Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-08 / 6. szám
1982, január 8„ péntek 0 X Ipari aktívaértekezlet Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) Az élelmiszeripari terme- lés és értékesítés növekedése elmaradt az ipari átlagtól, 2 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Ebben jelentősen közrejátszott a bázisévtől elmaradó búza- és zöldborsótermés. Az élelmiszeripar exporttermelése továbbra is meghatározó. .A Gyulai Húskombinát a nem rubelelszámolású piacokon 47 millió dollár értékű árut értékesített. A Békéscsabai Konzervgyár is megkétszerezte ilyen irányú kivitelét. Az építőipar építési, szerelési munkáinak értéke nem érte el az előző évit, attól csaknem két százalékkal, a tervezettől pedig 3 százalékkal elmaradt. A fizikai munkások létszámának 14 százalékos csökkentését a termelékenység közel 10 százalékos növekedése sem tudta ellensúlyozni. A megyei pártbizottság értékelése alapján a termelés és gazdálkodás főbb tapasztalatait az iparban és az építőiparban a következők jellemzik: a megye szocialista iparában elért eredmények jobbak az 1980-as évinél, a körültekintőbb ármunka, a takarékosabb költséggazdálkodás eredményeként. Ugyanakkor a vállalatok és szövetkezetek a termelés, és az elért eredmények alapján, tovább differenciálódtak. Ez azt is eredményezte, hogy az előző évektől eltérően tavaly két vállalat veszteséggel zárta az évet. Hz 1981-es év tanulságai A gazdálkodók szemléletében a nyereségorientáltság érvényesült. De nem kedvező, hogy esetenként a magasabb eredményt nem a termelés hatékonyságának növelésével, a korszerűbb termékszerkezet kialakításával, a jobb munkával, hanem áremeléssel, az átmeneti konjunkturális lehetőségek kihasználásával érték el. Ilyen esetekben a nagyobb nyereség mögött nem a magasabb színvonalon állandósult teljesítmény húzódik meg. Ez azért kedvezőtlen, mert az ilyen módon realizált eredmény nem kényszeríti eléggé a vállalatokat és szövetkezeteket a tartalékok még gyorsabb ütemű feltá- rására, a rugalmasság fokozására. A munkaerő létszámcsökkenése még csak néhány gazdálkodó szervezetnél eredményezett színvonalasabb munkaerő- és bérgazdálkodást, jobb üzem- és munkaszervezést. A korábbinál gyorsabban változó — általában csökkenő — exportgazdaságosság, a nehezedő exportfeltételek, a bővülő belföldi értékesítés lehetősége nem ösztönözte, illetve nem kényszerítette a vállalatokat az előirányzatoknak megfelelő dollárelszámolású export növelésére. Ez oda vezetett, hogy a tervnél gyorsabb ütemben növekvő termelést nem követte — az egyensúly helyreállítása szempontjából nélkülözhetetlen — megfelelő export- növekedés. Az infrastrukturális ágazatokban alapvetően kedvező tapasztalatokat rögzíthetett a megyei pártbizottság. A vasúti és közúti személy- és áruszállítás teljesítménye 1981-ben is tovább növekedett. A Volán áruszállítása több mint 11 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Kedvező, hogy az árutonna kilométerteljesítmény csaknem 16 százalékos növekedését döntően a szállított áruk mennyiségének növelésével érték el. Tovább nőtt a hasznos kilométerek aránya és a járművek kihasználtsága. Az autóbusz-közlekedés teljesítménye, járatkihasználtsága. kulturáltsága emelkedett. A vasúti exportszállítás növekedése eléri a 40 százalékot. A tranzitszállításban a bázisszintet ismételték meg. Kedvező, hogy tovább javult a belföldi szállíttatok rakodási és együttműködési készsége. A vagonproblémákat többségében a külföldi partnerek késése okozta. A kiskereskedelem forgalma — összehasonlító árakon számolva — több mint öt százalékkal haladta meg az 1980-ast. Az ipar kedvező szállítási készsége és a jelentős import eredményeként javult az ellátás műszaki cikkekből, bútorokból és építőanyagokból. A vegyes iparcikkek forgalma emiatt dinamikusabban nőtt, az élelmiszerek és az élvezeti cikkeké szinten maradt. Az élelmiszer-forgalom stagnálásában szerepet játszott az önellátásra való törekvés is. A kiskereskedelmi szervezetek pénzügyi helyzete kedvező, nyereségük nőtt. A megyei beruházások teljesítése folyó áron ötmilliárd forint volt. A fejlesztési ráfordítások összege az országosnál nagyobb mértékben —• 10—15 százalékkal — csökkent. 1981-ben mintegy 4,5 milliárd forint összegű beruházást helyeztek üzembe. Többek között átadták az orosházi Alföld Szállodát, a békéscsabai 310 ágyas kórházat, több általános iskolát, valamint 3500 lakást. Ezzel egyidejűleg több jelentős összegű beruházás kivitelezése kezdődött el: az orosházi gabonasiló. megyei könyvtár, és a Kettős-Körös bal parti töltéserősítése. Jelenleg 21 olyan beruházás van folyamatban, amelynek költségelőirányzata egyenként meghaladja a 100 millió forintot. A múlt évben engedélye.- zett, és állami támogatással segített 25 energiaracionalizálási beruházás közül 18-at a mezőgazdasági üzemek valósítottak meg. A 25 pályázat több mint kétharmada tüzelőolajról földgázfelhasználásra történő áttérést tartalmaz. Az összes költség- előirányzat — 234 millió forint — csaknem háromnegyed része állami támogatás. A beruházások megvalósulásában évente mintegy 2330 tonna tüzelőolajnak megfelelő energia takarítható meg. A megyei pártbizottság úgy értékelte, hogy az élet- színvonal megőrzésére vonatkozó célkitűzések megyénkben is megvalósultak. A lakosság készpénzbevétele több mint hat százalékkal nőtt, a dolgozók munkabére megyei átlagban 5,5 százalékkal emelkedett. A lakosság mezőgazdasági termeléssel kapcsolatos pénzbevételei hét százalékkal haladták meg a bázisév szintjét. A takarékbetét-állomány 11 százalékra emelkedett. Némileg javult az óvodai ellátottság helyzete, csökkent a zsúfoltság. Az általános iskolai tantermek száma 110-zel bővült. Üj lakásba költözött 3 ezer 500 család, 5 ezer 200 dolgozó az év második felében áttért az ötnapos munkahétre. Feladataink 1982-ben Az elmúlt évi gazdasági helyzet értékelése után Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára, az aktívaértekezlet előadója áttért az idei feladatokra. Megállapította. hogy ez az esztendő általában is, de különösen a gazdaság szempontjából nehezebb volt. Bonyolultabbá vált a nemzetközi helyzet, egyre nehezebb és költségesebb a folyamatos és növekvő termeléshez szükséges nyersanyagok, energiahordozók és hitelek beszerzése, a szocialista és a tőkés országokból egyaránt. A dollárelszámolású exportértékesítés feltételei tovább nehezednek, a cserearányromlás folytatódik. Ugyanakkor kedvező, hogy hazánkban a belső társadalmi-politikai helyzet kiegyensúlyozott, érvényesül a párt vezető szerepe, a dolgozók többsége jövőnk érdekében vállalja a több és nehezebb feladatot is. A megyei párt- bizottság úgy ítéli meg, hogy a megye gazdasági egységeinek múlt évi teljesítményei a rendelkezésre álló erőforrások, a még kiaknázatlan tartalékok még elegendő alapot biztosítanak az országos előirányzatnak megfelelő megyei célkitűzés eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy az iparnak hét-nyolcszázmillió forint, a mezőgazdaságnak 850—900 millió forint értékű többlettermelést kell produkálnia 1982-ben. E komoly feladat végrehajtása során a gazdaság egészében szorgalmazni kell a piaci igényekhez még gyorsabban, és rugalmasabban igazodó termelés kialakítását. A tőkés exportot a meglevő piacok megtartásával, illetve új termékekkel, és új piacok megszerzésével kell növelni. A szűkülő beruházási. fejlesztési lehetőségeket átgondoltabban, és főleg az exportképesség fokozására, illetve az import kiváltására szabad csak felhasználni. Elsőbbséget kell biztosítani a kiegészítő fejlesztéseknek. A megyében meglevő kapacitások kihasználásának céljából bátrabban kell élni a kooperációs kapcsolatok, az együttműködések, társulások, az új szervezeti formák adta lehetőségekkel. A termelés importigényének csökkentésében az export gazdaságosságának javításában nagyobb figyelmet szükséges fordítani az anyag- és energiafelhasználás csökkentésére, a költségtakarékosabb gazdálkodásra. Továbbra is fontos politikai feladatnak, nélkülözhetetlen eszköznek kell tekinteni a teljesítményekhez kötött, differenciált bérezés mind ■teljesebb körű kiszélesítését. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell fordítani az emberi tényezőkre, a vezetők kiválasztására, általában a jó minőségű, fegyelmezett alkotó munkára. Az ipar valamennyi ágazatában a legfontosabb feladat, fokozottabb mértékben hozzájárulni az egyensúlyi helyzet javításához. A megyei tervben célul kitűzött 2—2.5 százalékos növekedést az egyes alágazatok differenciált fejlődésével kell elérni. Ez azt jelenti, hogy azok az alágazatok, vállalatok, szövetkezetek, amelyek kedvezőbb piaci lehetőségekkel rendelkeznek, termékeiket magasabb jövedelmezőséggel tudják előállítani, azok az átlagot meghaladóan, a rendelkezésre álló és beszervezhető kapacitásokat maximálisan kihasználva növelték termelésüket. Azok a' vállalatok, szövetkezetek. amelyek nem képesek a jövedelmezőséget fokozni, vagy veszteségesen termelnek, ott intézkedni kell a gazdaságosság javítására. Amennyiben erre nincs lehetőség, a gazdaságtalan tevékenységet radikálisan és gyorsan meg kell szüntetni. Az iparban arra kell az erőket koncentrálni, hogy a volumenében megnövekvő belföldi igények, és a szocialista exportkontingensek kielégítése mellett, minden más kapacitás a gazdaságos tőkés- export-termelésben, illetve az importkiváltásban hasznosuljon. Az építőiparban bekövetkezett teljesítmény- és létszámcsökkenésen való téAz aktívacrtckezlct résztvevői A szünetet is felhasználták eszmecserére Fotó: Veress Erzsi pelődést, egy kedvezőbb rugalmasabb magatartásnak kell felváltania. A sajátosan alacsony megyei kapacitást stabilizálni kell, az építésiszerelési és felújítási munkák célszerű és szükségszerű átrendezésével. Tovább kell erősíteni az építőipari szervezetek vállalkozói készségét. javítani szükséges a szervezettséget és csökkenteni a kivitelezési időt. A mezőgazdaságnak az előző két év átlagához képest 4—4.5 százalékos növekedést kell elérni. Ez a növekedési ütem komoly feladatot jelent a mezőgazdaságban dolgozók számára. Az idei célkitűzések szerint az áru- és személyszállításban a teljesítményeket az igényekkel és a feltételekkel még összehangoltabban kell emelni. Szükséges a hét végi rakodások megszervezése, hogy az ötnapos munkaidő bevezetésével a szállítási fegyelem és teljesítmény ne csökkenjen. A személyszállítás megszervezésénél kiemelt figyelmet kell fordítani a munkakezdés és -befejezés időszakában meglevő zsúfoltság csökkentésére. A mérsékeltebb ütemben növekvő nemzeti jövedelem a lakossági jövedelmekben és fogyasztásban csak szerény emelkedést biztosít. A népgazdasági előirányzat szerint a munkások és alkalmazottak bére 4—5 százalékkal. a termelőszövetkezetek tagjainak keresete — a teljesítményekkel összhangban — 5—6 százalékkal emelkedhet. A társadalmi juttatások a korábbi éveknél mérsékeltebben nőnek. A fogyasztói árszínvonal a terv szerint átlagosan 5 százalékkal növekszik. Feladataink tehát nagyok, lehetőségeink viszont szűkösek lesznek. Ahhoz, hogy kitűzött célunkat elérjük, az eddigieknél céltudatosabban és jobban kell dolgoznunk. Gazdaságpolitikai gyakorlatunkban, magatartásunkban, szemléletünkben további pozitív változásokra van szükség. A vezetés és a végrehajtás minden területén magasabb és szigorúbb követelményeknek kell megfelelnünk. A mai bonyolult gazdasági helyzetben egyre nagyobb hangsúlyt kap a szakmai hozzáértés és a vezetői készség. Végül Csatári Béla összegezte a soron levő legfontosabb feladatokat. Eszerint szükséges a Központi Bizottság, valamint a megyei párt- bizottság gazdaságra vonatkozó határozatainak mélyreható, alapos megismerése, a végrehajtás megszervezése. A vállalatok, a szövetkezetek és a tanácsok a gazdaságpolitikai követelményekkel és az 1982-es terv céljaival összhangban készítsék el terveiket. A változó feltételekhez igazodva végezzék munkájukat, fokozzák alkalmazkodóképességeiket, jobban használják ki meglevő adottságaikat. Éljenek a gazdasági szabályozórendszer által biztosított lehetőségekkel. A pártszervek és -szervezetek segítsék a követelmények elfogadását, a feladatok végrehajtását. Ehhez a nagy munkához kívánt mindenkinek eredményes munkát beszéde végén Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára. Hozzászólások Szünet után vitával, a hozzászólásokkal folytatódott az ipari aktívaértekezlet. Jellemző a nagy érdeklődésre, hogy tizenketten jelentkeztek szólásra, fejtették ki véleményüket az előadói beszédről, az eltelt időszak tapasztalatairól és a jövő feladatairól. Tóth Sándor, a Békés megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára arról szólt, hogy végre megállt a vállalatnál a teljesítmény csökkenése, sőt, 1981-ben 35 millió forinttal nőtt termelésük. Munkájukat még sokszor hátráltatja • a rugalmatlanság. Tamási Géza, a Békési Építőipari Szövetkezet elnöke folytatta az előbbi gondolatsort, kiegészítve azzal, hogy a közép- és felsőfokú szakemberek hiánya rendkívüli módon akadályozza a munkát, és a különféle anyagok minősége gyakran rendkívül rossz, ez sok többletköltséget és bosz- szúságot okoz. Surányi András, az Orosházi KAZÉP Ipari Szövetkezet elnöke azt tette szóvá, hogy a külkereskedelmi vállalatoknak a kis üzlet gyakran nem üzlet. Ha egy szerződés várható eredményét nem hat nullával írják, akkor bizony immel- ámmal, vagy sehogy sem foglalkoznak vele. Ezen a területen is érvényesülnie kellene a „sok kicsi sokra megy” elvnek. Megyik Ferenc a MÁV Szegedi Igazgatóságának munkájáról számolt be. Elmondta, hogy igyekeznek rugalmasan alkalmazkodni a megváltozott igényekhez,' és módosítják a menetrendet az ötnapos munkahét követelményeinek megfelelően. Ugyanakkor kérte a szállíttatok segítségét, hogy a hétvégeken ne álljanak megrakva a vagonok. hanem szombat, vasárnap is legyen ütemes a ki- és berakodás. Vándor Pál, a 8-as számú Volán igazgatója is szólt az ötnapos munkahéttel kapcsolatos átállásokról, ők is igyekeznek, hogy a Volán napi 3600 járata lehetőleg zsúfoltság nélkül szállítsa el az utasokat. Sokat várnak ezen a téren . a lépcsőzetes munkakezdéstől. Kassai Béla, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója örömmel számolt be a vállalat tervtúlteljesítéséről, de elmondta, hogy nekik sok gondot, a vásárlóknak pedig sok bosszúságot okoz, hogy gyakran alapvető, mindennapi cikkekből van krónikus áruhiány. Szikszai Béla, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese az idei népgazdasági terv főbb összefüggéseit ismertette az aktívaértekezlet résztvevőivel. Dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője az ötnapos munkahétre való áttérés megyei tapasztalatait vázolta. Csikós Sándor, a FŰSZERT igazgatója munkájukról és az áruellátásról adott tájékoztatást. Hasonló gondolatokkal foglalkozott Ábrahám György, a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat igazgatója is. Tóth János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője az új vállalkozási formákról adott tájékoztatást. Lónyai László
