Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-05 / 2. szám
1982. január 4., hétfő A magyar képzőművészet új műhelye, A Hatvani Galéria Barcsay Jenő az első tájkcpbicnnálé kitüntetését veszi át Fehér István városi tanácselnöktől (1941) Történelemóra a géplakatosoknál A jelentős vállalkozások csak -úgy születhetnek meg," ha akadnak olyanok, akik nem szűnő szorgalommal, töretlen lelkesedéssel ügyködnek, ha kell, „hadakoznak” megvalósításukért. Ez a megáll'apítás vonatkozik a kapuit 1972 első napjaiban nyitó Hatvani Galériára is, amely az elmúlt évek során á magyar képzőművészet számottevő műhelyévé formálódott. Ebben az esetben az érdem oroszlánrésze Moldvay Győző újságíróé. Híven a hagyományokhoz A vásárhelyi művésztelep alkotóinak bemutatkozása- val rajtoltak. Ennek visz- szapillantó jellege — Tornyai János, Endre Béla és Kohán György munkái szerepeltek a tárlaton — egyértelműen utalt arra, hogy elsősorban a hagyományőrző, realista szemléletű alföldi művészet folyamatába kapcsolódtak, természetesen úgy, hogy elutasították a merevséget, a csakazértis konzervativizmust. Más szóval sok ifjúnak is teret adtak, azoknak is, akik a'legújabb törekvéseket képviselték. Persze csak akkor, ha produkcióikat a tehetség fémjelezte. Évente fórumot biztosítottak a Képzőművészeti Főiskolán frissen diplomázot- tak számára, lehetőséget adva arra, hogy önálló kiállítással jelentkezhessenek. Ezek sorába tartozik többek között Stefanovits Péter és Kaim Miklós grafikus. Trischler Ferenc és Győrfi Sándor szobrász, valamint Balogh István festő. A városi vezetésnek javasolták: kössön mindkét fél' javára kamatozó egyezséget az alkotókat képző főiskolával. Ennek értelmében esztendőnként jelentős öss.zeget fizetnek be a. felsőoktatási intézmény ösztöndíjalapjára. A vizsonzás se marad el: a diplomázó ifjak értékes művekkel ajándékozták meg a mecénás települést. így került, Hatvanba Gábor Éva Balassi-, Fodor Sándor Dózsa-portréja és Győrfi Sándor Damjanichot ábrázoló bronzszobra. Két biennálé Az idő.hosszú távon az indulással járó bizakodást igazolta. A kulturális kormányzat, a helyi és a megyei szervek nemcsak felfigyeltek az eleinte „albérletben”, a Vörösmarty Művelődési Központ szűkös klubhelyiségében szorongó galériára, hanem támogatták is. Ezzel is magyarázható, hogy az itt folyó munka mind tartal- ,masabbá, mind hatékonyabbá lett. Olyannyira, hogy az itt dolgozók szívesen fogadják a kisebb-nagyobb községek népművelőit, és módszertani tanácsokat adnak nekik a különböző kiállítások előkészítéséhez, rendezéséhez. Az is dicséretes, hogy a Hatvani Galéria színesíti, gazdagítja a megye képzőművészeti, közművelődési életét! Kamaratárlatai nemcsak a Hatvan környéki falvakba jutnak el. hanem távolabbra is. A „Magyar tájak” címet viselő tájképfestészeti seregszemle először 1974-ben jelentkezett, az „Arcok és sorsok” nevű portrébienná- lé pedig 1977-ben. Aztán egy további fordulópont: 1980 júniusa. Ekkor rangjához méltó otthonába 'költözhetett az intézmény. Az épületet a város adta, a működési költségeket — mintegy félmillió forintról van szó esztendőnként — a megyei tanács fedezi. Ez tetemes summa, de busásan megtérül, hiszen évenként mintegy 10—12 kiállítás várja a művészetkedvelőket. Nevelik a stafétaváltókat Gondoskodtak az utánpótlás neveléséről, az értő nézők képzéséről. Ez bizony olyan küldetés, amely a legtöbb helyütt senkinek se jut eszébe. Egyre több hallgatót vonz a felnőttek és fiatalok számára külön meghirdetett képzőművészeti szabadegyetem, amely most második évfolyamánál tart. A kiváló Szakemberek —- a Képzőművészeti Főiskola tanárai és a Szépművészeti Múzeum tudományos munkatársai — az érdeklődők számára felvázolják e művészetág krónikáját, elidőznek a fontosabb állomásoknál, á különböző műfajok kialakításánál. A „galériabuszok'' havonta közlekednek az ország más-más helyeire, s igen népszerűek. Az utasok felkeresik a különböző tárlatokat, ellátogatnak egy-egy neves alkotó műhelyébe. így Győrben Borsos Miklós. Szentendrén Barcsay Jenő látta őket vendégül. Hajlékot adtak — ez is nagyon lényeges — a társművészetek képviselőinek. Ezt a nemes célt szolgálja a galériapódium rendezvény- sorozat. Hangversenyt adott például Szergej Davidov oboa- és Kocsis Albert hegedűművész. Fellépett többek között, Sinkovits Imre, Lukács Sándor és Mensáros László. Hat esztendeje — hetente egyszer — tartanak foglalkozást a galéria stúdióban, ahol húsz fiatal és idősebb amatőr ismerkedik a legfontosabb műhelytitkokkal. Ilyen előzmények után érthető,' hogy nagy érdeklődés előzte meg az 1981. november végén nyílt III. portré-bien- nálét, amelyen 116 alkotó szerepelt. Ennek méltatásaképpen fogalmazott így Kiss István Kossuth-díjas szobrászművész, a Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke, értékelve egyben az 1972. első hónapjai óta megtett utat is: „Az önálló kiállítások rendje, a biennálék szép egymásutánisága, illetve a társművészetek produktumait ötvöző célarányos szervezőmunka mára odavezetett, hogy a Hatvani Galéria egyre inkább műhelyjelleget ölt. És nem akármilyen műhelyét! Itt az évek óta visszatérő, egyre nagyobb tábort jelölő kiállítók körében alapkövetelmény a megszólalás szándékának elkötelezett volta, a világos fogalmazás, a hagyományokból eredeztetett korszerűség. Vagyis a művészi, alkotói attitűd, ami nélkül el sem képzelhető a művészetek organikus léte, folyamatossága ...” Jogos elismerés ez, egyben olyan fundamentumot jelez, amelyre a jövőben érdemes A 611. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézetnek 1723 növendéke van: 61 osztály, amelyből 19 végez a nyáron, hogy ősszel helyette 31 lépjen be. Ugyanannyi elsőévesük lesz akkor, mint most az összes tanuló a békéscsabai központi iskolában. S az újakkal együtt a mostani 25-féle — <- vasas,' villamos, textiles — szakma 30-ra szaporodik. És további növekedés várható a lakatosoknál. A pályaválasztás során időnként egy lassúbb folyamat mind észrevehetőbbé' válik. Valamikor az esztergályos, marós foglalkozás iránt volt nagy az érdeklődés, később az autó-, rádió-, tévészerelés vonzása tetőzött, az utóbbi években hasonló a helyzet a' lakatos- szakrpával. Az ok többféle, de döntően mégis az, hogy alapszakmáról van szó, amelyből később jól lehet más — és nem is egy — irányba továbblépni. Vagyis konvertálható, s ebben találkozik szerencsésen a nép- gazdasági és egyéni érdek. Amire a mostani és a jövőbeli gazdasági életben is oly nagy a szükség. Akárcsak az alapos szakmai és a megfelelő általános műveltség megszerzésére. a Másodéves géplakamsosz- tály, létszáma 32. Legtöbben — majd a fele — a békéscsabai Forgácsolószerszám- gyá —, 8-an a MEZŐGÉP és ugyanennyien a téglagyár tanulói. Óra előtt Gyulafái- vi Ernóné tanárnővel beszélgetünk, elsőben is ő tanította az osztályban a történelmet. Szorgalmas gyerekek, érdeklődők. Az átlagra nézve közepesek. A mai anyag a legnehezebb, mert összefoglaló számonkérés lesz. A szép, tágas, világos teremben megkezdődik az óra. A táblára és a füzetekbe kerül a főcím: 13. óra. Az ipari forradalom és következményei. S kezdődhet is a „számonkérés”, amely során számos kérdésre bontva várja és kapja is a feleletet. Egyszerre — most és végig az órán — többen is jelentkeznek, s a tanárnő igyekszik mindenkinek szót adni, s a csöndes szemlélőben fokozatosan alakul ki a kép. S az is ezzel együtt, hogy azért vannak, akiknek minden alkalommal levegőbe röppen a keze, mint az Ab- rudán Sándoré. Ö mondja .el legelőször, hogy mi volt a nagy francia forradalom szerepe, majd tőle veszi át a szót Rusznák Mihály, aki az ipar és közlekedés forradalmi változásairól beszél. A korszak nagy találmányairól. Az összegzést Vozár Pál mondja: minőségi, gyökeres jf változást hozott. És megjelent a polgárság, a későbbi burzsoázia. Aztán a gyáripar megszületését boncolják részletesebben. Hogyan lett a kézi munkán alapuló manufaktúrából gépekkel termelő gyár. Deli János a térképhez lép és mutatja az utat is, amely Angliából az 1760-as évektől kezdve Franciaországon át a németekhez, majd a Habsburg birodalomba vezet. Zámbó István és Molnár Pál a könnyűipartól a gépgyártásig ívelő folyamatról beszél és a miértet válaszolja meg. Az energia, a gőz szerepét pedig újból Vozár. Majd többen a miért pont Angliában ? kérdésre keresnek és adnak választ — így Lovas János, Vidó László, Zahorán Tibor — a feltételek felsorolásával. A gazdasági feltételekről visszautalnak a győztes polgári forradalomra, az összefüggésekre — megintcsak többen. S aki nem pontos, azt mindig kisegíti valaki. Nő a lakosság mindenütt, ipari városok alakulnak, s szemben egymással ott áll a burzsoázia és a munkásosztály. Tőke, hatalom, verseny, konkurrencia az egyik oldalon, a másikon pedig az emberek puszta munkaereje, nyomor és kiszolgáltatottság. A kibékíthetetlen ellentét, s előbb az ösztönös, később a tudatos munkásmozgalom. Megint nekilendül az osztály. Szóhoz jut Ivanics László, Szabó György, Lukács László és Tripa Lajos is, hogy a munkásmozgalmakról beszéljenek. És persze az utópistákról, majd a kivezető utat megtaláló Marxról és Engelsről, kik már a tudományos szocializmust teremtették meg. Hogy ez min alapszik, megint csak többen veszik számba, elidőzve a filozófiai résznél, az anyag elsődlegességének fogalmánál. De a politikai gazdaságtan kapcsán beszélnek az értéktöbbletről is, és Deli János az, aki rajzzal szemlélteti a táblán a szükséges és a túlmunka idejét, ■ hogy az értéket — amelyet minden ellenszolgáltatás nélkül kisajátít a tőkés — érthetővé tegye. S megint Vozár és Abru- dán az, aki az osztályharcról szól. S szinte az egész osztály keze a levegőben, amikor a Kommunista Kiáltványra kerül a sor. S a munkásosztály történelmi hivatására. Az idő közben versenyt repült a kérdés-felelettel, s épp csak annyi maradt belőle, hogy csöngetésig a tesztszerű írásbelit is megcsinálják. Vass Márta A téve stábja riportfilmet készít az első portrébicnnálén (1977) . építeni. Pécsi István Borsos Miklós, a portrébiennáléval együtt 1981-ben kiírt Bartók-érempályázat első díjasa a galéria fogadásán (Fotó: Szabó Sándor felvételei — KS) Az oktatási reform első éve Vietnamban MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Híres előadóművészek S eh urna nn-fel v ételeiből. 9.00: A hét zenemüve. 9.30: Robert Rozsgyesztvenszkij versei. 9.39: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék. 10.35: Wolf-Ferrari: Suzanne titka. 11.21: És ha azt hallja... nevetés? 11.41: Glemba. 12.35: Válaszolunk hallgatóinknak. 12.50: Zenei érdekességek az elmúlt hét műsorából. 14.37: A kornétás. 14.54: Édes anyanyelvűnk. 15.05: Kóruspódium. 15.28: Leporelló. 16.05: Népdalok. 16.30: Világablak. 17.09: Magyar előadóművészek. 17.30: Filmdalok. 18.00: B. U. É. K. — *82! 23.08: Népszerű zenekari müvek. 23.52: Toronyzene. 0.10: Pásztor László táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Győri Szabó József nótákat énekel. 8.20: A Vörös folyótól az angyalok városáig. 8.33: Figyelmébe ajánlom . . . 8.43; Operettkettősök. 9.05: Slágermúzeum. 9.50: Nem mellékes. 10.00: Zenedélelőtt. 12.00 v Fehér Sándor népi zenekara játszik. 12.33: Kis magyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.25: Verbunkosok. katonadalok. 14.00: Kettőtől ötig. 17.00: Négydimenziós mezőgazdaság japán módra. 17.30: Hol — mi? 18.33: Hang-adó. 19.36: Sanzonok. 20.00: 1916. Osztrák—magyar tüzérek Palesztinában. 20.33: Zenés játékokból. 21.25: Rádiószínház. 22.00: Tánczenei stúdiónk felvételeiből. 23.10: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Xerxes. Részletek Hüntíel operájából. 1 9.55: A kamarazene kedvelőinek. 11.38: Zenekari muzsika. 13.07: Rádiószínház. 14.15: Trisztán és Izolda. 14.54: Vokális zene. 16.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 17.00: Harminc perc beat. 17.30: Verdi-áriák. 17.55: Zsebrádiószínház. 18.18: Az új magyar zene a Rádióban a közönség és a kritikusok 1981. évi díjáért. 19.05: A hét zeneműve. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét. Közben: Kb. 20.15: Vajától a szatmári békéig. Kb. 20.35: A hangverseny-közvetít és folytatása. Kb. 21.3p: Dzsesszfelvételekből. 21.56: Jascha Heifetz hegedül. BELGRAD, I. MŰSOR * 17.10: Magyar nyelvű tévénapló. 17.40: Hírek. 17.45: Mesék Shakespeare-ből — gyermekműsor. 18.00: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Popparádé — fiatalok műsora. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Jugoszláv, tv-drámn. 21.35: Kiválasztott pillanat. 21.40: Külpolitika. 22.25: Dokumentumfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 16.30: Maribor: síelő-világkupa. .18.45: Sportgrafikon. 19.27: Ma este. \ 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Tudomány. 20.55: Reklám. 21.00: Zágrábi körkép. 21.15: Arc arc mellett — szórakoztatózenei műsor. (ism.) SZÍNHÁZ 1982. január 5-én. kedden 19 órakor Orosházán: BARANGHOK MOZI Békési Bástya: minden előadáson : Fehérlófia. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Az élet szép. Békéscsabai Terv: . . . És megint dühlje jövünk Gyulai Erkel: Cirkusz a vadnyugaton. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Gábor diák. 5 és 7 órakor: Hurrikán. Orosházi Béke: A Pogány Madonna. Orosházi Partizán: fél 4 órakor: Csalogány. Fél 6 és fél 8 órakor: ABBA. Szarvasi Táncsics: Vágta. A most folyó tanévben a korábbinál jobb körülmények között kezdhették meg az iskolai munkát a vietnami pedagógusok és a diákok. Tavaly kétmillió első osztályos ült az iskolapadokba. Jelenleg a gyermekintézményekben és az iskolákban 15 millió gyermeket nevelnek és tanítanak. A déli országrész településein és Ho Si Minh-város különböző kerületeiben új iskolákat nyitottak. A Go Vap kerületben egy 15 tantermes iskolát és két óvodát avattak nemrég. A KI. kerületben pedig korszerű oktatási berendezésekkel látták el az elsősök tantermeit. Az egyik előváros — Duyen Hai — iskolahálózata 3 tanteremmel bővült, s ugyancsak itt felújítottak 23 tantermet. Nem volt fennakadás a tankönyv- és tanszerellátásban sem. A vidéki iskolák például már jóval a tanítás megkezdése előtt megkapták az iskolaszereket a megyei központoktól. A mostani tanítási év egyébként az új oktatási reform első éve. Eddig az óvodások egyéves iskolaelőkészítőbe jártak. Most, az új program szerint, az óvodából egyenesen az első osztályba küldik őket. A másik változás: a tízéves oktatást fokozatosan felváltja a 12 éves általános és középfokú oktatás.
