Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-06 / 4. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek I NÉPÚJSÁG MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS B MEGYEI TANÁCS LAPJA 1982. JANUÁR 6., SZERDA Ára: 1,40 forint XXXVII. ÉVFOLYAM, 4. SZÁM Új iroda a megyében: a „munkaerő- szolgálat’ i»» Megyénk munkaerő-gazdálkodását érintő fontos lépésre szánta el magát a Békés megyei Tanács. A munkaerőközvetítés szolgáltatássá fejlesztését ösztönző párt- és kormányhatározatok szellemében „munkaerő-szolgálat” elnevezéssel megyei hatáskörű irodát kíván nyitni, és ezáltal megvalósítani a munkaerőpiac jobb megszervezését. Gazdaságunkban a struktúraváltás egyik alapvető feltétele, hogy a dolgozók a kellő időben és a megfelelő szakképzettséggel rendelkezzenek. Ehhez, valamint a vállalati és egyéni érdekek jobb összhangjának kialakításához nyújt segítséget a létrehozandó, önfinanszírozó iroda. Tevékenysége — a tervezet szerint — igen sokrétű, és e tekintetben az országban egyedülálló. Részletes tájékoztatást adnak majd a munkát keresőknek a munkahelyekről, és a munkáltatóknak a munkát keresőkről. Szakmai ki-, át- és továbbképző tanfolyamokat, idény- és alkalmi munkákat szerveznek, foglalkoznak munkajogi és pályakorrekciós tanácsadással, és sok egyéb mellett tervezik még különféle humánszolgáltatások mint betegápolás, pótmamaszolgálat bevezetését is. A sok hasznos javaslatot tartalmazó tervezet vitája a napokban lesz, vállalati munkaügyi szakemberek bevonásával. Sz. I. Közös pártbizottságot választottak Gyomaendrődöii Az MSZMP gyomai és endrődi községi bizottsága tegnap délután pártértekezletet tartott (Gyomán) a művelődési házban. Ezen mintegy 150 küldött és meghívott vett részt. Az elnökségben a szarvasi járási, valamint a nagyközség pártós állami szerveinek vezetői mellett helyet foglalt és felszólalt Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára is. Az értekezlet elnökségére és tisztségviselőire tett javaslatok, továbbá a napirendi pontok elfogadása után Jenei Bálint, a gyomai párt- bizottság titkára számolt be az MSZMP XII. kongresszusa óta eltelt időszak munkájáról, és azokról az eredményekről, amelyeket politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális területen a két községben elértek. A különböző szervek, intézmények és termelőegységek — mint mondotta — céltudatosan törekedtek arra, hogy lehetőségeikhez képest tegyenek eleget a gazdaságossággal, a takarékossággal, a dolgozók politikai és szakmai képzésével, valamint a lakosság életszínvonalának javításával összefüggő követelményeknek. Az előadó ezután részletesen foglalkozott a közigazgatásilag már korábban egyesült településen folyó pártmunka tapasztalataival, az alapszervezetek belső életével, továbbá a helyi társadalmi szervek, tömegszervezetek működésével. Ki- , emelte, hogy a párttagok és a pártonkívüliek egységesen ítélték meg a fontos politikai kérdéseket, ami egyúttal lehetővé tette, hogy a pártkongresszus határozatai sikeresen valósulhattak meg Gyomán és Endrődön. A pártbizottság titkára befejezésül köszönetét mondott a párttagságnak azokért az eredményekért, amelyeket településfejlesztésben, az egészségügyi,' szociális, művelődési gondok megoldásában a lakossággal együttműködve elértek. A beszámoló és a hozzászólások elhangzása után Jenei Bálint foglalta össze a vitát, majd a küldöttek megválasztották a 41 tagú közös pártbizottságot, amelynek titkára Szakái József lett. —y—n Fokozatosan javul a helyzet Lengyelországban Lengyelországban a helyzet fokozatos normalizálódásának jegyében telt el az új év első munkanapja. A termelés ütemé megfelelő volt, a munkafegyelem erősödik. Az iparban a nyersanyagellátás okozza a fő gondot. Ismét megindult a termelés a gdanski Lenin- hajógyárban, a Huta Katowicében, a varsói személy autógyárban, a bányákban. Ez utóbbiak közül a Ziemo- wit és a Piast bányában, ahol szélsőséges elemek nemrég sztrájkokat szerveztek, a kitermelés szintje hétfőn már megközelítette a szokásost. A lengyel fővárosban megtartotta első ülését a minisztertanács társadalmi-politikai bizottsága. Mieczyslaw Rakowski miniszterelnökhelyettes vezetésével a nemrég létrehozott testület munkatervéről, a döntésre váró kérdések sorrendjéről tárgyalt. Fegyverkezés és munkanélküliség Nyugaton a fegyverkezési verseny igazolására gyakran emlegetik, hogy jelentős munkaerőt foglalkoztatnak katonai területen. Az ENSZ felmérései szerint a hadiiparban világszerte valóban hatvanmillió ember dolgozik, mégpedig épp a dolgozók legmagasabb szakképzettségű rétege. A kutatások azonban azt is bizonyítják, hogy a katonai kiadások növekedése kevesebb munkaalkalmat teremt, mint az ipar békés ágazatainak fejlődése. Amerikai értékelés szerint 1970—74-ben a katonai célokra fordított egymilliárd dollár 45 ezer munkahelyet eredményezett az iparban, illetve 58 ezer munkahelyet az állami intézményeknél, míg ugyanilyen összeg ráfordításának eredményeképpen a békés célú iparágakban 59 ezer, illetve 88 ezer munkahely jött létre. Ily módon a katonai kiadásokra fordított minden egymilliárd dollár 14 ezer ipari, vagy 30 ezer közigazgatási munkahely kiesését jelenti. A jelenség oka az, hogy a katonai célú termeléshez lényegesen magasabb összegű beruházásokra van szükség, mint a polgári szükségleteket kielégítő iparban. Amerikai szakvélemények szerint az USA lakosságának hatvan százaléka olyan államokban él, amelyekben a katonai kiadások növekedése miatt munkahelyek százezrei szűnnek meg. Ilyen állam például New York, Illinois, Michigan, Ohio és Pennsylvania. A katonai kiadások növekedése számos más iparágban akadályozza az új munkahelyek létesítését, különösen az olyanokban, mint az építőipar, a szolgáltatás stb. A szakemberek számításai szerint a hadikiadások csökkenése, a felszabaduló munkaerő békés célú iparágakban történő felhasználása növelné a foglalkoztatottságot. Amerikai értékelések szerint például a katonai kiadások 30 milliárdos csökkentésével 718 ezer munkahelyet lehetne létesíteni. A hadiiparban foglalkoztatott szakemberek jelentős részét minden különösebb nehézség nélkül foglalkoztatni lehetne a békés célú iparágakban. Az USA egyik rakétaipari vállalatánál végzett felmérés azt bizonyítja, hogy a vállalat 127 szakmájából 121-et — némi átképzés után — használhatnának békés célú termelésre. A tudományos-műszaki szakemberek jelentős részét alkalmazzák a hadiiparban. Az ENSZ adatai szerint a világon több mint 400 ezren foglalkoznak katonai kutatásokkal, ami a világ tudományos munkatársainak és mérnökeinek 25 százalékát jelenti. A hetvenes évek elején a katonai iparban minden ezer munkásra 74 tudományos kutató jutott, míg a polgári iparban mindössze 10. Mint látjuk, a tudományos kutatómunkát sokkal jobban milita- rizálták, mint a gazdaság egészét. Felmerül tehát a foglalkoztatottság problémája azoknál a tudósoknál, mérnököknél és technikusoknál, akik jelenleg a katonai iparban dolgoznak. A becslések szerint a leszerelés jelentősen növelné ezeknek a szakembereknek a foglalkoztatottságát, mivel a tudomány és technika eredményeit a jelenleginél jóval szélesebb körben használná fel a békés célú ipar. A tudományos dolgozók képességeiket kifejthetnék korunk olyan fontos problémáinak megoldásában, mint a környezetszennyezés, az óceánok meghódítása, az energetikai, nyersanyag-, szállítási és élelmezési kérdések, a fertőző betegségek elleni küzdelem stb. Mindezekből tehát az is kiderül, hogy nem igaz az az állítás, mely szerint a hadiipar biztosítja a foglalkoztatottságot. Ellenkezőleg: a fegyverkezési verseny azoknak az anyagi eszközöknek az értelmetlen elpazarlását jelenti, amelyre az emberiségnek oly nagy szüksége lenne számos szociális kérdés, így például a foglalkoztatottság problémájának megoldásához is. Ráesik Faramozjan Folytatódnak a gyorsított bírósági eljárások azok ellen, akik megsértették a szükségállapot előírásait. A szczecini vajdasági bíróság például 3 évi szabadságvesztéssel sújtott egy férfit, aki még december közepén sztrájk megszervezésében vett részt a szczecini hajógyárban. A LOT lengyel légitársaság közölte, hogy január 5. és 10. között mindennap indít Varsóból charter járatokat a világ különböző városaiba. Tegnap a kora esti órákban Budapestre is indult egy gép. A gépeket kizárólag külföldiek vagy hivatalos kiküldetésen levő lengyel állampolgárok vehetik igénybe. A Kncr Nyomda gyomai üzemének szedőtermeben az 1982- ben megjelenő „Az újabb magyar irodalom” című kötet tördelési munkáin dolgoznak „ .. Foto: Martin Gabor Gyorsított bányaépítés Mányon A Tatabányai Szénbányák dolgozói az idén gyorsított ütemben folytatják a mányi új bánya építését. Egyszerre két lejtősaknát mélyítenek, s mindkét aknából már ezerezer métert kihajtottak. Az év végére készülnek el a széntelepek eléréséhez szükséges ezernyolcszáz, illetve ezerkilencszáz méter hosszú lejtősaknák építésével. Ezután kezdik meg — az aknákból kiindulva — a föld alatti bányatérségek, a rakodóállomás és a vízmentesítő telép kialakítását. A külszínen rövidesen hozzálátnak egy ezerkétszáz személyes öltöző és fürdő, valamint az iroda és a kazánház építéséhez. Az idén összesen háromszáz millió forintot költenek a bánya építésére. A mányi medencében rejlő gazdag és jó minőségű barnaszén kiaknázására két ütemben építik fel az új, korszerű bányát. Először a földfelszínhez közelebb eső szénrétegeket termelik ki_. A bányaépítés második szakaszát pedig a leendő Bicskei Hőerőműhöz igazítják majd. A beruházás első ütemében 1988-ig 4,3 milliárd forintot költenek a mányai bánya kiépítésére. Már építés közben megkezdik a folyamatos termelést: 1985-ben kétszázezer, 1988-ban kilencszázezer tonna jó minőségű szenet küldenek majd innen felszínre. Á magas fűtőértékű tüzelőanyaggal a lakosságot és az ipart egyaránt ellátják majd. A kaposvári Fazekas Háziipari Szövetkezetben az év elején kezdték el gyártani a habán mintás cserépkályhákat. A kézi előállítású, rendkívül mutatós, fehér alapon kék és sárga mintával díszített csempék nagy sikert arattak a nyugat-európai piacon. Tavaly december végéig tizenhárom kályhát szállítottak Ausztriába, s már az idei évre is havi ötvenre van megrendelésük. A képen: cscrcpmintázás (MTI-fotó — Cser István felvétele — KS)
