Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-27 / 22. szám
1982. január 27., szerda ü CH33BS Halak, kacsák Biharugráról A teli hónapokban sem szünetel a munka a biharugrai halászoknál. Első osztályú pontyból agyalapi mirigyet gyűjtenek, amire az anyahalak kezeléséhez' van szükségük. Ezzel elősegítik és meggyorsítják a halszaporítást.-Különben a biharugrai halászok jó évet zártak. Csaknem 150 vagon halat értékesítettek belföldön. Az idei évben tovább növelik a termelést, s várhatóan 190 vagon halat adnak át a HALÉRT- nek és a gyomai halfeldolgozónak A gazdaságban 12 ezres kacsaállománnyal foglalkoznak. Az elmúlt évben csaknem 900 ezer tojást keltettek ki, amiből a békésszentandrási és. a békéscsabai termelőszövetkezeteknek szállítottak továbbnevelésre. Ügy tervezik, hogy az idén egymillió naposkacsát keltetnek. Ezúttal az ecsegfalvi, a békésszentandrási szövetkezeteknek, a vésztői ÁFÉSZ-nek és mintegy félmillió előnevelt kacsát a békéscsabai Május 1. Tsz-nek. A Palotai Állami Gazdaság részére mintegy 360 ezer tojást keltetnek ki. A baromfiágazat árbevétele az idén megközelíti a 25 millió forintot Fotó: Béla Ottó II nyomdaipar tervei Várhatóan több lesz az igényes, magasabb színvonalon előállított könyv, növekszik a színes lapok, folyóiratok mennyisége és aránya — a nyomdaipar ugyanis az idén elsősorban minőségi változásokat tervez termékösszetételében. Erre megfelelő alapot teremtettek az 1981-es esztendőben — a korábbiaknál egyenletesebb és ütemesebb munkával — elért eredmények, és a már befejezett nyomdaipari rekonstrukció, amelynek köszönhetően rendelkezésre állnak a korszerű technikai feltételek. Éppen ezért a termelés szerény mértékű, 5—6 százalékosra tervezett növekedését csak néhány vállalatnál kíséri számottevő fejlesztés. A Kossuth, valamint az Ofszet és Játékkártya Nyomdában folytatódik az exportárualap-bővítő beruházás, a Szikra Lapnyomdában a fényszedés bevezetését tervezik, az Athenaeumban az idén befejeződik a szedőkapacitás korszerűsítése. A Petőfi és a Kner Nyomda a doboz- és a csomagolóanyag-gyártás növelésére újabb fejlesztést tervez, kapcsolódva a gyógyszer-, növényvédőszer- és az intermediergyártás központi fejlesztési programjához. A nyomdaipari vállalatok nem rubelelszámolású exportjuk 70—100 millió forintos növelésének tervét is elsősorban a minőség javítására, s a versenyképesség fokozására — egyebek közt a megrendelések pontosabb teljesítésére — alapozzák. Az ágazat fontos feladata az idén a kiadók, a nyomdák és a könyvterjesztők munkakapcsolatában meglevő feszültségek, érdekeltségi ellentmondások feloldása. A nyomdaiparban a tervek szerint a dolgozók keresete az- idén átlagosan 5 százalékkal növekszik. A létszám előreláthatóan 1,3 százalékkal csökken, ami a termelés megszervezésében nagyobb feladatokat ró a vállalatokra. Ezzel a ten- . dépciával azonban — az Ipari Minisztérium megítélése szerint — nem minden nyomda számolt reálisan, sőt több vállalat változatlan létszámmal vagy éppen létszámnöveléssel kívánja 1982*es terveit megvalósítani. űz alumíniumpiacról A piaci prognózisok és a tovább csökkenő árt azt jelzi, hogy a magyar aluminiumipar számára ez az esztendő sem lesz könnyebb a tavalyinál. A piac némi fellendülésére csak a következő évtől számítanak. A Magyar Alumíniumipari Tröszt vezetői szerint is _ az elhúzódó válság egyik fő oka, hogy a felhasználók jelentős készletekkel rendelkeznek alumíniumáruból, s mivel beruházásaikat korlátozták, a készleteket most a szokottnál is lassúbb ütemben élik fel. Az ágadat hazai termelése tavaly 4,5— 5 százalékkal visszaesett, ezért a nyereség is jelentős mértékben csökkent. Az idei terv átlagosan egyszázalékos termelésbővítéssel számol. A holtpontról való kimozdulást az teszi lehetővé, hogy a vállalatok átértékelték termelési szerkezetüket, s elsősorban arra törekednek, hogy a jobban feldolgozott úgynévezett félgyártmányok termelésének növelésével, választékának bővítésével némiképpen ellensúlyozni próbálják a további nyereségcsökkenést. Elképzeléseik szerint, amit most már néhány szerződés is reálissá tesz — 60—70 százalékkal növelik az alumínium tömbnél jobban jövedelmező és jobb áron eladható 5 hengerelt félgyártmányok és huzalok arányát. A piaci recesszió hatására azonban a bauxitbányászat és a timföldgyártás termelése egyelőre továbbra is alacsony szin- \ ten marad. A tröszt arra számít, hogy az ágazat évi eredménye az idén még nem javul, bár a rugalmasabb piaci alkalmazko- dással enyhíteni igyekeznek a I további veszteséget. Textilesek és fások Mezöberényben Az a megállapítás, miszerint az elmúlt esztendőben nem volt könnyű állni a sarat a tőkés piacókon, valamennyi exportáló üzemünkre igaz. Közelebbről vizsgálva azonban az értékesítési verseny nehézségeit kiderül, hogy mindenütt más és más okozta. A Mezőberényi Textilipari Szövetkezet a tőkés megrendelők igényeit azóta tudja biztonsággal kielégíteni, amióta jó öt évvel ezelőtt emelt üzemépületében korszerű gépeken készülnek termékei. A 45 varrónő tavaly bérmunkában NSZK megrendelésre varrta az anorákokat, összességében pedig csaknem 10 millió forintos bevételhez juttatta a szövetkezetét. A külföldi megrendelések teljesítését ebben az évben is folytathatták, s szemben a múlt évi májusi kezdéssel, most már januárban nekiláthattak a bérmunkának. Várható tehát, hogy exportteljesítményük 1982-ben jelentősen növekszik. A bérmunka nem köti le a kis üzem kapacitásait, a belföldi nagykereskedelmi vállalatok kérésére, mint eddig, továbbra is készítenek lányka- és fiúnadrágokat, ott- honkákat, ágyneműt. Ugyancsak lányka- és fiúnadrágokat varrat a herényiekkel az OKISZ Labor, amely tavaly csaknem 2 és fél millió forint értékű munkát adott a szövetkezeti üzemnek, és biztos partner maradt a Szegedi Szűcsipari Szövetkezet, amely postásmellényeket kér a herényiektől. A konfekciórészleg mellett nem maradt munka nélkül a szövőrészleg sem, amely törülközőket, pohártörlőket, ab" roszokat készít hazai eladásra. Ha győznék, nyugodtan megkétszerezhetnék termelésüket, mert ezeket a termékeket csak néhány helyen gyártják az országban, és a kereslet sem csökken irántuk. A textilipari szövetkezet az előbbiekre alapozva új műhelyt épít a takácsoknak. korszerűsítve munkakörülményeiket. Igazából ez a szövetkezet nem is értékesítési, hanem sokkal inkább munkaerőgondokkal küzd: a konfekciórészleg korszerű gépein a mai napig sem sikerült a két műszakos termelést megvalósítaniuk. A faipari szövetkezetben az alapanyagárak emelése változtatta meg a korábbi kedvező helyzetet. Az áremelést megelőzően 1980-ban 44 millió forint értékben szállítottak elsősorban az NSZK-ba — különböző kisméretű korpuszbútorokat 'és kárpitozott bútorokat. Tavaly — miközben a költségek nőttek, a tőkés vevők már igyekeztek az árakat leszorítani — csak igen nagy erőfeszítések árán sikerült a herényi fásoknak 38 millió forintra föltornázniuk tőkés exportjukat. Amennyi gonddal és nehézséggel jár az export, any- nyira kedvező a helyzet a belföldre szánt termelésben. A herényiek kolóniái bútorai igen keresettek, így 1982-ben is 55 millió forint értékben készülnek ezek a bútorok, elsősorban a Domus meg a Bútorkereskedelmi Vállalat megrendeléseire. A szövetkezet a tervek szerint jövőre bemutatótermet nyit Mező- berényben, addig pedig folytatja a raktárából való közvetlen értékesítést is. A szövetkezet vezetői úgy érzik, hogy az üzem végleges keretei az elmúlt évekt beruházásaival kialakultak: tavaly adták át rendeltetésének az új tanműhelyt, s annak emeletén a korszerű kárpitosműhelyt. Emellett futotta még jelentős kéziszerszám-vásárlásra is. Az idén két és fél millió forintot költenek gépekre. Az 1981-ben elért 103 és fél millió forint termelési értéket, a mintegy 9 és fél millió forintos nyereséget ezek után már csak a belső szervezés korszerűsítésével lesznek képesek növelni. K. E. P. A faipari szövetkezet kolóniát bútorai igen keresettek. Képünkön a díszítőelemeket esztergálják Fotó: Veress Erzsi Tizenöten kaptak könnyítést Az ötnapos munkahét bevezetéséről szóló rendeletet megelégedéssel fogadta a közvélemény. Csak később derült ki, milyen sok, nem egyszer a szokásokat is felbolygató intézkedésre van szükség ahhoz, hogy a termelés ne csökkenjen, és a dolgozók érdekeit se sértsék az elkerülhetetlen változtatások. A közelmúltban az ötnapos munkahét bevezetésének tapasztalatairól a Szellőző Művek sarkadi gyáregységében tájékozódtunk, ahol a dolgozókat bevonták a legapróbb részletek kidolgozásába is. Ebben a munkában jelentős szerepet vállaltak a szakszervezeti bizalmiak, akik miközben a gyár vezetőinek elképzeléseit ismertették, a dolgozók véleményének közvetítésére is vállalkoztak. Végül is január 3-án a két műszakban dolgozók a korábbi hat óra helyett, 5 óra 10 perckor láttak munkához. A hajnali kezdés, eltekintve a helyi közlekedés megszervezésétől, nem okozott gondot. A munkaidő-beosztással összefüggő változtatásokat, az egymű- szakosok és az alkalmazottak is megértéssel fogadták. A kezdeti eredménytelen tárgyalások ut#n a gyár vezetőinek sikerült megállapodniuk a Volánnál, hogy az a munkakezdéshez és befejezéshez igazítsa a helyi buszjáratokat. Ebben a kérdésben az érdekelteknek csak most, januárban sikerült megállapodniuk. Az új járatok március elsején indulnak, addig a vállalati busz szállítja a munkásokat, alkalmazottakat. Ezzel Sarkad ipari munkásainak régi kérése teljesül. A munkát segítette, hogy a sarkadi fogyasztási szövetkezet vezetői még december elején felkeresték a Szellőző Műveket, hogy a gyáregység dolgozóinak véleményét, igényeit is figyelembe vegyék boltjaik nyitvatartási idejének meghatározása előtt. Ennek eredménye, hogy már a legkorábban munkába igyekvők is nyitva találják az üzem szomszédságában épült új élelmiszer- boltot. Sarkadon pénteken az üzletek egy órával tovább tartanak nyitva, szombaton délig fogadják a vásárlókat, és az élelmiszer- boltok kivételével, hétfőn tartanak zárva. Korábban az óvodák hét órakor nyitottak. A községi tanács vezetőivel folytatott megbeszélések, egyeztetések, után Sarkad központi . óvodája már e hónapban is háromnegyed 6-tól fogadja a gyerekeket. A szabad szombatok bevezetésének egyik fontos feltétele volt a munkaidő teljesebb kihasználása. Ezért nem lényegtelen kérdés, hogyan alakul a hivatalokban az ügyfélfogadás. A községi tanácsnál változatlan munkarendben — itt még nem vezették be az ötnapos munkahetet — tartanak ügyfélfogadást, vagyis a hétköznapok mellett még minden második szombaton is. Az még nyitott kérdés, milyen módon alakul az ügyfélfogadás a tanácsoknál, ha ott is áttérnek az ötnapos munkahétre. A nyolctól 5 óráig dolgozók pénzügyeiket az OTP-nél és a postán azonban továbbra is csak munkaidőben intézhetik. Érthető, ha 1 a Szellőző Művek gyáregységében azt szeretnék megvalósítani, hogy a dolgozók ne kényszerüljenek munkaidejükben ügyeik intézésére. A vezetők egyértelműen , fogalmaznak; az intézményektől, szolgáltatást végző egységektől elengedhetetlen követelmény a termelőmunka elsődlegességének figyelembevétele. Az ötnapos munkahét bevezetése a dolgozók közérzetének javulásával, a pihenésre, kulturálódásra szánt idő növekedésével jár. Legalábbis ez lenne a kívánatos. A dolgozók közérzetét nagyon sok intézkedés befolyásolja. Ezt bizonyítják a Szellőző Művekben tapasztaltak is. A gyerekes anyákat itt egy műszakba osztották be, , felmérték hol, mely területen, kinek teszi indokolttá családi helyzete a többiektől eltérő munkakezdést, illetve befejezést. Eddig tizenöten kaptak ilyen könnyítésit. A gyáregység vezetői még ennél is tovább mennek, amikor úgynevezett községi szolgáltató üzemrész létrehozását tervezik. Erre a kisvállalkozásokról szóló rendeletek is lehetőséget biztosítanak. A szolgáltatórészleg nemcsak jövedelemkiegészítést biztosítana, de gépek kölcsönzésévé] kismotor- és kerékpárjavítással, esetleg vasipari tevékenységgel, bérmunka-vállalással lakossági igényeket elégítenek ki. Valamennyi tapasztalat között azonban az érdemel leginkább említést, hogy a Szellőző Művekben január óta a termelés a hétfői napokon összehasonlíthatatlanul magasabb, mint az ötnapos munkahét bevezetése előtt volt. K J..
