Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-16 / 13. szám

1982. január 16., szombat o IZHiWKTira--------------------------------------------------­M ezőgazdasági aktívaértekezlet Békéscsabán (Folytatás az 1. oldalról) szakember-ellátottság hely­zetét. Mint mondotta, a mos­toha természeti viszonyok között gazdálkodó üzemek szakember-ellátottsága vál­tozatlanul gyenge. A terme­lőszövetkezetekben 1350 fel­ső fokú végzettségű szakem­ber dolgozik. Közülük hu­szonnyolcán kapnak jövede­lemkiegészítő állami támoga­tást. Dr. Szabó Sándor az élelmiszer-gazdaságban 1981 - ben végbement szervezeti változásokról is beszélt: A Mezőhegyesi Állami Gazdaság és a cukorgyár összevonásával megalakult a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát, megalakult a Dél-Békés megyei Termelő- szövetkezetek Gazdasági Társulása, egyesültek a tsz- szövetségek, néhány élelmi- szeripari tröszt megszűnésé­vel önállóak lettek a cukor­gyárak, a baromfiipari válla­latok, az AGROKER, a kon­zervgyár és a ZÖLDÉRT. Ezek a változások minden bizonnyal új színt, tartalma­sabb munkát jelentenek majd ágazataink életében. A továbbfejlődés egyik fő feltétele változatlanul a kö­zös érdekeltségen alapuló együttműködés. Ügy ítéljük meg, hogy egy-két tsz, egye­sülés kivételével kialakultak megyénkben azok a szerve­zeti formák és vállalati mé­retek, amelyek keretében eredményesen lehet dolgoz­ni. A termőföld védelmével kapcsolatosan külön is alá­húzta: — A megyében 488 ezer hektár összterületen, ezen belül 414 ezer hektár szán­tóföldön folyik mezőgazda- sági termelés. Az utóbbi időben javult a földvédelem helyzete. Ugyanakkor to­vábbi feladatainkat jelzik, hogy még mindig közel 900 olyan romos tanya van. amelyeket sürgősen le kell bontani, és területüket hasz­nosítani. Nincs lényeges haladás a nem mezőgazdasági üzemek tulajdonában levő területek hasznosítása terén. Több ezer hektárra tehető az a terület, melyet kis- vagy nagyüzemi hasznosításra al­kalmassá lehetne tenni. Leg­szembetűnőbb a KPM, MÁV és a vízügyi szervek terüle­teinek elhanyagoltsága, de számos mezőgazdasági üzemben is hasonló a hely­zet. A mezőgazdaság termelési szerkezete a megye adottsá­gainak és a népgazdaság igényeinek megfelel. Lassú­nak tartjuk viszont az átren­deződés folyamatát. Itt első­sorban arra gondolunk, hogy legértékesebb termőföldjein­ken még mindig nagy terü­leten termelnek az üzemek szalas és tömegtakarmányt, pedig itt más, értékesebb kultúra is termelhető. Az is vitatható, hogy ott, ahol ki­váló kukoricatermés érhető el, szabad-e gyenge termést adó napraforgóval elfoglalni a megye löszháti részén 7500 hektárt. Az előadó részletesen ki­tért az ágazatok eredményei­nek, gondjainak értékelé­sére : — A mezőgazdaság és az élelmiszeripar termelésére is károsan hatott a nagy bel­víz, továbbá az aratásig tar­tó kedvezőtlen időjárás. A belvíz miatt 27 ezer hektár maradt vetetlen. A búza ve­tésterülete 12 ezer hektárral volt kevesebb, mint 1980- ban. Ennek ellenére az át­lagtermés jó volt. Ez az ag­rotechnika lényeges javulá­sát tükrözi. Arról sem fe­ledkezhetünk meg, hogy a megyében még mindig van 8—10 olyan üzem, ahol a termesztésben alapvető hi­bák fordulnak elő. Elismerés illeti a kukori­catermelésben dolgozókat, az elért kimagasló eredményért. Gratulálunk azon üzemek dolgozó kollektívájának, akik különösen kiemelkedő telje­sítményt értek el. Ez annak bizonyítéka, hogy milyen le­hetőségek vannak még eb­ben az ágazatban. A megye mezőgazdaságának VI. öt­éves tervében a kukoricater­melés további növelését irá­nyozták elő. Ez csak akkor teljesíthető, ha az üzemek felülvizsgálják vetéstervü­ket. Sikereket értünk el a cu­korrépa-termesztésben is. A vetésterület közel 30 száza­lékkal volt magasabb, mint az előző évben. A magas ter­més elfogadható cukortarta­lommal párosult. Sokkal kevesebb jót lehet elmondani legnagyobb terü­leten termelt ipari növé- ' nyűnkről, a napraforgóról. Vetésterülete az utóbbi évek­ben 23 ezer hektárról 32 ezer hektárra nőtt. A hibridek terjedésével nőtt ugyan a termés, de korántsem olyan mértékben, mint ahogyan az elvárható lett volna. A ta­valyi termésnél többre ké­pes e növény. Növénytermesztésünk vi­tathatatlanul leggyengébb pontja a szálas- és tömegta- karmány-termesztés. Ez az ágazat továbbra is a növény- termesztés perifériáján he­lyezkedik el. A takarmány- növények vetőmagvai nem megfelelő talajba kerülnek, műtrágyát alig kapnak, és az 51 ezer hektár gyepen kívül, 56 ezer hektár szántóföldön termesztik ezeket a nagyüze­mek. A terület indokolatlanul nagy. Oly sok csalódás után vég­re sikeres évet zártak a rizs­termesztők. Az eredmények­hez kétségtelenül hozzájárult a rizstermesztésnek kedvező időjárás, de ez önmagában nem lett volna elég. Beérett a gyümölcse annak a szak­mai munkának, amit a rizs­termesztők a műszaki fej­lesztés, a nagyüzemi techno­lógia kidolgozása és elter­jesztése érdekében kifejtet­tek. Nagyüzemeink 1981-ben 9740 hektáron termeltek zöldségfélét. E terület a kis­gazdaságok termelvényeivel együtt a feldolgozóipar nyersanyagszükségletét — a borsó és a bab kivételével — kielégítette. A zöldségter­mesztés műszaki fejlesztése ugyanakkor elmaradt a szán­tóföldi növénytermesztéstől. A rosszabb közgazdasági helyzet miatt ebben az év­ben a gazdaságok ezer hek­tárral kevesebb zöldséget kí­vánnak termeszteni. A talajvizsgálatok nyomán ésszerűsödött és az elérhető terméssel arányba került a műtrágya-felhasználás. Az 1980. évi visszaesés után, 1981-ben emelkedett a fel­használt műtrágya mennyi­sége. Nőtt a műtrágyázoit te­rület és a hektáronként k>- adagolt műtrágyaadag 285 kilogrammról megközelítőleg 300 kilogrammra emelkedett. A jövő feladata, hogy a mű­trágya-felhasználást még in­kább a talajvizsgálati ered­ményekre alapozzuk. A nö­vénytermesztéshez felhasz­nált kémiai anyagok csök­kentésében, és az új módszer elterjesztésében a növényvé­delmi és agrokémiai állomás­nak nagy szerepe és felelős­sége van. Dr. Szabó Sándor ezt kö­vetően az állattenyésztési ágazatok helyzetéről beszélt: — A nagyüzemek 2,7 szá­zalékkal, a kisüzemek 0,5 százalékkal növelték az ál­lattenyésztés hozamait. A rendelkezésünkre álló ada­tok alapján mind létszám­ban, mind a fajlagos muta­tókban tovább fejlődött az ágazat. Tovább emelkedett a tehenenkénti tej hozam. Az 1980. évi 3900 literrel szem­ben, 1981-ben az egy tehén­re jutó tejtermelés megha­ladta a 4100 litert. * Megyénk gazdasagában je­lentős helyet foglal el a ser­téstenyésztés. A megye ösz- szes sertésállománya, ezen belül* a kocaállomány tovább nőtt. Javult az egy kocára jutó vágósertéstermelés. E területen azonban még je­lentős tartalékaink vannak. A malacelhullás csökkent, de még mindig sok, 10 százalék körüli. Az abrakfelhasználás 40 grammal alacsonyabb az egv évvel korábbinál, ez mintegy 2 ezer tonna abrak­takarmány-megtakarítást eredményezett a sertésága­zatban. A megye juhállománya — az anyagállomány átmeneti csökkenése ellenére — a tsz- ekben, állami gazdaságokban és a kisüzemekben is növe­kedett. Sajnálatos azonban, hogy a bárányelhullásban nem következett be javulás. A vágójuh-felvásárlás 19,4, a gyapjúfelhasználás 13 szá­zalékkal emelkedett. A vágó­baromfi-termelés az ipar igé­nyeihez igazodik. A napos- állatigény kielégítése az év egyes időszakaiban csak nagy nehézségek árán sikerült. Á megyében a Körösök víz­rendszerén és a tógazdasá­gokban összesen 4500 hektár területen folyik halfermelés. Ez közel sem elégíti ki az igényeket. A termelés növe­lésének módja az intenzív gazdálkodás módszereinek elterjesztése. Mind a növénvtermesztés- ben, mind az állattenyésztés­ben jelentős szerepet játszot­tak a termelési rendszerek. Nagy érdemüknek tartjuk, hogy a kezdeti műszaki tech­nikai elsődlegesség mellett az utóbbi években kiemelten foglalkoznak a termelés bio­lógiai tényezőivel. Megyénkben az alaptevé­kenységen kívüli tevékeny­ség aránya — az utóbbi évek fejlődése ellenére — alacso­nyabb az országos átlagnál. Árbevételi aránya a szövet­kezeteknél 33, az állami gaz­daságoknál 23 százalék lett A mezőgazdaság idény jelle­ge a hatékonyság fokozása, a lakossági ellátás javítása to­vábbra is indokolja a kiegé­szítő tevékenység egészének, ezen belül az ipari és az élel­miszeripari tevékenység bő­vítését. A háztáji és kisegítő gaz­daságok termelése továbbra is jelentős. A megye mező- gazdasági termelésének kö­zel egyharmadát állították elő az elmúlt évben. A la­kosság háromnegyed része foglalkozik kisebb vagv na­gyobb mértékben mezőgaz­daság» termeléssel. Az állat- tenyésztés, a háztáji és ki­segítő gazdaságok meghatá­rozó ágazata. A kisgazdasá­gok rendelkeznek a szarvas- marha-állotnány 23, a tehén- állomány 24, a sertésállo­mány 60, a kocaállomány 58. a tojótyúk 70 százalékával. A megyei tanács általános elnökhelyettese ezek után a mezőgazdasági beruházások­kal és az energiagazdálko­dással foglalkozott: — Nagyüzemeink az előze­tes adatok szerint kétmilli­árd forintot meghaladó be­ruházást valósítottak meg 1981-ben, ami az előző évhez viszonyítva 7,5 százalékkal nagyobb. Ez a mezőgazdaság kiemelt kezelését bizonyítja, mert a többi ágazatban a be­ruházás több mint 10 száza­lékkal csökkent. Az elmúlt év legjelentő­sebb beruházása a meliorá­ció volt. 1981-ben 200 millió forint értékben 13 ezer 500 hektáron valósult meg a komplex talajrendezés. Ezt a munkát az idén előreláthat tóan hasonló nagyságrend­ben tovább folytatjuk. A be­ruházási szerkezetre egyéb­ként jellemző, hogy amíg az állami gazdaságban a gépe­sítés a döntő addig a terme­lőszövetkezetekben az építé­si beruházások a meghatá­rozóak. Az elmúlt évben megyénk mezőgazdasági üzemei több mint 10 százalékkal kevesebb üzemanyagot és tüzelőanya­got használtak fel, mint 1980- ban. Az eddig megtett ener­giatakarékos intézkedések kezdeti lépéseknek tekinthe­tők. Az elmúlt időszakban a megyéből 34 energiaraciona­lizálási pályázatot nyújtottak be, melyből 25-öt engedélyez­tek. Az engedélyezett huszon­öt pályázatból huszonnégy a mezőgazdasági ágazatban ké­szült. A beruházásokat, kö­vetően évente több mint két­ezer tonna folyékony szén- hidrogént takarítanak meg majd a gazdaságok. Méltány­talanul keveset foglalkozunk a geotermikus energia, vala­mint a növénytermesztési melléktermékek energiahor­dozóként való hasznosításá­val. Dr. Szabó Sándor a költ­ségek és a nyereség alakulá­sát elemezve kiemelte, hogy a nagyüzemek költségei meg­haladják az 1980. évit, ennek ellenére a nyereség tovább nőtt, 1,4 milliárd forint lett. A pénzügyi hiány az elmúlt évhez viszonyítva csökkent, de így is mintegy 100 millió forint. A mezőgazdaságban dolgozók munkadíja és mun­kabére több mint öt száza­lékkal haladta meg az előző évit, az emelkedés magasabb, mint más ágazatokban. Megelégedéssel töltheti el a szakembereket, hogy a ter­melőszövetkezetek majdnem fele a magas színvonalon gazdálkodók csoportjába tar­tozik. Közülük kilencben a szántó aranykorona-értéke a megyei átlag fölött van. Ki­emelkedően gazdálkodik 17 mezőgazdasági üzem, ame­lyekben 100 forint ráfordí­tással 20 forint feletti ered­ményt értek el. Az élelmiszeripar tevé­kenységét elemezve dr. Sza­bó Sándor megállapította: — Kiemelkedő jelentősége van az élelmiszeriparnak, amely a megye ipari terme­lésének 50 százalékát állítja elő. Valamennyi élelmiszer- ipari vállalat túlszárnyalta 1980. évi termelését és együt­tesen 13,6 milliárd forint ter­melési értéket állított elő. A termelés költségei a terme­lési érték növekedésével majdnem megegyező mérték­ben, 9,1 százalékkal növeked­tek. Az eredményesség rom­lott, az 1980. évi több mint egvmilliárd forint nyereség­nek csak 83 százalékát ér­ték el. Az eredménynöveke­dés legdinamikusabb a kon­zervgyárban volt, ahol az el­múlt évi eredmény 194 szá­zalékát érték el. Az üdítő­ital-ipari vállalatnál ez a szám 163, a Nagybánhegyesi Tejüzemben pedig 143 szá­zalék. Javult az exporttevékeny­ség. A nem rubelelszámolá­sú export a húskombinátban 47, a gabona- és baromfiipar­ban 20—20 millió dollárt tett ki. A feldolgozott zöldség, gyümölcs és egyéb cikkekkel együtt a megye élelmiszer- ipara, a rubelelszámolású exporton felül, több mint 100 millió dollár értékben expor­tált. A megye élelmiszeripará­ban 1981-ben mintegy 300 millió forint értékű fejlesz­tés valósult meg. Ennek na­gyobb része kiegészítő beru­házás volt. Űj létesítmény a Sárréti Tej Közös Vállalat békéscsabai tejüzeme és a gyomai Viharsarok Halásza­ti Termelőszövetkezet halfel­dolgozója. Jó módszernek tartjuk, hogy a Gabonafor­galmi Vállalat a mezőgazda- sági üzemekkel közösen va­lósít meg fejlesztéseket, mindkét fél érdekeit szolgáló beruházásokat. A Gabonafor­galmi Vállalat az utóbbi években nagy erőfeszítéseket tett tárolóterének bővítésé­re. A termelés azonban en­nél gyorsabban fejlődött, így a tárolás évről évre több gondot okoz. 1981-ben 81 ezer tonna szemes kukoricát kel­lett szabadban, fólia alatt tá­rölni. Az élelmiszeripar talán leg­nehezebb helyzetben levő ágazata a sütőipar. Zömében elmaradott technikával, rossz munkakörülmények között dolgozva kell jó minőségű és elegendő, időben érkező áru­val ellátnia a lakosságot. Fejlesztéseket csak állami dotációval tudnának végre­hajtani, ennek szerény mér­téke akadálya a termelés korszerűsítésének, a válasz­ték bővítésének. Dr. Szabó Sándor, a me­gyei tanács általános elnök- helyettese befejezésül az ága­zat előtt álló feladatokról szólt: — Mindennemű elbizako­dottságot és illúziót mellőz­ve szorgalmas, hozzáértő, fe­lelősségteljes munkával a ter­vek teljesíthetők. Ebben az 'évben pótolni lehet és kell az elmúlt év kiesését. Nagy­üzemeinknek ebben az év­ben 6,5 százalékkal kell ter­melésüket növelni. Elsősor­ban a növénytermesztés fej­lesztését tartjuk lehetséges­nek és szükségesnek. Ebben az ágazatban a beruházások gyorsan megtérülnek. Biztató jelként könyvelhet­jük el, hogy a tavalyi 45 ezer hektár szántatlan terü­lettel szemben most alig van szántatlan terület. A növény- termesztés műszaki fejlesz­tése lehetővé teszi, hogy a munkákat jobb minőségben, és optimális időben végez­zék el az üzemek. Az elmúlt évben a 13 ezer 500 hektá­ron végzett komplex talaj­rendezés 20 ezer tonna több­lettermést ígér. Az őszi ka­lászosok megerősödve várták a telet. Az elmúlt évben meg­valósul beruházások és re­konstrukciók nagyobb állat­létszám tartását teszik lehe­tővé. Ügy ítéljük meg, hogy a felsoroltak az elmúlt évinél kedvezőbb feltételeket bizto­sítanak a tervek teljesítésé­hez — fejezte be beszédét dr. Szabó Sándor. Hozzászólások A beszédet követő vitában felszólalt dr. Soós Gábor ál­lamtitkár is. Az államtitkár hozzászólása bevezető részé­ben az élelmiszer-gazdaság általános helyzetével foglal­kozott. Megállapította, hogy a mezőgazdasági termelés az elmúlt évben a tervezettnél szerényebben, egy százalék­kal nőtt. Ugyanakkor a me­zőgazdaság és az élelmiszer- ipar jelentősen, mintegy 15 százalékkal teljesítette túl exporttervét. Az ország ösz- szes többletkivitelének 80 százalékát az elmúlt évben az élelmiszer-gazdaság adta. Az ágazat a gondok ellené­re 1981-ben nagyobb mér­tékben járult hozzá a nem­zeti jövedelemhez, mint egy évvel korábban. Dr. Soós Gábor a további­akban eddigi agrárpolitikánk folytonosságáról beszélt. — Gabonaprogramunk az önel­látás megteremtésével nem fejeződött be — hangsúlyoz­ta. Az elmúlt évek eredmé­nyei alapján hazánk ma már az egy főre jutó gabo­natermelésben a világ első három országa közé tartozik. Az agrártermelés feltétel- rendszerének alakulása a to­vábbiakban is kedvező lehe­tőséget biztosít a hozamok és az eredményesség növelésé­re. A néhány területen ta­pasztalható hiányosság elle­nére is jó a gépellátottság, 15 százalékkal több műtrá­gya-hatóanyag, 6 százalékkal több növényvédő szer áll az üzemek rendelkezésére. A gazdaságok a nehezedő kö­rülmények között eddig is megállták helyüket. Ez a tartalékok mozgósításával a jövőben is elvárható. Az államtitkár végezetül elégedetten szólt az élelmi­szeripar és a mezőgazdasági üzemek között kibontakozott együttműködésről, az ága­zatban 1981-ben végzett si­keres munkáról Békés me­gyében. A tanácskozáson felszólalt még dr. Hankó Mihály, a Lenin Tsz elnöke, aki a szö­vetkezetben végzett munka hatékonyságát elemezte. Mé­száros István, a Szarvasi Ál­lami Gazdaság igazgatója a gazdálkodás fejlődését mu­tatta be. Bordás Mihály, a GMV igazgatója a gabona- tárolás gondjairól szólt. Só- tyi János, a gyulai Munká­csy Tsz elnöke a kiegészítő tevékenység jelentőségét ele­mezte. Valkó Pál, a MÁV békéscsabai üzemfőnökség képviseletében, a vasúti szállítás sikereiről, gondjai­ról adott tájékoztatást. Az aktívaértekezlet Csatá­ri Béla zárszavával ért vé­get. Köpenyes János Az aktívaértckezlcl résztvevői Dr. Soós Gábor államtitkár, Csatári Béla cs dr. Szabó Sán­dor a tanácskozás szünetében Fotó: Veress Erzsi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom