Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-05 / 3. szám

1982. január 5., kedd SPORT SPORT SPORT Elkezdődött a VB-felkészülés A magyar labdarúgó-válo­gatott keret hétfőn megkezd­te a közvetlen felkészülést a spanyolországi világbajnok­ságra. A tatai alapozásra meghívott 23 játékosból hét­főn délelőtt 18-an jelentek meg az MLSZ-ben, a talál­kozóhelyen. A további öt labdarúgó sem számít iga­zolatlan hiányzónak, mert a tatabányai Kiss Imre és La­katos, valamint a győri Hannich nem utazott fel a fővárosba. Tatán csatlakozik a gárdához, míg Katzirz és Szántó vizsgái miatt ked­den utazik társai után. A többiek — Kakas, Disztl P., Kerekes A., Gara- ba. Tóth J., Varga, Sallai, Nyilasi, Moldván, Csongrá­di, Rab, Kiss L., Törőcsik, Kerekes Gy., Bodonyi, Vá- fadi, Izsó és Pölöskei — a tanácsteremben hallgatták meg Szepesi Györgynek, az MLSZ elnökének és Mészöly Kálmán szövetség kapitány­nak a szavait. Szepesi György felhívta a kerettagok figyelmét, hogy milyen jelentős időszak kez­dődik, s arra kérte a játéko­sokat. hogy az elkövetkezen­dő hetekben, hónapokban mindent rendeljenek alá a vb-felkészülésnek, úgy edze­nek, úgy készüljenek, és úgy éljenek, hogy a magyar lab­darúgás helytállhasson .Spa- nvolorsz'igban. A válogatott keret január 16-ig tartózkodik Tatán, s játékkal fejeződik be a gya­korlás. A szövetségi kapi­tány ekkor már nem lesz együtt a keretével, kiutazik Spanyolországba a vb-döntő sorsolására, és szálláshelyet is néz a sorsolás alapján. A 23 tagú keretet a tatai táborozás után 18 tagúra szűkítik, ők utaznak el janu­ár 21-én Budapestről az ausztráliai és az új-zélandi túrára. Az ausztráliai és új-zélan­di mérkőzések után február 18-ra érkezik haza a magyar labdarúgó-válogatott. Feb­ruár 27-én kezdődik a baj­nokság, és május 5-ig tart. Ez időben csak két alkalom­mal lesz együtt újra a keret, március 17-én Tapolcán a belga Antwerpen ellen ját­szanak, egy héttel később pedig, március 24-én kerül sor a Népstadionban a 125. Magyarország—Ausztria mérkőzésre. Május 17-én találkoznak ismét, tüzetes orvosi vizsgá­latra kerül sor, és egy vagy két napal később újra a ta­tai edzőtáborba vonulnak. Az utolsó hazai nyilvános fellépés a tervek szerint május 26-án ismét Tapolcán lesz, egy később kijelölendő csapat ellen. A magyar vá­logatott a spanyolországi el­ső mérkőzés időpontjától függően június 9-én vagy 10-én indúl útnak. Taróczy a 17. helyen Az ausztrál nemzetközi baj­noksággal befejeződött a férfi teniszezők Grand Prix sorozata. A melbourne-i eredmény már nem befolyásolta az első tíz sorrendjét a pontversenyben. Mint már korábban bizonyossá vált, a csehszlovák Ivan Lendl végzett az élen 2413 ponttal, megelőzve „az év teniszezőjét”, a 2095 pontos amerikai McEn- roe-t. A magyar éljátékos, Ta­róczy Balázs 751 pontjával a 17. helyet szerezte meg. párosbeli partnere, a svájci Günthardt pedig a 30. lett. 442 ponttal. A párosok versenyében: 1. Fle­ming, McEnroe (amerikai), 362 pont. 2. Curren. Denton (dél­afrikai, amerikai), 300 p. 3. Ta- czy. Günthardt. 267 p. Lottó Igazgatóság szerint az 1. 13 találatos darab volt. 23 346 forint. tájékoztatása fogadási héten szelvény 208 Nyereményük Ebből a 13 plusz 1 találatos 148 darab, amelyek értéke jutalom­mal együtt 34 283 forint. 12 találatos szelvény 4244 da­rab, nyereményük egyen­ként 763 forint. 11 találatos 33 860 darab, nyereményük 96 forint. 10 találatos szel­vény 163 177 fogadónak volt, nyereményük egyenként 30 forint. A közölt adatok tájékoz­tató jellegűek, a nyeremé­nyek az illeték levonása után értendők. 0 Népújság közvélemény-kutatása Ki volt Békés megye legjobb női sportolója,1981-ben? 1. _____________________________________ 2. __________________________________________ 3 . Ki volt Békés megye legjobb férfisportolója 1981-ben? 1.__ ___________________________ 2. __________________________________________ 3.__________^_______________________________________ M elyik volt Békés megye legeredményesebb csapata 1981-ben? 1. __________________________... 2 . 3. A szavazó neve, pontos címe: Tehetségkutató akció Ismét megrendezik a lab- darúgótchetség-kutató ak­ciót, melyen részt vehetnek azok a fiúk, akik 1968. szep­tember 1. után születtek és kitűntek a kiskörzeti általá­nos, iskolás bajnokságon. A jelentkezés egyénileg, vagy csapattal, írásban, vagy sze­mélyesen történhet. NB-s és sportiskolái szakosztályokhoz igazolt tanulók az akción nem vehetnek részt, őket más rendszerben válogatják ki. Jelentkezni 1982. január 20-ig lehet, levélben, jelent­kezési lapon, vagy személye­sen. — A Magyar Rádió szóra­koztató osztályán (1800. Bu­dapest, Bródi S. u. 5—7.) — A Képes Sport szerkesz­tőségénél. (1146. Budapest, Istvánmezei u. 7.) — Az MLSZ-ben. (1393. Budapest, Népköztársaság u. 47.) — Területileg illetékes vá­rosi, járási, testnevelési és sportfelügyelőségeken. Az akció legjobbjai orszá­gos kiválasztó táborba ke­rülnek, majd bemutató mér­kőzésen vesznek részt. Leningrádi nyugdíjasok egészségklubja Alekszandra Katarszkaja,- egy nagyvállalat nyugdíjas könyvelőnője egyike volt a leningrádi központi kultúr- parkban működő nyugdíjasok egészségklubja megterem­tőjének. Szavai szerint 70-es éveinek küszöbén frissebb­nek érzi magát, mint akko­riban, 22 évvel ezelőtt. A nyugdíjasok egészség­klubja Leningrádban nagy népszerűségnek örvend. Több klub működik, amely­ben nyugdíjasok, de 40-en túliak is sportolnak. Az ő gyermekeik már általában felnőttek, a szülőknek több a szabad idejük, és sokan közülük számos olyan be- tegtséget is beszereztek, melynek oka a mozgáshiá­nyos életmód. Az egyes csoportokban a foglalkozásokat képzett ed­zők segítségével hetente két­szer másfél-másfél órában tartják. A nyugdíjasok dél­előtt, a még dolgozók estén­ként sportolnak. A klub tagjai ezért havonta 2 ru­belt fizetnek. A^ klubba való belépéshez azonban nem elég a tagsági díj fizetése. Elsősorban orvosi vizsgálati eredményre, az' idősebbeknél pedig elektrokardiogrammra is szükség van. A klub fog­lalkozásainak idején a kul- túrparkban orvos tart ügye­letes szolgálatot. Az idős emberekkel vég­zett sportfoglalkozásokhoz a leningrádi Testnevelési Tudományos Kutató Intézet munkatársai nyújtanak se­gítséget. Ludmilla Szoroki- na, a szakszervezeti főiskola testnevelési tanszékének ve­zetője, a nyugdíjasok egész­ségklubjának egyik lelkes propagálója úgy véli, hogy a foglalkozások alapja a pszi­choterápia és a mozgás. Fel­használják az autotréning elemeit is. Természetesen a szabad levegőn sportolnak. A futó­pályák a park sétányai. a sportpálya, a park gyepe. A foglalkozásokat soha nem halasztják el, a résztvevők nem maradnak el. A hó vagy eső még a legidősebbe­ket sem riasztja el. De vajon csak a sport és a friss levegő vonzza az em­bereket az egészségklubba? — Számomra nem kevés­bé fontos a csoportban ural­kodó meleg emberi kapcso­lat — mondja Katarszkaja. — Minden egyes alkalommal úgy érzem, hogy nem csu­pán egy sportfoglalkozásra jövök, hanem jóbarátaimmal találkozom. A központi parkban gyak­ran hallhatók „A mi klu­bunk”, az egészségklub ki­fejezések. öt évvel ezelőtt a park igazgatósága klubrang­ra emelte a csoportokat, és külön helyiségeket is bizto­sítottak számukra. A klub­nak saját himnusza is van. írója Alekszandr Vlagyi- mircev, aki feleségével együtt már néhány éve rendszeres látogatója az egészségklubnak. A klub helyiségeiben kü­lönböző előadásokat tarta­nak. például Beethoven al­kotásairól, de találkoznak egymással a bélyeggyűjtők, és művészeti kiállításokat is rendeznek. Szergej Nyenasev APN—KS Tornászok, atléták figyelem! Az 1982-es esztendőben sokra viszik a tornászok és az atléták — jelentette több Buenos Airesben megjelenő lap, a világhírű argentin asztrológus, Waffmann jósla­tára támaszkodva. A sokoldalú jós kijelentette még, hogy a spanyolországi labdarúgó-világbajnokságon a legtöbb eséllyel az NSZK, Spanyolország, Argentina, Brazília és Olaszország veheti fel a küzdelmet, mert hogy a csilla­gok állása ezeknek a nemzeteknek kedvez ... Waffman elismert különös szakmájában, mert sokan bizonyítják: megmondta előre, hogy a Kennedy-fivére- ket meggyilkolják, s más szomorú és örömteli eseményt is hónapokkal bekövetkeztük előtt „Írásba adott'. Az ar­gentin az 1982-es esztendőre vonatkozóan már azt is tud­ja, hogy a nap és a csillagok idei helyzete és útja az úgynevezett kreatív eszméknek kedvez, így az íróknak, a festőknek, ugyanúgy-a tervező mérnököknek, a ruhater­vezőknek, a színészeknek, s aminek csak örülni lehet: az idén a tavalyinál kevesebb lesz a válás. Waffmann sohasem állította, hogy ért a sportokhoz, azt viszont hajlandó volt elmondani, hogy a spanyolországi vb-döntő eredményét azért nem meri megjósolni, mert nagyon babonás. Nem akarja, hogy Mepotti kapitány megorroljon rá ... „Újévi Kupi” Sarkadon A Sarkadi Kinizsi SE tö­megsport bizottsága, a nagy­községi sportbizottság és a szakmaközi bizottság ismét lebonyolította az „Üjévi Ku­pa” terem-labdarúgótornát — sikerrel. A már hagyomá­nyosnak számító sportese­mény december 24-től janu­ár 3-ig tartott. A sarkadi tornacsarnokban ezúttal 10 üzem, illetve intézmény csa­pata mérte össze tudását, mintegy 130 résztvevővel. A mérkőzéssorozat végén egy évre ismét a területi KISZ- csapata vehette át a kupát Boldogh Györgytől, a nagy­községi tanács képviselőjé­től. A 2. díjat a cukorgyári szakszervezet, a 3.-at a pe­dagógusok csapata nyerte. Első az egészség védelme pélsőségesek a sport­orvoslásról vallott I I vélemények. Még az edzőké is, de a szurko­lóké különösen. Nagyon so­kan leszűkítik a sportorvos- lás területét a titokfelhőbe burkolt, csodaerejűnek vélt doppingolásra. Az élet minden területén akadnak olyanok, akik a könnyebb utat választva kí­vánják elérni a sikert. Így a sportban is voltak és saj­nos még vannak is, akik a serkentőszerek káros hatá­sait figyelmen kívül hagy­va igyekeztek' azok előnyeit a maguk javára fordítani. Egy-egy tragikus eset azon­ban gyors lépésre késztette a tudomány embereit, és ma már eléggé pontosan ki le­het mutatni a tiltott listán szereplő doppingszerek al­kalmazását, és ezért szigorú büntetés jár. Nagy hiba azonban az or­vostudomány és a sport kap­csolatát leszűkíteni erre a részterületre. Napjainkban ugyanis már eljutott a sport arra a szintre, ahol a dop­pingolás — éppen a kimu- tathatóság miatt — nem hoz­hat sikert, viszont annál na­gyobb szerepe lett a sport­orvoslás más módszereinek. A nagy teljesítmények és az azokra való felkészülés közben ugyanis gyakran jut el a szervezet a határterhe­lésig. Márpedig a határter­helés könnyen átcsaphat ká­rosodást okozó túlterhelésbe, és ezt' minden lehetséges módon meg kell előzni. Más oldalról pedig az orvostu­domány minden humánus eszközével segíteni kell a sportolót a határterhelés minél magasabb szintre emeléséhez, olyan állapot­hoz, hogy a nagy terhelést mindenféle károsodás nélkül viselje ei a szervezete. Ezek a lehetőségek rendkívül szer­teágazóak, és természetes, hogy az edzők, de még a szurkolók nagy része is vá­gyik ezek megismerésére. Rájöttek ugyanis az edzők, hogy ma már nem nélkü­lözhetik munkájukban a sportorvosi ismereteket, még akkor sem, ha szakosztálya­ikban, egyesületekben még nem tudják biztosítani a sportorvos állandó jelenlétét. Gyakorta még az olyan egyszerű kérdések megítélé­sében is kell az orvos eliga­zító véleménye, hogy milyen a helyes életmód. Hogy nem a tunya tétlenkedésre van szükségük a sportolóknak fáradalmaik kipihenéséhez, hanem a legalább nyolcórai alvásra, és emellett az aktív pihenésre. Nem azzal kell tömni a kedvenc verseny­zőt, amit szeret, hanem gondosan, a sportágnak megfelelően kell étrendjé­ben összeválogatni a fel­használt zsírok, fehérjék, szénhidrátok, vitaminok, sók pótlását fedező táplálékokat. Ezek figyelmen kívül ha­gyásával • ugyanis gyakran kerülnek szembe az edzők számukra érthetetlen jelen­ségekkel, amikor a verseny­ző gondosan adagolt edzés­terhelés hatására sem éri el a várt teljesítményt. Minden sportágban káros a test túlsúlya. Birkózásban, cselgáncsban, súlyemelésben és ökölvívásban pedig még a meghatározott súlyhatárok is kikényszerítik a verseny­ző optimális versenysúlyá­nak megtartását. Mind több orvosi kérdés merült fel a fogyasztással kapcsolatban. Régebben gyakori volt a verseny előtti utolsó. héten való 5—6 kg-ot is elérő fo­gyasztás. Ma már az orvo­sok bizonyítékokkal igazolva állítják, hogy a versenyző optimális edzősúlya (egyén­től azért függően) 0,2—2 kg- mal lehet csak több ver­senysúlyánál. Még ezt is fo­kozatosan kell leadni, hogy a verseny előtti napon már csak 0,2—0,5 kg-ot kelljen esetleges 20 perces szauná­zással fogyasztani. Helyes életmódra nevelt, gondos étrend szerint élő, kellő súlyt tartó versenyző­ket általában már a siker reményében lehet az edzé­seken a határterhelésig el­juttatni. Kérdés azonban, hogy mit tart az edző ha­tárterhelésnek? Azt, amit ő megszab, vagy azt, amit a versenyző annak tart, vagy van ennek tudományosan meghatározható szintje? Ezt el kell dönteni, hiszen egy bizonyos terhelési szint alatt az edzéseknek nincs teljesít­ménynövelő hatásuk. Legmegbízhatóbb adatok persze csak sokoldalú és nagy műszerezettségű méré­sekkel adhatók. Ezeket ma már rendszeresen alkalmaz­zák a válogatott keretekben és a nagyobb egyesületek­ben. Kisebb szakosztályok­ban azonban egyszerűbb el­járásokhoz kell folyamod­ni. Valamilyen eligazító adatra azonban mindenkép­pen szüksége van az edző­nek, hiszen tarthatatlan az az edzői önhittség, hogy: „rá­nézek a versenyzőmre, és megmondom milyen edzés­munkára képes”. Ha már csak annyit meg­tesz az edző, hogy minden edzés előtt és után megmé­ri a sportolók testsúlyát és pulzusát, már kialakul egy megbízható átlagértéke. Et­től jelentősen és indokolat­lanul eltérő értékek azon­nal rendellenességre figyel­meztetik. Még több adathoz jut, ha az egységes edzés- szakaszok után is megméri a pulzust, netán a vérnyo­mást is, és arra is fordít időt, hogy a felfokozott pul­zusszám, vagy vérnyomási érték mennyi idő alatt éri el újra a nyugalmi szintet. Ezekből már eléggé biztonsá­gosan megállapíthatja, ha túlterheltség jelentkezik. S ha ez közbeiktatott pihenés után sem változik, akkor tudja: többről van szó, azon­nal alaposabb orvosi vizsgá­latra van szükség. Elengedhetetlen edzői is­meret ma már, hogy a kü­lönböző sportmozgások mi­lyen mértékben használják fel a szervezet energiatarta­lékait, sókészleteit, vitamin­jait és hogy azt miként és mivel lehet pótolni. Forma- időzítés ma már elképzel­hetetlen a terhelés—pihenés arányára való egyéni reagá­lókészség, a versenyzőre ha­tó pszichés tényezők befo­lyásoló szerepének hosszan tartó megfigyelése nélkül. Légvárakat építhet az ed­ző, ha a versenyidőszakban csak időlegesen megszünte­tett sérüléseket nem kezel­teti ki az átmeneti időszak­ban. Leggyakrabban éppen a nagy versenyen, vagy az azt közvetlenül megelőző nagy terhelési időszakban újulnak ki ismét, amikor már keveset lehet tenni a siker reményében. ■■■agyon jó dolog, ha I mindebben a sport­WmM orvos nyújt tudo­mányosan szakszerű rend­szeres segítséget az edzőnek. Ám ott, ahol ez nem bizto­sított, az edzőknek és hiva­tásos sportvezetőknek egy­aránt el kell sajátítaniuk a sportorvoslás alapvető isme­retanyagát. Kaszás Sándor BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Az MSZMP Békés megyei Bizottsága és a Békés megyei Tanács lapja. Főszerkesztő: Enyedi G. Sándor. Főszerkesztő-helyet­tes: Séleszt Ferenc. Szerkesztőség: Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Tel.: 12-196, 12-035, főszerkesztő: 11-021. Ki­adja a Békés megyei Lapkiadó Vállalat, Békéscsaba. Pf.: 111. Munkácsy u. 4. sz., 5601. Telefon: 11-051. Felelős kiadó: dr. Árpási Zoltán. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és a kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hónapra 34 Ft, egy évre 400 Ft. Kner Nyomda Dürer üzeme, Bcs., Szerdahelyi u. 2 A, 5600. Vezérigazgató: Háromszéki Pál. INDEX: 25054 ISSN 0133—0055 Kéziratokat, képeket nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom