Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 3. szám
1982. január 5., kedd o IZI —7 Bakos Sándor (1919—1982) Mély megrendüléssel tudatjuk, hogy Bakos Sándor nyugállományú munkásőr alezredes, az orosházi „Jamb- rik József” városi-járási munkásőrzászlóalj volt parancsnoka 1982. január 2-án, súlyos betegség következtében elhunyt. Nehéz sorsú, szegény zsellércsaládban, Orosházán született. Az elemi iskola elvégzése után kőművesszakmát tanult, és mint kőműves biztosította számára és szülei számára a mindennapi megélhetést. 1940-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra, s élete sorsa ettől kezdve kisebb megszakítással összeforrott a fegyveres testületek szolgálatával. A második világháborúban megsebesült. 1945. elején jelentkezett az új magyar hadseregbe. Leszerelése után a párt megbízásából részt vett a gépállomások szervezésében. 1948-tól ismét katonai szolgálatra jelentkezett, és 1956-ig, a tiszti iskola elvégzése után páncélos zászlóaljparancsnokként ténykedett. 1956- ban elsőként lépett be a karhatalomba, majd onnan 1957 márciusában a munkásőrségbe. A karhatalomból történt leszerelése után a békési gépállomásra nevezték ki kormánybiztosnak. 1963-ig ebben a beosztásban dolgozott, majd 1963-tól hivatásos tisztként a békési önálló mun- kásőrszázad parancsnoka volt. 1965-től nevezték ki az orosházi munkásőrzászlóalj parancsnokának, ahol nyugállományba vonulásáig, 1973-ig ténykedett. Vezetése alatt az orosházi „Jambrik József” munkásőrzászlóalj háromszor nyerte el a „Megyei Parancsnokság Legjobb önálló Egysége” címet. Nyugállományba vonulása után az egységtörzsben, mint tényleges munkásőr kamatoztatta sok éves tapasztalatát. Részt vett az 1957, 1966 és az 1970‘es árvizek védelmi munkálatainak irányításában. 1945. óta volt tagja a Magyar Szocialista Munkáspártnak. Lelkiismeretes, odaadó munkáját több magas kitüntetéssel méltatták. Tulajdonosa volt a: Munkás-Paraszt Hatalomért Emlékéremnek, a Munka Érdemrend ezüst fokozatának, a 25 éves Jubileumi Emlékéremnek, a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatának, valamint kétszer a Közbiztonsági Erem arany fokozatának. Távozásával szerény, pártunkhoz hű elvtársunkat, igaz embert veszítettünk el. A család gyászában mély részvéttel osztozik a munkásőrság országos és Békés megyei parancsnoksága, a megye egész személyi állománya. Bakos Sándor nyugállományú munkásőr alezredest a munkásőrség saját halottjának tekinti. Temetése Orosházán, január 6-án, délelőtt 11 órakor lesz az Alvégi temetőben. A munkásőrség BÉKÉS MEGYEI PARANCSNOKSÁG A fl Moszkva Rádió Január 1-től új műsorral jelentkezik (Tudósítónktól) Az új műsor havonta, minden első pénteken, 21—22 óra között jelentkezik. „A Moszkva Rádió hallgatóinak találkozója” címmel. Ebben a műsorban a hallgatói kollektívák, egyének kérhetik, hogy a Szovjetunió bármely állampolgára, szervek és szervezetek vezetői, testületek, stb. vezetői nyilatkozzanak a hallgatókat érdeklő kérdésekre. Különösen ajánlatos ez a kérés elküldése kollektívák, munkaközösségek és lakóhelyi kollektívák, állami, társadalmi szervezetek közösségei részéről, pl. MSZBT-tag- csoport, KISZ-, szakszervezeti kollektívák. Ez azonban nem zárja ki, hogy egyéneknek nem lehet kérése a műsoron belül. A műsorkérést, a tárgykör feltüntetésével, és a személy megnevezésével a Moszkva Rádió magyar osztályának kell megküldeni, a moszkvai címre. A borítékra írják fel „Találkozó hallgatóink kérésére”. Bánfi József Koszorúzás Szántó Rezső sírjánál Szántó Rezső jogász, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa születésének 90. évfordulója alkalmából ko- szorúzási ünnepséget rendeztek hétfőn a Mező Imre úti temetőben levő sírjánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Borbély Sándor, Dab- rónaki Gyula és Párái Imre koszorúzott. A Honvédelmi Minisztérium képviseletében Reményi Gyula és Farkas Mihály vezérőrnagyok helyezték el sírjánál a megemlékezés koszorúit. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség nevében Köpf Lászlóné és dr. Baán Gábor, a Magyar Partizán Szövetség képviseletében Mátyás László és Fodor Zoltán, a Magyar— Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége nevében György Sándor és Drucker Tibor helyezte el a tisztelet, a kegyelet virágait. A megemlékezés koszorúit családjának tagjai, volt harcostársai és tisztelői is elhozták sírjához. Az ünnepség az Intemacio- nálé hangjaival ért véget. A Szabolcs-Szatmár megyei sényői Zöld Mező Mgtsz elektronikai melléküzemágában kilencvennégy nőt foglalkoztatnak a mezőgazdasági munkák befejeztével. Betanított munkásként jelfogósávokat szerelnek BHG-gyártmányú telefonközpontokhoz, és megkezdték a fényorgona gyártását a Skála Aruház rendelésére. A fényorgona lemezjátszóhoz, magnetofonhoz és rádióhoz csatlakoztatható. A képen: az elkészült fényorgona műszeres vizsgálata (MTI-fotó — Oláh Tibor felvétele — KS) Készül a szilvásgombóc Gombócüzemet rendezett be a Hungarhotels két balatoni idényszállodája, a balatonfüredi Annabella és a balatonalmádi Auróra Hotel konyhájában dolgozók téli foglalkoztatására. A hét elején mintegy száz dolgozóval megkezdett termelést a tervek szerint március közepéig, a szezonelőkészítés időszakáig folytatják. Burgonyapehely fel- használásával naponta mintegy 250 mázsa szilvásgombócot állítanak elő és küldenek hűtőkocsikban a Győri Hűtőipari Vállalatnak, ahol mélyhűtik, csomagolják, és eljuttatják a hazai és a külföldi megrendelőkhöz. Külföldre, nagyobb tételben Ausztriába szállítanak mélyhűtött gombócot. Nyugdíjastalálkozó K Magyar Nemzeti Bank tájékoztatója HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. JANUÁR 5-TÖL (Tudósítónktól) A Békés megyei ZÖLDÉRT Vállalat húsüzemében már hagyományossá vált, hogy kedves ünnepség keretében rendezik meg a nyugdíjastalálkozót. Erre az elmúlt év végén a vállalat kultúrtermében került sor. A mintegy 50 megjelent idős embert dr. Banda István, a húsüzem vezető főmérnöke köszöntötte. Ezután Berki László termelési ' főmérnök ismertette az elmúlt évek és az 1981-es esztendő eredményeit. Elmondotta: a vágási és feldolgozási terveiket sikeresen teljesítették, s a gyártmányfejlesztésben is szép eredményeket értek el. Többek között: a parasztkolbász (paprikás), a Körös kolbász, az erdei turista szalámi, valamint a diétás készítmények gyártásának és forgalmazásának indítását helyezték előtérbe. Ezenkívül a húsüzem Fodor József Szocialista Brigádja az országos munkavédelmi versenyen elért eredményeiért oklevelet kapott. A csabai vastag kolbásszal pedig a húsüzem elnyerte a kiváló áruk fóruma jelvényt. A beszámoló után Tóth Ádámné, a ZÖLDÉRT Vállalat szír titkár a ajándékkal kedveskedett a megjelent nyugdíjasoknak, majd közös uzsonnán vettek részt. Uhrin János Devizanem vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban Angol font 6497,03 6503,53 6510,03 Ausztrál dollár 3882,52 3886,41 3890,30 Belga frank 89,61 89,70 89,79 Dán korona 465,74 466,21 466,68 Francia frank 599,99 600,59 601,19 Holland forint 1376,36 1377,74 1379,12 Japán yen (1000) 156,34 156,50 156,66 Kanadai dollár 2902,55 2905,46 2908,37 Kuvaiti dinár 12214,23 12226,46 12238,69 Norvég korona 588,96 589,55 590,14 NSZK márka 1519,90 1521,42 1522,94 Olasz líra (1000) " 28,47 28,50 28,53 Osztrák schilling 217,00 217,22 217,44 Portugál escudo 52,47 52,52 52,57 Spanyol peseta 35,38 35,42 35,46 Svájci frank 1879,52 1881,40 1883,28 Svéd korona 616,40 617,02 617,64 Tr. és Cl. rubel 2597,40 2600,00 2602,60 USA dollár 3439,53 3442,97 3446,41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok Változatlanul az 1981. december 29-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1982. JANUÁR 5-TÖL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb bankjegycímletek árf. 100 egys. forintban Angol font 50 6308,42 6698,64 Ausztrál dollár 50 3769,82 4003,00 Belga frank 5000 87,01 92,39 Dán korona 1000 452,22 480,20 Finn márka 100 760,32 807,34 Francia frank 500 582,57 618,61 Görög drachma 500 54,71 58,09 Holland forint 1000 1336,41 1419,07 Japán yen (1000) 10000 151,81 161,20 Jugoszláv dinár 1000 76,00 80,70 Kanadai dollár 100 2818,30 2992,62 Kuvaiti dinár 10 11859,67 12593,25 Norvég korona 100 571,86 607,24 NSZK márka 1000 1475,78 1567,06 Olasz líra (1000) 5000fr 27,65 29,36 Osztrák schilling 1000 210,70 223,74 Portugál escudo 5000 50,94 54,10 Spanyol peseta 5000 34,36 36,48 Svájci frank 1000 1824,96 1937,84 Svéd korona 100 598,51 635,53 Török líra 1000 25,25 26,81 USA dollár 100 3339,68 3546,26 Centrum — fehér hetek Üjdonság a Pamutnyomóipari Vállalat franciaágyra készített, 180X230-as méretű fehér és színes lepedője, amely az idei fehér hetek során először kapható a Centrum-áruházakban. Az új termékből a legnagyobb választékot a budapesti Flórián téri áruházban találják a vásárlók. A Centrum-áruházak a január 16-ig tartó akció során a tavalyinál nagyobb választékban kínálnak ágyneműgarnitúrákat, illetve törölközőket, törlőruhákat, abroszokat, lepedőket, paplanokat, párnákat, takarókat és függönyöket —, országszerte mintegy 50 millió forint értékben. A többféle anyagból és színben, illetve mintával készült ágyneműk és függönyök csaknem fele a budapesti Centrum-áruházakban kapható. Az akció során azok, akik 500 forint feletti értékben vásárolnak ágyneműt, vagy függönyt, egy nyomtatványt kapnak, amelyet kitöltve a vásárlás helyszínén dobhatnak be egy gyűjtőládába. Ezekből a nyomtatványokból húzzák ki január 22-én a szerencsés nyertesek nevét — országosan mintegy 30-at. A nyereményük: automata mosógép. Jelentudat H a történelemről, történelmi ismeretekről beszélünk, többnyire évszámokra, személy- és helységnevekre gondolunk, netán egykori kellemes vagy kellemetlen, az iskolai történelemórákon szerzett élményeinkre. És nem mindig értjük, hogy miért emlegetik oly gyakran a történelmet nélkülözhetetlen tudásként. Ami nélkül nem érthető igazán a jelen, s aligha képzelhető el a jövő alakulása. Azon az adathalmazon múlna? Anélkül, hogy a lexikális tudás jelentőségét megkérdőjeleznénk, érdemes egy eszmefuttatás erejéig elszakadni ettől. Ugyanis a történelmi ismeret elsődlegesen folyamatok és összefüggések megértése. Egy- egy adat önmagában keveset mond. Vegyük példának a magyar szabadságharcot, amelyről sokan úgy véljük, hogy róla tudunk a legtöbbet, már csak azért is, mert nemzeti büszkeségünk egyik forrása. Vajon 1848 márciusának ismerői lehetünk-e úgy, hogy az akkori Európa történéseit, eszméit „kihagyjuk” belőle? Hogy — mai közkeletű szóval élve — a nemzetközi helyzet kívül reked ismereteinken? És a hazai előzmények nélkül vajon érthető-e mindaz, ami március idusa után történt? Nyilván nem. És nem érthetjük, pontosabban fogalmazva, csak részben érthetjük az irodalmi, művészeti alkotásokat, a természettudományos felfedezéseket a keletkezési korukat jellemző sajátosságok nélkül. Miért éppen arról és úgy szól a mű, miért éppen azzal a kérdéssel foglalkozott a természettudós? Ezek a kérdések a produktum lényegéhez tartoznak. Egy-egy korról alkotott képünk úgy válhat teljessé, ha a szűkebb értelemben vett történelmi adalékokat kiegészítjük az akkori művészeti és természettudományos eredményekkel. És ha együtt látjuk a különböző országok egyidejű törekvéseit ... Mi köze mindennek a jelenhez? A jelen ugyanis pontosan körülhatárolható, mondhatjuk, hogy az idei esztendő vagy éppen a mai nap. Csakhogy ami a jelenben történik, az nem előzmény nélküli. Nem valamiféle „üres táblára” rajzolódnak föl napjaink történései. Valamit folytatnak vagy éppen valamit megtagadnak, meghaladnak. Még soha olyan gyorsan nem jutottak el az egyénhez a világ minden tájáról a napi információk, mint korunkban. Olykor azt mondjuk — s okkal —, hogy képtelenek vagyunk feldolgozásukra, megemésztésükre. Részben azért, mert iszonyú mennyiségű ismeret- anyag zúdul ránk, de részben azért is, mert nem tudjuk elhelyezni, nincs mihez kapcsolnunk az új ismereteket. Példának okáért a Fe- kete-Afrikában, az arab világban lezajló eseményeket az adott országok történelmének — jobb esetben — hiányos ismerete miatt fogadjuk értetlenül, holott ott azok egy folyamat részek Említhetünk hazai példát is. A közvéleményt élénken foglalkoztató, ha úgy tetszik, egyszerű példát. Az utóbbi évtizedekben jelentősen megváltozott hazánk településszerkezete. Vitázunk róla, hogy vajon indokolt-e a főváros nagysága, törvény- szerű-e a közép- és kisvárosok ilyetén fejlődése? Lehet-e a kérdésről érdemben véleményt nyilvánítani a történelmi előzmények mellőzésével? Aligha. Legalább annyit figyelembe kell vennünk, hogy milyen körülmények között és miért éppen Budapest iparosodott a legerőteljesebben, és miért fejlődött a városaink, a történelmi városaink jelentős része is mezőgazdasági településként? A mai döntések nyilván a mai helyzetet és a jövőbeni terveket tükrözik, ám magukban foglalják az előzményeket, az úgynevezett történelmi örökséget is. Jelenünk megértéséről van szó tehát, a címül választott jelentudat nélkülözhetetlen eleme a múlt ismerete. A megnövekedett idegen- forgalom következtében is gyakrabban szembesülünk a kérdéssel; kik vagyunk, mit jelent a mai szocialista Magyarország állampolgárának lenni. Sokan véleményt mondanak rólunk, és akar- va-akaratlanul véleményt formálunk, mindahányszor személyes kapcsolatba kerülünk más országok polgáraival. Joggal nehezményezzük, ha a „csikós-gulyás-papri- kás” országával azonosítják hazánkat, mert e megítélés nemhogy felületes, hanem egyszerűen hamis. Iparosodott, korszerű mezőgazdaságot, figyelemreméltó kultúrát magáénak mondható ország állampolgárai vagyunk. S mert a változások, a fejlődés alkotó résztvevői is vagyunk, jogunk és kötelességünk a rólunk alkotott képet ilyenné, magyarán hitelessé formálni. Mindenekelőtt magunkban. Ehhez is szükségünk van a nemzet sorsának legalább vázlatos tanulmányozására, eszmék és téveszmék különválasztására, a nemzeti önismeretre. K ell-e tovább bizonygatni, hogy e feladatunknak csak a puszta adatok biflázásával nem teszünk eleget? És kell-e még érv — számos kínálkozna :— a dolgok lényegének megértéséhez, nevezetesen ahhoz, hogy belássuk : valóban nélkülözhetetlen a múlt ismerete. Éppen azért, hogy a jelenünkben otthon érezzük magunkat. Maros Dénes Növényvédelmi előrejelzés A gyümölcsösökben már a nyár folyamán sokfelé bronzosan elszíneződött, vagy sárgulni kezdett a lombozat, ami a rendkívül erős takács- atka-fertőzésnek volt a következménye. Ezek az apró kártevők ugyanis a számukra nagyon kedvező, száraz időjárás miatt nagy tömegben elszaporodtak. Már augusztus végétől és szeptember elejétől megkezdődött az áttelelő tojások lerakása is. Ezeket főleg a vesszőkön és az ágvillák nyergében, apró, vöröfcbarna gömböcs- kéből egymáshoz szorosan illeszkedő bevonat formájában most is megtalálhatjuk. A nagy áttelelő tömeg gondos előkészületeket kíván, mivel a tél végi, kora tavaszi permetezések fogják eldönteni, hogy az elszaporodás jövőre is folytatódik-e. Már most fel kell készülni arra —, hívja fel a kertbarátok figyelmét a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja —, hogy a téli lemosó permetezések után, a fakadást követően, Ágról felhasználásával gyé- rítsék a tojásokat, majd a tojásból kikelő lárvák ellen speciális atkaölő szerrel is védekezzenek. Ez a beavatkozás a kiskertekben, de a nagyüzemi ültetvényeken is egyaránt szükséges lesz.
