Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-03 / 1. szám

o­1982. január 3., vasárnap (Folytatás az 1. oldalról) ősszel lekötötték. A téli tú­rák iránt elsősorban a fia­talok érdeklődnek. Az év utolsó napjaiban is többen utaztak a cseh Magas-Tát- rába és a bolgár Rodope hegységbe síelni, üdülni. Tervezik, hogy 1982. nya­rától önálló programokat szerveznek. Együttműködve a Hotel Alfölddel hatnapos üdüléseket hirdetnek meg. Reggeli és vacsora az Al­földben, ebéd az ÁFÉSZ gyopárosi Nyírfa vendéglőjé­ben lesz. Napközben gyopá­rosi strandolás és Orosháza nevezetességeinek megtekin­tése szerepel. Ugyanakkor, fakultatív kirándulásokat is előkészítenek a tótkomlósi tájházba, a Gyulai Várszín­házba és a szarvasi arboré­tumba. Az IBUSZ békési irodája az eltelt egy évben jelentős eredményt ért el a belföldi és külföldi társasutazások, valamint az egyéni utak szervezésében. Legnépszerűb­bek a társasutak. Az üzemek szívesen szerveznek dolgozó­iknak csoportos belföldi és külföldi utakat. Többek kö­zött az Egyetértés Tsz és a MEZŐGÉP 2. sz. Gyárának dolgozói vettek részt tavaly ilyen utakön. Legtöbben a bolgár tengerpartra és Cseh­szlovákiába utaztak üdülni. Több programot szerveztek a Szovjetunióba, Jugoszláviá­ba és Olaszországba. Nem eléggé népszerűek a nász­utasoknak szervezhető bel­földi utak, ezért felvették a kapcsolatot a helyi Társadal­mi Ünnepségeket és Szertar­tásokat Szervező Irodával. Helyi sajátosság, hogy az utazási iroda részt vesz a békés-tarhosi zenei napok rendezvénysorozatának lebo­nyolításában. Az üdülni és pihenni vá­gyók gyakran keresik fel a Viharsarok kedvelt fürdővá­rosát, Gyulát. A turisták, üdülők, valamint az átuta­zók szállásgondjainak meg­oldásából részt vállal a vá­rosi IBUSZ. Az iroda szerve­zésében 1981-ben 2170*en vették igénybe a gyulai üdü­lést, amely egyhetes váltás­sal, szállodai elhelyezéssel és teljes ellátással várta ven­dégeit. Ezenkívül mintegy 45 belföldi és 9 külföldi cso­portnak adtak 1-3 éjszakára szállást, főleg elő- és utó­szezonban. A városi lakosság igényeit elégítik ki a külföldi társas- utazásokkal. A szervezett utakon a szocialista orszá­gokba ezren, a nyugati or­szágokban 260-an utaztak. Az autós turisták részére szervezett utakon 33-an vet­tek részt. Nagy volt az ér­deklődés a szezon előtti és utáni háromnapos hétvégi utakra, melyből hat csoport indult Ungvárra és Mun­kácsra. Űj kezdeményezés volt a jugoszláv partneriro­dákkal kötött szerződés. A karácsonyra és szilvesz­terre hirdetett csoportos üdülési lehetőségek' mind el­keltek. Szilveszterkor a ha­gyományoknak megfelelően a gyulaiak jugoszláv és bel­földi csoportok társaságában köszönthetik az új évet. A szervezett, síelési lehetősé­gekkel egybekötött utakra a nagy érdeklődés ellenére — azok drágasága miatt — ke­vesen jelentkeztek. összességében az IBUSZ gyulai irodája az 1981-es évet várhatóan mintegy 50 millió forintos forgalommal zárja. Expressz Az elmúlt 25 évben sokan látogatták meg hazánk és más országok városait, ne­vezetességeit, töltötték' sza­badságukat az iroda segít­ségével. Az évforduló alkal­mából meglepetéssel is szol­gáltak ügyfeleiknek: a Szov­jetunióba utazó minden 25. jelentkező kedvezményt ka­pott. A belföldre utazók közül a múlt évben megyénkből 17 ezren vették' igénybe az Expressz szolgáltatásait. Meghaladta a kétezret azok­nak a száma, akik egyéni­leg, vagy csoportosan vettek részt az iroda által szerve­zett külföldi utakon. A szov­jet, NDK-beli, csehszlovák és román utak iránt volt a leg­nagyobb az érdeklődés, de sokan látogatták' meg a bol­gár és a jugoszláv tenger­partot is. Többen a Magas- Tátrában, autóbuszos kirán­duláson búcsúztatták az óévet. Az iroda több mint három és fél ezer megyénkbe lá­togató hazai turistának nyújtott programokat és szállást, főként Gyulán, Bé­késcsabán és a szarvasi kem­pingben. Meghaladta a hét­százat azoknak a szovjet turistáknak’ a száma, akik szervezésükben megyénkbe érkeztek, s ellátogatott ide néhány francia turista is. Az iroda új szolgáltatásai közé tartozik, hogy IYHF­igazolványokat ad ügyfelei­nek. Ennek felmutatásával az utazók a világ ötven or­szágában kedvezményes áron kaphatnak szállást. Az idén a részyételi díj összegétől függően engedményt adnak a közép- és felsőoktatási in­tézmények nappali tagozatos hallgatóinak, a részvételi dí­jat az I. negyedév végéig befizető utasoknak és a cso­portos utazóknak. Volántourist A Volán Utazási Iroda szervezésében az elmúlt esz­tendőben 1200-an utaztak külföldre. Ez lényegesen ma­gasabb az előző évinél, an­nak mintegy két és félszere­se. A turisták hatvan száza­léka szocialista országokat látogatott meg, de jó néhá- nyan eljutottak Ausztriába, Olaszországba és más nyu­gati országokba is. A szocia­lista országok közül legtöb­ben Bulgáriát — a Fekete- tenger partját — keresték fel. Az ide utazó gyermekek' részére jelentős kedvezményt adtak. Nagy érdeklődés kísérte a belföldre szervezett kirándu­lásokat is. Meghaladta az ezret azoknak a gyermekek­nek a száma, akik február­ban budapesti városnézésen és színházlátogatáson vettek részt. Télapóra szintén fővá­rosi programot kínált az iro­da. ezt csaknem 400 gyer­mek vette igénybe. Az or­szág különböző részeiből ér­keztek turistacsoportok me­gyénkbe az iroda szervezé­sében. Az idelátogatók első­sorban Gyula és Szarvas ne­vezetességeit tekintették'meg. Az iroda év végi prog­ramajánlatai iránt is nagy volt az érdeklődés. Szerve­zésükben jó néhányan töl­tötték a szilvesztert például Leningrádban. A következő években még tovább kívánják bővíteni azoknak az országoknak a körét, ahová társasutakat szerveznek. Az idén már vi­etnami és tunéziai utakra is várják a jelentkezőket, s az eddigieknél több köruta­zást szerveznek' majd. Feb­ruár 14-én a középiskolások részére szerveznek, autóbu­szos kirándulást. A résztve­vők a Thália Színház művé­szeinek előadásában tekint­hetik meg a Mester és Mar­garéta című darabot. Az összeállítást készítették: Lipták Judit, Koszorús Oszkár, Kurucz Ágnes, Sebestyén Sándorné Színesebbé vált a körlet A sorkatonákról gondoskodni kell Beszélgetés Szórádi Zoltán vezérőrnaggyal, a Magyar Néphadsereg megbízott hadtápfőnökével Nemrégiben volt alkalmam alaposan körül­nézni egy laktanyában, s a szó legszorosabb értelmében elképedtem a látottaktól. Igaz, jó másfél évtizeddel ezelőtt töltöttem le a tényleges szolgálati időmet, de el nem tud­tam volna képzelni azt az óriási változást, ami a kiskatonák életkörülményeiben végbe­ment. A látottak alapján viszont eszembe ju­tott, hogy a mostanában bevonuló, fiatalok­nak sem lehet fogalmuk a változásról, hi­szen ők a korábbi szolgálati körülményeket nem ismerik, példának okáért nem kell kap­cahajtogatást tanulniuk, nem kell tömőfával asztallap simaságává varázsolniuk a fekvő­helyként használatos szalmazsákot, nem kell a csizmaszárba dugni a rendszeresített kana­lat, nem kell félmeztelenül tornászniuk a fogvacogtató hidegen, nem kell hetenként egyszer sorba állniuk a fürdő előtt, s nem kell kimenőt kérniük, ha fáj a foguk... Ké­sőbb úgy gondoltam, hogy miután a hadse­reg része a társadalomnak, a sorkatonák életkörülményeinek megváltozása nemcsak a fiatalok számára bír jelentőséggel, hanem valamennyiünk számára, hiszen e változás szocializmust építő országunk vívmányai kö­zé tartozik. Ezért kértem interjút e tárgy­ban Szórádi Zoltán vezérőrnagytól, a ma­gyar néphadsereg megbízott hadtápfőnökétől. — Vezérőrnagy elvtárs! Mikor, és ön szerint minek köszönhetően változtak meg alapvetően a tényleges ide­jüket teljesítő sorkatonák életkörülményei? — Az ellenforradalom után, amikor a mai korszerű hadsereg alapjait leraktuk, mindenekelőtt a fegyverzet fejlesztésére kellett jelentős összegeket fordítani, s akkor még az ellátásban nem min­dig sikerült ezzel a technikai fejlődéssel lépést tartani. Az utóbbi tíz év volt az az idő­szak, ami a hadseregben a létkörülmények jelentős javulását eredményezte, első­sorban a párt életszínvonal- politikájának következtében, részint pedig azért, mert a modernebb technika kultu­ráltabb környezetet követelt, s mert a bevonuló katonák mind igényesebbekké vál­tak. — Szeretném, ha részle­tezné a változásokat. Meny­nyiben változtak például az elhelyezési, ruházkodási kö­rülmények? — Átalakulták az egység­állomány elhelyezésére szol­gáló körletek: kisebbek let­tek. azaz szakasz- és raj­körletek váltották fel a ko­rábbi zászlóalj-, századkör­leteket. Ezek a helységek ba­rátságosabbak is lettek, a ri­deg, meszelt falak „megszí­nesedtek”, a díszítés is meg­engedhető, szalmazsák he­lyett laticelen alszanak a katonák, színes az ágynemű, színes a törülköző, a ruhá­zatot, a kimenőöltönytől a pizsamáig és a papucsig be­épített szekrényekben tart­ják. A ruházati rendszer egyébként a hatvanas évek közepén alakult ki, ehhez többek között a korábbi kék nadrág, fehér trikó, s egy pár barna tornacipő helyett teljes sportfelszerelés is tar­tozik, melegítővel, sporttás­Békéscsabai szobrok A Tanácsköztársaság útjának jobb oldalán látható Varga Imre alkotása, a Kulich Gyula-emlékmű, amelyet a volt Munkácsy téren avattak fel 1975-ben Fotó: Váradi Zoltárt Cooptourist-kedvezmények A Cooptourist a bel- és külföldi társasutazásokat csoportosan — legalább öt résztvevő — igénybe vevő tagszövetkezetei részére kedvezményt biztosít: a tár­sasutazás költőpénz nélküli díjából egységesen 10 száza­lék engedményt ad. A szövetkezeti nyugdíja­sok kedvezménye: a volt szövetkezeti dolgozó — nyugdíjas — részére belföl­di és szocialista országba történő társasutazások köl­tőpénz nélküli részvételi dí­jából 10 százalék enged­ményt nyújt. A kedvezmény megadásához szükséges a nyugdíjasoknak a volt mun­kahelyük írásos igazolása. A tagszövetkezetek megren­delőlevél alapján kapják az engedélyt. Orvosi tanácsok A ruházat az ember sző­kébb lakása: véd az időjá­rás viszontagságai ellen, és megóv a kisebb sérülések­től. Rendkívül fontos, hogy öltözetünk mindig a napi időjáráshoz alkalmaz­kodjék, tanácsolják az Or­szágos Egészségnevelési In­tézet szakemberei. Hideg időben, vagy kirándulás­hoz többréteges öltözet ajánlatos. Ha például a gyer­mek játék közben kimeleg­szik, könnyedén le tudja ven­ni a fölösleges réteget, ha fázik, újra fölveheti. Ezzel megelőzhető, hogy a test fel- hevüljön, s az utána követ­kező gyors lehűlés megbete­gedést okozzon. Meg kell je­gyezni, hogy az egészséges gyermeket nem kell mele­gebben öltöztetni, mint ahogy a felnőttek öltözköd­nek! A helyes téli öltözet: fe­hérnemű, pulóver, vagy kö­tött kabát, felsőruha, nagy­kabát, szükség esetén eső­köpeny. Az izzadásra való tekin­tettel az alsónemű nedvszí­vó anyagú legyen. A mű­anyag alsónemű a párolgást akadályozza, ezért izzadunk benne, viszont hűvös helyen az áthevült test meghűlés­nek van kitéve. A műanya­gok, amellett, hogy akadá­lyozzák a test szellőzését, az érzékenyebbek bőrét ingerel­hetik is. Alsóneműnek leg­ajánlatosabb anyag a pamut. Igen gyakran egészségi ki­fogás alá esik a cipő. A szűk, kényelmetlen, túlsá­gosan hegyes orrú cipő bőr- keményedést, elformátlano- dást, bokasüllyedést, és ez­zel járási fájdalmakat okoz. És — az amúgy is gyengébb vérellátású lábrészek erei­nek szorításával'— a fagyás veszélyét is fokozza. kával, ami a katona saját tulajdona lesz, s leszerelés után magával is viheti. Soká­ig gond volt, hogy a gyakor­lóruha mosás után összezsu­gorodott, s hamar kifakult. A könnyűipari rekonstrukció egyik bennünket kellemesen érintő eredménye volt, hogy a gyakorlóruha anyaga mé­rettartóvá és színtartóvá vált, s ezzel esztétikusabb lett a hadsereg megjelenése, külső képe is. Valamelyes változtatás mostanában is folyik: egy sportosabb, ha úgy tetszik divatosabb téli háromnegyedes kabát rend­szeresítésével lényegében a polgári öltözködési szokáso­kat igyekszünk követni, az új kabát csinosabb, mint a mai. és jobban harmonizál a kimenőöltözékkel. — Hogyan változott az ét­kezés, s változott-e az ellá­tás minősége? — Az ételkészítés és az ét­keztetés tárgyi körülményei változtak meg elsősorban. A főzőrészlegek modernebbek, gépesítettebbek, s ez jelentő­sen javítja a szakácsok és a konyhán dolgozó katonák életkörülményeit, s lehetővé vált, hogy az étkeztetés rend­szerén és módszerén is vál­toztassunk. így, míg koráb­ban sok helyen, különösen a nagy létszámú laktanyákban békés körülmények között is evőcsészéből, s annak fede­léből — közhasználatú szó­val élve: csajkából —, a kecskelábú asztalok mellett, lócán ülve étkezhettek a katonák, ma a vendéglátó­ipari önkiszolgáló rendszer mintájára, tálcára tálalhat­nak maguknak, s rozsda- mentes evőeszközzel, fűtött, festett étkezdékben, terített asztalon, széken ülve fo­gyaszthatják el, amit válasz­tottak. Mert választhatnak is, minden laktanyában leg­alább kétféle ebédmenü vár­ja őket, s a laktanyák jelen­tős részében úgynevezett több menüs, büférendszerű vacsoráztatás van, azaz a katonák nyolc—tíz, előre el­készített étel közül választ­hatnak. Ez utóbtti rendszer­nek van egy olyan előnye is, hogy nincs maradék. Az ét­keztetés általában igazodik az igénybevételhez, részint úgy. hogy a korábbi három­szori étkezést a négyszeri ét­kezés váltotta fel, tehát a katonák tízóraiznak is, ré­szint pedig úgy. hogy na­gyobb fizikai megterhelés esetén négyezerről négyezer­egyszázra, vagy annál többre növeljük az ételek kalóriaér­tékét, és a táplálkozástudo­mány más követelményeit is érvényre juttatjuk. — Hogyan változtak a tisztálkodási, egészségügyi körülmények? — A közvetlen higiénés el­látásra a laktanyánkénti ko­rábbi egy fürdőépületet tu­lajdonképpen „bevittük” a sorállományi épületekbe, el­tűntek az úgynevezett mos­dóvályúk, s mindenütt — akár egy szállodában, vagy munkásszállón — fürdőszo­ba-berendezés, zuhany, hi­deg-meleg víz várja a kato­nákat, akik nem hetente, hanem naponta fürödhetnek. Fürdés után szabadpolcos rendszer biztosítja számukra, hogy fehérneműt' váltsanak. A körletekben mosógép, centrifuga, mosószer, vasaló áll a rendelkezésükre, így az ingüket esetenként maguk is moshatják, vasalhatják. A takarítást — akárcsak a rak­tári anyagmozgatást — kis­gépek könnyítik ... Ami a katonák egészségéről való gondoskodást illeti, ennek a hadseregben kiemelt jelentő­sége van. A fejlődést jelzi a korábbinál több orvos, a kor­szerű diagnosztikai és gyó­gyító eszközökkel felszerelt csapatgyengélkedők, s a kór­házi ellátás jelentős javulá­sa. A legutóbbi években ko­rábbi nagy gond oldódott meg. ez a gond abból szár­mazott, hogy a bevonulok hatvan százaléka hibás fo­gazattal került a hadsereg­be. Ez ma is így van, de nagy előrelépést jelent, hogy. jelentősen bővítettük a kor­szerűen felszerelt fogorvosi rendelők számát, s ma már elegendő fogorvos gyógyít a laktanyákban. Ennek van olyan hatása is, hogy a le­szerelt katonák nem növelik a polgári fogászra háruló terheket. Egyébként a kato­naorvosok, akik úgynevezett életmentő orvosi táskával vannak felszerelve, egy-egy közúti baleset alkalmával már jó néhány polgári sze­mélynek nyújtottak segítsé­gét, több esetben életet men­tettek meg. — Tapasztaltam, hogy a szabad idő eltöltésének fel­tételei is változtak, s ez a tény a többivel együtt mint­ha otthonosabbá tette volna a laktanyákat. Mindez egy­fajta szemléletbeli változásra is utal... — A szabad idő eltöltésé­nek megváltozott feltétele­it hosszan lehetne sorolni, csak utalásképpen megem­líthetem a képmagnóval, képmagnótárral kiegészített könyvtárakat, a tévével, magnóval, lemezjátszóval és sok más berendezéssel, já­tékkal gazdagon felszerelt klubokat, vagy azt, hogy a korábbi kantinok szerepét a laktanyai vegyesboltok vet­ték át. Igaz, ezekben nem kapható szeszes ital, van viszont bennük presszógép, s a levélpapírtól a cukrászsü­teményig mindazt megvásá­rolhatja e vegyesboltban a katonai, amire szüksége van. E boltokat egyébként a csa­patok KISZ-szervezetei mű­ködtetik. Valóban célunk az, hogy a katona otthon érez­ze magát a laktanyában, mert amikor a sorkatonáról való gondoskodást tervezzük, két alapelvnek igyekszünk megfelelni. Az. egyik, hogy a hadseregbe bevonuló, állam­polgár csak annyi pszicholó­giai, kömyézeti terhet kap­jon, amennyit a szolgálatel­látása feltétlenül megkövetel. A másik alapelv, hogy a had­seregen belüli létfeltétele­ket az ország fejlődésével arányosan kell fejleszteni. A társadalmi átlagot természe­tesen nem tudjuk meghalad­ni, és ránk is vonatkozik, hogy a jelenlegi ellátási szin­tet a következő időszakban megőrizni tartozunk, további fejlesztőére kevesebb terüle­ten, s szerényebb mértékben lesz lehetőség. Szocialista hadseregünk ilyen szempont­ból is együtt él az ország la­kosságával, s éppen ez az együttélés miatt fontos kö­vetelmény, hogy az alkotmá­nyos kötelességnek eléget tevő sorkatonáról minden szinten gondoskodni kell. Ügy véljük, hogy a katonát nemcsak a rendtartásnak kell nevelnie, hánem annak a környezetnek is, amely­ben él és szolgál. . Aczél Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom