Békés Megyei Népújság, 1982. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1982-01-15 / 12. szám

o

1982. január 15., péntek

Stúdiószínházi bemutalé:

Euripidész: Oresztész

dúsban a lelki eltorzulás visszataszító szélsőségeit. Gálfy László Meneláoszalakjában a kétszínű, gyáva bajkeverőt érzékelteti, míg Nagyidat István Tündareósz- ként a bosszúéhes aggot. Pü- ladésznek, a hű barátnak megszemélyesítője MedgyesA klasszikus görög drámaírás egyik nagy egyénisége Euripidész, aki műveiben megőrzi • ugyan a kialakult, fontosabb műfaji hagyományokat, de nem konzerválja azokat, hanem írói szándékának megfelelően tudatosan újítja. E tevékenysége már életében is vitákat kavart körülötte, noha műveinek magja marad a görög drámát megteremtő mitológia, azonban ezeket a megszokott-tói eltérően, sajátosan egyéni nézőpontból ábrázolja. Kritikával illeti a mítoszokat, amelyek az ő számára csupán feldolgozásra alkalmas példák, ezért alakjai nem olyan monumentális, általános erkölcsi normákat megtestesítő jellemek, mint például Szophok- lész hősei.

Sokan a lélektani realizmus megteremtőjét látják benne, mivel az ő alakjait egyéni vágyak, szenvedélyek hajtják, s ezeknek lelki hátterét, indítékait jeleníti meg. Mindez azért lehetséges, mert az emberre koncentrál. Ez az ember azonban a sors kiismerhetetlen akaratában vergődik, szenvedélyeivel és vágyaival együtt ábrázolja lelki-testi gyötrelmeit. Euripidész hitt, legalábbis szeretett volna hinni az ember alkotó nagyságában, de kora társadalmának ellentmondásai, az eszmények eltorzulásai megingatták reményeit, ezért hősei nem elvont eszmék jelképei, hanem olyanok, amilyenek a valóságban voltak: önzők, irigyek, embertelenek.

Ezt a dezillúziót fejezi ki istenbírálata is. amely egyben korbírálat is. Az isteni parancs nála is parancs, de ő bemutatja — többek között az Oresztészben is —, hogy az isteni parancs ellenkezik az emberek természetes erkölcsi felfogásával, vagyis: ez vagy az az isten rosszat parancsolt, az istenek gonoszabbak lettek az embereknél. Ezért visszatérő motívuma drámáinak, hogy a sors kiismerhetetlen, az istenek irigyek, s a vak szerencse szabja meg az emberek sorsát, kénytelenek irgal- matlansága előtt meghajolni.

Az Oresztész cselekménye az anyagyilkosság utáni napokban kezdődik. Az isteni sugallatra elkövetett bűn után Oresztész testileg-lelki- leg elgyengülve alszik, hűséges testvére, Élektra ápolja. Felébredése után bontakozik ki az események sorozata, melyben a hősök végzetszerűen sodródnak az ösztönök, szélsőséges érzések, bosszúk és viszontbosz- szúk riasztó kavargásában. Oresztész hol a tébolyultsá- gig gyötrődik tette miatt, hol pedig azzal védekezik —

önmagát egyre erősítve —, hogy jogosan cselekedett, apja helyett állt bosszút férj- gyilkos anyján. A város polgárai elítélik tettét, mert az anyagyilkosságot az emberi természettel ellentétesnek vélik, ' a legnagyobb bűnnek tartják, s ezért döntésük értelmében Oresztésznek is, Elektrának is, ki bűntársa volt, pusztulnia kell. E kegyetlen döntés ellen lázad fel a két testvér, s újabb gyilkosságokra készülnek Püladésszel, Oresztész legjobb barátjával együtt. Bosz- szúvágyukban Helené, Meneláosz spártai király feleségédolásán és tudatos kibontásán alapszik Rencz Antal rendezői koncepciója. Mindvégig hangsúlyozza, hogy a dráma hősei a sors kiismer- hetetlenségében vergődő emberek, s a váratlan isteni beavatkozás nem oldja fel a konfliktusokat, csupán kényszeredetten megbékít a rosz- szat sugalló isten, miután ő is belátja a láncolatba fűződő bosszúsorozat értelmetlenségét. A cselekmény és a jellemek kibontakoztatásával párhuzamosan igen hatásos a kórus euripidészi értelemben való mozgatása, s

sy Pál. Széles skálán mozog az ő játéka is, a meleg szívű, rapszodikus ifjú hőst formálta meggyőző' erővel. A sikeres bemutatóhoz hozzájárultak közül meg kell említeni Pusztaszeri Emília (Helené), Szerencsi Hugó (hírnök), Hodu József (Phrü- giai szolga) és Zsila Judit (Hermióne) alakítását.

Végül szólni kell még egy problémáról. A Devecseri Gábor művészi fordításában előadott dráma bemutatása — az egész produkció is bizonyítja — mindenképpen indokolt. Ezzel kapcsolatban

Oresztész: Kárpáti Tibor és Püládész: Medgyessy Pál Martin Gábor felvétele

nek életére törnek, mert benne látják tragédiájuk fő okozóját, s túszként elfogott lányát, Hermiónét is el akarják pusztítani.

Már-már az elszabadult indulatok orgiájává válna a cselekmény menete, de egy váratlan isteni beavatkozás következtében jóra fordul minden, az ellenfelek megbékélnek, tehát nem győz a vad gyűlölet. Ez az erőszakolt befejezés (Apollon déus ex machina közbeavatkozása) megtöri a drámai logikát, de jól megnyilvánul benne Euripidész világnézeti elbizonytalanodása is: az ember képtelen irányítani sorsát, csak az istenekbe vetett hit marad meg reményként. „Feláldozza tragédiáit az istenek oltárán, hogy — a hagyományos mítoszokhoz híven — megmentse hőseit és a hitet." (Falus Róbert)

E főbb világnézeti, társadalmi problémák végiggonígy a kórus nem csupán kommentál, hanem — mintegy önállósulva — kollektív szereplője az eseményeknek.

Rendezésében jól kitapintható Euripidész jellemzési módszere is: „Nem az egyént rajzolja meg a tragikus szenvedély karmaiban ... hanem a tragikus szenvedélyt, amint egy emberre ráveti magát.” (Szerb Antal) Kárpáti Tibor Oresztész-szerepé- ben érzékelhetjük ezt különösen. A lelkileg összetört ember szánalmas vergődésétől a megszállott gyilkos bosszúállóig sokszínűén érzékelteti a vaksors szenvedélyétől megrészegült tragikus figurát, aki a megalázó elesettségből emelkedik fokozatosan az erkölcsi gátlástalanságig. Ebben a folyamatban méltó partnere az Elektrát játszó Vajda Márta. Egymást erősítve hitelesen fejezik ki a bosszú féktelensége felé vezető sodróazonban szükséges megjegyezni, hogy az előadás kinőtte a stúdió- vagy klubszínház kereteit nemcsak a színrevitelben (Gyarmathy Ágnes színpadi térhez alkalmazkodó kifejező díszletei. Egedi Edit jellemet érzékeltető jelmezei), hanem a közönséget illetően is. Bizonyára ennek felismerésében került a darab a „nagyszínpadra". A hatásos és szokatlan nézőtéri környezet (a fehér leplek fali összhangja a színpad fehérségével) jól szolgálta a különös színházi légkör megteremtését, de azon érdemes elgondolkodni, a mintegy 90—100 néző számára leszűkített nézőteret nem lehetne-e kibővíteni az eredeti teljességére. A befektetett szakmai és művészi energia hatékonyabbá tétele, a klasszikus görög dráma szélesebb körű megismertetése sürgetően ezt kívánja.

Tóth Lajos

Könyvek, folyóiratok, lemezek külföldre

A világ 95 országával áll kapcsolatban a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat, amely a most elkészült mérlege szerint 1981-ben mintegy másfél milliárd forintért exportált-importált könyveket, folyóiratokat, zeneműveket, hanglemezeket, továbbá iskolai oktatási és szemléltetőeszközöket és nyomdai bérmunka-megrendeléseket. Az export meghaladta az importot, az előző 800, az utóbbi 700 millió forintot ért el tavaly. A „tisztán” kulturális cikkek forgalma

— leszámítva tehát a szemléltetőeszközöket és a nyomdai bérmunkát — egymilli- árd forintot tett ki.

A vállalat áruforgalmi mutatóiból némileg következtethetünk kultúránk, tudományos eredményeink nagyvilágbeli megítélésére, fogadtatására is. Tavaly 80 millió forintért szállított külföldre magyar nyelvű könyveket. Ezek többsége a szocialista országokban élő magyar anyanyelvű lakosság igényeinek kielégítését szolgálta. Nem kevés könyv jutott távolabbi vidékekre is, hogy az ott élő magyar aj- kúakat segítse a nyelvtudás megőrzésében, a kulturális, a politikai tájékozódásban. Azokkal a szocialista országokkal, amelyekben magyar nyelvű könyvkiadás is van —• a Szovjetunió, Románia, Csehszlovákia, Jugoszlávia

— régi, jól bevált forma a közös könyvkiadás. A magyar nyelven értők azonban nemcsak e könyvek közül, hanem szinte a teljes magyar könyvtermésből válogathatnak: mintegy 2500-fé- le, Magyarországon megjelent könyvet rendeltek meg a szocialista országokban. Akadnak olyan művek is, amelyeket a magyar kiadók idegen nyelven, a külföldi megrendelő részére, az általa meghatározott példány- számban állítanak elő. Például 50-50 ezer példányban,

orosz nyelven publikálta az Akadémia Kiadó Kerpel- Fronius Ödön: Pediátria című művét és Hardi István: Ápoláslélektanát. Ugyaneny- nyi példányban, ugyancsak orosz nyelven jelentek meg Ady válogatott versei és Jókai Mór: Fekete gyémántok című regénye.

Az elmúlt évben 70 millió forint értékű magyar és 20 millió forintnyi idegen nyelvű folyóirat került hazánkból külföldre. A legnépszerűbb lapok közé tartozik a Nők l.apja, a Ludas Matyi, az Élet és Tudomány. At. idegen nyelvű magyar folyóiratok közül a legnagyobb a sikerük az Akadémiai Kiadó Acta-inak, amelyek a magyar tudományos élet eredményeit, felfedezéseit közvetítik külföldre. A vállalat a szocialista államokba és 35 tőkés országba exportál hanglemezt, és -kazettát, összesen mintegy 85 millió forint értékben. A baráti országok, ahova a hanghordozók exportjának kétharmada irányul, főleg a klasszikus zenei lemezeket vásárolják, de nem ritkán 50—60 ezer darab kel el az Omega, az LGT vagy a Piramis együttesek nagylemezeiből is. Egyre több magyar hanglemezt vásárolnak az USA-ban és Franciaországban. valamint az NSZK- ban. Hollandiában, Angliában és Kanadában. Az elmúlt év legnagyobb sikere Goldmark Károly: Sába királynője című operájának lemezfelvétele volt, amelyből 24 ezer fogyott el. A hazai popzene újabb sikere a Neoton famíliáé: az elmúlt évben fél millió lemezét, illetve kazettáját vásárolták meg Japánban.

A zeneműexport az elmúlt öt évben megkétszereződött, s 1981-ben egymillió magyar kotta került határainkon túlra. Keresettek a kortárs magyar zeneszerzők művei.

Középiskolák Szarvason

Két középfokú oktatási intézmény, a Vajda Péter Gimnázium és Szakközépiskola, valamint a középiskolás diákotthon működik Szarvason. Mindkettő viszonylag új épületben kapott helyet, tehát a tárgyi feltételek nagyjából megfelelnek a követelményeknek. Egyedül a B épülettel vannak gondok: rosz- szak a nyílászárók, nedvesek a falak, korszerűtlen a fűtés. Az A épületben tavaly emeletráépítéssel három tantermet alakítottak ki, mintegy 700 ezer forintos költséggel. Mindkét épület csapadékvíz-csatornáit ki kellene cserélni, s a diákotthon régi épületének födémé is felújításra vár.

Míg a diákotthon kihasználtsága csupán 84 százalékos (140 helyett 118 kollégista lakja), addig — mivel az ebédlő kicsi — nem tudják növelni az étkező diákok számát, holott erre volna igény. így a menzát 250-en, az externátusi étkezést 18-an vehetik igénybe.

Az alapvető oktatási eszközök' biztosítva vannak a középiskolában, csupán néhány fontos taneszközre lenne -még szükség. Nem tudják megoldani a második idegen nyelv csoportbontású oktatását hely- és anyagi gondok miatt. A megfelelő tárgyi feltételek mellett * jónak mondható a személyi ellátottság is. összességében: a szarvasi középiskolák lényegesen jobb körülményekkel dicsekedhetnek, mint az alsófokú oktatási intézmények.

G. K.

Mai műsor

KOSSUTH RADIO

8.27: Miről ír a Társadalmi Szemle ú.i száma?

8.37: Zenekari muzsika.

9.33: Száll az ének.

10.05: Visszapillantó.

10.35: Károly Amy versei.

10.40: Fúvósesztrád.

11.00: Zenhárij ikonfestő bűnös szerelme. Legenda.

11.52: vásárhelyi Zoltán—Ady

Endre: A márciusi naphoz. 12.35: Hétvégi panoráma.

13.54: Kóruspódium.

14.14: Dvorzsák: d-moll vonósnégyes.

14.44: Magyarán szólva . . . lj.05: Helge Rosvaenge Puccini- " felvételeiből.

15.28: Barangoló Dominó.

16.05: Fűtől fáig.

16.35: Ifj. Sánta Ferenc népi zenekara játszik.

17.12: Sanzonok.

17.35: A puszta télen.

18.00: Johann Strauss: Egy éj Velencében.

19.15: Hangaltmm.

20.15: Dinu Lipatti -zongorázik. 20.40 : Lemezmúzeum.

22.20: Tíz perc külpolitika.

22.30 : Rádiószínház. Kapaszkodók.

23.03: A kegyencnő.

0.10: Melódiakoktél.

PETŐFI RADIO

8.05: Barlay Zsuzsa operettfelvételeiből.

8.20: Tíz perc külpolitika.

8.33: Slágermúzeum.

9.21: Harminc perc alatt a Föld körül.

10.00: Zenedélelőtt.

II. 45: Tánczenei koktél.

12.33: Édes anyanyelvűnk.

12.38: Tolmácsolás.

12.48: Népi muzsika.

13.25: Külpolitikai arcképcsarnok. 14.00: Kettőtől ötig . . .

17.00: Disputa.

17.30: ötödik sebesség.

18.33: Gyurkovics Mária operettdalokat énekel.

18.53: A Stúdió 11 nyilvános hangversenye.

20.00: Régi nóta. híres nóta. 20.33: ..Tanít a táj.”

21.30: A Rádió Dalszínháza. Sullivan—Gilbert: Esküdtszéki

tárgyalás.

22.06: Népdalcsokor.

23.20: Emlékezetes dzsesszhangversenyek.

III. MŰSOR

9.00: Iskolarádió.

9.30: A Benkó dixieland az újvidéki dzsesszfesztiválon. 9.50: Szöktetés a szerájból.

11.05: Zenekari muzsika.

12.40: ..Jó reggel, fény!”

13.12: Bach-művek.

14.38: Palotai Boris: A másik. 14.48: TJj lemezeinkből.

15.40: Holnap közvetítjük.

16.00: Montrealtól Nagykőrösig.

16.30: Tip-top parádé.

17.00: Művészlemezek.

17.58: Világújság.

18.18: Üj magyar zene a Rádióban.

19.05: Disputa.

19.35: Sába királynője.

20.45: A magyar popzene híres szerzőpárjai.

21.51: Modern írók portréi.

22.11: A Lipcsei Rádió szimfonikus zenekarának hangversenye.

SZOLNOKI STÚDIÓ

17.00: Hírek.

17.05: Két dal, egy előadó. A Smokie együttes énekel.

17.10: Köz-érzet. Riporter: Kardos Ernő.

17.30: Új felvételeinkből. Regös Imre szarvasi orgonaművész játszik.

17.40: Noteszlap.

17.45: Délutáni minikoktél.

18.00: Alföldi krónika.

18.15: A nótakedvelőknek Palló Imre énekel.

18.26—18.30: Hírösszefoglaló, műsorelőzetes.

TV, BUDAPEST, I. MŰSOR

8.00: Tévétorna, (ism.)

8.05: Iskolatévé: Oroszul beszélünk.

8.45: Fizikai kísérletek. (Közép- isk. I. oszt.) (f.-f.)

9.05: Kémia. (Ált. isk. 7. oszt.) 9.35: Magyar irodalom. (Ált. isk. alsó tagozat.) (f.-f.)

10.05: Magyar irodalom. (Ált.

isk. 6. oszt.) (f.-f.)

10.35: Rajz. (Ált. isk. alsó tagozat.)

14.10: Iskolatévé. Rajz. (ism.)

14.30: Magyar irodalom. (Ált.

isk. alsó tagozat. (ism.,

f.-f.)

14.50: Magyar irodalom. (Ált.

isk. 6. oszt.) (ism., f.-f.)

l5.10: Oroszul beszélünk, (ism.)

15.30: Kémia, (ism.)

16.00: Mindenki iskolája. (ism.. (f.-f.)

16.45: Hírek, (f.-f.)

16.50: Country zene.

17.05: Tv-mozaik. (f.-f.)

17.15: öt perc meteorológia.

17.20: ..Munka nélkül nem tudok élni.“

17.50: Reklám, (f.-f.)

17.55: Kulcsos gyerekek, (f.-f.)

18.30: Szülők iskolája.

19.00: Reklám, (f.-f.)

19.10: Tv-torna.

19.15: Esti mese.

19.30: Tv-híradó.

20.00: Delta.

20.25: Lehet így is.

20.40: Tengerre, magyar!

21.35: Unokáink sem fogják látni.

22.00: A fele sem igaz! (f.-f.)

22.35: A zöldséges. NSZK tévéfilm.

23.25: Tv-híradó 3.

II. MŰSOR

18.55': Még egyszer — gyerekeknek! (ism.)

19.3t): Tv-híradó.

20.00: Minden róla szól.

21.05: öt perc meteorológia.

(ism.)

21.10: Tv-híradó 2.

21.36: Autó-motorsport.

21.50: Kefneth Boulding-portré. (f.-f.)

BUKAREST

16.05: Iskolatévé.

16.30: Német nyelvű adás.

18.35: A volánnál — autóvezetőknek.

19.00: Tv-híradó.

19.30: Gazdasági figyelő.

19.45: Pillantás a városig — ro-- mán játékfilm.

21.20: Irodalmi összeállítás.

21.45: Tv-híradó.

BELGRAD, I. MŰSOR

17.10: Tv-naptár.

18.45: A fiatalok szava.

19.15: Rajzfilm.

19.21: Reklám.

19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Charles Daewin utazása. 21.00: Reklám.

21.05: Szórakoztatózenei adás.

21.50: Tv-napló.

22.05: Pénteken 22-kor.

00.05: Hírek.

II. MŰSOR

18.25: Művelődési adás.

18.55: Útirajzok — útmutatók. 19.27: Ma este.

19.30: Tv-napló.

19.55: Reklám.

20.00: Nagy mesterek kis kompozíciói.

20.45: Reklám.

20.50: Zágrábi körkép.

21.05: Az esküdtszék.

22.05: Reklám.

22.10: Oblomov.

SZÍNHÁZ

1982. január 15-én, pénteken 19 órakor Békéscsabán: BARANGHOK KISZ-bérlet

1982. január 16-án, szombaton 19 órakor Békéscsabán:

ORESZTÉSZ ,.D“ bérlet

MOZI

Békési Bástya: 4 órakor: Elektromos eszkimó, 6 és 8 órakor: Solo Sunny. Békéscsabai Építők Kultúrotthona: Kicsi a kocsi, de erős. Békéscsabai Szabadság: de. 10 órakor: Mackó Misi és a csodabőrönd, 4 és 6 órakor: A macska rejtélyes halála. 8 órakor: Moulin Rouge. Békéscsabai Terv: fél 6 órakor: Korai dar- vak, fél 8 órakor: Akiket a forró szenvedély hevít. Gyuiai Erkel: Üzenet az űrből. Gyulai Petőfi: 3 órakor: Seriff az égből, 5 és 7 órakor: A zsarnok szíve. Orosházi Béke: Majmok bolygója. Orosházi Partizán:' fél 4 és fél 6 órakor: A kék laguna, fél 8 órakor: Halálos tavasz. Szarvasi Táncsics: I. mint Ikarusz.