Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-20 / 16. szám

izuaut-Tira­1982. január 20., szerda Pályázat A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel az általános — elsősorban a zenei — iskolák 8. osztályos fiútanulóit, akik vonzódnak a katonai életpálya és a ze­nész tiszthelyettesi hivatás iránt, valamint szüleikkel egyetemben erkölcsi és anyagi kötelezettséget vállalnak arra, hogy tanulmányaik befejezése után a magyar nép­hadseregben zenész tiszthelyettesként teljesítenek szol­gálatot. Az iskola Budapesten a Zalka Máté Katonai Műsza­ki Főiskola szervezetében, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola kihelyezett tagozataként működik. A képzési idő öt év. A növendékek végzésük után tiszthe­lyettesi rendfokozattal, középiskolai végzettséggel (érett­ségivel) a magyar néphadsereg fúvószenekaraiba kap­nak beosztást. A tanulók teljes és ingyenes ellátásban részesülnek. A jelentkezés feltételei: magyar állampolgárság, hi­vatásos katonai szolgálatra való egészségi alkalmasság, a középiskolai tanulmányokra és a zenei oktatásra való rátermettség. Az e feltételeknek megfelelő pályázók jelentkezési lapot töltenek ki, amelyet a megyei hadkiegészítési és te­rületvédelmi (Budapesten a fővárosi hadkiegészítő) pa­rancsnokságtól, az általános iskola igazgatójától, illetve közvetlenül a szakközépiskola igazgatóságától szerezhet­nek be. A jelentkezés nem zárja ki más közép- vagy szakmunkásképző iskolába történő egyidejű jelentkezés lehetőségét. Személyesen érdeklődni lehet az iskola igazgatósá­gán: magyar néphadsereg, Központi Zenész Tiszthelyet­tesképző Szakközépiskola, Budapest IX. kerület, Üllői út 133. A pályázati határidő: február 20. Emlékezés Alpári Gyulára Alpári Gyula újságíró, a Magyarországi Szociálde­mokrata Párt baloldalának vezéralakja, az ifjúsági moz­galom egyik vezetője, a ma­gyar és a nemzetközi kom­munista mozgalom kiemel­kedő személyisége születé­sének 100. évfordulója al­kalmából koszorúzási ün­nepséget rendeztek tegnap a Mező Imre úti temető mun­kásmozgalmi panteonjában. Az MSZMP Központi Bi­zottsága nevében Kiss Ká­roly, a SZOT alelnöke és Rényi Péter, a Népszabad­ság főszerkesztő-helyettese, a KB tagjai koszorúztak. A Csehszlovák Szocialista Köz­társaság nagykövetsége ne­vében Andrej Barcák nagy­követ és Stefan Bodnár kö­vettanácsos, a Német De­mokratikus Köztársaság nagykövetsége nevében Ru­dolf Rossmeisl nagykövet, valamint Gerhard Püchel követtanácsos helyezték el a megemlékezés virágait az emléktáblára. A KISZ Köz­ponti Bizottsága képvisele­tében Juhász András titkár és Kiss Katalin laboráns, a KISZ KB tagja, a Külügymi- nisztérium nevében Nagy Já­nos államtitkár és Sebes­tyén Gábor, a pártbizottság titkára, a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége képviseletében Úszta Gyula alel nők' és Kerekes Imre titkár, a Magyar Újságírók Országos Szövetsége nevé­ben Komját Irén alelnök és Fábián Ferenc főtitkárhe­lyettes koszorúzott. Elhelyez­ték a megemlékezés koszo­rúit a családtagok, a tiszte­lők is. Az ünnepség az Intema- cionálé hangjaival ért vé­get. Koszorúzás volt tegnap az V. kerületi Alpári Gyula ut­ca 1. számú háznál is, az itteni emléktáblára a kerü­leti párt és KISZ-bizottság képviselői helyezték el a ke­gyelet virágait. kitüntették az üldözöttek megmentöjét Bessenyei-est Békéscsabán Az Országos Béketanács a ..Békéért” kitüntetést ado­mányozta Uhl Antal bara- nyaszentgyörgyi plébános­nak 80. születésnapja alkal­mából, A katolikus pap a második világháború évei­ben francia földön üldözöt­teket mentett meg a náci koncentrációs táboroktól, a szenvedéstől és a haláltól. A kitüntetést tegnap adta át falujában az idős lelki- pásztornak Halas Ilona, a Hazafias Népfront Baranya megyei bizottságának titkár­helyettese. A bensőséges hangulatú eseményen részt vettek az Állami Egyház­ügyi Hivatal, a Baranya me­gyei Tanács, a pécsi püs­pökség és a papi békemoz­galom, valamint a magyar zsidóság képviselői is, s jó­kívánságaikat fejezték ki a humanista papnak. Uhl Antal több mint egy évtizedig élt a második vi­lágháború előtt és alatt Franciaországban, ahol a gazdasági válság és a poli­tikai helyzet miatt kivándo­rolt magyarok lelki gondo­zását látta el, előbb Lilié­ben, majd Párizsban. A né­met megszállás idején élete kockáztatásával segített a bajba jutott embereken: po­litikai vagy vallási okokból üldözött magyarokon. Ennek során több száz Franciaor­szágban élő zsidó életét mentette meg azáltal, hogy megfelelő okmányokat szer­zett számukra, segítette őket a rejtőzködésben vagy a me­nekülésben. A Gestapo ké­sőbb letartóztatta Uhl „ab­bét”, majd kiutasították Franciaországból. Akkor ke­rült a kis baranyai faluba, ahol negyven éve él már a hívei körében. Neves művészvendége volt január 19-én, tegnap este a békéscsabai Kulich Gyula Ifjúsági és Úttörőháznak. Bessenyei Ferenc Kossuth- díjas érdemes művész Re­mekművek társaságában címmel önálló esten mutat­kozott be a megyeszékhely közönségének. Vallott szí­nészpályájáról, szavalt töb­bek között Ady-verseket, részleteket Katona József Bánk bánjából. Befejezésül pedig a nagy sikerű Hege­dűs a háztetőn című zenés darabból énekelt. Bővül az építőanyagok választéka A Videoton újdonsága. A Videoton fejlesztési osztályán el­készült a tv-újság vételére alkalmas színes televíziókészü­lék prototípusa. Képünkön: az ún. teletext dekódcrrel (át­alakítóval) ellátott Super Infra Color nevű készülék (MTI-fotó, Tóth Gyula felvétele — Telefotó — KS) flz ötnapos munkahét első tapasztalatai a postánál Az építőanyag-ipar leg­fontosabb feladata az idén, hogy a keresletnek megfe­lelően gondoskodjon az épí­tők anyagellátásáról. Összes­ségében a termelés 1 száza­lékos növelésével számolnak, ám ezen belül főként a la­kosság építkezéseihez és a felújításokhoz szükséges anyagok, többségükben szak­ipari termékek kínálatát bővítik. Az alapvető építő­anyagokból összességében a kínálat nagyobb a kereslet­nél, ezért a választék bő­vítésére és a termékek mi­nőségének javítására töre­kednek. A hazai termelésen túl 815 ezer tonna cementett szocia­lista partnerektől szerzünk be, s ennek túlnyomó része a belkereskedelem közvetí­tésével . a lakossági építke­zések ellátását szolgálja. A beremendi új üzem belépé­sével bővítik a keresett mészhidrát hazai termelését, s a kiegyensúlyozott ellátás érdekében még külföldről is behozunk 30 ezer tonnát. Falazóanyagból várhatóan ugyanannyira lesz szükség, mint tavaly, de a választé­kot bővítik a kistéglagyár- tó üzemek jobb kihasználá­sával. Gazdagítják a kíná­latot az energiatakarékos, a szokásosnál jobb hőszigetelő Thermoton és Uniform kézi falazóblokkal, amelyek mé­rete 5-6 kisníéretű téglának felel meg. Növelik a színezett és má­zas tetőcserép, a színes az­besztcement tetőfedőleme­zek termelésének arányát. A keresett azbesztcement hullámlemez hazai termelé­sét szocialista importtal egészítik ki, s így 2,6 millió négyzetméter hullámlemezt vásárolunk' a szovjet part­nerektől. A porcelángyárak az idén 3,9 millió négyzet- méter falburkolócsempét szállítanak a belkereskede­lemnek, további 700 ezer négyzetméter csempét pedig a választék bővítésére kül­földről szerzünk be. Kerá­mia padlóburkolólapból az idei termelés mérsékeltebb lesz a tavalyinál, Az építőanyag-ellátást és a választék szélesítését se­gítik az idén befejeződő be­ruházások. Egyebek között áz energiatakarékos proton­tégla gyártásának, a folyami kavicskotrás és -szállítás fej­lesztésének, a Kazincbarci­kai Gázbetongyár rekonst­rukciójának és a Herendi Porcelángyár nyersanyag­gyártásának korszerűsíté­sét fejezik be ebben az év­ben. 1982. JANUAR 18-AN: Trab. Hyc. Lim. (Bp.) 11 879 Trabant Lim. (Bp.) 6689 Trabant Lim. (Győr) 5587 Trabant Lim. (Debrecen) 3355 Trabant Lim. Spec. (Bp.) 6730 Trabant Lim. Spec. (Győr) 6179 Trabant Lim. Spec. (Debr.) 3273 Trabant Combi (Budapest) 3055 Trabant Combi (Győr) 2927 Wartburg Lim. (Budapest) 6637 Wartburg Lim. (Győr) 3418 Wartburg de Luxe (Bp.) 7335 Wartburg de Luxe (Győr) 3645 Wartb. de Luxe tolt. (Bp.) 1214 Wartburg Lim. tolt. (Bp.) 966 Wartburg Tourist (Bp.) 2244 Wartburg Tourist (Győr) 1591 Skoda 105 (Budapest) 4995 Skoda 105 (Győr) 4140 Skoda 105 (Debrecen) 3876 Skoda 120 (Budapest) 6120 A Magyar Postán az ötna­pos munkahét bevezetése — az egyes postaigazgatóságok első felmérései szerint — zökkenőmentes volt. A hi­vatalok a szolgálat megszer­vezésével kellőképpen fel­készültek az áttérésre, az ügyfelek informálására, a nyitva tartási idők megfele­lő meghatározására. A pos­tahivatalokban kifüggesztett új nyitva tartási táblák, a tájékoztató nyomtatványok, valamint a sajtóban megje­Skoda 120 (Győr) 4410 Skoda 120 (Debrecen) 3426 Lada 1200 (Budapest) 14 143 Lada 1200 (Debrecen) 9441 Lada 1200 (Győr) 1584 Lada 1300 (Budapest) 6498 Lada 1300 (Debrecen) 4660 Lada 1300 (Győr) 1252 Lada 1500 (Budapest) 6887 Lada 1500 (Debrecen) 5406 Lada 1500 (Győr) 1874 Lada Combi (Budapest) 3891 Lada Combi (Debrecen) 1552 Lada 1600 (Budapest) 2603 Lada 1600 (Debrecen) 1161 Moszkvics (Budapest) 11 296 Polski Fiat 126 (Bp.) 11 487 Polski Fiat 126 (Debrecen) 1042 Polski Fiat 1500 (Budapest) 2581 Dácia (Budapest) 4865 Dácia (Debrecen) 4311 Zaporozsec (Budapest) 33 002 lent információk alapján a közönség idejében tudomást szerzett a változásokról. Az eddigi tapasztalatok alapján a hét eleji forgalom változatlan mértékű, ezért a posta ismételten kéri az ügy­feleit, hogy ha lehetséges, küldeményeiket a hét köze­péig adják fel. A szombati és vasárnapi expressz kül­demények száma megkétsze­reződött, énnek ellenére kéz­besítésük rendben megtör­tént. A távközlési szolgálatban sem okozott gondot az átté­rés. A kijelölt nyilvános és segélykérő állomásokról tör­ténő távolsági beszélgetések, táviratfeladások lehetőségét a lakosság kedvezően fogad­ta, élt is vele. Január folya­mán a posta továbbra is fo­kozott ellenőrzéssel vizsgál­ja az áttérés tapasztalatait, és ha szükséges, megfelelő intézkedésekkel alakítja szol­gáltatásait a közönség igé­nyeihez. Ehhez azonban az is szükséges, hogy az ügy­felek juttassák el az ötna­pos munkahét bevezetésével kapcsolatos tapasztalataikat, észrevételeiket a postahiva­talokhoz, vagy azok felügye­leti szerveihez. Gépkocsiátvételi sorszámok: Szülői munkaközösségek Egymás kezét fogva mindennapi nevelő­munka nehézségeinek zöme onnan ered, pa­naszolják a pedagógusok, hogy az iskola mindinkább magára marad a nevelésben, ; mivel a szülők jelentős része közömbös alapvető pedagó­giai céljainkkal szemben. Persze a szülők is elégedet­lenek a gyerekek viselkedése miatt, és azon nyomban az iskolára mutogatnak, azzal magyarázva a helyzetet, hogy a pedagógusok nem te­kintik őket igazán partner­nek, csak tessék-lássék mó­don adnak a véleményükre, nevelési kérdésekben. Olyan esetnek vagyunk a tanúi, amikor bizonyos mér­tékig mindkét peres félnek igaza van; a pedagógusok is, a szülők is meggyőző érve­ket tudnak felsorakoztatni álláspontjuk mellett. Egyéb­ként nem új keletű problé­máról van szó, hiszen min­den korban mutatkoztak né­zeteltérések az intézményes nevelés és a család viszo­nyában. Napjainkban az iskolának és a szülői háznak egyaránt azonos az érdeke: becsüle­tes, kötelességtudó, szocia­lista meggyőződésű fiatalo­kat nevelni a társadalom­nak. S hogy mégsem jutnak közös nevezőre, egyszerű oka van ennek: a kívánatos partneri kapcsolat kiépítése mostanában akadozik. A fölszabadulás után a szocialista pedagógia eszméi­nek térhódítása, azaz a neve­lés társadalmi jellegének ér­vényesülése lemérhető volt abban is, hogy az iskolák, s a társadalmi-politikai szer­vezetek mellé felsorakoztak a szülők is — nevelési cél­jaikkal természetesen külön­böző mértékben azonosulva. Az együttműködés révén len­dületesen haladt előre a ma­gyar iskolaügy, azzal is, hogy kényelmesebb lett gyer­mekeink élete az óvodák­ban, az iskolákban, az okta­tás tárgyi feltételei évről évre szemlátomást^ javultak. Az iskola és a család együtt­működése nevelési szempont­ból is számottevő volt. A mostani elégedetlenség való­jában ezzel függ össze: még többet várunk el gyerme­keinktől — és egymástól is: az iskola a családtól, a szü­lő a pedagógustól. S . hogy mennyire jogosan? Nem is olyan könnyű kérdés, mint amilyennek első pillantásra látszik. Aligha kellenek tudós ta­nulmányok annak igazolá­sára, elegendő csupán szét­nézni környezetünkben, hogy mekkorát változott az élet­mód Magyarországon, húsz esztendő alatt. Ki-ki — új gondjaink ellenére is — sok­kal jobban él, mint negyed­századdal ezelőtt, kiváltkép­pen annál, ahogyan apáink éltek, még korábban. Való­színűleg többet is dolgozunk, mint az előző nemzedékek. Ma hajszoltabb a világ, fe­szítettebb az iram, mert minden divatos szükségletet ki akarunk elégíteni, miköz­ben új, és új szükségletek nyomakodnak a sarkunkban. Nagy iramú a mai élet, és ami óriási hiba, hogy emiatt i felnőtteknek a családra jut a legkevesebb idejük. A gyerekekkel való türelmes, szerető foglalkozásra. Ha a pedagógusok ezt ki­fogásolják, akkor bizony iga­zuk van. Hiszen lehet-e mentség arra, ha valaki hét­szám rá sem néz a gyere­kére otthon, ha nem érdek­lődik viselkedése, előmene­tele felől az iskolában? Mert megadni a fiatalnak min­dent: ételt, ruhát, ajándé­kot, amit csak szeme-szája megkíván, még korántsem nevelés. Sőt, rombolás, ha a kényeztető gondoskodás nem párosul a gyermek, az ifjú erőfeszítésével, az eléje ál­lított követelmények teljesí­tésével. Elgondolkozva a szülők panaszán: persze az sem ve­zet jóra, ha a pedagógus magas lóról beszél az isko­lába látogató szülőkkel. Az volna a dolga, hogy meg­nyerje őket a nevelés ügyé­nek, lebírja esetleges közöm­bösségüket, ahelyett, elri­asztja „vendégeit” az iskolá­tól, mert mást sem hallanak a tanártól: „hát, anyuka, apuka, már megint baj van ezzel a gyerekkel, folyton rendetlenkedik, rosszak az osztályzatai minden tárgyból, egy szemernyit sem érdekli a tanulás ...” Vannak kitűnő pedagógu­sok, nem is kevesen, akik­nek a szülői értekezletein az osztályterem sohasem kong az ürességtől. A tanítványok többségének apja-anyja el­jön az iskolába, mert az osztályfőnök elbeszélget ve­lük, őszintén, sőt nemegy­szer tanácsot is kér tőlük; nem a folytonos dorgálást kell hallgatniuk, az iskola kíváncsi a véleményükre. Hogy még hatékonyabban nevelhessen. Ilyen bánásmód esetén még feladatok válla­lásától sem riadoznak a szülők. No, nem a százszor bírált pénzgyűjtésre gondo­lunk, hanem értelmes mun­kákra, például a veszélyez­tetett helyzetű gyerekek fel­kutatására, a közös család- látogatásokra, stb. Az iskolai, szülői munka- közösségek működése sok mindent elárul a család-is- kola-kapcsolat tartalmáról. Az iskolai rendtartások egy­értelműen tisztázzák az ide­vágó tennivalókat. Eszerint a szülői munkaközösség „szervezi a szülők tájékozta­tását a szocialista nevelés kérdéseiről, az iskola céljai­ról; közvetíti véleményüket és javaslataikat az iskola ve­zetőségének; részt vállal a pályaválasztás és a gyermek- védelem teendőiből...” Hány ilyen szülői munka- közösség lehet az ország ötödfélezernyi általános és középiskolájában ? hol nem így van, ha­nem elsősorban pénz­gyűjtésben, ünnepség­szervezésben, a tanárok kö­rüli nyüzsgésben merül ki a munkaközösség vezetőinek tevékenysége, hogy ezzel sa­ját gyereküknek előnyt sze­rezzenek, ott bizony renge­teg tennivaló hárul a peda­gógusokra, hogy a szülőkkel belátható időn belül egyen­rangú viszonyt alakítsanak ki. P. Kovács Imre Növényvédelmi előrejelzés A gyümölcsösöket télen is gya­korta károsítják a mezei poc­kok. Ez a házi egérhez hason­ló, kis termetű mezei rágcsáló nem gyűjt télire táplálékot, s így egész télen át friss élelem­re szorul. Most, a nagy hideg miatt, amikor a fagyott talajt vastag hótakaró borítja, a gyü­mölcsfákat is megrágja. Elsősor­ban a fiatal fák és csemeték vékonyabb kérgét fogyasztja gyakran és szívesen. Mivel ősz­szel eléggé elszaporodtak or­szágszerte ezek a kártevők, cél­szerű ellenőrizni a gyümölcsö­söket — javasolja a MÉM Nö­vényvédelmi és Agrokémiai Központja. A vadkárok elhárítására kihe­lyezett borítás nem mindig védi a fákat a pockok ellen, mert ezek az apró állatok a legkisebb résen is befurakodnak a fák kérgéhez, ezért másként is vé­dekezni kell ellenük a gyümöl­csösökben. Hóra is kiszórható a Redentin—75 elnevezésű pocok­irtószer. Ügyelni kell, hogy a kiszóráskor ne keletkezzenek kupacok, mert azokból a mezei vad is felvehet olyan mennyisé­get, amely pusztulását okozza. Egyenletesen elszórt Rendentin nem veszélyes a vadakra, ezzel szemben a kukoricatörmelékkel felitatott hatóanyagot a pocok szemenként is felszedi. Madarak­ra a Redentin—75 hatóanyag nem mérgező.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom