Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-05 / 2. szám

1982. január 4., hétfő A magyar képzőművészet új műhelye, A Hatvani Galéria Barcsay Jenő az első tájkcpbicnnálé kitüntetését veszi át Fehér István városi tanácselnöktől (1941) Történelemóra a géplakatosoknál A jelentős vállalkozások csak -úgy születhetnek meg," ha akadnak olyanok, akik nem szűnő szorgalommal, töretlen lelkesedéssel ügy­ködnek, ha kell, „hadakoz­nak” megvalósításukért. Ez a megáll'apítás vonatkozik a kapuit 1972 első napjaiban nyitó Hatvani Galériára is, amely az elmúlt évek so­rán á magyar képzőművészet számottevő műhelyévé for­málódott. Ebben az esetben az érdem oroszlánrésze Moldvay Győző újságíróé. Híven a hagyományokhoz A vásárhelyi művésztelep alkotóinak bemutatkozása- val rajtoltak. Ennek visz- szapillantó jellege — Tor­nyai János, Endre Béla és Kohán György munkái sze­repeltek a tárlaton — egy­értelműen utalt arra, hogy elsősorban a hagyományőrző, realista szemléletű alföldi művészet folyamatába kap­csolódtak, természetesen úgy, hogy elutasították a merev­séget, a csakazértis konzer­vativizmust. Más szóval sok ifjúnak is teret adtak, azok­nak is, akik a'legújabb tö­rekvéseket képviselték. Per­sze csak akkor, ha produk­cióikat a tehetség fémjelez­te. Évente fórumot biztosí­tottak a Képzőművészeti Fő­iskolán frissen diplomázot- tak számára, lehetőséget ad­va arra, hogy önálló kiállí­tással jelentkezhessenek. Ezek sorába tartozik többek között Stefanovits Péter és Kaim Miklós grafikus. Trischler Ferenc és Győrfi Sándor szobrász, valamint Balogh István festő. A városi vezetésnek java­solták: kössön mindkét fél' javára kamatozó egyezséget az alkotókat képző főiskolá­val. Ennek értelmében esz­tendőnként jelentős öss.zeget fizetnek be a. felsőoktatási intézmény ösztöndíjalapjára. A vizsonzás se marad el: a diplomázó ifjak értékes mű­vekkel ajándékozták meg a mecénás települést. így ke­rült, Hatvanba Gábor Éva Balassi-, Fodor Sándor Dó­zsa-portréja és Győrfi Sán­dor Damjanichot ábrázoló bronzszobra. Két biennálé Az idő.hosszú távon az in­dulással járó bizakodást iga­zolta. A kulturális kormány­zat, a helyi és a megyei szervek nemcsak felfigyeltek az eleinte „albérletben”, a Vörösmarty Művelődési Köz­pont szűkös klubhelyiségé­ben szorongó galériára, ha­nem támogatták is. Ezzel is magyarázható, hogy az itt folyó munka mind tartal- ,masabbá, mind hatékonyab­bá lett. Olyannyira, hogy az itt dolgozók szívesen fogad­ják a kisebb-nagyobb köz­ségek népművelőit, és mód­szertani tanácsokat adnak nekik a különböző kiállítá­sok előkészítéséhez, rende­zéséhez. Az is dicséretes, hogy a Hatvani Galéria szí­nesíti, gazdagítja a megye képzőművészeti, közműve­lődési életét! Kamaratárla­tai nemcsak a Hatvan kör­nyéki falvakba jutnak el. ha­nem távolabbra is. A „Magyar tájak” címet viselő tájképfestészeti se­regszemle először 1974-ben jelentkezett, az „Arcok és sorsok” nevű portrébienná- lé pedig 1977-ben. Aztán egy további fordulópont: 1980 júniusa. Ekkor rangjához méltó otthonába 'költözhe­tett az intézmény. Az épü­letet a város adta, a műkö­dési költségeket — mintegy félmillió forintról van szó esztendőnként — a megyei tanács fedezi. Ez tetemes summa, de busásan megté­rül, hiszen évenként mint­egy 10—12 kiállítás várja a művészetkedvelőket. Nevelik a stafétaváltókat Gondoskodtak az után­pótlás neveléséről, az értő nézők képzéséről. Ez bizony olyan küldetés, amely a leg­több helyütt senkinek se jut eszébe. Egyre több hall­gatót vonz a felnőttek és fiatalok számára külön meg­hirdetett képzőművészeti sza­badegyetem, amely most második évfolyamánál tart. A kiváló Szakemberek —- a Képzőművészeti Főiskola tanárai és a Szépművészeti Múzeum tudományos mun­katársai — az érdeklődők számára felvázolják e mű­vészetág krónikáját, elidőz­nek a fontosabb állomások­nál, á különböző műfajok kialakításánál. A „galériabuszok'' havon­ta közlekednek az ország más-más helyeire, s igen népszerűek. Az utasok felke­resik a különböző tárlato­kat, ellátogatnak egy-egy neves alkotó műhelyébe. így Győrben Borsos Miklós. Szentendrén Barcsay Jenő látta őket vendégül. Hajlékot adtak — ez is nagyon lényeges — a társ­művészetek képviselőinek. Ezt a nemes célt szolgálja a galériapódium rendezvény- sorozat. Hangversenyt adott például Szergej Davidov oboa- és Kocsis Albert he­gedűművész. Fellépett töb­bek között, Sinkovits Imre, Lukács Sándor és Mensáros László. Hat esztendeje — hetente egyszer — tartanak foglal­kozást a galéria stúdióban, ahol húsz fiatal és idősebb amatőr ismerkedik a legfon­tosabb műhelytitkokkal. Ilyen előzmények után ért­hető,' hogy nagy érdeklődés előzte meg az 1981. november végén nyílt III. portré-bien- nálét, amelyen 116 alkotó szerepelt. Ennek méltatása­képpen fogalmazott így Kiss István Kossuth-díjas szob­rászművész, a Képző- és Iparművészek Szövetségének elnöke, értékelve egyben az 1972. első hónapjai óta meg­tett utat is: „Az önálló ki­állítások rendje, a biennálék szép egymásutánisága, illet­ve a társművészetek produk­tumait ötvöző célarányos szervezőmunka mára oda­vezetett, hogy a Hatvani Ga­léria egyre inkább műhely­jelleget ölt. És nem akár­milyen műhelyét! Itt az évek óta visszatérő, egyre na­gyobb tábort jelölő kiállítók körében alapkövetelmény a megszólalás szándékának el­kötelezett volta, a világos fo­galmazás, a hagyományokból eredeztetett korszerűség. Va­gyis a művészi, alkotói atti­tűd, ami nélkül el sem kép­zelhető a művészetek orga­nikus léte, folyamatossá­ga ...” Jogos elismerés ez, egyben olyan fundamentumot jelez, amelyre a jövőben érdemes A 611. sz. Ipari Szakmun­kásképző Intézetnek 1723 növendéke van: 61 osztály, amelyből 19 végez a nyáron, hogy ősszel helyette 31 lép­jen be. Ugyanannyi első­évesük lesz akkor, mint most az összes tanuló a bé­késcsabai központi iskolá­ban. S az újakkal együtt a mostani 25-féle — <- vasas,' villamos, textiles — szakma 30-ra szaporodik. És továb­bi növekedés várható a la­katosoknál. A pályaválasztás során időnként egy lassúbb folya­mat mind észrevehetőbbé' válik. Valamikor az eszter­gályos, marós foglalkozás iránt volt nagy az érdeklő­dés, később az autó-, rádió-, tévészerelés vonzása tető­zött, az utóbbi években ha­sonló a helyzet a' lakatos- szakrpával. Az ok többféle, de döntően mégis az, hogy alapszakmáról van szó, amelyből később jól lehet más — és nem is egy — irányba továbblépni. Vagyis konvertálható, s ebben ta­lálkozik szerencsésen a nép- gazdasági és egyéni érdek. Amire a mostani és a jövő­beli gazdasági életben is oly nagy a szükség. Akár­csak az alapos szakmai és a megfelelő általános művelt­ség megszerzésére. a Másodéves géplakamsosz- tály, létszáma 32. Legtöbben — majd a fele — a békés­csabai Forgácsolószerszám- gyá —, 8-an a MEZŐGÉP és ugyanennyien a téglagyár tanulói. Óra előtt Gyulafái- vi Ernóné tanárnővel be­szélgetünk, elsőben is ő ta­nította az osztályban a tör­ténelmet. Szorgalmas gyere­kek, érdeklődők. Az átlagra nézve közepesek. A mai anyag a legnehezebb, mert összefoglaló számonkérés lesz. A szép, tágas, világos te­remben megkezdődik az óra. A táblára és a füzetekbe kerül a főcím: 13. óra. Az ipari forradalom és követ­kezményei. S kezdődhet is a „számonkérés”, amely során számos kérdésre bontva vár­ja és kapja is a feleletet. Egyszerre — most és végig az órán — többen is jelent­keznek, s a tanárnő igyek­szik mindenkinek szót ad­ni, s a csöndes szemlélőben fokozatosan alakul ki a kép. S az is ezzel együtt, hogy azért vannak, akiknek min­den alkalommal levegőbe röppen a keze, mint az Ab- rudán Sándoré. Ö mondja .el legelőször, hogy mi volt a nagy fran­cia forradalom szerepe, majd tőle veszi át a szót Rusznák Mihály, aki az ipar és köz­lekedés forradalmi változá­sairól beszél. A korszak nagy találmányairól. Az összegzést Vozár Pál mondja: minőségi, gyöke­res jf változást hozott. És megjelent a polgárság, a ké­sőbbi burzsoázia. Aztán a gyáripar megszü­letését boncolják részlete­sebben. Hogyan lett a kézi munkán alapuló manufaktú­rából gépekkel termelő gyár. Deli János a térképhez lép és mutatja az utat is, amely Angliából az 1760-as évek­től kezdve Franciaországon át a németekhez, majd a Habsburg birodalomba ve­zet. Zámbó István és Molnár Pál a könnyűipartól a gép­gyártásig ívelő folyamatról beszél és a miértet válaszol­ja meg. Az energia, a gőz szerepét pedig újból Vozár. Majd többen a miért pont Angliában ? kérdésre keres­nek és adnak választ — így Lovas János, Vidó László, Zahorán Tibor — a feltéte­lek felsorolásával. A gazdasági feltételekről visszautalnak a győztes pol­gári forradalomra, az össze­függésekre — megintcsak többen. S aki nem pontos, azt mindig kisegíti valaki. Nő a lakosság mindenütt, ipari városok alakulnak, s szemben egymással ott áll a burzsoázia és a munkásosz­tály. Tőke, hatalom, ver­seny, konkurrencia az egyik oldalon, a másikon pedig az emberek puszta munkaere­je, nyomor és kiszolgálta­tottság. A kibékíthetetlen ellentét, s előbb az ösztönös, később a tudatos munkásmozgalom. Megint nekilendül az osz­tály. Szóhoz jut Ivanics László, Szabó György, Lu­kács László és Tripa Lajos is, hogy a munkásmozgal­makról beszéljenek. És per­sze az utópistákról, majd a kivezető utat megtaláló Marxról és Engelsről, kik már a tudományos szocializ­must teremtették meg. Hogy ez min alapszik, megint csak többen veszik számba, elidőzve a filozófiai résznél, az anyag elsődlegességének fogalmánál. De a politikai gazdaság­tan kapcsán beszélnek az ér­téktöbbletről is, és Deli Já­nos az, aki rajzzal szemlél­teti a táblán a szükséges és a túlmunka idejét, ■ hogy az értéket — amelyet minden ellenszolgáltatás nélkül ki­sajátít a tőkés — érthetővé tegye. S megint Vozár és Abru- dán az, aki az osztályharc­ról szól. S szinte az egész osztály keze a levegőben, amikor a Kommunista Ki­áltványra kerül a sor. S a munkásosztály történelmi hivatására. Az idő közben versenyt repült a kérdés-felelettel, s épp csak annyi maradt be­lőle, hogy csöngetésig a tesztszerű írásbelit is meg­csinálják. Vass Márta A téve stábja riportfilmet készít az első portrébicnnálén (1977) . építeni. Pécsi István Borsos Miklós, a portrébiennáléval együtt 1981-ben kiírt Bartók-érempályázat első díjasa a galéria fogadásán (Fotó: Szabó Sándor felvételei — KS) Az oktatási reform első éve Vietnamban MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Híres előadóművészek S eh urna nn-fel v ételeiből. 9.00: A hét zenemüve. 9.30: Robert Rozsgyesztvenszkij versei. 9.39: Ki kopog? 10.05: Nyitnikék. 10.35: Wolf-Ferrari: Suzanne tit­ka. 11.21: És ha azt hallja... neve­tés? 11.41: Glemba. 12.35: Válaszolunk hallgatóink­nak. 12.50: Zenei érdekességek az el­múlt hét műsorából. 14.37: A kornétás. 14.54: Édes anyanyelvűnk. 15.05: Kóruspódium. 15.28: Leporelló. 16.05: Népdalok. 16.30: Világablak. 17.09: Magyar előadóművészek. 17.30: Filmdalok. 18.00: B. U. É. K. — *82! 23.08: Népszerű zenekari müvek. 23.52: Toronyzene. 0.10: Pásztor László táncdalai­ból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Győri Szabó József nótá­kat énekel. 8.20: A Vörös folyótól az an­gyalok városáig. 8.33: Figyelmébe ajánlom . . . 8.43; Operettkettősök. 9.05: Slágermúzeum. 9.50: Nem mellékes. 10.00: Zenedélelőtt. 12.00 v Fehér Sándor népi zene­kara játszik. 12.33: Kis magyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.25: Verbunkosok. katonada­lok. 14.00: Kettőtől ötig. 17.00: Négydimenziós mezőgazda­ság japán módra. 17.30: Hol — mi? 18.33: Hang-adó. 19.36: Sanzonok. 20.00: 1916. Osztrák—magyar tü­zérek Palesztinában. 20.33: Zenés játékokból. 21.25: Rádiószínház. 22.00: Tánczenei stúdiónk felvé­teleiből. 23.10: Nóták. III. MŰSOR 9.00: Xerxes. Részletek Hüntíel operájából. 1 9.55: A kamarazene kedvelői­nek. 11.38: Zenekari muzsika. 13.07: Rádiószínház. 14.15: Trisztán és Izolda. 14.54: Vokális zene. 16.00: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. 17.00: Harminc perc beat. 17.30: Verdi-áriák. 17.55: Zsebrádiószínház. 18.18: Az új magyar zene a Rá­dióban a közönség és a kritikusok 1981. évi díjá­ért. 19.05: A hét zeneműve. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. Közben: Kb. 20.15: Vajától a szatmári békéig. Kb. 20.35: A hangverseny-közvetít és folytatása. Kb. 21.3p: Dzsesszfelvételekből. 21.56: Jascha Heifetz hegedül. BELGRAD, I. MŰSOR * 17.10: Magyar nyelvű tévénapló. 17.40: Hírek. 17.45: Mesék Shakespeare-ből — gyermekműsor. 18.00: Adás gyermekeknek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Popparádé — fiatalok mű­sora. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Jugoszláv, tv-drámn. 21.35: Kiválasztott pillanat. 21.40: Külpolitika. 22.25: Dokumentumfilm. 22.35: Tv-napló. II. MŰSOR 16.30: Maribor: síelő-világkupa. .18.45: Sportgrafikon. 19.27: Ma este. \ 19.30: Tv-napló. 19.55: Reklám. 20.00: Tudomány. 20.55: Reklám. 21.00: Zágrábi körkép. 21.15: Arc arc mellett — szóra­koztatózenei műsor. (ism.) SZÍNHÁZ 1982. január 5-én. kedden 19 óra­kor Orosházán: BARANGHOK MOZI Békési Bástya: minden előadá­son : Fehérlófia. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Az élet szép. Békéscsabai Terv: . . . És megint dühlje jövünk Gyulai Erkel: Cirkusz a vadnyu­gaton. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Gábor diák. 5 és 7 órakor: Hur­rikán. Orosházi Béke: A Po­gány Madonna. Orosházi Parti­zán: fél 4 órakor: Csalogány. Fél 6 és fél 8 órakor: ABBA. Szarvasi Táncsics: Vágta. A most folyó tanévben a korábbinál jobb körülmé­nyek között kezdhették meg az iskolai munkát a vietna­mi pedagógusok és a diákok. Tavaly kétmillió első osztá­lyos ült az iskolapadokba. Jelenleg a gyermekintézmé­nyekben és az iskolákban 15 millió gyermeket nevelnek és tanítanak. A déli országrész települé­sein és Ho Si Minh-város különböző kerületeiben új is­kolákat nyitottak. A Go Vap kerületben egy 15 tantermes iskolát és két óvodát avattak nemrég. A KI. kerületben pedig korszerű oktatási be­rendezésekkel látták el az elsősök tantermeit. Az egyik előváros — Duyen Hai — iskolahálózata 3 tanterem­mel bővült, s ugyancsak itt felújítottak 23 tantermet. Nem volt fennakadás a tankönyv- és tanszerellátás­ban sem. A vidéki iskolák például már jóval a tanítás megkezdése előtt megkap­ták az iskolaszereket a me­gyei központoktól. A mostani tanítási év egyébként az új oktatási re­form első éve. Eddig az óvo­dások egyéves iskolaelőké­szítőbe jártak. Most, az új program szerint, az óvodából egyenesen az első osztályba küldik őket. A másik válto­zás: a tízéves oktatást foko­zatosan felváltja a 12 éves általános és középfokú okta­tás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom