Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-08 / 6. szám

1982, január 8„ péntek 0 X Ipari aktívaértekezlet Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) Az élelmiszeripari terme- lés és értékesítés növekedése elmaradt az ipari átlagtól, 2 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Ebben jelentősen közrejátszott a bázisévtől el­maradó búza- és zöldborsó­termés. Az élelmiszeripar exporttermelése továbbra is meghatározó. .A Gyulai Hús­kombinát a nem rubelelszá­molású piacokon 47 millió dollár értékű árut értékesí­tett. A Békéscsabai Kon­zervgyár is megkétszerezte ilyen irányú kivitelét. Az építőipar építési, sze­relési munkáinak értéke nem érte el az előző évit, attól csaknem két százalékkal, a tervezettől pedig 3 százalék­kal elmaradt. A fizikai mun­kások létszámának 14 szá­zalékos csökkentését a ter­melékenység közel 10 száza­lékos növekedése sem tudta ellensúlyozni. A megyei pártbizottság ér­tékelése alapján a termelés és gazdálkodás főbb tapasz­talatait az iparban és az épí­tőiparban a következők jel­lemzik: a megye szocialista iparában elért eredmények jobbak az 1980-as évinél, a körültekintőbb ármunka, a takarékosabb költséggazdál­kodás eredményeként. Ugyanakkor a vállalatok és szövetkezetek a termelés, és az elért eredmények alap­ján, tovább differenciálód­tak. Ez azt is eredményezte, hogy az előző évektől eltérő­en tavaly két vállalat vesz­teséggel zárta az évet. Hz 1981-es év tanulságai A gazdálkodók szemléleté­ben a nyereségorientáltság érvényesült. De nem kedve­ző, hogy esetenként a maga­sabb eredményt nem a ter­melés hatékonyságának nö­velésével, a korszerűbb ter­mékszerkezet kialakításával, a jobb munkával, hanem ár­emeléssel, az átmeneti kon­junkturális lehetőségek ki­használásával érték el. Ilyen esetekben a nagyobb nye­reség mögött nem a maga­sabb színvonalon állandósult teljesítmény húzódik meg. Ez azért kedvezőtlen, mert az ilyen módon realizált eredmény nem kényszeríti eléggé a vállalatokat és szövetkezeteket a tartalékok még gyorsabb ütemű feltá- rására, a rugalmasság foko­zására. A munkaerő létszámcsök­kenése még csak néhány gazdálkodó szervezetnél eredményezett színvonala­sabb munkaerő- és bérgaz­dálkodást, jobb üzem- és munkaszervezést. A korábbi­nál gyorsabban változó — általában csökkenő — ex­portgazdaságosság, a neheze­dő exportfeltételek, a bővü­lő belföldi értékesítés lehe­tősége nem ösztönözte, illet­ve nem kényszerítette a vál­lalatokat az előirányzatok­nak megfelelő dollárelszá­molású export növelésére. Ez oda vezetett, hogy a tervnél gyorsabb ütemben növekvő termelést nem követte — az egyensúly helyreállítása szempontjából nélkülözhe­tetlen — megfelelő export- növekedés. Az infrastrukturális ága­zatokban alapvetően kedve­ző tapasztalatokat rögzíthe­tett a megyei pártbizottság. A vasúti és közúti személy- és áruszállítás teljesítménye 1981-ben is tovább növeke­dett. A Volán áruszállítása több mint 11 százalékkal haladta meg az 1980. évit. Kedvező, hogy az árutonna kilométerteljesítmény csak­nem 16 százalékos növekedé­sét döntően a szállított áruk mennyiségének növelésével érték el. Tovább nőtt a hasznos kilométerek aránya és a járművek kihasználtsága. Az autóbusz-közlekedés tel­jesítménye, járatkihasznált­sága. kulturáltsága emelke­dett. A vasúti exportszállítás növekedése eléri a 40 száza­lékot. A tranzitszállításban a bázisszintet ismételték meg. Kedvező, hogy tovább ja­vult a belföldi szállíttatok rakodási és együttműködési készsége. A vagonproblémá­kat többségében a külföldi partnerek késése okozta. A kiskereskedelem forgal­ma — összehasonlító árakon számolva — több mint öt százalékkal haladta meg az 1980-ast. Az ipar kedvező szállítási készsége és a je­lentős import eredménye­ként javult az ellátás mű­szaki cikkekből, bútorokból és építőanyagokból. A ve­gyes iparcikkek forgalma emiatt dinamikusabban nőtt, az élelmiszerek és az élveze­ti cikkeké szinten maradt. Az élelmiszer-forgalom stag­nálásában szerepet játszott az önellátásra való törekvés is. A kiskereskedelmi szer­vezetek pénzügyi helyzete kedvező, nyereségük nőtt. A megyei beruházások tel­jesítése folyó áron ötmilliárd forint volt. A fejlesztési rá­fordítások összege az orszá­gosnál nagyobb mértékben —• 10—15 százalékkal — csökkent. 1981-ben mintegy 4,5 milliárd forint összegű beruházást helyeztek üzem­be. Többek között átadták az orosházi Alföld Szállodát, a békéscsabai 310 ágyas kórházat, több általános is­kolát, valamint 3500 lakást. Ezzel egyidejűleg több je­lentős összegű beruházás ki­vitelezése kezdődött el: az orosházi gabonasiló. megyei könyvtár, és a Kettős-Körös bal parti töltéserősítése. Je­lenleg 21 olyan beruházás van folyamatban, amelynek költségelőirányzata egyen­ként meghaladja a 100 mil­lió forintot. A múlt évben engedélye.- zett, és állami támogatással segített 25 energiaracionali­zálási beruházás közül 18-at a mezőgazdasági üzemek va­lósítottak meg. A 25 pályá­zat több mint kétharmada tüzelőolajról földgázfelhasz­nálásra történő áttérést tar­talmaz. Az összes költség- előirányzat — 234 millió fo­rint — csaknem háromne­gyed része állami támogatás. A beruházások megvalósulá­sában évente mintegy 2330 tonna tüzelőolajnak megfe­lelő energia takarítható meg. A megyei pártbizottság úgy értékelte, hogy az élet- színvonal megőrzésére vo­natkozó célkitűzések me­gyénkben is megvalósultak. A lakosság készpénzbevétele több mint hat százalékkal nőtt, a dolgozók munkabére megyei átlagban 5,5 száza­lékkal emelkedett. A lakos­ság mezőgazdasági termelés­sel kapcsolatos pénzbevételei hét százalékkal haladták meg a bázisév szintjét. A ta­karékbetét-állomány 11 szá­zalékra emelkedett. Némileg javult az óvodai ellátottság helyzete, csökkent a zsúfolt­ság. Az általános iskolai tantermek száma 110-zel bő­vült. Üj lakásba költözött 3 ezer 500 család, 5 ezer 200 dolgozó az év második felé­ben áttért az ötnapos mun­kahétre. Feladataink 1982-ben Az elmúlt évi gazdasági helyzet értékelése után Csa­tári Béla, a megyei pártbi­zottság titkára, az aktívaér­tekezlet előadója áttért az idei feladatokra. Megállapí­totta. hogy ez az esztendő általában is, de különösen a gazdaság szempontjából ne­hezebb volt. Bonyolultabbá vált a nemzetközi helyzet, egyre nehezebb és költsége­sebb a folyamatos és növek­vő termeléshez szükséges nyersanyagok, energiahor­dozók és hitelek beszerzése, a szocialista és a tőkés or­szágokból egyaránt. A dol­lárelszámolású exportértéke­sítés feltételei tovább nehe­zednek, a cserearányromlás folytatódik. Ugyanakkor kedvező, hogy hazánkban a belső társadal­mi-politikai helyzet kiegyen­súlyozott, érvényesül a párt vezető szerepe, a dolgozók többsége jövőnk érdekében vállalja a több és nehezebb feladatot is. A megyei párt- bizottság úgy ítéli meg, hogy a megye gazdasági egységei­nek múlt évi teljesítményei a rendelkezésre álló erőfor­rások, a még kiaknázatlan tartalékok még elegendő alapot biztosítanak az orszá­gos előirányzatnak megfelelő megyei célkitűzés eléréséhez. Ez azt jelenti, hogy az ipar­nak hét-nyolcszázmillió fo­rint, a mezőgazdaságnak 850—900 millió forint értékű többlettermelést kell pro­dukálnia 1982-ben. E komoly feladat végre­hajtása során a gazdaság egészében szorgalmazni kell a piaci igényekhez még gyor­sabban, és rugalmasabban igazodó termelés kialakítá­sát. A tőkés exportot a meg­levő piacok megtartásával, illetve új termékekkel, és új piacok megszerzésével kell növelni. A szűkülő beruhá­zási. fejlesztési lehetősége­ket átgondoltabban, és főleg az exportképesség fokozásá­ra, illetve az import kivál­tására szabad csak felhasz­nálni. Elsőbbséget kell biz­tosítani a kiegészítő fejlesz­téseknek. A megyében meglevő ka­pacitások kihasználásának céljából bátrabban kell élni a kooperációs kapcsolatok, az együttműködések, társulá­sok, az új szervezeti formák adta lehetőségekkel. A ter­melés importigényének csök­kentésében az export gazda­ságosságának javításában nagyobb figyelmet szüksé­ges fordítani az anyag- és energiafelhasználás csök­kentésére, a költségtakaréko­sabb gazdálkodásra. To­vábbra is fontos politikai feladatnak, nélkülözhetetlen eszköznek kell tekinteni a teljesítményekhez kötött, differenciált bérezés mind ■teljesebb körű kiszélesítését. Az eddiginél nagyobb figyel­met kell fordítani az embe­ri tényezőkre, a vezetők ki­választására, általában a jó minőségű, fegyelmezett al­kotó munkára. Az ipar valamennyi ágaza­tában a legfontosabb fel­adat, fokozottabb mértékben hozzájárulni az egyensúlyi helyzet javításához. A me­gyei tervben célul kitűzött 2—2.5 százalékos növekedést az egyes alágazatok differen­ciált fejlődésével kell elérni. Ez azt jelenti, hogy azok az alágazatok, vállalatok, szö­vetkezetek, amelyek kedve­zőbb piaci lehetőségekkel rendelkeznek, termékeiket magasabb jövedelmezőség­gel tudják előállítani, azok az átlagot meghaladóan, a rendelkezésre álló és beszer­vezhető kapacitásokat maxi­málisan kihasználva növel­ték termelésüket. Azok a' vállalatok, szö­vetkezetek. amelyek nem képesek a jövedelmezőséget fokozni, vagy veszteségesen termelnek, ott intézkedni kell a gazdaságosság javítá­sára. Amennyiben erre nincs lehetőség, a gazdaságtalan tevékenységet radikálisan és gyorsan meg kell szüntetni. Az iparban arra kell az erő­ket koncentrálni, hogy a vo­lumenében megnövekvő bel­földi igények, és a szocialista exportkontingensek kielégí­tése mellett, minden más ka­pacitás a gazdaságos tőkés- export-termelésben, illetve az importkiváltásban hasz­nosuljon. Az építőiparban bekövet­kezett teljesítmény- és lét­számcsökkenésen való té­Az aktívacrtckezlct résztvevői A szünetet is felhasználták eszmecserére Fotó: Veress Erzsi pelődést, egy kedvezőbb ru­galmasabb magatartásnak kell felváltania. A sajátosan alacsony megyei kapacitást stabilizálni kell, az építési­szerelési és felújítási mun­kák célszerű és szükségsze­rű átrendezésével. Tovább kell erősíteni az építőipari szervezetek vállalkozói kész­ségét. javítani szükséges a szervezettséget és csökken­teni a kivitelezési időt. A mezőgazdaságnak az elő­ző két év átlagához képest 4—4.5 százalékos növekedést kell elérni. Ez a növekedési ütem komoly feladatot jelent a mezőgazdaságban dolgo­zók számára. Az idei célkitűzések sze­rint az áru- és személyszállí­tásban a teljesítményeket az igényekkel és a feltételekkel még összehangoltabban kell emelni. Szükséges a hét végi rakodások megszervezése, hogy az ötnapos munkaidő bevezetésével a szállítási fe­gyelem és teljesítmény ne csökkenjen. A személyszállí­tás megszervezésénél kiemelt figyelmet kell fordítani a munkakezdés és -befejezés időszakában meglevő zsú­foltság csökkentésére. A mérsékeltebb ütemben növekvő nemzeti jövedelem a lakossági jövedelmekben és fogyasztásban csak sze­rény emelkedést biztosít. A népgazdasági előirányzat sze­rint a munkások és alkalma­zottak bére 4—5 százalék­kal. a termelőszövetkezetek tagjainak keresete — a tel­jesítményekkel összhangban — 5—6 százalékkal emelked­het. A társadalmi juttatások a korábbi éveknél mérsékel­tebben nőnek. A fogyasztói árszínvonal a terv szerint átlagosan 5 százalékkal nö­vekszik. Feladataink tehát nagyok, lehetőségeink viszont szűkö­sek lesznek. Ahhoz, hogy ki­tűzött célunkat elérjük, az eddigieknél céltudatosabban és jobban kell dolgoznunk. Gazdaságpolitikai gyakorla­tunkban, magatartásunkban, szemléletünkben további po­zitív változásokra van szük­ség. A vezetés és a végre­hajtás minden területén ma­gasabb és szigorúbb köve­telményeknek kell megfelel­nünk. A mai bonyolult gaz­dasági helyzetben egyre na­gyobb hangsúlyt kap a szak­mai hozzáértés és a vezetői készség. Végül Csatári Béla össze­gezte a soron levő legfonto­sabb feladatokat. Eszerint szükséges a Központi Bizott­ság, valamint a megyei párt- bizottság gazdaságra vonat­kozó határozatainak mélyre­ható, alapos megismerése, a végrehajtás megszervezése. A vállalatok, a szövetkeze­tek és a tanácsok a gazda­ságpolitikai követelmények­kel és az 1982-es terv cél­jaival összhangban készítsék el terveiket. A változó felté­telekhez igazodva végezzék munkájukat, fokozzák alkal­mazkodóképességeiket, job­ban használják ki meglevő adottságaikat. Éljenek a gazdasági szabályozórendszer által biztosított lehetőségek­kel. A pártszervek és -szer­vezetek segítsék a követel­mények elfogadását, a fel­adatok végrehajtását. Ehhez a nagy munkához kívánt mindenkinek eredményes munkát beszéde végén Csa­tári Béla, a megyei pártbi­zottság titkára. Hozzászólások Szünet után vitával, a hozzászólásokkal folytató­dott az ipari aktívaértekez­let. Jellemző a nagy érdek­lődésre, hogy tizenketten je­lentkeztek szólásra, fejtették ki véleményüket az előadói beszédről, az eltelt időszak tapasztalatairól és a jövő fel­adatairól. Tóth Sándor, a Békés me­gyei Állami Építőipari Vál­lalat pártbizottságának titká­ra arról szólt, hogy végre megállt a vállalatnál a tel­jesítmény csökkenése, sőt, 1981-ben 35 millió forinttal nőtt termelésük. Munkájukat még sokszor hátráltatja • a rugalmatlanság. Tamási Gé­za, a Békési Építőipari Szö­vetkezet elnöke folytatta az előbbi gondolatsort, kiegé­szítve azzal, hogy a közép- és felsőfokú szakemberek hiánya rendkívüli módon akadályozza a munkát, és a különféle anyagok minősége gyakran rendkívül rossz, ez sok többletköltséget és bosz- szúságot okoz. Surányi András, az Oros­házi KAZÉP Ipari Szövet­kezet elnöke azt tette szó­vá, hogy a külkereskedelmi vállalatoknak a kis üzlet gyakran nem üzlet. Ha egy szerződés várható eredmé­nyét nem hat nullával ír­ják, akkor bizony immel- ámmal, vagy sehogy sem foglalkoznak vele. Ezen a te­rületen is érvényesülnie kel­lene a „sok kicsi sokra megy” elvnek. Megyik Fe­renc a MÁV Szegedi Igaz­gatóságának munkájáról szá­molt be. Elmondta, hogy igyekeznek rugalmasan al­kalmazkodni a megváltozott igényekhez,' és módosítják a menetrendet az ötnapos munkahét követelményeinek megfelelően. Ugyanakkor kérte a szállíttatok segítsé­gét, hogy a hétvégeken ne álljanak megrakva a vago­nok. hanem szombat, vasár­nap is legyen ütemes a ki- és berakodás. Vándor Pál, a 8-as számú Volán igazgatója is szólt az ötnapos munkahéttel kap­csolatos átállásokról, ők is igyekeznek, hogy a Volán napi 3600 járata lehetőleg zsúfoltság nélkül szállítsa el az utasokat. Sokat várnak ezen a téren . a lépcsőzetes munkakezdéstől. Kassai Béla, az Univerzál Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója örömmel számolt be a vállalat tervtúlteljesí­téséről, de elmondta, hogy nekik sok gondot, a vásár­lóknak pedig sok bosszúsá­got okoz, hogy gyakran alap­vető, mindennapi cikkekből van krónikus áruhiány. Szikszai Béla, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese az idei népgazdasági terv főbb összefüggéseit ismertet­te az aktívaértekezlet részt­vevőivel. Dr. Molnár Margit, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője az öt­napos munkahétre való át­térés megyei tapasztalatait vázolta. Csikós Sándor, a FŰSZERT igazgatója munkájukról és az áruellátásról adott tájé­koztatást. Hasonló gondola­tokkal foglalkozott Ábrahám György, a Békés megyei Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalat igazgatója is. Tóth János, a megyei tanács ipari osztályának vezetője az új vállalkozási formákról adott tájékoztatást. Lónyai László

Next

/
Oldalképek
Tartalom