Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-27 / 22. szám

Magyarország felfedezése Beszélgetés Gondos Ernővel 1982. január 27,, szerda 1970-ben jelent meg a Ma­gyarország felfedezése című szociográfiai sorozat első kö­tete, Mocsár Gábor Égő arany című könyve. Néhány hónappal ezelőtt pedig a huszonötödik', Thiery Árpád műve Veszprémről. Ebből az alkalomból kerestük fel Gondos Ernőt, a sorozat szerkesztő bizottságának tit­kárát. — ön irodalomtörténész és ol­vasásszociológus. Így nemcsak a könyvek értékét vagy értéktelen­ségét, hanem közönségsikerük­nek vagy bukásuknak a titkát is ismerheti. Minek tulajdonítja a Magyarország felfedezése sike­rét? — A siker az egész doku­mentumműfajra vonatkozik, ideértve a szociográfiát, az önéletrajzot vagy az útiraj­zot is. A műfaj megújulása idején, úgy húsz évvel ez­előtt, Csoóri Sándor vagy Csák' Gyula könyvének azért lehetett sikere, mert az em­berek szerettek volna a fe­lületesebb információk he­lyett valami ' megfoghatóbb, őszintébb képet kapni a va­lóságról. Ez nagyfokú köz­életi érdeklődést jelez, amely, mint mindig, a társadalom­kritikai művekhez kötődik. — Ha a siker a lakkozó tájé­koztatás ellenhatásaként szüle­tett, akkor a tömegkommuniká­ciós eszközök nyíltságának nö­vekedésével a szociográfia mű­faja visszaszorult. — Nos, nem vitás, hogy Végh Antal nagy vihart ka­vart penészleki riportjának és a korabeli sajtónak a tár­sadalomkritikája között na­gyobb volt a különbség, mint egy hasonló erejű mai mű és a mai sajtó valóságfeltárása között. De legyenek bár nyi- tottabbak a tömegkommuni­kációs közlemények, ez a nyíltság nem szünteti meg a szociográfiák megszületésé­nek és kiadásának az indo­koltságát. Ezt a műfajt ugyanis — a terjedelmet és a valóságfeltárásban elért mélységét tekintve — nem pótolhatja semmiféle napi, heti vagy havi publikáció. — £n mégis úgy érzem, hogy éppen a Magyarország felfedezé­se sorozat köteteinek népszerűsé­ge csökkent az elmúlt évek alatt. Lehet, hogy sokan vásárolják, de kevesen olvassák végig a müveket. — Nézze, ez igaz, hogy a sorozaton belül változó a művek minősége. De ez az egyenetlenség elkerülhetet­len. Sokféle szerző, sokféle téma — nem várhatjuk, hogy mind azonos, kiváló színvonalon legyen. Azzal azonban nem értek égyet, hogy az elmúlt években nem voltak olyan sikeres köny­vek, mint tíz évvel ezelőtt. Fábián Katalin Makoldi csa­ládja, vagy Halmos Ferenc Illő alázattal című műve na­gyon fontos dolgokat mond­tak el. Zsolt Róbert könyve is nagy siker volt. és az újabbak közül a Folyamatos jelen című antológiát sem nevezhetjük sikertelennek, hogy csak néhányat említ­sek. Arról lehet beszélni, hogy a szerzőket és a témá­kat tekintve módosítani kell eddigi szemléletünkön. Évti­zedes tapasztalat például az. hogy a földrajzi egységeket vizsgáló müvek nagy nehéz­ségek árán születnek meg. Egy-egy település olyan bo­nyolult a kapcsolatrendsze­rét és a problémáit tekint­ve. hogy átfogó leírása, a legfontosabb konfliktusok kiválasztása nagyon nehéz. Ha ezek a művek jók, akkor nagyon nagy teljesítmény van az elkészítésük mögött. Ilyen jellegű megbízást mai- nem adunk ki. — Milyen irányban változik a sorozat? — Közelebb akarunk men­ni például a szakmákhoz. Most készül Bakonyi Péter izgalmasnak ígérkező köny­ve a pszichiátriáról, Márton János műve az agrárviszo­nyok alakulásáról, Szász Im­re szociográfiája a vadá­szatról. Másik szándékunk a társadalomtudományok terü­letén dolgozó fiatalok meg­nyerése. Azoké, akik nem csupán szakmailag, hanem íróként is alkalmasak szo­ciográfiák készítésére. El­képzelhető, hogy a fiatal szerzők munkáiból újabb an­tológiák is megjelennek a sorozatban. Húsz-huszonöt ívet megírni ugyanis rette­netesen nagy munka, célsze­rűbb, ha először csak negy­ven—ötven oldalas műveket kérünk a fiataloktól. — Kezdetben a sorozat szer­zői között több volt az író. — Valóban, 196f!-ban Dar­vas Józseffel még harminc írót hívtunk össze. Közülük1 néhányan meg is írták ter­vezett szociográfiáikat. Az­óta >s megkeressük őket, ha úgy érezzük, hogy egy-egy témához vonzódnak, s vál­lalkoznak terjedelmesebb művek elkészítésére. Így ke­restek meg — mint már em­lítettem — Szász Imrét és Tatay Sándort, aki a Jelen­korban teszi közzé szociog­rafikus sorozatát a Közép- Dunántúlról. Vagy Albert Gábort, aki a dél-dunántúli nemzetiségi problémákról ír egyetlen család tükrében. De megegyeztünk tavasszal Hu- szárik Zoltánnal is, hogy Bá­bolnáról szóló filmje mellék- termékeként írja le észlelé­seit, gondolatait naplószerű- en. s rajzoljon hozzá. Saj­nos, ez a mű már nem ké­szülhet el. — A harmincas években, az első Magyarország felfedezése sorozat müveinek megjelenéséi gyakran követték botrányok, pe­rek. Voltak-e ezekhez hasonló következmények az elmúlt év­tizedben? — Inkább úgynevezett bel­ső perek, harcok voltak, ame­lyek során az egyik vagy a másik műben ábrázolt terü­let helyi vezetői nehezen vették tudomásul a könyvek megjelenését, az igazság ki­mondását. Ezekben a küz­delmekben azonban szeren­csére mellettünk álltak a párt és a kormányzat illeté­kesei. — Furcsa, hogy mindig csak az „érintettek” emel­nek szót a problémák nyil­vánosságra kerülése ellen, más területekem senki más nem akar „önmagára ismer­ni”, — Egy jó példa azért akadt. Végh Antal könyvé­nek a megjelenése után a Bács-Kiskun megyei pártbi­zottság szociológusokat to­borzott és telepített le a me­gyében, szabad kezet adva nekik. „Nemcsak másutt vannak hibák — mondták —. jó lesz, ha nálunk is körül­néznek egy kicsit." — De vajon előfordult.-e al­kalmanként országos jelentőségű változás — új határozat, rende­let, törvény — egy-egy szociog­ráfia hatására? — Miért, a sajtóban meg­jelenő riportok vagy a te­levízió társadalomkritikai műsorai után történt ilyes­mi? — Visszavonom a kérdést. Vé­gezetül érdekelne, hogy a Ma­gyarország felfedezéséből miért maradt ki néhány fontosnak tű­nő téma: az öregség, az oktatás­ügy, a cigányság, a szegénység, a vallás ... — Éppen most tárgyaltunk valakivel, 'aki az idősek problémájáról kitűnő tanul­mányt tett közzé a Valóság­ban. Van rá remény, hogy megírja az öregekről szóló könyvet. A cigányságról szó­ló szociográfiához néhányan már hozzákezdtek, de elké­szíteni még nem sikerült. A többi téma pedig nehezen megközelíthető, vagy megírá­sukra nem akadt még vál­lalkozó. Nógrádi Gábor Hírek a képcsarnokból A Képcsarnok Vállalai békéscsabai Munkácsy Mihály-bemutató- termében igen eredményesnek mondható az* elmúlt év, hiszen ter­vüket mintegy félmillió forinttal teljesítették túl. Különösen nagy volt a forgalom a karácsonyi ünnepek alatt, amikor a nagy vásár­lási lázban ide is sokan betértek, és kevesen mentek haza üres kéz­zel. Az előbbi éveknél egyenletesebb volt az ünnepi forgalom, amely a folyamatos áruellátásnak köszönhető. Választékban nem volt hiány: a festmények, kiegészítő kisbútorok, értékes kerámiák, la­kásdíszek mellett sokféle bőr-, és textiláruból, ékszerből, ízléses falinaptárból válogathattak a kisebb pénzű, de igényes vásárlók. Hozzá kell tenni azonban, hogy a félmilliós forgalomnövekedés el­sősorban képvásárlásokból származott. Igen nagy sikert arattak az őszi kiállításokon, bemutatott alkotások, Puskás Imre és id. Bene­dek Jenő festményei, összességében az előző évinél mintegy 400 ezer forinttal nagyobb összegű árut értékesítettek 1981-ben, s ez a növe­kedés főként a kiállított műalkotások és az utóbbi években egyre kedveltebb kisbútorok eladásából származott. A nagy ünnepi forgalom után sem áll üresen a bemutatóterem. A színvonalas művészi alkotások, lakberendézési tárgyak vásárlásán kívül évek óta mód nyílik itt arra, hogy egy-egy képzőművész be­mutatkozzon. Február 4-én rendezik rrteg az idei év első kiállítását, melyen Kovács T. Vilmos festményeivel ismerkedhet meg a nagy- közönség. Márciusban Gádor Emil, májusban Stéhlik János, szep­temberben R. Ruppert Zsuzsa, novemberben pedig Dér István festő­művészek alkotásai kerülne^ a falakra. Lesz iparművészeti kiállítás is, melyen Lázár Egonné textil munkáit láthatják a békéscsabai képcsarnok látogatói. q. k. Ünnep után sem üres a képcsarnok. Fotó: Fazekas László Uj iskola, közvilágítás Dévaványán Nemrég, aki Dévaványán a központban közlekedett, bi­zony bukdácsolva kellett megtennie az utat a Körös- ladányi úton. A tél közepén azonban csaknem 300 méte­res szakaszon, modern, s a ködöt is átvilágító, erős fé­nyű lámpatesteket szereltek föl. A 120 ezer forintos beru­házás minden bizonnyal megkönnyíti a gyalogosok­nak, s az autósoknak is a közlekedést. A csaknem tízezres nagy­község 1982-ben valamivel több pénzből gazdálkodhat, mint a korábbi esztendőben. Felújításra és fejlesztésre is jócskán fordítanak - a költ­ségvetésből. így többek kö­zött újjávarázsolják a Kos­suth úti óvodát, jelentős ösz- szeget szánnak a művelődési ház, a tanácsháza és a gyep­mesteri telep felújítására. A fejlesztések közül csupán az egyik volt az új közvilágítás, annál nagyobb beruházást jelent az új, 8 tantermes iskola építése. Emellett csak­nem fél millió forint jut a belvíz, illetve csapadékvíz elvezetésére, amelyhez leve­zető főcsatornát kívánnak építeni, amely a „túréri” ta­vakból gravitációsan továb­bítaná a Hármas-Körös A Körösladányi út új lám­patestei Fotó: Jávor Péter menti vízgyűjtő csatorna- rendszerébe a vizet. Ha nem is sok, de emellett marad pénz az ivóvízhálózat bőví­tésére is. Művelődési intézmények Szarvason A szarvasi közművelődési intézmények integrációjával korszerű gazdálkodási for­mát hozott létre a városi ta­nács. Ez ugyan nem oldja meg egycsapásra a gondo­kat, viszont körültekintőbb gazdálkodásra nyújt lehető­séget. A legégetőbb gondok a művelődési központnál je­lentkeznek. Az intézmény berendezése, felszereltsége ugyanis meglehetősen el­avult, kopott, hiányos. Ha­laszthatatlan a nagytermi székek cseréje, amelyet ez év első felében terveznek. Ez 1,2 millió forintos költsé­get jelent. A kiadások mint­egy öO százalékát a Békés megyei Moziüzemi Vállalat fedezi, mert a nagyterem ad helyet a városi mozinak. El­avultak a színpadtechnikai berendezések, s ki kellene cserélni a zenekari árkot fedő drapériát. Ezekre a mun­kálatokra egyelőre — pénz hiányában — nem kerülhet sor. A művelődési ház felada­ta a Ruzicskay-alkotóház fenntartása is, mert erre nincs külön pénzügyi fede­zet. Ez az összeg évente mintegy 100 ezer forint, ennyivel kevesebb pénz jut a szakmai feladatok ellátá­sára. Jobb a városi könyvtár helyzete. A múlt évben kor­szerűsítették az épületet, így az megfelel az igényeknek. A könyvek árának emelke­dése és az alacsony könyv­beszerzési keret viszont nem ad módot a megfelelő ál­lománygyarapításra. Éven­te 80 ezer forint a könyvvá­sárlásra fordítható összeg, ezt körülbelül 40 ezer forint, póthitellel tudják kiegészí­teni. Az úttörőház dolgozik a legkedvezőbb körülmények, között. A hozzátartozó úttö­rőtábor viszont — amely tár­sadalmi munkában épült — nem rendelkezik költségve­téssel. A fenntartási kiadá­sokat így csak a bevételek­ből tudják fedezni. A tábor faházai felújításra szorulná­nak, érre azonban már nincs pénz. G. K. Megyei nyelvi vetélkedő A KISZ Békés megyei Bizott­sága és a Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat megyei szer­vezetének ifjúságpolitikai mun­kabizottsága a fiatalok nyelvi képzésének és továbbképzésének elősegítésére háromfordulós nyelvi vetélkedősorozatot indít orosz, német és angol nyelvek­ből. A vetélkedőre bárki bene­vezhet, kivéve azokat, akik az adott nyelvből jelenleg középis­kolai oktatásban vesznek részt. A vetélkedő-sorozatot április 17. és november 15. között ren­dezik megv Jelentkezni a KISZ- alapszervezetek. titkárainál lehet február 1-ig. Az első fordulóban írásbeli tesztfeladatokat kell megoldani. A verseny második részében a továbbjutók járási­városi vetélkedőkön szóban ver­senyeznek. A megyei döntő lesz a harmadik forduló, amelynek a békéscsabai KISZ Vezetőkép­ző Iskola ad otthont november 10. és 15. között. A legjobbak nyereménye többek között kül­földi utazás lesz. N. I . Mai műsor KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: Angol muzsika. 9.45: Kis magyar néprajz. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk ’hallgatóink­nak. 10.50: Cigánydalok. 11.20: Az udvarló. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Dzsesszmelódiák. 14.29: Litera-túra. 15.05: Fúvósesztrád. 15.28: MR 10—14. 16.08: Kritikusok fóruma. 16.18: Szimfonikus táncok. 16.31: Zsebrádió-színház. Szivar- füst-keringö. 17.07: A műszaki fejlesztés is vállalkozás? 17.32: Drahos Béla fuvolázik. 18.01: Sanzonok. 19.15: Gondolat. 20.00: Világjáró zenekarok. 21.10: Operettdalok. 21.30: Hátérbeszélgetés. 22.20: Tí7 perc külpolitika. 22.30: Berlioz: Te Deum. 23.24: Grieg muzsikájából. 0.10: Hajdú Sándor táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: A Magyar Rádió és Tele­vízió énekkarának felvéte­leiből. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Rossini: Mózes. 9.35: Népdalkörök pódiuma. 10.00: Zenedélelőt. II. 33: A Szabó család. 12.03: A Magyar Rádió népi ze­nekara játszik. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől négyig .*. . 16.00: Mindenki iskolája. *16.40: Két operettnyitány. Í7.00: Nyolc rádió nyolc dala. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Verbunkosok, nóták. 19.25: Világtörténelem dióhéjban. 19.45: Rod Stewart felvételeiből. 20.33: Válas/s z! 21.25: A tegnap slágereiből. 22.00: Nemzetiségek hete a Rá­dióban. 23.20: A mai dzsessz. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Hazel O’Connor ..Bresking Gless” (Uvegtörők) című filmzenéjének 1980-as le­meze. 10.14: Ruggiero Ricci hegedül. 11.05: Szimfonikus zene. 13.07: Kamarazene — korabeli ha n g szerek k el. 14.40: Smetana: A két özvegy. 16.49: öt földrész zenéje. Kuba. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Magnósok figyelem! 18.19: Üj magyar zene a Rádió­ban. 19.05: A polgári forradalmak ko­ra. 19.35: Prokofjev: D-dúr szonáta. 20.00: Modern írók portréi. 20.20: Operaáriák. * 21.00: A Rádiószínház bemutató­ja. A semmiből jöttem. 21.54: Edward Tarr (trombita) és a Collegium aureum ka­marazenekar felvételeiből. SZOLNOKI STÚDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. If­júsági műsor. Szerkesztő: Benkő Imre. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) 8.35: Iskolatévé. Fizikai kísérle­tek. (középisk. II. oszt.) (f.-f.) 9.50: Stop! 10.00: Delta: (ism.) 10.25: Minden róla szól. (ismr) 11.30: Jó hangulat zenével, (ism.) 15.10: Iskolatévé. Szülők iskolája, (ism.) 15.40: Fizikai kísérletek, (ism.) (f.-f.) 15.50: Stop! (ism.) 16.00: Mindenki iskolája. Fizika, (f.-f.) 16.45: Hírek, (f.-f.) 16.50: A7 ember felemelkedése, (ism.) 17.40: Reklám, (f.-f.) 17.45: Állunk szolgálatára — a Budapesti Tejipari Válla­latnál. (f.-f.) 18.15: Pávakörök találkozója Fo­nyódon. 18.30: A politikai döntések me­chanizmusa az Egyesült Államokban, (f.-f.) 18.55: A közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: A telepódium bemutatja. ..Mindent vállalunk”. (ism.) 21.15: Énekeljünk! 21.20: Hatvahat. Vendég: Urbán Lajos közlekedési és pos­taügyi államtitkár. 22.20 : Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.00: Filmgyártás vagy filmmű­vészet. (f.-f.) 20.40: Monodráma születik, (f.-f.) 21.05: Tv-híradó 2. 21.25: Dulcinea. Spanyol tévé­film. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.45: Ausztrália. Dokumentum­film. 18.00: Üttörőhíradó. 18.25: Politikai fórum. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Hirdetés. 19.50: Népdalok. 20.35: Esőben. Román játékfilm. (2. rész.) 21.45: Tv-híradó. 22.05: Műkorcsolya. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Májusi játékok. 18.15: Tv-naptár. 19.15: Rajzfilm. 19.21: Reklám. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Szórakoztat^ szerda: Mes- termühely — humoros so­rozat. 21.30: Komoly zene. II. MŰSOR 18.45: Riport. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Kultúra és társadalom. 20.50: Zágrábi- körkép. 21.05: Ruzzante: Szeszély. SZÍNHÁZ Január 27-én. szerdán 15 órakor. Békéscsabán: A BRÉMAI MUZSIKUSOK Hófehérke-bérlet. Január 27-én, szerdán 19 órakoi. Békéscsabán: ORESZTÉSZ K-bérlet. (Klubszínház.) 1982. január 28-án. csütörtökön 19 órakor Békéscsabán: TÉVEDÉSEK VÍGJÁTÉKA Móricz-bérlet MOZI Békési Bástya: 4 órakor: A vág­tató huszárosztag. I.. II. rész. 8 órakor: Butch Cassidy és a Sundence kölyök. Békéscsabai Szabadság: Minden előadáson: A vízesés fia. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: A vadember. Fél 8 órakor: Az ártatlan. Gyulai Er­kel: A XX. század kalózai. Gyu­lai Petőfi: 3 és 5 órakor: Mi­csoda éjszaka. 7 órakor: Moulin Rouge. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: A herceg és a csillag­lány. Fél 6 és fél 8 érakor: Egy pisztoly eltűnik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom