Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-23 / 19. szám
1982, január 23., szombat o Új fejtésbiztositó a Mecsekben A Mecseki Szénbányák Kos- suth-bányaüzemében sikeresen befejeződött a Sow—80-as típusú önjáró fejtésbiztosító próbaüzemeltetése. A bányászok fizikai munkáját számottevően megkönnyítő és a biztonságot növelő hidraulikus berendezéssel a kísérlet három hónapja alatt több mint százezer tanná fekete kőszenet termeltek ki a komlói üzemben. Az új eljárással a bányászok csaknem kétszeresét érték e'l a hagyományos fémtám biztosítású, úgynevezett omlasztásos fejtések teljesítményének: műszakonként átlagosan húsz tonna szenet küldtek a napszintre. A mecseki bányászkodás sajátos követelményeihez kifejlesztett lengyel gyártmányú berendezést az idén a komlói Zobák-bánya- üzembe telepítik át, mert jélen- leg ott található az alkalmazásához leginkább megfelelő széntelep. Nemrég még alig több mint tíz nőnek adott munkalehetőséget a Gyomai Hisz ecsegfalvi telepe. A közelmúltban azon- ban új és nagyobb épületbe költöztek, ahol már mintegy hatvanan szabják, varrják, csomagolják a különböző kötöttárut Fotó: Jávor Péter Zárszámadásokról jelentjük Tegnap is több közös gazdaság tartotta meg zárszámadó közgyűlését, s a szövetkezeti vállalatoknál is megkezdődtek a zárszámadó igazgatótanács-ülések. A MEZÖKOVÁCSHÁZI építőipari SZÖVETKEZETI KÖZÖS VÄLLALAT igazgatótanács-ülésén Ko~ csór Sándor, az igazgatótanács elnöke adott számot a vállalat tavalyi munkájáról. A beszámolóból kitűnt, hogy a piezőkovácsházi vállalat igen jó eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt. Tavaly 67,7 millió forint termelési értéket értek el, ami csaknem 4 százalékkal nagyobb, mint az előző évben. A nyereség is nőtt, meghaladja a 13,1 millió forintot, ami 19,4 százalékos árbevétel-arányos nyereséget jelent. Annak idején a szövetkezetek a mezőgazda- sági beruházások kivitelezésére alapították a vállalatot. Tavaly a termelésüknek mintegy 70 százalékát a tagüzemek megrendelései kötötték le. Több jelentős beruházást valósítottak meg. így többek között a med- gyesbodzási Egyetértés Tsz- nek két csibenevelőt, a kardoskúti Rákóczi Tsz-nek két növendékmarha-istállót, a battonyai Dózsa T<sz-nek egy szárítótelepet és a végegyházi Szabadság Tsz-nek négy hizlaldát adtak át. Az átadott ipari létesítmények közül kiemelkedik az ÉVIG mezőkovácsházi csarnoka, az egészségügyi létesítmények sorában pedig a mezőhe- gyesi kórház megkezdett rekonstrukciója. Ha a hatékonyságot vizsgáljuk, akkor abban is előrelépés mutatkozik. A vállalat létszáma két százalékkal csökkent, ugyanakkor a hatékonysága nőtt. Az elért eredményeket 2,5 millió forintos költségcsökkentéssel érték el. A MEZÖKOVÄCSHAZI CITÉV zárszámadó igazgatótanács- ülését csütörtökön tartotta. Ezen a huszonkilenc taggazdaság képviselője, a meghívottak helyzetképet kaptak a Vállalat múlt évi tevékenységéről. A beszámolóból kitűnt, hogy az elmúlt esztendő eredményei a korábbi évekhez képest szerényebb, ugyanis a tavalyi esztendőben az export visszaesett. A 29 partnergazdaság közül 24 rendszeresen termel seprűcirkot. Tavaly mintegy 2 ezer 100 hektáron termesztették e fontos ipari növényt. Felvásároltak 4 ezer 610 tonna cirokszakállt, melyből 2 ezer 900 tonnányit tőkés exportra szállítottak, illetve az exportra termelő üzemeknek értékesítettek. Az igazgatótanács döntése alapján a ciroktermő-terü- letet ez évben csökkentik, ugyanis a készletek felhalmozódtak. Ennek ellenére az idén 4 ezer tonna seprűcirok exportját tűzték célul. Az igazgatótanács a beszámoló után személyi ügyekben is döntött. — sz — A GYULAI KÖRÖSTAJ TSZ hagyományosan az Erkel Ferenc Művelődési Központban tartotta éves zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlését tegnap, január 22-én. Elnöki beszámolójában Prohászka Tamás, a szövetkezet vezetője részletesen ismertette az eltelt esztendő krónikáját, az egyes ágazatok eredményét, valamint a jövő évi tervet. Mint szavaiból kiderült, a rossz időjárású 1980-as ősz miatt elég nehezen indult az év. Belvíz pusztította a lucernatáblákat, valamint az elvetett búzát. A késő tavaszi felszáradás arra kényszerítette a vezetőséget, hogy többször is módosítsa a vetéstervet. A biztosítóval közös határszemlén megállapították, hogy a növénytermesztést 22 millió forintos terméskiesés terheli. A bekövetkező tavaszi aszály a répaföldek termését csökkentette. Szerencsés fordulatnak tekinthető, hogy a ■ kényszerből megnövelt napraforgóterület termése nagyobb lett a tervezettnél, ugyanakkor a káposztarepce teljes, kipusztulása megkérdőjelezi, hogy a jövőben foglalkozzanak-e vele? Nem hozta tervét a kertészeti ágazat sem, mert az aszályos idő és az árak gyors csökkenése kevesebb árbevételhez juttatta a szövetkezetét. Az állattenyésztési főágazat termelése a múlt évben is egyenletesen emelkedett. Folytatták a tehénállomány átkeresztezését magas tejhozamú frízmarhákkal. Év végére az átlagos, egy tehénre jutó tejhozam elérte a 4520 litert. Ez pedig jelentős többlet árbevételt hozott a téesz kasszájába. A pecsenyecsir- ke-nevelő ágazatnál állategészségügyi gondok miatt csökkent a nyereség. A szövetkezet a múlt év elején belépett a Békéscsabai Broy- lercsirke-termelő és -feldolgozó Gazdasági Társaságba, amely máris jelentős segítséget nyújtott a termelés megszervezésében. Az alaptevékenységen kívüli tevékenységek közül a tehergépkocsival történő bérszállítások és egyéb szolgáltatói munkák voltak jelentősek', de részt vett az ágazat az üzemi csatornahálózat felújításában, a depóniarende- zésben és altalajlazításban is. Növelte a téesz bevételét az építőbrigád és a pálinkafőző-bérmunka is. Az állattenyésztésben az előző évinél több mellékterméket, cukorrépaszeletet, betinkészítményt használtak fel. A baromfitelepek egy részén áttértek a földgázfűtésre, ennek köszönhető, hogy 120 tonnával kevesebb tüzelőolajat használtak' fel, mint egy évvel korábban. összességében elmondható, hogy a növénytermesztés jövedelmezősége romlott, az állattartásé pedig javult. A tervezettnél kisebb ráfordítással érte el a szövetkezet a nagyobb nyereséget, melynek összege közel 10,1 millió forint. A Köröstáj Tsz pénzügyi helyzete egész évben kiegyensúlyozott volt, időben fizettek a tagoknak és a hitelezőknek. Tartozásaiknak az idén is eleget tudnak tenni, a képzett tartalék és egyéb alapok segítségével. A jövő évi tervet úgy készítették, hogy annak célkitűzései számolnak a nehezedő körülményekkel, a mind szorosabb gazdasági szabályzókkal. A szövetkezet vezetése sokat vár a belső tartalékok feltárásától, a tagság fegyelmezett munkájától. Az elnöki beszámoló után hozzászólások következtek. Először a nőbizottság, a döntő bizottság és az ellenőrző bizottság elnöke számolt be éves munkájáról. A jelölő bizottság javaslatot tett a két utóbbi bizottság tagjainak és elnökének személyére, mert öt év óta látják el tisztüket, és mandátumuk lejárt. A hozzászólások után a megjelent tagság megválasztotta az új bizottsági tagokat és jóváhagyta az elnöki beszámolót a tervteljesítés- rői és a jövő évi tervről. A közgyűlésen részt vett dr. Takács Lőrinc, Gyula város Tanácsának elnöke. m. sz. zs. Több állatgyógyászati oltóanyag Az idén tovább 'javul az állategészségügyi ellátás. A fertőző betegségek ellen a Phylaxia Oltóanyagtermelő Vállalat az elmúlt évinél megközelítően 10 százalékkal több, összességében mintegy 600 millió forint értékben állít elő különféle védő-, és oltóanyagokat, diagnosztikai szereket, gyógyszertartalmú premixeket. A választék is néhány új készítménnyel bővül. Az állattenyésztés jelenlegi magas színvonalának elérésében jelentős szerepe van ar állat- egészségügynek is. amely az elmúlt években több, az állatállományt veszélyeztető betegséget számolt fel. növelve ezzel a termelés biztonságát, az ágazat jövedelmezőségét. A zavartalan állategészségügyi ellátáshoz azonban — különösen a nagyüzemi állattartás körülményei között — állandó fejlesztésre, még hatékonyabb oltóanyagokra és új készítményekre van szükség. Ezért jelentősek ✓ a Phylaxia fejlesztései. A vállalatnál hozzákezdtek több fermentáló — a vírusok, baktériumok szaporodását elősegítő — berendezés rekonstrukciójához. A tervek szerint újakat is beállítanak majd a különféle betegségek elleni oltóanyagok gyártásának fokozására. A korábbi években például gyakran nem tudták a baromfi számára szükséges vakcinák egy részét időben és kellő mennyiségben legyártani, ami hátráltatta az állategészségügyi munkát. Ennek elkerülésére most növelték a kapacitást, s az idén javul az oltóanyag-ellátás. A kutatók új vakcinák előállításán dolgoznak a f baromfi-, sertés- és a juhállományt veszélyeztető betegségek ellen. Néhány újdonság is forgalomba kerül, közéjük tartozik a sertés Aujeszky-betegség elleni vakcina, továbbá a sertéspestis leküzdésére szolgáló szövetvakcina és a juhok liszteriózisát gyógyító készítmény. ÜjkígyAsi aranykalász Tsz Nem akarják alákbadni Mit tehet egy szövetkezet, ha földterületei végesek, s ezeken is a maximumhoz közeli termésátlagokat ér el? Hogyan növelheti termelését és nyereségét? Kétségtelen, hogy sok mód van rá, az egyik legkínálkozóbb az állattenyésztés fejlesztése. Az újkígyósi Aranykalász Tsz termelési elképzelései jó példát mutatnak erre. Az említett növénytermesztési plafon jelenleg a hektáronkénti hattonnás búzatermés és a kukorica 11 tonnához közelítő átlaghozama. Ilyen szintről ugrásszerűen felfelé haladni a mostani technológiákkal lehetetlen. Efcért a lassú, de biztos hozamemeléssel kívánja a főágazatot fejleszteni a szakmai vezetés. Mindent evő mindenevők Több lehetőség látszik az állattenyésztésben. Sertéshúsból tavaly 1750 tonnát termeltek, felneveltek 600 hízómarhát. Tegyük hozzá: nem akármilyen eredménnyel. Hiszen a sok helyen épphogy nyereséges állattenyésztés, Újkígyóson 24 millió forint tiszta jövedelmet hozott. Ennek okát kutatva a tsz szakemberei a nedvesen tárolt kukoricára és a fejlett legelőgazdálkodásra hivatkoznak. Olyan módszerre, amelyet ugyanerre inkább elismer a szakmai közvélemény, de sajnos, nem sok valósult meg belőle: jövedelmező állattenyésztés csak olcsó tömegtakarmányokra, melléktermékek etetésére hlapozva képzelhető el. Egyetlen példa: országosan 4,2 kilogrammal szemben Újkígyóson három és fél kilogrammból állítanak elő egy kilogramm sertéshúst. Érdemes kicsit visszatérni a nedvesen megdarált és silókban tárolt kukoricára. Sokan ellenzik, mert veszélyes erjedési folyamatok indulhatnak meg benne, megromolhat- Ez igaz, de van egy ellenszere: az emberi tudás, a szakszerűség. Az Aranykalász Tsz-ben esküsznek rá, hogy a jól elkészített siló nem romlik, megfelelő tápanyagot szolgáltat, ugyanakkor segítségével drága, fehérjedús abrak takarítható meg. Az idén az 1400 hektárnyi kukoricatermésből négyezer tonnát, a későbbiekben a termés felét tárolják nedvesen. S még egy érv a módszer mellett. Építettek egy ötezer tonnás szárazkukori- ca-tárolót tízmillió forintért. Ebből a pénzből majdnem három, hasonló nagyságú nedves terményt tároló, falközi siló felépíthető. Nem beszélve a szárítási költségek, a keverés és szállítás kiadásainak elmaradásáról. A sertésekkel idáig kísérletképpen etettek nedves kukoricát. A kísérlet bevált, az állatok igazolták mindenevő voltukat. Ez évtől már takarmányuk 60—70 százalékát a nedves kukorica képezi, ez pedig 100 kilogrammonként 30—40 forinttal olcsóbb mint a szárított kukorica. Ventillátor helyett ablak Szakmai körökben elismert, a gazdálkodás intenzitását jelző mutató, hogy a termelési érték, illetve a nyereség hány százaléka származik az állattenyésztésből. Kígyóson az utóbbi 4-5 évben 20—25 százalékkal részesedett az állattenyésztés- Tegyük hozzá, ezt az arányt nem az állattenyésztés elmaradottsága, hanem a növény- termesztés magas színvonala és a növényi termékek kedvező piaci pozíciója alakította így. Úgy tűnik, most fordult — a szabályozó jóvoltából — a kocka, eszerint az eddig is elismert gabona mellett mind kívánatosabb, hogy az értékes húst termeljék a gazdaságok. így tesznek az Aranykalász Tsz-ben is. Ha a következő években jelentősen nem változnak az ösztönzők, állattenyésztésük nyereségét megduplázzák 1985-ig, a növénytermesztés szintjének kisebb emelése mellett. A sertéságazat most három telepen termel. Ezek egyike „modern”, a hetvenes évek divatját követő létesítmény. Telítve technológiai berendezésekkel, amelyek nem csak építésük idején kerültek sokba, ma is hatalmas energiafogyasztók. A tsz közel 50 millió forintot fizet évente áramért, s ennek jelentős hányadát ezek az istállók emésztik fel. Ezen a kedvezőtlen jelenségen kívánnak változtatni, most, amikor a telepeket bővítik. Az új istállók szellőzését például a lehető legegyszerűbben oldják meg: jól elhelyezett ablakokon, a természetes levegő áramoltatásával. Az idén június végén átadnak egy sertésistállót, a középtávú terv végére megduplázzák a jelenlegi férőhelyeket. Külön szerencse, hogy a régi telepek infrastruktúrának nevezett építményei, az utak, öltözők, kutak, egyéb kiszolgáló helyiségei lehetővé teszik a bővítés ilyen módját. Hasonló a helyzet a szarvasmarhateleppel, amelyet kétezer férőhelyesre növelnek- Ezt egyrészt saját teheneik szaporulatával, másrészt a BAGE taggazdaságoktól továbbnevelésre vásárolt bocikkal akarják benépesíteni. önmagában a közöst szemlélve nem adható teljes kép a tsz állattenyésztéséről. Szerves része a háztáji gazdálkodás, amely szépen fejlődik az utóbbi időkben. Négy-öt éve még alig 25 millió forintot forgalmazott a háztáji ágazat, napjainkban ennek ötszörösét. Mégis, szeretnék elérni, a kétszázmilliós forgalmat, viszonylag csekély nyereséggel. Csekély nyereségre azért számítanak a háztájiban, mert nem ezen akar meggazdagodni a szövetkezet. Inkább olyan segítséget ad tagjainak, amely révén többlet- munkával becsületes jövedelmet szerezhetnek. Fontos ez azért is, mert nemcsak a népgazdaság igényli a háztáji termékeit, a tagok közös útján szerezhető jövedelmének növelése is szűkre szabott. „Idegenek” a pályán Az évi két és fél százalékos adómentes bérszínvonal- fejlesztés személyenként nem sok pénzt jelent. Viszont előnye a háztájinak, hogy a tsz által nyújtott kedvezmények lehetővé teszik a kisgazdaságok közvetett irányítását. Magyarán: a szövetkezet úgy ütemezi a tömegtakarmányok kiszállítását, a trágya elhordását, hogy a tag ne essen ki a közös munkából. Éppen ezért okoz gondot néhány üzem, amely Újkígyóstól távol gazdálkodik, mégis a faluban keresi a boldogulását. Van, aki tojást termeltet a kígyósiakkal, van, aki csirkét. A módszer nem szabálytalan, de magában rejt néhány buktatót. Nevezetesen, hogy egy távoli faluból, városból nehéz ellenőrizni a kígyósiak háztájiját, így nehezebb segíteni is. A battonyaiak vagy a gödiek nem hordják el a trágyát, ez mindenképp az Aranykalász Tsz-re hárul. Érzi ezt a szövetkezet vezetése, ezért igyekszik kiszorítani a faluból a versenytársakat. Tudják, hogy panaszkodással nem sokra mennek, inkább egy hatásosabb eszközhöz, a gazdasági versenyhez nyúlnak. A korábbinál nagyobb támogatással bírják rá a község lakóit, hogy a helyi gazdasági egységgel kössenek több éves termelési szerződést, alakítsanak jó partneri viszonyt. Sürgős ez azért is, mert a nyáron a juhászatot is felveszik a háztáji sorába, a jövőben a törzstyúktartást is a kisüzemektől várják. A szövetkezet szakemberei elismerik mások helyét, de ugyanakkor hívei a versenynek, amely — ha jól látnak hozzá — ismét segítőjüké szegődhet. M. Szabó Zsuzsa Új nagy teljesítményű mezőgazdasági repülőgép áll munkába a Körösi Állami Gazdaságban. A tervek szerint a környező gazdaságok növényvédő munkáiba is bekapcsolódik majd Fotó: Fazekas László
