo­zogtak, a jegesmedvék még fü- rödtek is. A távlati időjárásra inkább a meteorológiai intézet jelzéseit vegyük figyelembe. A békéscsabai Városi Bí­róság tárgyalta Ladányi Gyuláné, Békéscsaba, Ta­nácsköztársaság útja 50. szám alatti lakos bűnügyét, aki a megyeszékhely „A” szociális otthonában vezető nővérként dolgozott. Súlyos visszaélés miatt került a vádlottak padjára. Az otthon egyik lakójának, H. Károly- nak a pénzét saját céljára fordította. H. Károly nem üres kéz­zel került a szociális ott­honba. Felvételkor magával vitte a megtakarított pénzét, összesen 75 ezer forintot. El­mondta a vezető nővérnek, hogy pénzt is hozott magá­val. Ladányi Gyuláné azt tanácsolta, hogy csak 60 ezer forintot helyeztessen le­tétbe, 15 ezer forintot pe­dig a könnyen hozzáférhető­ség kedvéért hagyjon nála. Ezt a készpénzt az idős em­bertől az előírások ellenére hatósági tanúk jelenléte nél­kül vette át. Elismervényt sem készített. A múlt év februárjában ellenőrzés volt a szociális otthonban. Az idős ember el panaszolta gondját az ellenőröknek. Az ellenőrök természetesen kér­dőre vonták a vezető nő­vért, aki csak hímezett-há- mozott. Megígérte, hogy a pénzt átadja az idős ember­nek. Másnap 7 ezer forintot hozott otthonról és átadott H. Károlynak. Több pénze ugyanis nem volt. Azt mond­ta, hogy a hiányzó 8 ezret később téríti meg. Hamaro­san fegyelmi eljárás indult ellene. Éppen ezért felke­reste az idős ember egyik rokonát. Megkérte, hogy a fegyelmi ügy számára ked­vező kimenetele érdekében hamis tanúvallomást tegyen. Azaz, állítsa be úgy az ügyet, hogy idős rokonától 11 ezer forintot ő vett át. A fegyelmi eljárás során a ve­zető nővér kérésére az idős ember rokona valótlan tar­talmú vallomást tett. A bíró­ság előtt azonban fény de­rült Ladányi Gyuláné visz- szaélésére. A bűncselekmény elkövetését beismerte. A városi bíróság Ladányi Gyulánét 8 hónap szabad­ságvesztésre és 2500 forint pénzbüntetésre ítélte. A sza­badságvesztés végrehajtását azonban 3 évre felfüggesztet­te. — di — L. J. Gépkocsiátvételi sorszámok: 1982. FEBRUAR 1-ÉN: Trab. Hyc. Lim. (Bp.) 11 879 Trabant Lim. (Bp.) 7072 Trabant Lim. (Győr) 5800 Trabant Lim. (Debrecen) 3577 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 6883 Trabant Lim. Spec. (Győr) 6256 Trab. Lim. Spec. (Debrecen) 3273 Trabant Combi (Budapest) 3156 Trabant Combi (Győr) 3014 Wartburg Lim. (Bp.) 6637 . Wartburg Lim. (Győr) 3418 Wartburg de Luxe (Bp.) 7335 Wartburg de Luxe (Győr) 3645 Wartburg de Luxe tolt. (Bp.) 1214 Wartburg Lim. tolt. (Bp.) 966 Wartburg Tourist (Bp.) 2244 Wartburg Tourist (Győr) 1612 Skoda 105 (Budapest) 5108 Skoda 105 (Győr) 4188 Skoda 105 (Debrecen) 3983 Skoda 120 (Budapest) 6787 Skoda 120 (Győr) 4766 Skoda 120 (Debrecen) 3783 Lada 1200 (Budapest) 15 300 Lada 1200 (Debrecen) 9636 Lada 1200 (Győr) 1584 Lada 1300 (Budapest) 6498 Lada 1300 (Debrecen) 4660 Lada 1300 (Győr) 1280 Lada 1500 (Budapest) 6887 Lada 1500 (Debrecen) 5406 Lada 1500 (Győr) 1874 Lada Combi (Budapest) 3891 Lada Combi (Debrecen) 1552 Lada 1600 (Budapest) 2603 Lada 1600 (Debrecen) 1161 Moszkvics (Budapest) 11 302 Polski Fiat 126 (Budapest) 11487 Polski Fiat 126 (Győr) 4121 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1042 Polski Fiat 1500 (Budapest) 2581 Dácia' (Budapest) 4865 Dácia (Debrecen) 4311 Zaporozsec (Budapest) 33 030 Az idén ünnepli fennállásának 25 eves jubileumát a KIIG búvárklubja, ahol mintegy kétszázan tevékenykednek. Mun­kájukat a kemény téli időjárás sem zavarta: rendszeresen megtartották edzéseiket a BHG Kopaszi-gáti vízi bázisán (MTI-fotó: Balaton József felvétele — KS) „Mindenki a piacról él..." Pénzben és erkölcsiekben n smerős a mondat, valljuk be őszintén, már-már sztereo­típiává lett az utóbbi évek­ben. Ezzel kezdődik mind­annak megindokolása, amit nem tud (s olykor: amit nem akar) megvalósítani egyegy vállalat, intézmény vezetője. Még gyakrabban hangzik el olyankor, amikor bérről, fizetésről, javadal­mazásról, anyagi elismerés­ről van sző: „népgazdasá­gunk jelenlegi helyzetében sajnos...” Szögezzük le mindjárt elöljáróban: a fenti mondat, bármilyen gyakran hangzik el, az esetek nagy részében valóságot tükröz. Nehéz az ország helyzete, nagyon kell takarékoskodni ahhoz, hogy legalább nagyjában-egészé- ben megtarthassuk mindazt, amit eddig elértünk. De épp­úgy igaz az is, hogy az ered­mények nem születnek ma­guktól, s hogy az unásig is­mert alapigazságokat még egyszer ismételjük: mindenki a piacról él, s a több és jobb munkát honorálni kell. Vagyis ismét az anyagi el­ismerésnél tartunk. Ezer­szeresen bizonyított tény, hogy a jó munkához, a vál­lalat és a népgazdaság érde­kében kifejtett erőfeszítések­hez az is kell, hogy mindezt anyagilag is elismerjék. Nem pongyolaságból ismét­lem itt az is szócskát, ha­nem azért, mert a pénz csak az egyik oldala, az egyik lehetősége a kiemelke­dő munka elismerésének. De maradjunk még egy gondolatnyit az anyagiaknál. Régóta hangoztatott követe­lés, mi több: kitűzött cél, hogy „egyenlő munkáért egyenlő bért”. Lehetne be­szélni arról is, hogy ez ma még nem mindenütt valósul meg, esősorban, ott, ahol férfiak és nők végzik ugyan­azt a munkát. De van ennek az éremnek egy másik oldala is, ami nemhogy hatálytala­nítaná, inkább erősíti az ed­digieket: jobb és több mun­káért több bért! Vannak vállalatok, gyárak, ahol ezt — nem utolsósorban a mind jobban kiteljesedő üzemi demokrácia segítségével — igyekeznek megvalósítani. Másutt afféle vágyálomnak tüntetik fel, mondván: sok a megkötöttség, nem elég a béralap. Vagy még inkább: mit fog szólni az. akinek nem emeljük a bérét? S ma­rad az egyenlősdi, amiről pe­dig éppen a legutóbbi évek­ben bizonyosodott be legvi­lágosabban, hogy semmit nem visz előre. Van az anyagi elismerésnek még egy sor fajtája, amely a válla­latok vezetőinek rendelke­zésére áll: jutalom, célpré­mium stb. „Csupán” arra van szükség, hogy akinek ez az ösztönzési mód a hatás­köréhez tartozik, merjen él­ni, s helyesen éljen vele. Ez volna annak a sokat emlegetett lónak az egyik oldala. A másik pedig az, hogy kiemelkedő teljesítmé­nyek, ésszerűsítések, a vál­lalat érdekében tett fárado­zások elismerését nem is tudják másképpen elképzel­ni, mint anyagiakkal. Két­ségtelen, hogy a pénz min­dig és mindenkinek jól jön. De számos vállalati igazgató, üzemrészvezető, sok kis és nagy „főnök” hajlamos meg­feledkezni arról, hogy er­kölcsi elismerés is van a vi­lágon. Természetesen nem arról van szó, hogy térjünk visz- sza az ötvenes évek gyakor­latához, amikor dicsőség- és szégyentáblák függtek min­den gyárkapun, s a „csasz- tuskabrigádok” kínrímek­ben zengtek a normát sok­kal túlteljesítők dicséretét. Kétes értékű dicsőség volt az ilyen, aligha akad, aki ilyesmit visszakívánna. Hát akkor hogyan? Köz­tudomású, hogy az erkölcsi elismerésnek kitüntetések­ben megnyilvánuló formája valamiképpen mégis anya­giakat is jelent, hiszen a kitüntetés pénzzel jár együtt. Így valóban egyszerre lehet eleget tenni a jó munka anyagi és erkölcsi elismeré­sének akár egy Kiváló Dol­gozó-érem, akár magasabb kitüntetés adományozásá­val, illetve erre felterjesztett javaslattal. Kitüntetés azon­ban nem jut, nem is juthat minden jól dolgozónak, s olykor az is sokat számít, hogy az elismerést gyorsan kapja meg, az, akit megillet. Jól bevált formája az er­kölcsi elismerésnek, hogy a jól dolgozó, a közösségért tenni tudó és akaró ember hamarabb jusson olyasmi­hez. amire szüksége van, il­letve amiből keveset kell sok ember közt elosztani. Így például — ha a többi körül­mény, a gyermekek száma, a szociális rászorultság stb. azonos vagy hasonló — a vállalat rendelkezésére álló lakáskeretből előbb annak kell kapnia, aki — akkor is jelentkezett, amikor tőle kértek valamit. Vagy — ugyancsak például — az is az erkölcsi elismerésnek egy formája lehet, hogv a válla­lati bölcsőde, óvoda felvéte­leinél előnyben részesítik azokat, akik munkájukkal, ötleteikkel, újításaikkal, a köz érdekeinek szolgálatával kitűntek. A jutalmazás, az anyagi és erkölcsi elismerés sehol sem egyszerű kérdés. Vannak mérlegelendő szempontok, s gyakori, hogy különböző ér­demek várnak elismerésre, de a lehetőségek korlátozot­tak. Ilyenkor természetesen nehéz megmagyarázni azt, hogy miért az egyik és miért nem a másik kapta meg azt, ami mindkettőt megilleti. So­vány vigasz, ha a vezető csupán annyit tud mondani: majd legközelebb... * Teljesen elválasztani sem lehet a kettőt: a munka vagy akár a vállalathoz való hűség anyagi és erkölcsi el­ismerését. Hiszen az anyagi elismerés sem csupán pénzt jelent — feltéve, hogy való­ban a legméltóíbbak kapják —, s az erkölcsi elismerés­nek is vannak mindig anya­gi vonatkozásai is. De oly­kor még egy elismerő okle­vél, egy elismerő szó is hat­hat ösztönzően a további munkára. S legalább annyit jelent, ha a vállalata érde­keit szem előtt tartó ember azt látja, hogy okos gondo­latai továbbgyűrűztek, jó ta­nácsait megfogadták. Elisme­rés ez akkor is, ha csak szűk körben tudják, hogy — például — egy munkafo­lyamat jobb megszervezése kinek az érdeme. Ö indezekhez az kell, hogy a vezetők ál­landóan tartsák a szemüket — nemcsak a ter­melésen, hanem — a terme­lő emberen is. Látniuk kell, hogy ki érdemes elismerésre, dönteniük abban, hogy ki mennyire veszi ki részét a közös erőfeszítésekből, s ezért mennyit érdemel az együtt elért eredményekből. „Népgazdaságunk jelenlegi helyzetében” nem a szűk le­hetőségekre kell panaszkod­ni. Ellenkezőleg: az a sok­szor emlegetett nehéz hely­zet követeli meg különös súllyal, hogy az érdemek el­nyerjék az elismerést. Pénz­ben és erkölcsiekben. Várkonyi Endre j II vasút idei tervei

Next

/
Oldalképek
Tartalom