Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-20 / 16. szám
1982. január 20., szerda DÉLMAGYARORSZÁB Átalánypanaszok. Több mint hatvanezer szegedi él jelenleg távfűtött lakásban — valamennyien átalánydíjat fizetnek. Ügy lenne igazságos, hogy ki-ki annyit fizetne, amennyi hőenergiát fogyaszt, de hát ez technikailag egyelőre megoldhatatlan. A távfűtéssel foglalkozó szolgáltató vállalatok azonban már készülnek arra, hogy házanként, vagy ösz- szetartozó házcsoportonként mérni tudják a fogyasztást. Szegeden 1984—85-ben várható e mérőműszerek felszerelése — néhányat kísérletképp máris beszereltek. Csongrád megye sportja és a jövő feladatai. Az idei év sportfeladatairól nyilatkozott Szabó G. László, a megyei tanács elnökhelyettese. „A minőségi sportban különösen az atlétikát és az úszást fejlesztjük, előbbre kell lépnünk birkózásban és ökölvívásban, fellendülést várunk a Volán SC kézilab- dásaitól, tovább fejlesztjük a kosárlabdát. Labdarúgásban pedig meg kell keresnünk a stabil NB Les csapat lehetőségeit.” Cél: a szolgálat jobb ellátása. A MÁV Szegedi Körzeti Uzemfőnökség „Vasutas II” alapszervezetének párttaggyűlésén hangzott el: ..Nem sikerült megtartani az energiatakarékosság előírásait. Az okok között szerepel, hogy az egyes mozdonyok üzemanyagfogyasztása rendkívüli mértékben eltér egymástól. Előfordult, hogy engedély nélkül "megbütykölték- a gépeket, s így indokolatlanul nagy teljesítmény- és fogyasztásnövekedést eredményeztek." Elcsúfított emléktábla. ..A Teleki utca és a Petőfi tér sorkán levő bronztáblát a ház tatarozása során valami időtálló festékkel fújták le. Olvashatatlan. Nem értem — írja a Néplap egyik olvasója —, immár közel két éve miért nem vették észre az arra illetékesek, vagy legalább a ház lakói.” A közösség helyet igényel. Az új év Debrecenben a közösségi élet egy új formáját, a lakótelepi klubot is magával hozta. A népfront városi bizottsága az elmúlt évben az IKV segítségével jó néhány klubnak alkalmas helyiséget derített fel. Az év végéig húsz klubot szeretnének átadni, melyek a szórakozási lehetőség mellett “az információs központ szerepét is betöltik. Megtalálhatják majd a látogatók itt például a busz- és vonatmenetrendeket, telefonkönyvet, kirándulóhelyek jegyzékeit, orvosi rendelők címét és telefonszámát vagy a városi műsort. Termelőszövetkezeti sport. A Hajdú-Bihar megyei Tsz- szövetség 100 ezer forintot adott hat termelőszövetkezeti sportkör támogatására. Az összegek odaítélésénél figyelembe vették a közös gazdaságokban folyó tömegsportot, különösképpen pedig a szövetség által meghirdetett sakk-, asztalitenisz-versenyt, valamint a nyári játékokat. Az összeget a termelőszövetkezetek sportfelszerelések és -eszközök vásárlására fordíthatják, vagy megjutalmazhatják a szövetkezeti sportvezetőket, aktivistákat. Miért nincs diabetikus menü? — ezt kérdezték dr. Kiss Andrástól, a megyei vendéglátó vállalat igazgató- helyettesétől. „Az igények kis száma miatt anyagilag nem tudjuk biztosítani a külön szakképzettségű szakács és a diétásnővér alkalmazását, amit miniszteri rendelet ír elő. Azt viszont tervezzük, hogy cukorbetegek részére különféle süteményeket készítünk” — hangzott a válasz. Félúton. Jaj, neked, idegen, aki számodra ismeretlen lakótelepen keresel valakit! — írja Bendó János, majd így folytatja: „A kunszentmártoni Kilián-lakótele- pen a házak homlokzatára biggyesztett betűk lennének hivatottak segíteni a tájékozódást. Abban viszont, hogy az a bizonyos betű miért éppen arra a bizonyos házra került, nem sikerült logikát felfedeznem. Az ottlakók többsége se betű szerint különbözteti meg az épületeket, hanem, hogy az iskolától jobbra, balra, előre, hátra az élelmiszerbolttal sré- vizavé, a fűrészfogú házak mögött...” Mi újság az újságfronton? A korábbi rengeteg panasz után egy-másfél éve rendben van az újságkézbesítés Jászberényben. Mind a 13 hírlapkézbesítő vállalta a vasárnapi munkát. Az egyik nyugdíjas véleménye: „A mi kézbesítőnkhöz órát lehet igazítani, kérem!” Tavasz a télben. A rákó- czifalvi Rákóczi Tsz szajoli primőrkertészetében sem örülnek a kemény télnek, ez tűnik ki Rozs Lajosnénak, a kertészet vezetőjének szavaiból: „A palántáknak 20—22 fok melegre van szükségük. Ha ilyen kemény marad a tél, az idei primőrszezonban elfűtünk vagy két és fél millió forint értékű gázt az öt kazánban. Ezzel nem számolnak, akik szörnyülköd- nek a vásárcsarnokban a 80 forintos paradicsom árcédulája láttán.” A bírálat jogos! Az olvasók jogos bírálatára válaszolva írja a Napló: „A képszövegben nekünk kellett volna ^elmarasztalnunk nem is annyira az asszonyokat, mint inkább az üzem felelős vezetőjét, aki elnézi, hogy fedetlen fejjel, lógó hajjal, az egyik asszony a fehér köpeny felett vastag kardigánban, gyűrűs kézzel dolgozzon a tésztaüzemben." c$ONcaio * marii HÍRLAP A pankotai példa. A Pan- kotai Állami Gazdaság nyereségének jelentős részét a sertéstenyésztési ágazat adja. Ezzel rácáfoltak a szakemberek véleményére, mely szerint ez az ágazat általában csak a kisebb üzemekben nyereséges. Bevezették a fehérjetakarékos nevelést és hizlalást. A különböző korcsoportok optimális fehérje- és energiaigényét kiszámították, a takarmányozás írásbeli utasítás alapján történik. Negyvenhárom rendezvény. Hódmezővásárhelyen ebben az évben 11 sportágban 43 városi szintű rendezvény szerepel a programtervezetben. A legnépszerűbb sportágban, a labdarúgásban, például a városi kispályásbajnokság több hónapig tart. Helyet kapott a hagyományos tavaszi és őszi futófesztivál is. A vállalati megújhodás állomásai. Hogyan működnek a Tisza Bútoripari Vállalat boltjai? — erre a kérdésre válaszolt Lovász László igazgató: „Saját boltjaink 50 millió forint árú terméket adtak el tavaly. A forgalom növelésére új, közös gondo- zású szaküzleteket létesítünk ÁFÉSZ-ekkel, az ország különböző pontjain. Az első január 3-án nyílt meg, a következő március végén, és nem ez lesz az utolsó. Olyan helységekben kötünk szerződést az ÁFÉSZ-ekkel, ahol a konyhabútor-ellátás szegényes.” Összeállította: Lipták Judit Tanácskozott az SZMT A mozgalmi munka központjában az ember álljon Figyelmünk a gazdasági egyensúlyt javító folyamatok erősítésére, a népgazdaság jelenlegi teherbíró-képességének megfelelően, az életszínvonal megőrzésére irányult — hangsúlyozta Bordi István, az SZMT titkára, a tanács tegnapi ülésén, az elmúlt év munkáját értékelve. E törekvések teljesültek, hiszen az átlagbérek — a létszám-megtakarítással összefüggésben — ösz- szesen 7 százalékkal emelkedtek, a reáljövedelmek szerény ütemben nőttek. Megyénkben az utóbbi időben társadalmi, gazdasági, minőségi átrendeződés ment végbe, amely a szak- szervezeti mozgalmi munkát is befolyásolta. A vállalati tervezésben a tervezés egész rendszere demokratikusabbá vált, annak ellenére, hogy a nem megyei székhelyű gazdasági egységeknél ez a képviseleti rendszer általában még formális, mert a döntés nagyvállalati szinten történik. Megállapíthatjuk — mondta —, hogy a bizalmiak megnövekedett jog- és hatáskörével együtt felelősségük is nőtt. A szociális tervezésben viszont nem tapasztalható a kívánt mértékű előrehaladás. Ugyanis a vállalati komplex terveknek szerves része kellene legyen a szociális terv, de ez többnyire költségszemléletű, nem vált általánossá a naturáliákban, az ellátási szintben való gondolkodás. Pedig a hatékony gazdasági munka és a jó közérzet elválaszthatatlan a munkafeltételek javulásától. A vállalat ma már nemcsak gazdasági egység, hanem kulturális, szociális és társadalmi közösség is. Nem lehet közömbös, hogy a dolgozók milyen körülmények között élnek és dolgoznak. Eredménynek tekinthető, hogy a vállalatok bérfelhasználása és a termelés, valamint a hatékonyság közötti kapcsolat szorosabbá vált a korábbiaknál. Javult a munka és a munkaverseny szervezésének összhangja. A vállalások jobban igazodtak a gazdasági célokhoz, kiemelten a minőség javításához. Viszont gondot okoz több helyen, hogy nem valósult meg a feladatok munkahelyre történő lebontása, egyes helyeken a vállalások értékelése formális, a többletmunkát nem követi azonnal megfelelő mértékű anyagi elismerés, az újítómozgalom kibontakozását pedig az irányítottság és a propagandamunka hiánya is gátolta, továbbá az a körülmény, hogy nincs tisztázva a munkaköri kötelesség fogalma sem. Gondunk az is, hogy a gazdálkodó egységek, de a szakszervezeti szervek sem léptek előre szükséges mértékben az üzem- és munkaszervezési feladatok megoldásában. x Az elmúlt évben új feladatként jelentkezett a szak- szervezet számára is az ötnapos munkahétre történő átállás előkészítésében való részvétel. A szakszervezetek azt az álláspontot képviselték — hangsúlyozta a megyei titkár —, hogy a munkaidőalap csökkenésének ellensúlyozása nemcsak normaszigorítással, hanem a vállalati belső tartalékok feltárásával, jobb üzem- és munkaszervezéssel történjen. Törekvése volt a szakszervezetnek az is, hogy a dolgozók jobban megismerjék üzemen kívüli környezetüket, annak fejlesztési lehetőségeit. Ezért törekedett az SZMT, az ágazati megyebizottságokkal együtt arra, hogy hatékonyan részt vegyen a terület- és település- fejlesztési célkitűzések kialakításában. A legfontosabbnak az egészségügyi, az oktatási és a lakásellátási színvonal további javítását, az indokolatlan alapellátásbeli különbségek mérséklését tekintették. Segítette a szakszervezetek részvételét a területi tervezésben az a körülmény, hogy a tanácsi szervek egyre inkább igényelték a szakszervezeti véleményt a tervezés során. A területi munkában való szakszervezeti részvételt ked- veztőlenül befolyásolja jelenleg még, hogy a társadalmi munka tervezésében a célok nincsenek szinkronban a különböző tömegszervezetek és tömegmozgalmak között. A szakmaközi bizottságok újraválasztásával megvan az objektív lehetőség, hogy a városokban és a községekben a szakszervezetek területi képviselete erősödjön. A feladatokról szólva — Bordi István megyei titkár hangsúlyozta —, hogy a szakszervezetek gazdasági felvilágosító munkája arra irányuljon, hogy a dolgozók széles köre ismerje fel, értse meg, hogy a kedvezőbb jövedelem alakulásához nélkülözhetetlen az eszközeinkkel való hatékonyabb gazdálkodós, a munkateljesítmények fokozása. A külső segítség helyett elsősorban a belső tartalékok mozgósításával igyekezzenek mindenütt az eredmények javítására. A szakszervezetek terme- lést-gazdálkodást segítő tevékenysége a munkahelyeken a termelési tervek teljesítésére és a termeléssel összhangban álló jövedelem- arányok alakulására irányuljon. Ezért feladat a dolgozó kollektívák érdekeinek a társadalompolitikai célkitűzésekkel való egyeztetése, és a lehetőségekhez képest együttes érvényre juttatása — summázta a feladatokat Bordi István, az SZMT titkára. A szakszervezetek 1982. évi, gazdálkodást segítő feladatai Békés megyében című napirendhez, annak vitája során többen kifejtették véleményüket. Így dr. Pankotai István felszólalásában hangsúlyozta, hogy a feladatok eredményes végrehajtása végső soron az j alapszervezetekben dől el; a í konkrét tennivalók meghatározására az eddiginél sokkal nagyobb figyelmet szükséges fordítani. Véleménye szerint a munka- és üzem- szervezés nem a dolgozókon múlik, hanem a vezetésen, ezért konkrétabban kellene alkalmasságukat megvizsgálni. Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára kifejtette, hogy a feladatok meghatározását* alapos, körültekintő munkának tartja, az elmúlt évi céljaink megvalósításáért nagy elismerés illeti a dolgozókat. Részletesen szólt jelenlegi gazdasági helyzetünkről és az idei évre kitűzött feladatainkról. Ez évre is mérsékelt növekedést tűztünk ki célul, amely azonban egyáltalán nem jelent és nem is jelenthet stagnálást. De szembe kell néznünk azzal a körülménnyel is, hogy csökken a társadalmi munkaidőalap a termelő szférákban. S ez azt jelenti, hogy kevesebb munkaidőben nagyobb hatékonysággal kell dolgozni. Ez ütközéseket is eredményezhet, amelyet a szakszervezeteknek is vállalniuk kell. A jó irányú szemléletváltozásra nagyobb figyelmet kell fordítani. A most folyó munkásgyűlések kiváló alkalmak erre. Célunk legyen továbbra is megőrizni elért eredményeinket, és a lehetőségekhez képest fejleszteni- azokat. A Szakszervezetek Békés megyei Tanácsa az 1982. évre meghatározott feladatokat elfogadta. Az ülésen meghatározták továbbá az SZMT és az elnökség 1982. évi munkaprogramját és munkatervét is, valamint tudomásul vették az elnökség jelentését az SZMT két ülése között végzett munkájáról. A tanácsülés bejelentésekkel fejeződött be. — e — Munkavédelmi év a húskombinátban A Gyulai Húskombinátban évről évre csökkent a balesetek és a kiesett munkanapok száma. A munkavédelmi helyzet további javítására 1982-t munkavédelmi évnek nyilvánították. Ezzel kapcsolatban többek között fokozzák a képzést a biztonságos munkára, megszüntetik a felismert veszélyforrásokat, előadásokat, filmvetítéseket, vetélkedőket szerveznek, munkavédelmi újítási feladattervet adnak ki. A program megvalósulását negyedévenként értékelik majd. P. B. Végéhez közeledik a vadászszezon Még néhány hét és befejeződik a fácánvadászat, az élőnyúl-befogás. A vadászoknak nincs okuk panaszra. Mint Szenes István megyei fővadász elmondta, rekord dőlt az idén lőtt fácánból. Százhúsz—százharmincezer madár került terítékre. Ebben szerepe volt annak, hogy csaknem 200 ezer fácáncsibét neveltek fel tavaly a vadásztársaságok, és jó volt a természetes szaporulat is. Az idő is kedvez a vadászatnak. Az összefüggő hótakaró miatt a fás-bokros részeket keresik a fácánok, s így könnyebb kilőni őket. Viszont nagyobb gondot jelent a vadak téli etetése. Körülbelül 20 százalékkal több táplálékot — 2,4 tonna szemes takarmányt és 98 tonna lucernaszénát — etettek fel az állatokkal a keményebb tél miatt az idén, mint tavaly. Jól halad az élőnyúl-befogás. Eddig 15 ezer nyuszi került a hálókba, még hatezret kell útnak indítaniuk a MAVAD-on keresztül Franciaország és Olaszország piacaira. Folyik az őzsuta-selejtezés is; itt azonban nagyon óvatosan kell bánni a puskával. Kevesebb ugyanis az őz, mint az elmúlt esztendőkben. Igen sok elhullott az ősszel a maglucerna és a napraforgó vegyszeres lomb- talanítása következtében. Noha még jócskán benne vagyunk a télben, a vadászok már a tavaszi vadnevelésre gondolnak. Ez a mupka sokkal könnyebb lesz az idén, mivel összefogtak a megyei vadásztársaságok, és vásároltak egy modern, francia gyártmányú vadmadár- keltető gépet. Csabacsüdön a bemutató vadgazdaság területén helyezik üzembe az évi 200—220 ezer fácán keltetésére alkalmas masinát. ' — szatmári — Galambkiállítás a pécsi vásárcsarnokban A „Magyar Galambegyesület” megalakulásának 100. évfordulójára nemzetközi kiállítást rendezett Szabadka. Zombor és Verőce kiállítóinak részvételével a Pécsi Galambtenyésztő Egyesület. Százhúsz tenyésztő csaknem ezer galambot mutatott be, köztük dísz-, posta- és húsgalambot is. (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc felvételei — KS)
