Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 2. szám
BÚG-recept: IgllslUktilc} 1982. január 4., hétfő o Ahány üres ház — annyi ötlet Kereki, Csorvás, Felsőnyomás, Gyula, Kígyós — megannyi hely. ahol a Békéscsabai Állami Gazdaság jogelődjei üzemi központokat alakítottak ki, irodákkal, magtárakkal, istállókkal, s egyéb gazdasági épületekkel. Igen ám, de mihez kezdhet az „örökös” a csak feli- be_harmadába kihasznált építményekkel? Mit tegyen azokkal — amiből a legtöbb van — amelyek hosszú idő óta üresen állnak, együttesen nem kis összeggel terhelve az amortizációs alapot? Először is: mindent bele! Mennyi épület — s mind kihasználatlan —, ez n'em hagyta nyugodni szinte kezdés óta a gazdaság új vezetőit, akik közben már azon is törték a fejüket: milyen kiegészítő, melléküzemági tevékenységet lehetne meghonosítani és miként? Kapóra jött,, hogy a gyapjúforgalmi vállalat raktározási lehetőségeket keresett a megyében. Hamar megszületett az üzlet: ötezer négyzet- métert az eddig kihasználatlan épületekben hamarost 500 tonna gyapjú borított be. Ez a kapcsolat azután tovább sarjadzott, a GYTV közös nyereségérdekeltségű bárányhizlaló társulást alakított a Békéscsabai Állami Gazdasággal, ahol e tevékenység nyomán a két évvel korábban még veszteséges juhászat 1981-ben kétmillió forintos nyereséggel zárt. A felek kölcsönös megelégedettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1982-ben már egész Tiszántúl gyapjútermését — egymillió tonnát — a Békéscsabai Állami Gazdaság egykori „lomtáraiban” helyezik majd el. Az első jó kezdeményezésből azután újabbak is kinőttek. A gazdaság vezetői beajánlották üres épületeiket a cukorgyáraknak is. A me- zőhegyesi gyárból 1980 őszén 1800 tonna cukrot küldtek végül is, majd megállapodás született: a gazdaság vállalkozik a cukor csomagolására is. Januárban 15 asszonnyal indult ez a vállalat, amely a végén már 35, minden különösebb képesítés nélküli nődolgozóinak adott jó kereseti lehetőséget. A következő bértároló a Növényolajipari Vállalat martfűi gyára lett, amely a Békéscsaba és Környéke Agráripari Egyesülés közreműködésével az 1980-as 2600 A Műszaki és Természet- tudományi Egyesületek Szövetségének 11 ipari jellegű egyesülete az elmúlt évben eredményes munkával segítette a kiemelt népgazdasági feladatok — az energiagazdálkodás ésszerűsítése, az elektronikai alkatrészgyártás, a gyógyszeripar fejlesztése, az élelmiszer-gazdaság ipari hátterének biztosítása, a szellem munka hasznosítása, az innovációs tevékenység fejlesztése — végrehajtását. 1981-ben 30 nemzetközi konferenciát, mintegy 100 országos tanácskozást és 250 szaktanfolyamot rendeztek a hatékonyabb műszaki információcsere, valamint a szakemberek továbbképzése, ismereteik bővítése céljából. Füzessy János, a MTESZ főtitkárhelyettese elmondta, hogy alapvető feladatuknak tekintik a haza műszaki értelmiség szellemi energiájá- nak, tartalékainak mozgósítását, és azt, hogy az egyesületekben a szakemberek közös munkájaként született konstruktív, reálisan megvalósítható javaslatok valóban el is jussanak az érdekelt vállalatokhoz, ahol ezeket tonnával szemben az elmúlt őszön ötezer tonnát bízott az állami gazdaságra. Mellette a csabai szőnyegszövők béreltek még egy kisebb épületet, amelyet exportszőnyeg szövésére rendeztek be. A felsoroltak azonban még mindig csak a kezdeti lépéseket, próbálkozásokat jelentették. Egy időközben jól sikerült vállalkozás arra serkentette a telekgerendási gazdasági központban ügyködő felelős vezetőket, hogy nagyobbat is merjenek az eddigieknél. Ez a vállalkozás a környezetvédelmi szolgálat megszervezése volt, amely az országot járja, szolgáltatásként féregtelenít és fertőtlenít, termőfölddé alakítja vissza a működésből kivett olajkutak területét, patakmedreket, árkokat, tisztít és ellátja az út menti fák növényvédelmét. Az önálló gépcsoporttal tevékenykedő szolgálat 1981-ben 17 millió forintos árbevételhez juttatta a gazdaságot. Azután a Skála-Coop Ez az eredmény mindenképpen megnövelte a Békéscsabai Állami Gazdaság kockázatvállaló hajlandóságát, s az üres épületek hasznosítására indított programban igazán merész lépésre szánta el magát: a Skála- Cooppal kötött szerződést, amelynek értelmében négyezer négyzetméter alapterületű raktáregyüttest alakított ki meglevő épületeiből, amelyek így évi 350 millió forintos áruforgalom lebonyolítását teszik lehetővé. Erre alapozva 1982 első felében megoldja a gazdaság Telek- gerendás község áruellátását is, egy saját áruház megnyitásával. Az áruház szintén már meglevő építményekben kap majd otthont. A műszaki cikkek mellett hús- és hentesárukról is gondoskodnak az üzlet fenntartói, akik a választék- bővítésben megyei hatáskörű szerepre is vállalkoztak. A Dél-Alföldi Pincegazdasággal partneri viszonyra lépve megkötik — összesen 20-féle — Márka-italok és rostos italok raktározását és terítését. A régi istállókból kialakított tranzitraktárból 1982-ben másfél millió kis palack üdítőt, 200 ezer üveg juice-t, és 10 ezer liter bort szállít jutalékért a gazdaság a forgalmazókhoz. S. hogy mi van még? A gyulai és a Felsőnyomási Állami Gazdaság összevonását megelőzően Gyulán, pontosabban a gazdaság szentbenedeki központjáhasznosítani tudják. Éppen ezért az egyesületek, vállalati megbízások alapján is korszerű technológiákat, anyag- és energiatakarékos eljárásokat dolgoznak ki. A Közlekedéstudományi Egyesületben dolgozták ki például azokat az anyag- és energia- takarékos — pernye, kohósalak és bitumenemulzió fel- használásán alapuló — útépítési technológiákat, amelyeket már ebben az évben az ország számos helyén, többek között a Polgárt és Ti- szapalkonyát összekötő útvonalon, valamint Zalaegerszeg környékén alkalmaztak. A Gépipari Tudományos Egyesület szakemberei az Ipari Szerelvény- és Gépgyár megbízásából két hónap alatt kidolgoztak egy hegesztési eljárást, amely alkalmas a svéd exportra készülő speciális csőszerelvények előállítására. Jelentős részt vállalt ez az egyesület az Egri Finomszerelvénygyár új, pneumatikus oktatási rendszerének kialakításában is. A Híradástechnikai Egyesület az elektronikai központi fejlesztési program kidolgoban új irodaházat emeltek, amelynek jelenlegi kihasználtsága 20 százalékos. A régi, kerületi iroda magában is megfelel a célnak, az új épület pedig 50 vendéget ellátó fogadóvá alakul át. Fogadó a „Szentbenedek”-hez Az Idegenforgalmi Hivatal a nyárra már le is kötötte külföldi csoportjának az új szállót, miután ott az egykori konyhából rövidesen étterem lesz: vendégek és átutazók egyaránt reggelizhetnek, ebédelhetnek és vacsorázhatnak itt, a gyulai Munkácsy Tsz szomszédságban levő falumúzeuma és lovaglóiskolája pedig kellemes kikapcsolódást ígér. Az elképzelések szerint a fogadó a téli időszakban intézmények tanfolyamainak adna otthont. A vonaton érkező csoportokat a gazdaság saját autóbuszával szállítja majd az állomástól hat kilométerre fekvő szentbenedeki fogadóhoz. Ezenkívül két receptet tart még tarsolyában a gazdaság az üres épületek hasznosítására. A régi szarvasmarhatelepből 60 embert foglalkoztató textilhulladékválogató üzemet hoznak létre a TEMAFORG-gal közösen. Az áprilisban induló válogató teljesítménye 2-3 éven belül eléri az évi hatezer tonnát. A másik kezdeményezés a Békéscsabai Zöldborsótermesztési Rendszerhez kötődik, amely Ke- rekiben egy háromszintes magtárban építi ki a gépszerviz, az alkatrészgyártás és -forgalmazás bázisát. Egy kérdés maradt: meg- éri-e mind az erőfeszítéseket? Többszörösen is! Egyszer, mert az épületekre így nem csak költeni kell, hanem azok „megtermelik” a fenntartásukhoz szükséges pénzt, munkát adnak az egyébként nehezen hasznosítható munkaerőnek, s végül: 1981-ben csaknem nyolcmillió forinttal járultak hozzá a gazdaság nyereségéhez. A gazdaság vezetői ma úgy fogalmaznak, hogy a nagy dobás még csak ezután következik: 1983-ban Gyulán egy évi 50 millió forintos termelési értéket előállító lakatosüzemet indítanak, ahol ötéves exportszerződés alapján darugémet gyártanának úszódarukhoz. Kőváry E. Péter zásában és végrehajtásában, valamint a mikroprocesszorok hazai felhasználási lehetőségeinek vizsgálatában végzett eredményes munkát. 1981-ben fejezték be a Bányászati és Kohászati Egyesület munkatársai a MTESZ más egyesületeivel együttműködve a hazai földgáz hasznosításának vizsgálatát, amelynek alapján kidolgozták az optimális hasznosítási javaslatokat. A Textilipari Egyesületben végzett munka egyik legnagyobb eredménye: olyan számítórendszert dolgoztak ki, amelynek segítségével a pamutfonodákban jelentős élőmunka takarítható meg. A MTESZ vidéki szervezeteiben különösen az oktatás területén végeznek jelentős munkát. Sok olyan tanfolyamot szerveztek az elmúlt évben is, ahol több vállalat és szövetkezet szakemberei kaptak — sokszor a munkakörükhöz elengedhetetlenül szükséges — képzést. A minőségi ellenőrök képzése például országszerte a MTESZ egyesületeinek keretében folyik, s a részvevők a tanfolyam elvégzése után képesítésükről vizsgabizonyítványt is kapnak — mondotta a főtitkárhelyettes. MTESZ-mérleg Tartópillér szerelése A fehér, ragasztott, agárdi faszerkezet messze világít Szabadkígyós határában. A hófelhőkkel teli, szürke égbolt még jobban kiemeli az impozáns bordázatot. A hőmérő higanyszála jóval nulla fok alatt áll. A békéscsabai Városi Tanács költségvetési üzemének dolgozói fázósan, de kitartóan — szombat, vasárnap is — dolgoznak a BAGE új, ezervagonos agrokémiai telepének építésén. *A földön összeszerelt kötőelemeket két hatalmas daru emeli és tartja a magasban, míg az ácsok pontosan össze nem kapcsolják a fémbetéteket a harmadik, emelőkosaras daru segítségével. Bucsi István kubikos és Sajben András ács brigádja 1981 júniusa óta dolgozik a csaknem 30 milliós tárház építésén, s a tervek szerint az idén szeptemberre a kiszolgáló iparvágány, a belső utak, a szabadtéri tározók és a szociális létesítmények is elkészülnek. Az ÁÉV és a DÉMÁSZ darui segítenek a szerelésben Már csak néhány centi hiányzik Jólesik a forró tea a pihenőn Veress Erzsi képriportja Szerelők a magasban
