Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-14 / 11. szám

1982. január 14.. csütörtök o fl Népi Ellenőrzés megvizsgálta Gyorsabban váltani Eredmények és gondok a Generálnál Tizenöt évesnek lenni az embereknél fiatalságnak, a termékeknél öregségnek szá­mít. Márpedig a Központi Statisztikai Hivatal felméré­sei szerint 15 év a Magyar- országon előállított termékek átlagos életkora. Az egészen fiatal, három esztendősnél fiatalabb gyártmányok ará­nya mindössze 17 százalék. Egy-egy esztendőben az utol­jára gyártott termékek ará­nya csupán egy százalék alatt van, a változatlan kivitelben előállított gépek, berendezé­sek, fogyasztási cikkek ré­szesedése ezzel szemben 92 százalékos. Az exportra gyár­tott termékek korösszetétele valamivel kedvezőbb, de ezen a körön belül is csupán 11 százalékos az új, a korszerű­sített és egyéb módosítások­kal előállított termékek ará­nya. Az említett adatok is alá­támasztják a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak a kormány által is tárgyalt je­lentését, ami szerint a ter­melési és termékszerkezet korszerűsítésében csak kis­mértékű előrehaladás tapasz­talható. Az általános megál­lapítás azonban differenciál­tan érvényes az egyes ága­zatokra, egyes vállalatokra. Akadnak olyan cégek, ahol rendkívül dinamikus a ter­mékváltás: 10—20 százalékos az új termékek részaránya. Az említett KNEB-jelentés példatára szerint a gyártmá­nyait gyorsan, időről időre korszerűsítő vállalatok sorá­ba tartozik többek között az Elektroakusztikai Vállalat, az Elektromobil Ipari Szövetke­zet, a Ganz-MÁVAG, a So- piana Gépgyár, a Mosonma­gyaróvári Fémszerelvény­gyár, az Alumíniumipari Gépgyár. Némelyik gazdál­kodó szervezet új termék ki- fejlesztése és bevezetése nél­kül, a gyártási arány meg­változtatásával, a stratégiai gyártmányok részarányának növelésével javította termék- szerkezetét. E tekintetben a Csepel Vasmű, a Járműkon­fekcióipari Gyár, a Csepel Autógyár, a Zalai Kőolajipa­ri Vállalat, az Almásfüzitői Timföldgyár, a Répcelaki Szénsavtermelő Vállalat és a Magyar Viscoza Gyár pél­dája érdemes említésre. A lassú váltás nem kizá­rólag a termékek életkorá­ban, hanem a munkaerőmoz­gások alakulásában is tetten- érhető. Erőteljes termékszer­kezet-korszerűsítés ugyanis, a jelenleginél markánsabb. Feltehetően nagy érdéklő- désre tart majd számot dr. Németi László könyve, mely­nek címe: Magyarország élelmiszer-gazdasága a het­venes években. Nemcsak mert még hozzáértők szá­mára is nehezen átlátható időszakot elemez, hanem, mert arról az évtizedről szól, amely mezőgazdaságunk és feldolgozóiparunk legüteme­sebb fejlődését hozta. Ezt bizonyítják az első fejezet összehasonlításai, amelyek a külföld mezőgazdaságával vetik össze a hazait. Néhány tényt érdemes kiemelni be­lőle: az egy főre jutó mező- gazdasági termelési érték alapján Dánia után a máso­dikak vagyunk a világon, a növekedés ütemét tekint­ve pedig az elsők; egy főre jutó gabona- és hústermelé­sünkkel harmadikok. A di­cséretes tények mellett a szerző közli a gyors fejlődés árnyoldalait is: hogy a net­tó termelési érték növeke­nagy horderejű vállalaton be­lüli és vállalatok közötti át­csoportosítást feltételez. A munkaerőmozgás jogi-köz­gazdasági korlátainak meg­szüntetésével (feloldották a toborzás és hirdetés tilalmát, a munkaerő-közvetítés szol­gáltatássá vált, egyszerűsö­dött a felsőfokú végzettségű pályakezdők pályázati rend­szere és így tovább) egy aka­dály elhárult a termékszer­kezet gyorsabb korszerűsíté­se elől. Ezzel azonban korántsem elenyésző a gátak száma. Sok vád éri a bérszabályozást: a gazdasági vezetők úgy véle­kednek, hogy a termékszer­kezet-váltásból adódó nyere­ségtöbbletet (és -követel­ményt) nem mindig kíséri bérfejlesztési lehetőség. A bérszabályozásban is érvény­re jutó bázisszemlélet szin­tén visszafogja a fejlesztési törekvéseket, ugyanakkor a felesleges létszám leépítésére sincs kellő ösztönzés. Igaz, a vállalatok többsége is inkább a dolgozók megtartására, mint a létszám leépítésére tö­rekszik. A váltást nehezíti, hogy az élenjáró technológiákról, ter­mékekről a vállalatok két­harmada alig rendelkezik megfelelő ismeretekkel. így az összehasonlítás, a tovább­lépés is lassú. Kétségtelen: a gazdaságirányítási gyakor­lat néhány lényeges rövid­távú gondolkodásra, rövidtá­vú cselekvési és fejlesztési program kidolgozására kész­teti a vállalatvezetőket. No­ha az 1980—81-es szabályozó- változások nyomán megélén­kült a vállalati kezdeménye­zések, kevés helyen próbál­koznak hosszú távú, műsza­ki, piaci, jövedelmezőségi megfontolással alátámasztott termék- és termelésfejlesz­tési stratégiákkal. A felsorolt hiányosságok egyúttal körvonalazzák a te­endőket is. A termékszerke- 'zet-váltásnak például az egyik alapvető feltétele, hogy az irányítószervezetek és •. a vállalatok az eddiginél na­gyobb súlyt helyezzenek az információszervezésre: a mű­szaki, hatékonysági, piaci kö­rülmények elemzésére, a vál­tozó feltételek vizsgálatára, a piackutatásra. A szabályozók közt mind kevésbé kaphat­nak teret olyan előírások, amelyek mankót nyújtanak a gyengén gazdálkodóknak, és ezzel életben tartják az el­avult. régi termékeket. dési üteme elmaradt a brut­tó termelés mögött; tovább nőtt a mezőgazdasági és ipari árak különbsége, az előbbiek rovására. Az író a továbbiakban részletesen elemzi az egyes ágazatok, a növénytermesz­tés, állattenyésztés, feldol­gozóipar fejlődését, helyze­tét. Kitér a termelési rend­szerek, a mezőgazdasági kombinátok szerepére, is­merteti külkereskedelmünk alakulását. Könyve jól átte­kinthető, ezért hasznos ké­zikönyve lehet elméleti és gyakorlati szakembereknek, hiszen a fejlődés mikéntjé­ről is szól összefoglalóan. Külön érdeme a műnek, hogy viszonylag gyorsan, az évtizedet záró esztendő utá­ni évben jelent meg. (Dr. Németi László: Ma­gyarország élelmiszer-gazda­sága a hetvenes években. Mezőgazdasági Könyvkiadó, 1981.) m. sz. zs. Hat évvel ezelőtt, amikor a Békés megyei Generál Ipari Szolgáltató Szövetke­zet önálló egységgé vált, mindössze 26 ezer megrende­lőjük volt. Ez a szám az el­múlt évben már megközelí­tette a százezret. A szövet­kezet tevékenységének je­lentős részét a fogyasztási szolgáltatások határozzák meg. Személygépkocsikat, motorkerékpárokat, híradás- technikai eszközöket, bútoro­kat javítanak. Lakáskarban­tartó részlegük a téli idő­szakban árengedményt is ad megrendelőinek. Szabó Mihályt, a szövetke­zet elnökét az elmúlt esz­tendő eredményeiről kérdez­tük. — Múlt évi árbevételi ter­vünket nyolcvanmillió fo­rintban határoztuk meg — mondotta. — Több mint hat­millió forinttal teljesítettük túl a tervet, ami az 1980-as évhez viszonyítva is szép eredmény, hiszen akkor 78 millió forintos árbevételt si­került elérnünk. Erre az év­re további 6 százalékos nö­vekedést irányoztunk elő. Szövetkezetünk megalakulá­sa óta foglalkoztat átalány- díjas dolgozókat, akik első­sorban a kisebb települése­ken végeznek szolgáltató te­vékenységet. Számuk az el­múlt évben 138 volt, s mint­egy 21 millió forintos árbe­vételt értek el. Amikor a szövetkezet gondjaira terelődik a szó, az elnök már korántsem olyan derűs. — Ügy hallottam, elég gyakran panaszkodnak ügy­feleik a határidőcsúszások miatt — mondom. — Ahogy növekedett meg­rendelőink száma, a rekla­mációk egyre inkább csök­kentek — mondja Szabó Mi­hály. — Ebben az évben szá­muk a tízet sem érte el. Voltak, akik a számlák ösz- szege miatt reklamáltak. Egyik ügyfelünk gépkocsijá­nak javítását (motorcsere, karosszériajavítás stb.) pél­dául negyvenezer forintért vállaltuk, s ezt az összeget a megrendelőlapon fel is tün­tettük. Ügyfelünk azonban mégsem volt hajlandó kifi­zetni az összeget, ezért az ügy a bíróság elé került. Ott aztán kötelezték a 40 ezer forint kifizetésére. Első teljes évét zárta 1981 végén a két Békés megyei nyomda egyesüléséből létre­jött nagyvállalat, a Kner Nyomda. Árbevételüket 10 százalékkal növelve átlépték az egymilliárd forintos ha­tárt, kereken 1,1 milliárd fo­rintos forgalmat könyvelhet­tek1 el. Ez egyben azt is je­lenti, hogy mintegy 900 ton­nával több terméket állítot­tak elő, mint 1980-ban a két nyomda együttesen. Legdinamikusabban a tő­kés könyvexport növekedett, — Ha a megrendelt mun­kán más javításokat is idő­szerűnek tartunk, arról meg­rendelőinket írásban értesít­jük — folytatta az elnök. — Problémák azonban ezen a területen is gyakran akad­nak. A megrendelő bemegy a műhelybe, megnézi, hogy haladnak a szereléssel. Ekkor a szerelő tájékoztatja, hogy nemcsak azt a bizonyos al­katrészt kellene cserélni, il­letve javítani, ami a meg­rendelőlapon szerepel. Ügy­felünk ezt el is fogadja, de mivel a műhelyben „nem szeretik a papírt", előfordul, hogy nem szólnak a részleg- vezetőnek, így nem készül el a szükséges adminisztrá­ció. Ha aztán az ügyfél ma­gasnak találja a számla ösz- szegét. esetleg nem ismeri el, hogy az újabb alkatrészcse­réről a szerelővel szóban megállapodott. Az ilyen ese­teket úgy lehetne elkerülni, ha ügyfeleinket nem enged­nénk be a műhelybe, ezt azonban joggal tartaná min­denki bizalmatlanságnak. Mint később kiderült, ha­táridőcsúszások bizony elég gyakran előfordulnak, annak ellenére, hogy a reklamációk szánja alacsony. Ennek okai­ról a szövetkezet elnöke a következőket mondotta: — A vállalt határidőket a 60 százalékkal. A múlt év­ben már 26 millió forintért szállítottak dollárelszámolá­sú piacokra reprezentatív ki­állítású könyveket, mégpedig 70-félét. Nőtt a csomagolóanyag­export is. Közvetlen tőkés kivitelre 57 millió forint ér­tékben adtak el, szocialista relációban 82 millió forint volt a szállítások értéke. Természetesen ennél lénye­gesen több Kner-termék ju­tott el külföldre, de a sta­tisztika a közvetett exportot leggyakrabban alkatrész- hiány miatt nem tudjuk be­tartani. Erről megrendelőin­ket írásban értesítjük, sőt előfordul, hogy a szerződések nem tartalmaznak határ­időt, hanem az alkatrészel­látástól függően javítunk. Emellett azonban jó néhány esetben a munkafegyelem megsértéséből adódó okai is vannak a határidőcsúszások­nak. Gyakran kellett 1981- ben is szankciókat alkalmaz­nunk azokkal szemben, akik igazolatlanul maradtak tá­vol, . vagy nem megfelelő ütemben dolgoztak. Az el­múlt évben havonta körül­belül 20—30 esetben vontuk meg dolgozóinktól a havi 250 forintos minőségi prémiumot, illetve az év végi nyereség- részesedést. A prémiumelvo­nások mellett 44 esetben kel­lett fegyelmi eljárást indí­tanunk (a dolgozók számá­nak 10 százalékával szem­ben), négy főt pedig elbocsá­tottunk a szövetkezettől. Mint az elnök elmondotta, a munkafegyelem kérdését nagyon szigorúan kezelik. Érthetetlen, hogy ennek el­lenére mégis ilyen sokan vé­tenek ellene. A továbbiakban az elmúlt évben bevezetett új szolgál­tatásokról beszélgettünk. — Bővítettük autójavító — azt, amikor a Kner által előállított csomagolóanyagba burkolt terméket adnak el külföldre — a nyomda szem­pontjából belföldi eladásnak értékeli. Az egyesülés hatékonysá­gát mutatja, hogy a tetemes termelésnövekedést változat­lan létszámmal érték el, és közben a nyereség 52 száza­lékkal emelkedett. A bér- színvonalat öt százalékkal, a bértömeget hat százalékkal tudták növelni a múlt évben. Az egyes termelési struktú­rákon belül legdinamikusab­ban a könyvgyártás fejlő­dött, 20 százalékkal. Az idén elsősorban nem a mennyiséget, hanem inkább a minőséget kívánják fokoz­ni a Kner Nyomdában. A könyvgyártás területén ez azt jelenti, hogy inkább az igényesebb, színes nyomású, bibliofil könyvekre kötnek szerződéseket, és ilyeneket kívánnak exportálni is. A könyvgyártást gyorsítja majd a most üzembe helyezett fényszedés, mellyel a tech­nológia teljesen ólommen­tessé válik. A csomagoló­anyag-gyártás fejlesztésére két hajtogató- és négy of­szetnyomógépet vásárolnak, A gépesítés fokozásával tud­ják elérni, hogy az ötnapos munkahéten létszámnövelés nélkül fokozzák a termelést 7 százalékkal. A nyereséget mintegy .20 százálékkal kí­vánják emelni ebben az év­ben. L. L. tevékenységünket, most már a Trabant, Wartburg és Sko­da mellett a Lada személy- gépkocsik garanciális javítá­sát is vállaljuk. Ezeknek a gépkocsiknak, valamint a motorkerékpároknak a köte­lező műszaki felülvizsgálatát szintén elvégezzük, megköny- nyítve ezzel a KPM munká­ját. — Az elmúlt évben feje­ződött be Békéscsabán ,az Erkel Ferenc utcában a bar- kácsműhely építése — foly­tatta az elnök. — Műszaki átadása november végén megtörtént, jelenleg a .mű­hely berendezése, a szüksé­ges felszerelések beszerzése folyik, s március elején sze­retnénk megnyitni. Szom­szédságában még ebben az évben nyitunk egy barkács- boltot, ahol a vásárlók meg­vehetik majd mindazoknak a külföldön gyártott készülé­keknek az alkatrészeit, ame­lyeket a szövetkezet javít. Ilyen szolgáltatást nyújtó bolt eddig csak Szegeden és Budapesten állt a vásárlók rendelkezésére. Azokat a ga­ranciális készülékeket, ame­lyeket alkatrészhiány miatt harminc napon belül nem tudunk megjavítani, kicse­réljük. Később, ha az alkat­részt beszereztük, a még új állapotban levő készülékeket 60—75 százalékos áron érté­Hulladékgyűjtés tsz-ekben és állami gazdaságokban A hatodik ötéves terv hulla­dékhasznosítást programjának megfelelően a MÉH Tröszt az idén is meghirdette a mezőgaz­dasági üzemek és állami gazda­ságok számára a vas- és színes­fémhulladék-begyűjtési akciót. A mezőgazdasági üzemek te­rületén évről évre jelentős meny- nyiségü hulladék halmozódik fel, elsősorban a kiselejtezett gépek­ből. jármüvekből. Az eddig már bevált gyakorlatitok híven a MÉH a gyűjtési akciót az év el­ső negyedében rendezi meg, ép­pen azért, mert ekkor kevesebb a mezőgazdasági munka, s ki­sebb a fuvareszközök igénybe­vétele is. A MÉH-vállalatok a vas- és fémhulladékok ellenér­tékét az átvétel után nyolc na­pon belül átutalják, s amennyi­ben a gazdaságok saját jármü­veikkel vállalják a szállítást, a fuvardíjat is visszatérítik. Az ak­ció március 31-ig tart. Termé­szetesen a MÉH-vállalatok ez idő alatt is megvásárolják a pa­pírhulladékot, a teher- és sze­mélyautók elkopott vagy újra futózható gumiabroncsait — be­leértve a traktorok hátsó, nagy­méretű gumijait is, az elörege­dett akkumulátorokat, a már nem használt műanyag fóliákat, a melléküzemágban keletkezei műanyag hulladékot, a palacko­zóállomásokon kiselejtezett üve­geket, üvegtörmelékeket is. Ezek folyamatos átadására, átvételére a gazdaságokkal szállítási szer­ződést is kötnek. A Kner Nyomda gyomai üzemének kötészetében válogatják, ellenőrzik, javítják a könyveket Fotó: Martin Gábor Molnár Patrícia Élelmiszer-gazdaságunkról kesítjük. Lipták Judit Tovább nőtt a könyvexport Március elején nyit az új barkácsmühely Fotó: Fazekas László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom