Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1982-01-15 / 12. szám
1982. január 15., péntek o Gabonaszalmából brikett Program a talaj termőképességének növelésére Gazdasági jelentőségének megfelelően már több magas szintű párt- és állami határozat született legfontosabb természeti erőforrásunk, a termőföld védelmére, okszerű használatára, termékenységének fokozására. Ilyen volt az MSZMP Központi Bizottságának 1978. március 15-i határozata is, amely a mezőgazdaságban végbement folyamatok általános és átfogó értékelésén belül kiemelt hangsúlyt fektetett a melioráció végrehajtására. Békés megyében a melioráció ma már nyilvánvalóan a mezőgazdasági fejlődés egyik leglényegesebb meghatározó eleme, hiszen nagy kiterjedésű és igen értékes szántóterületek hozama esik ki belvízi elöntések miatt. Az elöntött területek termő- képessége jelentősen csökken, és csak hosszú idő múltán nyeri vissza eredeti állapotát. Ezeken a területeken a talaj termőképességét elsősorban a belvízrendezéssel, okszerű talajerő-gazdálkodással és más szükséges meliorációs beavatkozással állíthatjuk csak vissza. * * * Megyénkben — az elmúlt tíz évben átlagosan — a szántóterületnek csaknem négy százaléka maradt ve- tetlen az említett gondok miatt. Ezért az MSZMP Békés megyei bizottsága a központi elgondolásokkal összhangban határozatot hozott, amelyben a következők szerint irányozta elő a legfontosabb tennivalókat: „Fel kell gyorsítani a meliorációs beruházások ütemét, és a minimálisra kell csökkenteni az értékes, belvízsújtotta területek nagyságát ...” A határozat végrehajtására számos állami és gazdasági intézkedés született, amelyek eredményeképpen az V. ötéves tervben 570 millió forint nagyságú, teljes körű meliorációt végeztek el. amely 40 százalékkal több az előirányzottnál. Ez idő alatt megvalósult 50 ezer hektáron a vízrendezés, 20 ezer hektár talaj- javítás, és mintegy 31 ezer hektáron a mélylazítás. Az V. ötéves tervidőszak komplex meliorációja a talaj termőképességének jelentős javulását eredményezte. Jó példa erre Battonya térsége, ahol rendezett területeken 10 tonna körüli kukorica termett hektáronként. A III., illetve a IV. ötéves tervben elkészült meliorációs beruházások egy része viszont csak alacsony színvonalon működik. Ennek legfőbb oka a komplexitás hiánya, és az alacsony szintű műszaki megoldások alkalmazása. Megyénkben jelenleg intenzív meliorációs munka folyik gyorsított program keretében. A térségi komplex melioráció elvégzésében még 53 üzem érdekelt, mintegy 183 ezer hektárral. Ebből a VI. ötéves tervidőszakban 65 ezer hektárnyi terület talajrendezését tűzték ki célként. 1,3 milliárd forint értékben. 1981-ben már 13 ezer hektáron mintegy 204 millió forint felhasználásával végezték el a munkát. * * * A megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya a részfeladatok jobb összehangolásáért a felelősség egyértelműsítéséért — 1980-ban — az AGROBER-t jelölte ki „generál” tervezőnek, illetve lebonyolítónak, így az AGROBER fő feladata lett a távlati térséjji koncepciók kidolgozása, a meghatározott feladatok lebontása, az éves kiviteli tervek biztosítása, szükség esetén altervezők bevonásával. A beruházás biztosításáról — a kivitelezés során — a tervekben foglaltak maradéktalan végrehajtásáról, műszaki ellenőrzéséről szintén az AGROBER gondoskodik. Megszervezi a befejezett meliorációs beruházások üzembe helyezését, a pénzügyi elszámolást, valamint a szavatossági ügyek koordinálását is. Ismeretes, hogy az utóbbi időszakban megváltozott az állami támogatás rendszere, így ennek mértéke — üzemenként — eltér a korábbi tervidőszakétól. A csökkenés különösen a megye déli területein érezhető, ahol az egy főre jutó bruttó jövedelem viszonylag magas. Viszont ezeken a területeken lehetne a leghatékonyabban és a legeredményesebben megoldani a komplex meliorációt. Ma már bizonyított tény, hogy ezen az „aranylöszhá- ton” rendkívül gyorsan megtérül a befektetés. A jelenleg érvényben levő szabályozók alapján a még hátralevő komplex meliorációban érdekelt üzemek közül 23 gazdaságnál 70 százalékos, kilenc gazdaságnál 60 százalékos, 12 gazdaságnál 50 százalékos és kilenc gazdaságnál 40 százalékos lesz várhatóan az állami támogatás mértéke. így a jövőben csökkenni fognak az igénybe vehető központi források, és növekszik a saját erő aránya. * * * A már kiadott okiratokat a szabályzók változása nem érinti. A viszonylagosan tőkeerős gazdaságok még így is kiemelt feladatként kezelik a komplex meliorációs beruházás megvalósítását, hiszen ez nemcsak népgazdasági, hanem alapvetően saját érdekük. Kiemelt feladat. a beruházások funkcióképességének javítása, a magasabb szintű műszaki megoldások alkalmazása, valamint a már meglevő meliorációs beruházások karbantartása. Valamennyi üzemben — ahol jelentősebb melioráció volt vagy lesz — célszerű a tala.irendezés személyi feltételeinek minden szintű biztosítása is. A nagytérségi meliorációs programhoz illeszkedő üzemi meliorációs beruházások megvalósulását a kis mértékben megváltozott támogatási feltételek nem akadályozhatják. A társadalmi és ökonómiai szempontok továbbra is az eredeti térségi koncepció végrehajtását indokolják. Dr. Fórján Mihály A MEZŐGÉP Tröszt 14 vállalata a kooperációs lehetőségek még jobb kihasználásával, eddig importált berendezések gyártásának megszervezésével és az export fokozásával kívánja jövedelmezőbbé tenni munkáját. Mind szélesebb körűen kielégítik a hazai mezőgazdaság és élelmiszeripar gépigényét is. Terveik szerint az ötéves tervidőszak végére a mező- gazdasági erőgépek kivételével szinte teíjeskörűén biztosítani fogják a gépellátást. A tröszt tavaly óta nagyobb önállóságot élvező gyárai — a piaci változásokhoz való rugalmasabb, közvetlen igazodással — már 1981-ben is kiemelkedő eredményeket értek el. Az idén 7 százalékos, tehát az ipari átlagnál nagyobb ütemű termelésnövekedést irányoznak elő. Ez várhatóan több mint 16 milliárd forintnyi árbevételt tesz majd lehetővé. A MEZŐGÉP Trösztnél készülő gépek, alkatrészek zöme belföldre kerül. Az egyes üzemek szolgáltatásai ugyancsak a hazai szövetkezetek, gazdaságok munkáját segítik. KGST-beli partnereiknek több mint 4 milliárd, a tőkés cégeknek pedig másfél milliárd forintért szállítanak gépeket és technológiákat. A trösztnek a hazai piacra is kínált idei választékában új hengeres bálázók, cukorrépabetakarító kombájnok és univerzális kis traktorok szerepelnek, valamennyi olyan termék, amelyekből eddig több millió dollárért importáltak. A tröszti fejlesztőintézet munkája nyomán az idén bemutatják azt a berendezést is, amely gabonaszalmából a barnaszénnel egyenértékű brikettet képes előállítani a háztartások számára. A hazai MEZŐGÉP-ipar mind szélesebb körűen bekapcsolódik a nemzetközi munkamegosztásba. Tovább bővülnek a szakosítási és a kooperációs kapcsolatok a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval. A szovjet vállalatokkal előrehaladott tárgyalásokat folytatnak nagy teljesítményű zöldségbetakarító gépek közös gyártásának megszervezéséről. Néhány nagyobb tőkés céggel pedig vegyes vállalatok alapításáról tárgyalnak az alkatrész- és részegység-kooperációk kiszélesítése érdekében. így, csakúgy, mint eddig a Claas- kombájnok és a Hesston- szecskázógépek importját a magyar MEZŐGÉP-gyártás ellentételezi, s a korszerű, mezőgazdaságunk számára fontos nagy berendezések behozatala nem terheli a népgazdaság fizetési mérlegét. A MEZŐGÉP Tröszt komplett gépsorainak, üzemeinek továbbra is jó a piaca itthon és külföldön. Az év végéig átadják a Váci úti kenyérgyárat, amely a főváros ellátását nagymértékben javítja majd. Ugyancsak az idén befejezik egy nagy teljesítményű malom és egy újabb kenyérgyár szerelését Algériában is. Nigériában nemrég helyeztek üzembe magyar vágóhidat, s most Irakban kezdik meg vágóhíd- és baromfifeldolgozó telepek építését, szerelését. Ez évi exporttervükben Algériába és Kínába szállítandó takarmánykeverő üzemek, valamint spanyol megrendelésre készülő újabb konzervgyár is szerepel. Pecsenyebárány és birkatej A Szeghalmi Állami Gazdaság csaknem 4 ezer hektárnyi legelővel rendelkezik, ahol több évtizedes hagyományai vannak a juhtartásnak. Az elmúlt év derekán elkészült az állami gazdaság károlyderéki kerületében az az ötezer anyaférőhelyes komplett juhtelep, ahol korszerű tartási körülmények között van az anyalétszám kétharmada. A komplex telep benépesítését már tavaly megkezdték, s az elmúlt hónap derekán megkezdődtek a telepen az ellések, ami ezekben a napokban jelentősen emelkedik. Az új telepen több célú hasznosításra tartják az állományt. Természetesen az egyik fő termék a hús. A saját szaporulaté és a vásárolt bárányok adják a hizlalda alapanyagát. Ez évben 22—23 ezer pecsenyebárányt értékesítenek — csaknem teljes egészében tőkés exportra. A birkatej, ami másutt melléktermék. és visszaszoru’t. itt fő termékké lépett elő. A fejő- állásokban egyszerre 48 birka fejősére nyílik mó<f a7 Alfa-La- val fejőberendezéssel. A gazdaság az idén mintegy 82—83 ezer liter birkatejet szállít feldolgozásra a Hajdú-Bihar megyei Tejipari Vállalatnak, ahol — főként közel-keleti exportra — Kaskavál sajtot gyártanak belőle. Az értékesítésre kerülő tej jó üzlet, ugyanis a minőségtől függően literenként 22—24 forintot fizetnek érte a gazdaságnak. Az ország egyik legkorszerűbb komplex juhtelepét a7 állami gazdaság a műszaki fejlesztési alapból a hazai juhtartó nagyüzemek közül az elsők között valósította meg. A telep már eddig is gazdag tapasztalatokkal segített,. a szakembereket. Január 21-én a Debreceni Agrártudományi Egyetem szervezésében itt tartanak továbbképzést a juhtenyésztésben dolgozóknak, akik újabb ismeretekkel bővíthetik tudásukat. s a szerzett tapasztalatokat otthon is hasznosíthatják. — sz — Ha Békéscsabán, a Békési úton végigmegyünk, egy magasépítésű csővezetéket láthatunk, ami az út felett halad át. A vezeték az ÁÉV központi ipartelepét és a DÉMÁSZ hőerőművét köti össze, az elmúlt év őszétől. Óránként 13 ezer és fél — Az 1200 méter hosszú vezeték 16,3 millió forintba került — válaszolta Lajtai Lajos. — Saját fejlesztési alapunkból 8,3 milliót fordítottunk rá, és ezenkívül nyolcmillió forint fejlesztési alapot adtunk át a DÉ- MÁSZ-nak. energiafejlesztészázezer forint. Mivel a vezeték a gyár előtt megy el, kézenfekvő volt a megoldás. Januárig az egységnyi gőz 630 forintba került a vállalatnak. Ezentúl várhatóan a 480 forintot sem éri el ez az összeg. Ezenkívül munkaerő-megtakarítással is A vezeték a gyár előtt halad Fotó: Veress Erzsi tonna gőz szállításra alkalmas. Ez a mennyiség jelentősen meghaladja a központi ipartelep óránkénti háromtonnás gőzigényét. A fölös kapacitás egy részét 1981 novembertől a Békés megyei Üdítőital-ipari Vállalat, illetve ez év január közepétől a PATEX békéscsabai gyára köti le. Ezenkívül tárgyalásokat folytatnak a csatlakozásról a FÜSZÉRT és a TÜZÉP vezetői is. Hz előzmények — A központi ipartelep hőenergia-ellátását miért nem saját kazán üzemeltetésével oldották meg? — kérdeztük Kerekes Istvánt, az ÁÉV műszaki főmérnökét. — A telep fejlesztésének végleges körvonalai 1977- ben alakultak ki — mondta. — Ekkor hagyták jóvá a beruházási tervünket. Elképzelésünkben gáztüzelésű, önálló kazánház létesítése szerepelt. Elvégeztük a gazdasági számításokat, és kiderült, csaknem kétmillió forintot megtakarítunk, ha az erőműtől kapjuk a gőzt. — A megépített vezeték kapacitása négy és félszerese a telep fogyasztásának. Mi indokolta a jelentős túlméretezést, a nagyobb keresztmetszetű gőzvezeték építése nem jelentett-e felesleges kiadást? — Az igaz, hogy napjainkban mndössze három tonna az óránkénti felhasználásunk — válaszolta Kerekes István. — De a fejlesztések után vállalatunk nyolc tonnát fog felhasználni óránként, Amikor a vezeték melett döntöttünk, a környékünkön‘levő gazdasági egységek vezetőit megkerestük, és igényfelmérést végeztünk. Ennek alapján valósítottuk meg az építést. A méretezéshez hozzátartozik, hogy az ilyen jellegű vezetékeknél a tartószerkezet építése igényli a legtöbb pénzt. A cső keresztmetszete csak kis mértékben befolyásolja a ráfordítást. Már csak ezért is célszerű bizonyos ráhagyás. II költségek A gőzvezeték megvalósításának költségeiről Lajtai Lajost, az ÁÉV fejlesztési és beruházási osztályának vezetőjét kérdeztük. sí hozzájárulás címen, a szükséges kazántelepítésekre. A 8,3 millió forintos befektetés a belépők befizetéseivel csökkenni fog. Ösz- szesen hárommillió forintos megtérülésre számítunk. Esetünkben nem igaz a mondás, hogy, amit nyerünk a réven, elvesztjük a vámon. Az erőműben egy tonna gőz előállítása olcsóbb, mint saját kazánt működtetni. A nagyobb kazánnak jobb a hatásfoka. S még akkor nem szóltunk az egyéb megtakarításokról. II megoldás Január közepétől a PATEX békéscsabai gyára is a vezetékről elégíti ki hőenergia-szükségletét. Dukát Zol- tánnét, a műszaki osztály vezetőjét arra kértük, mondja el, hogy milyen előnyei származnak a gyárnak a csatlakozásból. — Napjainkig egy széntüzelés ű kazánt üzemeltettünk — kezdi. —• A termék- szerkezet változása s bővülése újabb hőenergiát igényel, amit a kazán teljesítménye már nem fedez. A fejlesztés tehát elkerülhetetlenné vált. A kazánunknál műszakonként három fűtő dolgozik, meglehetősen mostoha körülmények között. Körülbelül 200 méterről hordják a szenet, és vissza a salakot. Az évi szénfogyasztás eléri az 1300 tonnát. Ennek egy részét állandóan raktároznunk kell, ami növeli a lekötött készleteink értékét. Negyedévenként ez a többletlekötés átlagosan hat3—1IO típusú kazánok számolunk, és javulnak a munkakörülmények. Hz erőmű Az ügy érdekessége, hogy a DÉMÁSZ Bocskai utcai hőerőművét a hatvanas évek elején fel akarták számolni, de 1962-ben a konzervgyár belépett a fogyasztók sorába. Ettől kezdve nőtt a gőzigény, ezért megmaradt az erőmű. A széntüzelésű kazánokat 1968-tól földgáztüzelé" sűek váltották fel. Jelenleg négy beépített kazán szolgáltatja az energiát, amelyekből kettő 3—Hó típusú üzemel. Ahhoz, hogy gőzt állítsanak elő, természetesen nemcsak kazánok szükségesek. A különböző berendezések fejlesztését a vállalatok energiafejlesztési hozzájárulásán kívül az állami támogatás teszi lehetővé. A nemrégiben elkészült, vegytiszta vizet előállító üzem például 35 millió forintba .került. A vegytiszta víz növeli a kazánok és a csövek élettartamát, hatásfokát, végeredményben tehát a felhasználók érdekeit szolgálja. Eisner Mihályt, a DÉMÁSZ telepvezetőjét arra kértük, hogy az ÁÉV példája alapján mutassa be, miként történik a térítési díjak megállapítása, és hogyan járulnak hozzá a fogyasztók a fejlesztésekhez? — Az egyszeri fejlesztési alap átadásán kívül a térítési díj két részből tevődik össze — válaszol a telepvezető. — Egyrészt az ÁÉV- nek az óránként lekötött tonnák után — 1982-ben ez három tonna'óra — 264 ezer forintot kell fizetni évente. Azaz, háromszor 264 ezer forintot. Ez a tulajdonképpeni használati díj, ami a különböző kiadásokat fedezi. Erre jön rá az úgynevezett hődíj. amit a felhasznált giea-Joulé-ok után fizet az ÁÉV havonta. A fogyasztók tehát megfizetik a felhasznált hőenergiát, mégis kevesebb pénzükbe kerül, mint ha külön kazánokkal termelnék a gőzt. S népgazdasági szinten is kimutatható a megtakarítás. Pedig nem tettek mást, csak egyszerűen éltek a lehetőségekkel. Lovász Sándor
