Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

1982, január 14,, csütörtök Hogyan készüljön, mit tartalmazzon a munkavédelmi belső szabályozás? A munkavédelemről szóló — 47 1979. (IX. 30.) — minisztertanácsi rendelet lé­nyegében megtartotta a munkavédelmi szabályzatok rendszerét, de ki is bővítette ezt, s növelte a munkavédelmi szabályzat szerepét és jelentőségét. Ez azért volt szükséges, mert a munkavédelem új ala­pokra helyezésével a gazdálkodó szerveze­tek önállósága és felelőssége is növekedett. Nyilvánvaló: a munkavédelmi belső sza­bályozásnak is tükröznie kell az új hely­zetet. Ennek megfelelően a központi elő­írások egyre inkább csak keretül szolgál­nak ahhoz, hogy a biztonságos termelést a helyi sajátosságoknak és adottságoknak leginkább megfelelő módon szabályozzák maguk a gazdálkodó szervezetek. A jog­szabályok tehát csak a feladatokat hatá­rozzák meg, a megoldást a helyi szakem­berekre bízzák. Arról, hogy melyek ezek a feladatok, a SZOT munkavé­delmi osztályának munkatár­sait kérdeztük meg. — A munkavédelmi belső sza­bályozást minden gazdálkodó szervezetnél elvégzik. Melyek ezek a gazdálkodó szervezetek, és mire terjed ki a szabályozás? — A gazdálkodó szerveze­tek fogalomkörébe tartoznak az állami vállalatok, a trösz­tök, az egyéb állami gazdál­kodó szervek, a szövetkeze­tek minden formája, ezek jo­gi személyiséggel rendelkező gazdasági társulásai, a szö­vetkezeti vállalatok, a víz­gazdálkodási társulatok, a társadalmi szervezetek és az egyesületek vállalatai, továb­bá a költségvetési üzemek és intézmények. A munkavédel­mi belső szabályozási, rend­szer pedig alapvetően a kö­vetkező elemekből áll: a szervezeti és működési sza­bályzat, a munkavédelmi szabályzat, a munkaköri le­írások, valamint a technoló­giai, kezelési, műveleti és karbantartási utasítások. Ez utóbbiak összefoglaló néven technológiai dokumentumok­ként is ismertek. Mindezeknek a szabályza­toknak és utasításoknak az a céljuk, hogy meghatározzák azoknak a feladatoknak az összességét, amelyek elvég­zése a termelés biztonsága szempontjából elengedhetet­len. Csakhogy — s ez na­gyon lényeges — a felada­toknak és az intézkedési vagy döntési hatáskörnek szink­ronban kell lenniük egymás­sal. Magyarul: mindenkinek olyan feladatot kell kapnia, amelynek elvégzése nem ha­ladja meg illetékességi kö­rét. Egészen konkrétan, sze­mélyre szólóan kell tehát rög­zíteni a feladatokat és a jo­gokat. összefoglalva tehát ^mun­kavédelmi belső szabályozás­nak be kell épülnie a válla­lat egész tevékenységébe, hi­szen a munkavédelem — ezt nem lehet eleget hangsúlyoz­ni — a termeléssel, a gazdál­kodással szerves egységet al­kot, s szinte a gazdálkodó szervezet egész tevékenységét érinti. — Ennek nyilván tükröződnie kell a szervezeti és működési szabályzatban . .. — A meglevő szervezeti és működési szabályzat munka- védelmi jellegű módosítását, kiegészítését úgy kell elvé­gezni, hogy a munkávédelmi teendők és hatáskörök össz­hangban legyenek a gazdál­kodó szervezet tevékenységé­nek az egyes szervezeti egy­ségek közötti felosztásával. Ennek alapján kerül sor a munkaköri leírások kiegészí­tésére és pontosítására is. A munkaköri leírásoknak az a rendeltetésük, hogy mind a szervezeti és működési sza­bályzatban, mind a munka- védelmi szabályzatban fog­laltakat személyre szólóan rögzítsék. Nagyon lényeges, hogy kinek-kinek a munka­köri leírása ne csak a mun­kavédelmi feladatokat tar­talmazza, hanem az azok el­látásához szükséges jog- és hatáskört is, mégpedig nem általánosságban, hanem konkrétan. — Milyen esetekben indokolt a gazdálkodó szervezetek közötti együttműködés és munkameg­osztás a belső szabályozás elké- szítésében? — Nincs két egyforma vál­lalat, egyforma szövetkezet vagy költségvetési üzem, ezért a szervezeti és műkö­dési szabályzatok, a munka- védelmi szabályzatok és a munkaköri leírások sem le­hetnek egyformák. Ezeket tehát önállóan kell elkészí­teni, de hasonló profilú gaz­dálkodó szervezetekkel lehet konzultálni. Más a helyzet a technológiai utasítások ese­tében. Olyannyira más, hogy itt kifejezetten kívánatos bi­zonyos együttműködés. A technológiai dokumentumok egy részének természetesen gazdálkodó szervezetekként megvannak a maga sajátos­ságai, jelentős azonban azok­nak a munkafolyamatoknak a száma, amelyek több he­lyen egyformák, s így feles­leges többletmunka lenne mindenütt külön-külön ki­dolgozni a technológiai uta­sításokat. Mégis bármely, technológiai dokumentumot csak felülvizsgálat, a helyi körülményekkel való egybe­vetés után szabad átvenni és bevezetni. — Az újonnan készülő mun­kavédelmi szabályzatok — az MVSZ-ek — nyilvánvalóan ma­gukban foglalják az egyéni vé­dőeszközök, a védőitalok és a tisztálkodási szerek juttatásának rendjét is. Azt jelenti-e ez, hogy ebben a kérdésben a vállalatok szabad kezet kapnak? — Szó sincs róla. Az egyé­ni védőeszközök, a védőita­lok és a tisztálkodási szerek juttatását egészségügyi mi­niszteri rendelet szabályoz­za: ennek rendelkezései kö­telezőek. Sőt: legfőbb ideje, hogy megszűnjék az a hely­telen gyakorlat, ami a gaz­dálkodó szervezetek jó részé­nél még mindig tapasztalha­tó. Nevezetesen az, hogy az időjárás viszontagságai elle­ni védelemre szolgáló öltö­zéket munkaruhaként — ki­hordási időre — adják a dol­gozónak. Ez akkor is tör­vénytelen, ha ezt valamelyik szakszervezeti testület jóvá­hagyta. összetett és felelős­ségteljes feladat a védőesz­közök megrendelésének, be­szerzésének, nyilvántartásá­nak és kiadásának rendjét meghatározni. De a cél az, hogy minden körülmények között és mindenkor legyen a raktárban elegendő meny- nyiségű, megfelelő minőségű és méretű védőfelszerelés. A kiadott egyéni védőfelszere­lések védőképességét, haté­konyságát és állapotát idő­szakonként felül kell vizs­gálni, az elszennyeződött, fer­tőzött védőeszköz, vagy vé­dőruházat javításáról és tisz­tításáról pedig a gazdálkodó szervezetnek gondoskodnia kell. Természetesen pontosan meg kell határozni, kinek a feladata a védőeszközök vé­dőképességének ellenőrzése, kinek a dolga javíttatásuk és tisztíttatásuk. Ugyanilyen szi­gorú kritériumai vannak a védőitalok és a tisztálkodó­szerek juttatásának is. — Az új munkavédelmi sza­bályzatoknak tartalmazniuk kell a munkavégzésre vonatkozó ren­delkezéseket. Itt vannak bizo­nyos korlátozó előírások. Me­lyek ezek? — Először is: a biztonsá­gos munkavégzésre alkalmas állapot fogalma nem azonos valamennyi munkakörben. Vannak fokozottan veszélyes vagy nagyfokú koncentráló­képességet, jól működő ref­lexeket igénylő munkakörök — például a gépjárműveze­tés, a nehézgépkezelés, illet­ve egyes operátori munkák tartoznak ebbe a kategóriá­ba —, amelyekben a nem megfelelő pihentség, az al­koholos vagy a posztalkoho­los állapot, esetleg egyes gyógyszerek utó- vagy mel­lékhatása rontja, illetve bé­nítja a munkaképességet. Ezért erre különös figyelmet kell fordítani. De ugyanígy előfordulhat, hogy a szerve­zetben levő minimális alko­hol — vagy posztalkoholos állapot — egyes veszélyes vegyi anyagok felszívódását meggyorsítja, káros hatását fokozza, és ezért ez fokozott veszélyt jelent a dolgozó számára. Ezeket a munkakö­röket megjelölve, fokozot­tabb tiltó és korlátozó ren­delkezéseket kell előírni a munkavédelmi szabályzatok­ban, s azt is meg kell hatá­rozni, mely munkakörökben kötelesek a dolgozók alko­holszondázásnak vagy egyéb ellenőrzésnek alávetni magu­kat. Azt, hogy mi veszélyes, egyébként is az adott mun­kahely jellege dönti el. Kor­látozni kell például egyes munkahelyeken vagy mun­kakörökben a gyűrű, a nyaklánc, a karóra vagy a karkötő viselését. Hiszen ez az anyagmozgatásnál, a for­gó és mozgó géprészek köze­lében végzett munkánál nagy veszélyt jelent. Ugyancsak veszélyes lehet a hosszú, ló­gó haj viselete vagy a bő — a nem testhet simuló — ru­házat is. A munkavédelmi szabályzatban ezért ezekben a munkakörökben a hajháló. a kendő vagy a sapka viselé­sét is kötelezővé kell tenni. Egyes munkahelyeken a nem megfelelő lábbeli — gumi­vagy fapapucs, szandál, tű­sarkú cipő — viselését is korlátozni lehet, illetve kell. Ilyen korlátozás rendelhe­tő el a tűz- és robbanásve­szélyes munkahelyeken dol­gozóknál a sztatikusan töltő­dő fehérneműk használatára is. Persze ebben az esetben a gazdálkodó szervezet köte­les biztosítani a pamut vagy az antisztatikus elsóneműt. Ha a vállalat ez nem bizto­sítja. úgy a dolgozó nem kö telezhető ilyen ruházat vise­lésére. illetve a nem megfe­lelő műszálas ruházat viselé­se nem tiltható meg. Hason­lóan meghatározható a ked­vezőtlen klímaviszonyok mellett dolgozók munka- és pihenőideje. A munkavédelmi szabály­zatban kell szabályozni a túlzott zajártalomnak, vib­rációs ártalomnak vagy pszi­chikai megterhelésnek kitett dolgozók munka- és pihenő­idejének arányát, illetve túl­zott egyoldalú terhelés ese­tén az aktív pihenést, a mun­kahelyi tornát. — Szó volt a szakszervezet jo­gairól és feladatairól. A mun­kavédelmi belső szabályozásnál melyek ezek? — A gazdálkodó szervezet szakszervezeti testületéit szé­les körű jogok illetik meg, így például-a munkavédelmi szabályzat esetében az egyet­értési jog. A szervezeti és működési szabályzattal, vala­mint a munkaköri leírások­kal kapcsolatban a vélemé-. nyezési jog, a különböző technológiai dokumentumok esetében pedig ellenőrzési jo­gukat érvényesíthetik a szakszervezeti szervek. — S végül: mi a határideje a gazdálkodó szervezetek munka- védelmi belső szabályozása befe­jezésének? — A munkavédelmi belső szabályozást 1982. végéig kell befejezni. A munkavédelmi szabályzat elkészítésére a tárcák végrehajtási rendel­kezései külön-külön megje­lölik a határidőt. A szerve­zeti és működési szabályza­tok kiegészítése és pontosí­tása azonban nem kötődik a tárcák végrehajtási rendele­téhez. A technológiai, műve­leti, kezelési és karbantartá­si utasítások ki-, illetve át­dolgozásához már elkészül­tek a megfelelő szabványok. Mindezek alapján az előké­szítő munkálatokon már túl vagyunk, a befejezésig azon­ban még egy esztendő hátra van. Elismerés a pártmunkáért — Milyen érzés volt át­venni a kitüntetést? — kér­dezzük Bjelik Jánosné fe­gyelmi referenstől, akinek — több évtizedes, eredményes tevékenysége alapján — Frank Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára nyújtotta át a Munka Ér­demrend arany fokozatát a közelmúltban. — Őszintén mondom, na­gyon meglepődtem, mert nem számítottam rá. Ügy érzem, eddigi munkám meg­becsülését jelenti e magas el­ismerés. Egyébként a határozott természetű asszony elbizony­talanodik, amikor korábbi kitüntetései iránt érdeklő­dünk. Természetesen nem azért, mintha ilyen nem len­ne, Az oka inkább az, hogy Bjelikné embereket szerető, feladatait becsületesen ellá­tó, szerény pártmunkás. — Hogyan hatott életének alakulására az otthoni kör­nyezet? — Szegényparaszt család­ból származom, és hatan vol­tunk testvérek. Noha édes­apám kezdettől fogva balol­dali politikai nézeteket val­lott, de aktív tevékenységet, éppen a gyerekek esetleges létbizonytalansága miatt nemigen folytathatott... Még a háború előtt jártam elemibe, s az általános is­kola 7—8. osztályát csak a felszabadulás után fejezhet­tem be esti tagozaton, majd elvégeztem a szarvasi óvónő­képzőt is. Az ott szerzett pe­dagógiai, pszichológiai isme­reteimet jól tudtam haszno­sítani munkámban .. , Bjelik Jánosné 1945-ben lépett be a pártba. Egy ide­ig Békésen, az akkori Sza­badság Tsz kertészetében dolgozott. Ezután pártiskolá­ra került, amelynek előbb hallgatója, később előadója lett. Három esztendeig a pártközpont titkárnői tanfo­lyamán is tanított. Azonban a fővárost nem tudta meg­szokni, s így 1954-ben vissza­jött a megyei pártbizottság­ra, ahol mint politikai mun­katárs, később mint titkári referens tevékenykedett. Fe­gyelmi ügyekkel konkrétan 1959 óta foglalkozik. — Közvéleményünk, ha szabad így mondani, „elég rázós” dolognak tartja ezt az utóbbi területet. — Azt hiszem, nem állok messze az igazságtól azzal a véleményemmel, hogy a fe­gyelmi munkát — szeretni nem lehet. Mégis: akinek ez a feladatköre, csakis úgy ké­pes becsületesen eleget ten­ni a követelményeknek, ha megérteni és szeretni tudja az embereket. A különböző jellegű vétségek kivizsgálá­sakor magam is mindig őszinte kapcsolatokra töre­kedtem. Kezdetben a türe­lem, később viszont a na­gyobb felkészültség, több ta­pasztalat segített abban, hogy a fegyelmi bizottsággal Bjelik Jánosné Fotó: Martin Gábor együtt minél precízebben, s minden részrehajlás nélkül intézzem el a fellebbezési, valamint a közvetlen fe­gyelmi ügyeket. Vagyis itt olyan jellegű kollektív tevé­kenységről van szó, amely­ben a büntetés egyetlen cél­ja: a nevelés. Hangsúlyo­zom, hogy nem szép terü­let az enyém, de ez is fö­löttébb szükséges része a pártmunkának ... A kiegyensúlyozott termé­szetű asszony hamarosan nyugdíjba megy, de azután a nem kis idegfeszültséget, türelmet, megértést és ala­pos emberismeretet kívánó tevékenységet folytatni sze­retné társadalmi munkában. B. I. Hz arcbőrt fel kell öltöztetni A téli időjárás (hideg, csípős szél, stb.) megviseli a fedetlen arcbőrt. Ez első­sorban a száraz bőrűeknek okoz gondot, mert az arc­bőrük kellemetlenül feszül, viszket, reszelős tapintású lesz. A száraz arcbőrt tehát minden reggel gondosan „fel kell öltöztetni", hogy megvédjük a nyirkos és a száraz hideg ártalmaitól. A jó minőségű nappali arc­krém a fedetlen arcbőr „ru­hája”. Mielőtt elindulunk tehát, krémezzük be arcun­kat és nyakunkat. A kré­met apró, ütögető mozdula­tokkal dolgozzuk a bőrbe. Ez a módszer elősegíti a krém felszívódását és fo­kozza a vérkeringést. A krém felszívódása után ke­vés kamillás babahintőporral hamvasítsuk az arcot, amely még bizonyos fokú védelmet is nyújt a bőrnek, a levegő­szennyezettség ellen. A po­ros, kormos levegőből le­ülepedő szemcsék nem ke­rülnek közvetlenül a bőrre, hanem csak a hintőporré­tegre, így a szennyeződés este könnyen eltávolítható. A száraz arcbőr esti és reggeli letisztítására arcte­jet, vagy lemosókrémet használjunk, mert a szappan­nal történő mosakodás még jobban szárítja az amúgy is száraz típusú bőrt. Az esti tisztálkodás után bőrtápláló éjjeli krémet használjunk, amely pihenés alatt fejti ki jótékony hatását. Hetenként kétszer a letisztított arc- és nyakbőrre tegyünk fel olaj­vagy tejszínpakolást (a lan­gyos olajba, vagy tejszínbe vattalapokat mártunk, és úgy helyezzük a bőrre. (A pako­lás időtartamára pihenjünk le, izmainkat lazítsuk el. Télen rosszabbodik a zsí­ros, pattanásos arcbőr álla­pota is. Hiányzik a nap­fény fertőtlenítő és faggyú­termelést csökkentő hatása. A téli vitaminokban szegé­nyebb táplálkozás miatt csökken a vitaminok védő­szerepe. A bőr állapotát rontja az is, hogy hidegben kevesebbet tartózkodunk a friss levegőn. A pattanásos bőr kezelé­sét nem szabad elhanyagol­nunk, mert ha nem kezel­jük szakszerűen és türelme­sen, maradandó szépséghibák keletkezhetnek. A pattaná­sos, mitesszeres, zsíros bőr veleszületett bőrhajlam, amely gondos kezeléssel ki­védhető, gyógyítható. A zsírost bőrt naponta többször töröljük át arc­szesszel, reggel és este pedig speciális arckrémmel ken­jük be. Sokat segít a bőr ál­lapotán a hetenként alkal­mazott élesztőpakolás, a kvarckúra. A fénykezelésnek vannak szabályai, amelye­ket szem előtt kell tarta­nunk. Legfontosabb a foko­zatosság betartása. Először két percig kvarcoljunk, majd naponta egy-egy perc­cel emeljük a kezelés idő­tartamát 10 percre, aztán ugyanígy vissza. A kvarc­lámpához nem szabad túl közel állni, mert égési se­beket okozhat. Kvarcolás ideje alatt viseljünk speciá­lis szemüveget. Hidegben az ajkak ápolá­sára is több gondot kell for­dítanunk. Reggel indulás előtt kenjük be az ajkak fi­nom bőrét növényi olajjal, vagy illatszerboltban vásá­rolható ajakírral. Hidegben az ajkakat nem szabad meg­nedvesíteni, mert kifújja a szél. berepedezik, amely nyitott kapu a baktériumok­nak a szervezetbe jutásra. Fási Katalin Diétázóknak, gyerekeknek Üjabb hazai gyártmánnyal bővült a gyermekek és a diétázók élelmezésére al­kalmas termékek választé­ka. A pelyhesített készítmé­nyeket eddig kizárólag tő­kés importból szerezték be, a múlt év végén azonban megkezdték az Egyesült Gyógyszer és Tápszergyár körmendi gyáregységében 4- fajta ilyen termék gyártását. A Gratti néven forgalomba hozott készítmények válto­zatosan használhatók fel, fogyaszthatok pehelyként. tejjel, joghurttal, vagy ke­firrel keverve, s különféle tészták készítésére is alkal­masak. Az almás, kakaós és szójás készítményeket gyer­mekeknek, a korpával ké­szült —, természetes növé­nyi rostokban gazdag — pelyhet diétázóknak ajánl­ják a szakemberek az új termékekből, amelyek ja­nuártól már kaphatók, a fő­városi és vidéki nagyobb élelmiszerüzletekben. A téli időszakban is szívesen fényképezünk —, legalábbis ezt tanúsítja a békéscsabai OFOTÉRT fotóboltjában összegyűlt nagy mennyiségű amatőr munka. Hála az automata gépek­nek, az olcsón hozzáférhető vakuknak. szezontól függetlenül készíthetünk otthon jó minőségű képeket Fotó: Martin Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom