Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-08 / 6. szám

1982. január 8., péntek Egészségügyi ellátás Békéscsabán az ötnapos munkahéten A városi tanács egyesített egészségügyi intézménye gondoskodik Békéscsabán a járó- és fekvőbetegekről, az egészségügyi alapellátás biz­tosításáról. Január elseje után az egészségügyi dolgo­zók ötnapos munkahetének bevezetésekor átgondolt, elő­re tervezett módosításokra, átszervezésekre volt szükség. A fekvőbeteg-ellátásban a belgyógyászati, a sebészeti, a gyermek-, a szülészeti-nő­gyógyászati. a traumatoló­giai. az intenzív, a fertőző, a szemészeti, a fül-orr-gégé­szeti osztályok, az orthopé- dia és a kórszöyettan mun­kaidő. és ügyeleti beosztása azonos. Az orvosi munkakö­rökben hétfőtől péntekig reggel 7 óra 30-tól délután 16.15-ig dolgoznak. Szomba­ton 8-tól 13 óráig 3—3 or­vos látja el a feladatokat, míg 13 órától hétfő reggel fél 8-ig az ügyelet teljesít szolgálatot. Szombaton az SZTK-ban nincs járóbeteg- szakrendelés a belgyógyá­szaton, a sebészeten, a gyer­mekrendelőkben, a szülésze­ten és nőgyógyászaton, a traumatológián, a szemésze­ten, a fül-orr-gégészeten. Az ilyen szakellátást igénylő betegek délelőtt 8-tól 13 óráig a kórházi osztályok orvosaihoz fordulhatnak. A fekvőbetegosztályok hét vé­gén és éjszaka is megfelelő ügyeletet kapnak, szombaton 13 órától hétfő reggel fél 8-ig. Hétfőtől péntekig az SZTK szakrendelőiben az orvosi rendelési idők a kö­vetkezőképpen alakulnak: a belgyógyászaton hétfőtől péntekig reggel 7.30-tól 16.10-ig, a sebészeten 8-tól 15.30-ig, a nőgyógyászaton dr. Weinhardt Mihály hét­főn 8-tól 16.20-ig, más na­pokon 8-tól 15.20-ig, dr. La­katos István hétfőn 9-től 17.20-ig, keddtől ' péntekig pedig 9-től 16.20-ig rendel. A szemészeti szakrendelés hétfőn 8-tól 16.20-ig, kedd­től péntekig 8-tól 15.20-ig várja a betegeket. A gégé­szeten dr. Szegedi Éva hét- - főn 7.30-tól 15.30-ig, más na­pokon 8-tól 15 óráig, dr. Kőhalmi Ilona pedig hétfőn 15.30- tól 17.30-ig, máskor 15- től 17 óráig rendel. A felnőttkorzetekben két­féle időbeosztásban látják el betegeiket az orvosok. Reg­gel 7-től 10-ig, valamint dél­után 13.30-tól 15 óráig, a másik esetben délelőtt 10-től 13-ig, délután pedig 15-től 16.30- ig. A napi rendelési időket növelték, míg ez a pénteki napokon fél órával csökken. Szombaton reggel 8-tól 13 óráig a város terü­leteinek megfelelő felosztá­sával a kórházban, az erzsé- bethelyi rendelőben és a Jó­zsef Attila-lakótelepi rende­lőben biztosítják a betegek ellátását. A központi körzeti ügyelet a kórház épületében január 23-tól kezdi működé­sét. s ekkor itt biztosítják majd hétköznap éjszaka, s szombat délután 13 órától hétfő reggelig a rászorulók ellátását. A gyermekkörzetekben is megosztott munkaidővel dol­goznak az orvosok; 8-tól 10.30- ig és 14-től 15 óráig, valamint 10.30-tól 13 óráig és 15-től 16 óráig. A heti tanácsadási idő 4 óra. A gyermekbetegek ellátására szombaton területi össze­vont rendelések nyílnak a kórházban, az V. kerületi rendelőben és a József Atti- la-lakótelepen, reggel 8-tól 13 óráig. Hétvégeken. ün­nepnapokon, éjszaka a köz­ponti gyermekügyeletet a kórházban találják a bete­gek. Egyébként a felnőtt- és gyermekkörzeti orvosok pon­tos rendelési idejét a ren­delők ajtaján is kifüggesz­tik. A fogászati ellátás hétvé­gén 7-től 14 óráig a Mun­kácsy úti körzeti rendelőben történik, hétköznapokon pe- diga rendelőkben feltünte­tett időben. A bőr- és nemi- beteg-gondozóban, az ideg­gondozóban, a vérellátó ál­lomáson naponta 7 óra 30- kor kezdődik a munkaidő, és a megszokott helyeken ügyeletet is tartanak. A tü­dőgondozó lakossági szűrést hétfőn 7 óra 30-tól 16 óráig, keddtől péntekig 7.30-tól 13.30- ig tart, gondozási fel­adatokat pedig hétfőn 7.30­Békéscsabai szobrok tói 15.30-ig, keddtől pénte­kig 8.30-tól 14 óráig lát el. Az eddig fel nem sorolt rendelőintézeti szakrendelé­sek rendelési ideje: a reu­matológia hétfőn és pénte­ken 8-tól 15.20-ig. kedden 7.30-tól 15.50-ig, szerdán és csütörtökön 7.30-tól 14.50-ig tart nyitva. Az SZTK-labo- ratórium hétfőn 7.30-tól ' 15 óráig, kedden 7.30-tól 16-ig, szerdán, csütörtökön és pén­teken 8-tól 16 óráig fogadja a betegeket, a MÁV-szak- rendelés ideje 12-től 13.30-ig tart. Az iskolaorvosi rende­lőkben hétfőn 8-tól 16 óráig, keddtől péntekig pedig 7 órától 15 óráig várják a gye­rekeket. A város környéki közsé­gek betegellátása szombaton és vasárnap a békéscsabai rendhez igazodik, az innen érkező betegeket a megye- székhelyen gondozzák. Az új munkarend kialakításának fontos szempontja, hogy a betegellátás folyamatos le­gyen, az orvosokkal együtt mindig megfelelő képzettsé­gű egészségügyi szakdolgo­zók teljesítsenek szolgálatot. Így biztosítható, hogy a be­tegellátás károsodása nélkül részesüljenek az ötnapos munkahét kedvezményéből az egészségügyiek. Bede Zsóka Területi statisztikai évkönyv Az évkönyv gazdag tarta­lommal mutatja be az ország egész településhálózatának — megyéinek, városainak, ki­emelt nagyközségeinek — de­mográfiai helyzetét, gazdasá­gi életét, valamint a népes­ség életkörülményeinek ala­kulását. A hosszú távú területi ter­vezés szempontjából a ter­vezési-gazdasági körzetekről készített fejezet adatai nyúj­tanak tájékoztatást az egyes országrészek társadalmi-gaz­dasági fejlődéséről. A megyék adatait tartal­mazó fejezet komplex ke­resztmetszetet ad a főváros és a. megyék népesedési kér­déseiről, a gazdaság egyes ágazatainak működéséről és a lakosság ellátásának min­den területéről. A településhálózatról szóló rész összefoglaló áttekintés­sel szolgál az ország vala­mennyi településének életé­ről jellegzetes településcso­portok szerint, és tételesen számol be a városok és a jelentősebb nagyközségek adatairól. A közölt csoportosítások és mutatószámok lehetővé te­szik az azonos szerepkörű te­lepülések összehasonlítását, a fejlettségi különbségek fel­tárását. Az adatokat színes grafi­konanyag és térképmelléklet teszi szemléletessé. Az uradalmi kocsis fia Makrisz Agamemnon homlokzati kompozícióját a Békés me­gyei Tanács Derkovits sor felöli épületének falán 1972-ben helyezték el Fotó: Váradi Zoltán Alacsony termetű, szikár ember. Kék kötény óvja ru­házatát, s gumicsizmában ér­kezik fiához. A Viharsarok sarkában lakik. Gyulavári­ban. Arca pirospozsgás, pi­páját zsebre vágja, mielőtt belép az ajtón, akkurátusán megtörli csizmáját az ajtó előtt a lábtörlőben. Gyalog­munkás a Békés megyei Er­dőgazdálkodási Vállalatnál. Pedig már a 80. évét tapossa. Nem mondaná meg róla sen­ki, hogy 80 év mázsányi sú­lya nyomja vállát. Erre a típusra mondják, jól tartja magát, fiatalabb koránál. Pedig ha valakinek, neki az­tán igazán kijutott az élet megpróbáltatásaiból. Dandé Andrásnak hívják. — Apám uradalmi kocsis volt az Almássy grófnál. Ügy, ahogy jól ment a so­runk. amíg ki nem tört az első világháború, amikor még csak 12 éves voltam. Anyám az egyik nagygazdá­nál szolgált, de hát kevés volt a fizetség a sok gyerek­hez, az én kevéske kerese­temre is szükség lett. Elsze­gődtem kubikosnak, amikor volt munka, télen meg az erdőre jártam dolgozni. Az­tán az egyik komám elcsalt a vasúthoz, azt mondta, ott jó a kereset. 1917-ben elmentem ju­hászbojtárnak, mert ott kap­tam lisztet is, s bizony min­den falat ennivalóra nagy szükség volt. Aztán még ne­hezebb idők jöttek, 1920-ban az egyik aratócsapat befoga­dott, s velük jártam a ha­tárt, húztuk a kaszát nap­keltétől napnyugtáig. Kis mo- kány legény voltam, a többi már mind meglett ember, legfiatalabb én voltam kö­zöttük, ezért nekem majd­nem, " hogy duplán kellett dolgozni, hogy ki ne ríjjak közülük. De az aratásnak is vége szakad egyszer. Ősszel már a paradicsomi tégla­gyárban dolgoztam, ipari munkás lettem. Persze té­len itt sem volt munka, s akkoriban nem lehetett egy napig sem enélkül lenni, a szegény embernek nem volt kitartása. Aztán jött 1925- ben az árvíz, már ott talált a gátakon. Amikor elmúlt a tél, nekiláttunk a gátakat javítani, magasítani. A Se­bes-Körös egész hosszában. Hát, így ment el az idő. nél­külözéssel, ’ hol munkával, hol munkanélküliséggel, de kevés ennivalóval. A fel- szabaduláskor az elsők kö­zött léptem be a pártba. Igaz, nem minden előzmény nélkül, mert az 1930-as évek­ben már közel kerültem a mozgalomhoz. Volt ott a kubikoscsapatban egy Nagy Károly nevezetű ember, aki este, amikor megpihentek a talicskák, lapátok, elővette az újságot, aztán azt olvasta, fel nekünk, hogy mi a hely­zet a nagyvilágban. Jó csa­pata volt ennek az ember­nek, úgy mondták akkoriban, hogy baloldali emberek. Ezek, ha csak összedugták a fejüket, mindjárt-mindjárt megkergették őket a csend­őrök. 1932-ben, ha jól. em­lékszem, Lengyel Lajos ál­lított össze egy aratócsapa­tot, , azzal mentünk aratni Dénesbe. Ez az év azért em­lékezetes, mert abban az időben kaptam meg az első tagsági könyvemet. Talán ezért is esett rám a választás 1945-ben, amikor beválasztottak a DÉFOSZ ve­zetőségébe, majd utódjába, az UFOSZ-ba. A munkát ek­kor sem lehetett abbahagy­ni. Továbbra is kubikra jár­tam, meg cséplőgéphez. Nem voltam az a kimondottan földműves ember. Talán ezért is ért meglepetésként, és esett jól, amikor 1952- ben, az újonnan alakult Üj Élet Tsz elnökének válasz­tottak. Nahát, akkor aztán megint órákat lehetne mesél­ni, hogy hogyan kezdtünk az egészhez. Nem hogy iroda, Ui munkarend az óvodákban Januártól az óvodák több­ségében is bevezették az öt­napos munkahéthez alkal­mazkodó új munkarendet. A Művelődési Minisztériumban az MTI munkatársának el­mondták: bár a gyermekin­tézmények legtöbbje az év elején élt ezzel a lehetőség­gel, az áttérés időpontja nem általános. A tanácsi óvodák­ban ugyanis a területi igé­nyeknek megfelelően, az il­letékes szakigazgatási szerv döntése alapján január else­je és szeptember elseje kö­zött vezetik be a módosított nyitva tartást, a vállalatok, az intézmények kezelésében levő óvodák pedig saját dol­gozóik munkaidejéhez alkal­mazkodva, a fenntartó szerv elhatározásának megfelelően alakíthatják ki munkarend­jüket. A napi nyitva tartást első­sorban a szülők -eltérő mun­kabeosztása befolyásolja. A minisztérium állásfoglalása szerint a gyermekek életkori sajátosságainak, a pedagógiai követelményeknek az felel meg, ha reggel 6 óránál ko­rábban nem nyitnak, illetve este 6-nál nem későbben zár­nak az óvodák. Ha szüksé­ges, ettől eltérő munkarend­ben is dolgozhatnak. Az elő­zetes felmérések alapján szá­mos intézményben valame­lyest meghosszabbodik a nyitva tartás, de a napi 12 órát nem haladhatja meg. Lényeges elv azonban, hogy a gyermekek naponta 10 órá­nál többet ne tartózkodjanak még penna, meg tinta sem I nagyon akadt, amivel ír- I junk. Vetni kellett, de nem I volt mit, művelni a földet, I de nemigen volt kivel. Az- I tán, hogy megkezdhessük a I munkát, mindenki adott öt I forintot a közösbe, öt évig I voltam elnök. Éreztem én, hogy nem az I én kevés iskolámnak való ez I a beosztás, lemondtam, hagy- I tam, hogy jobban képzett | emberek, fiatalabbak irá- I nyítsák a közöst. Ezután új- I ra elmentem dolgozni, nem I esett rosszul, hiszen ebbe I születtem. A tsz-től mentem I nyugdíjba, 1967-ben. Nem j azt mondom, hogy felvetett j a pénz, mert akkor mindösz- I sze 560 forint volt a nyugdí- I jam. Ebből bizony még az ] öregnek sem könnyű meg- I élni. Dolgoztam én tovább I nyugdíjason is, voltam egy I ideig a tsz-nél, tíz éve meg ! már itt vagyok az erdőgaz- ‘ dálkodási vállalatnál. A í nyugdíjam közben lassan I emelkedett, most 1700 forint. Igaz, a vállalatnál megkere- 5 sem a 2600-at. Szegény fele- ’ ségem már meghalt, három f éve. Negyvenhat évig éltünk \ együtt. Most már úgy, ahogy i meglennék, a fiamék takarí- | tanak rám, náluk eszek, de | valahogy sehogy sem talá- | lom a helyem egyedül. Ki- | tüntetés? Megkaptam a Fel- \ szabadulási Jubileumi Em- | lékérmet, meg tavaly 79 éve- : sen a Kiváló Munkáért ki- I tüntetést. Hát, ennyi az életem. Kép, szöveg: Béla Ottó | az óvodában, hiszen ebben az életkorban kedvezőtlen hatású a szülőktől való hosz- szabb távoliét. Az áttérést megelőzően mindenütt tájékozódtak ar­ról, mely családok igénylika gyermekek szombati felügye­letét is. Az ötnapos munka­hét egyik fontos célja, hogy több szabad idő jusson a szülők és a gyermekek ben­sőséges együttlétére, az ott­honi nevelésre, a közös já­tékra. Ezért az óvodákban is arra törekednek, hogy a szombatokat családjuk köré­ben tölthessék a kicsinyek, s csak akkor vegyék igénybe a szülök a heti 6 napos fel­ügyeletet, ha szombaton mindketten dolgoznak. Ugyancsak célszerű szomba­ti foglalkoztatást szervezni, ha az otthoni szociális, pe­dagógiai körülmények, az esetleges hátrányos helyzet azt indokolják. Ahol egy-egy intézményben tíznél keve­sebb lenne a szombati gyer­meklétszám, ott ügyeletes óvodák kijelölésével oldják meg a felügyeletet a taná­csok. A kezdeti tapasztalatok szerint egyelőre csak kevés helyen éltek az összevonás lehetőségével, sok helyütt a szülők munkaidő beosztása is csak a következő hetekben válik véglegessé. Akkor is­mét felmérik majd az igé­nyeket, s azokhoz rugalma­san alkalmazkodva minde­nütt lehetőség lesz további módosításokra is. Miről ír a Fáklya? Január 17-én jelenik meg és hatvannégy oldalon mu­tatja be a Szovjetunió 15 szocialista köztársaságát. Képkrónika ad történelmi át­tekintést az eltelt évtizedek­ről, érdekességekben bővel­kedő földrajzi leírás mutatja be a hatalmas országot, és több riport eleveníti fel a szovjet mindennapok legjel­lemzőbb vonásait. Kiemelke­dő helyen szerepel a szovjet békepolitika törekvéseinek általános bemutatása. Átte­kintést kapunk a kulturális élet néhány eseményéről, s riportokban tárul fel a szov­jet tudomány és technika több újszerű terve. Sport­anyag, irodalmi olvasmány, rejtvény egészíti ki az 1932- es összevont első és második számot. Orvosi tanácsok A téli időjárás próbára te­szi a fedetlen arcbőrt. A hi­degben összehúzódnak a bőr apró erei, kevesebb vér áramlik, a bőrsejtek keve­sebb tápanyaghoz jutnak. Fellazul a külső szaruréteg, csökken a kórokozókkal szembeni védettség. A kiszá­radt bőr felszínén parányi repedések támadnak, ezek le­hetővé teszik a baktériumok behatolását. A hideg téli hó­napok ezért elsősorban a száraz bőrűeknek okoznak gondot. Mit tegyen az, aki­nek száraz a bőre? Otthon­ról elindulás előtt kenje be az arcát és a kézfejét, kö­zömbös, félzsíros krémmel, javasolja az Országos Egész­ségnevelési I nézet. Arctej vagy lemosókrém is alkal­mas erre a célra, de paraffin vagy babaolaj használata nem javasolt. Mi tanácsolha­tó a zsíros bőrűeknek? Az első teendő: a miteszereket arcszeszes lemosás, kamillás gőzölés után rendszeresen el kell távolítani. Lényeges a reggeli és esti szappanos, melegvizes arclemosás, mos­dás, ami után célszerű tö­rülközővel enyhén masszí­rozni a bőrt. Napközben eny­hén szárító, fertőtlenítő és hámlasztó hatású arcszesz­szel kell megtörölni az ar­cot. A pattanásos, zsíros bor legfőbb gyógyszere a bősé­ges napozás, amelyet télen a kvarcolás helyettesít.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom