Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-22 / 299. szám
1981. december 22., kedd HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1981. DECEMBER 22-TÖL % Az 1981-es esztendő gyűjteményes tárlatát nyitották meg Békéscsabán a Fegyveres Erők Klubjában. Képünkön kiállítók és vendégek: Párzsa János, dr. Dömötör János, a hódmezővásárhelyi Tornyai Múzeum igazgatója, Petrovszki Pál, Vágréti János és Schéner Mihály Fotó: Martin Gábor Devizanem vételi közép eladási árf. 100 egységre forintban Angol font 6497,03 6503,53 6510,03 Ausztrál dollár 3925,50 3929,43 3933,36 Belga frank 90,19 90,19 90,37 Dán korona 469,03 469,50 469,97 Francia frank 599,99 600,59 601,19 Holland forint 1389,03 1390,42 1391,81 Japán yen (1000) 156,34 156,50 156,66 Kanadai dollár 2902,55 2905,46 2908,37 Kuvaiti dinár 12214,23 12226,46 12238,69 Norvég korona 598,18 598,78 599,38 NSZK márka 1519,90 1521,42 1522,94 Olasz líra (1000) 28,47 28,50 28,53 Osztrák schilling 217,00 217,22 217,44 Portugál escudo 52,47 52,52 52,57 Spanyol peseta 35,38 35,42 35,46 Svájci frank 1849,21 1851,06 1852,91 Svéd korona 620,54 621,16 621,78 Tr. és Cl. rubel 2597,40 2600,00 2602*60 USA dollár 3439,53 3442,97 3446,41 Az államközi megállapodásokon alapuló hivatalos árfolyamok változatlanul az 1981. október 20-i közlésnek megfelelően vannak érvényben. Tanári hangverseny a zeneiskolában fl Magyar Nemzeti Bank Kovács Pálné és Fehérvári László Fotó: Martin Gábor frószövetségi hír A Magyar írók Szövetségének' választmánya hétfői ülésén az írószövetség elnökévé Hubay Miklóst, alel- nökké Fekete Gyulát és Fodor Andrást, főtitkárrá Jo- vánovics Miklóst választotta meg. Ugyancsak megválasztották a szövetség titkárait és az elnökség tagjait. fl bérfizetések rendje A Magyar Nemzeti Bank — a SZOT-tal egyetértésben — a karácsonyi és újévi ünnepek miatt szabályozta a bérfizetési napokat: A december 23-án, 24-én és 25-én esedékes béreket december 22-én; a december 26-án, 27-én és 28-án járó béreket december 23- án; a-december 31-én, január 1-én és 2-án járó béreket december 29-én; a január 3-án esedékes béreket pedig december 30-án fizetik. Évek óta nemes hagyomány, és kellemes színfoltja Békéscsaba zenei életének a Bartók Béla Zeneiskolában dolgozó tanárok hangversenye. A péntek este megtartott rendezvény jelentőségét emelte, hogy első ízben mutatkoztak be a szeptemberben indult zeneművészeti szakközépiskola, valamint a zeneiskola új tanárai. Az érdeklődésre jellemző volt, hogy az iskola nagyterme zsúfolásig megtelt tanulókkal, szülőkkel, tanárokkal és hozzátartozókkal. Az igényesen összeállított, ’hangulatos és színes műsorban olyan művek szerepeitek, amelyek tolmácsolása rendszeres gyakorlást, komoly felkészülést igényel. Dicséretes, hogy a zenetanárok az iskolai és sok más irányú elfoglaltságuk mellett szabad idejük nagy részét feláldozva, lelkiismeretesen készültek a hangversenyre, ízelítőt kaptunk a kamarazenélésből, mely a résztvevők egyéni tudásán kívül feltételezi a közös begyakorlást is, annak érdekében, hogy a művek egységesen szólaljanak meg. A műsor első felében Albinoni szonátáját Fehérvári László trombitán és Kovács Pálné zongorán adta elő, szép hangon, majd Beethoven négy kézre írt D-dúr szonátája következett Kovács Pálné és Nátor Éva igényes előadásában. Ezután Sajti Júlia három szép Schubert-dalt énekelt. Kiemelkedő volt a két fiatal művésztanár, Décsi Zsuzsanna és Kálmán Zoltán, valamint Kovács Pálné bensőséges kamaramuzsikája, akik1 Mozart Esz-dúr „Kegelstatt” trióját interpretálták, A szünet után Beethoven g-moll gordonka—zongora szonátája op. 5. csendült fel Bakos Erzsébet és Lang Gusztáv előadásában. Nagy élményt nyújtott Strawinsky klarinétra komponált három szólódarabjának technikailag kidolgozott, szép hangú és biztonságos megszólaltatásával Kálmán Zoltán. Hatásos befejezésként Schubert Ar- peggione szonátáját játszotta Décsi Zsuzsanna brácsán és Nátor Éva zongorán. Reméljük, hogy az itt bemutatkozott fiatal zenetanároknak még számos alkalmuk lesz találkozniuk — szélesebb körben is — városunk és megyénk zeneszerető közönségével. ígéretes kezdés volt, várjuk j folytatást ! „ Én elmentem a vásárba... December 22., kedd. Országos állat- és kirakóvásár. Hatvan (Heves). December 27., vasárnap. Autóvásár. Békés (Békés), Csorna (Győr), Debrecen, Hatvan (Heves), Kecskemét (Bács), Kiskunmajsa (Bács), Kisújszállás (Szolnok), Komárom (Komárom), Miskolc, Nagyatád (Somogy), Nyíregyháza (Szabolcs), Siklós (Baranya), Szarvas (Békés), Zalaszentgrót (Zala). Kitüntetés Tegnap, december 21- én Bjelik Jánosné, az MSZMP Békés megyei bizottságának fegyelmi referense több évtizedes munkásmozgalmi tevékenységének elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetésben részesült.. A kitüntetést Frank Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára adta át. A kitüntetés átadásánál jelen . volt Szabó Miklós, a megyei párt- bizottság titkára és Domokos János, a megyei pártbizottság fegyelmi bizottságának elnöke. Egyetemi oktatók jutalmazása Tegnap . a Parlamentben átadták a SZOT, a KISZ KB és a Művelődési Minisztérium jutalmait annak a 31 egyetemi és főiskolai oktatónak, akik a felvételeket előkészítő bizottságok és a szakmunkásokat előkészítő tanfolyamok munkáját irányítják. A FEB-ek az idei tanévben 22 500 középiskolást levelező úton, 11 700-at oktatótáborokban készítenek föl egyetemi felvételikre. E munkában több mint 5000 egyetemi és főiskolai hallgató és mintegy 1500 oktató vett részt. A SZET-en idén 450 fiatal kezdte meg tanulmányait. A tavalyiak közül 230-an tettek sikeres felvételi vizsgát, és kezdték meg tanulmányaikat a különböző felsőoktatási intézményekben. Ebben az évben 202 olyan szakmunkás szerzett diplomát, aki korábban e tanfolyam résztvevője volt. Utazási irodák külföldi ajánlatai Az IBUSZ előszezoni utazási ajánlataiban kétnapos hétvégi kirándulást kínál Pozsonyba. A februári és márciusi félpanziós víkendek 900 forintba kerülnek, utazás autóbusszal. A háromnapos isztambuli, ugyancsak félpanziós ellátású túrák időpontja március és április. Utazás repülőgéppel, részvételi díj 5100 forint. Teljes ellátással 2900—3200 forintba kerül a négynapos kirándulás Moszkvába repülőgéppel, februártól áprilisig.A MALÉV Airtours ajánlata: Isztambul, március 2—4-ig, 5750 forint. Isztambul, március 4—6-ig 5750 forint, Athén, március 12—15- ig, 6000 forint. A Volán TOURIST kínálata : három nap Bécsben; február 2—4-ig, utazás autóbusszal, részvételi díj 2400 forint. Fladnitz, sítúra: február 22—26-ig, utazás autóbusszal, részvételi díj 4600 forint. Öt nap Velencében: április 3-r—17-ig, utazás autóbusszal, részvételi díj 4450 forint. Az utak a Volán TOURIST valutaterhére történnek. tájékoztatója Balesetés poggyászbiztosítás Az év végi ünnepeken, karácsonykor és újévkor sokan tesznek rövitfebb-hosszabb kirándulást valamelyik szomszédos országba. A szocialista államokba utazók napi három forintért — legalább tíznapos Időtartamra — baleset- és poggyászbiztosítást köthetnek. A baleseti térítés felső határa 100 ezer forint. A baleset kapcsán megsérült, megrongálódott, illetve ellopott, elveszett ruhát, poggyászt 12 ezer forintig téríti meg a biztositó. Tekintettel arra, hogy egy-egy turista útiholmija ezt az értéket meghaladja, a biztosítás többszörösen is megköthető. Utas- biztosítást az Állami Biztosító egységein kivül az utatzási irodáknál és a Magyar Autóklubnál is köthetnek a külföldre utazók. Ilmatöiiilmszemle Vasárnap zárult Tatabányán a XI. észak-dunántúli amatőrfilm-szemle, amelyen húsz művet mutattak be a Győr, Komárom, Veszprém és Vas megyei alkotók. A vetítéshez hasonlóan nyilvános volt a vita és a zsűrizés is. Az első díjat Baják András és Szántó Tamás szombathelyi alkotópár nyerte el Kortünet ’81 című játékfilmjével. A legtöbb helyezést a tatabányai Puskin Művelődési Ház nemrég alakult Stúdió ’80 filmklubjának tagjai „vitték haza”. VALUTA (BANKJEGY ÉS CSEKK) ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1981. DECEMBER 22-TÖL Pénznem vásárolható vételi eladási legmagasabb bankjegy - címletek árf. 100 egys. forintban Angol font 50 6308,42 6698,64 Ausztrál dollár 50 3811,55 4047,31 Belga frank 5000 87,57 92,99 Dán korona 1000 455,42 483,59 Finn korona 100 764,22 811,50 Francia frank 500 582,57 618,61 Görög darchma 500 53,43 56,73 Holland forint 1000 1348,71 1432,13 Japán yen (1000) 10000 151,81 161,20 Jugoszláv dinár 1000 76,00 80,70 Kanadai dollár 100 2818,30 2992,62 Kuvaiti dinár 10 11859,67 12593,25 Norvég korona 100 580,82 616,74 NSZK márka 100 1475,78 1567,06 Olasz líra (1000) 50000 27,65 29,36 Osztrák schilling 1000 210,70 223,74 Portugál escudo 5000 50,94 54,10 Spanyol peseta 5000 34,36 36,48 Svájci frank 1000 1795,53 1906,59 Svéd korona 100 602,53 639,79 Török líra 1000 25,65 27,23 USA dollár 100 3339,68 3546,26 Vezetők — mérlegen Ó z emberek általában kétféleképpen vélekednek a gazdasági vezetőkről. Az egyik tábor úgy tartja, hogy vezetni könnyű is meg nehéz is. Könnyű, mert mindent megmondanak, előírnak és szabályoznak felülről, és nehéz: mert mindent megmondanak, előírnak és szabályoznak, tehát mindig és mindenkihez alkalmazkodni kell... A másik tábor a vezetői munkát egyetlen kézlegyintéssel elintézi, mondván: „dirigálni, azt könnyű!” Ök a jólértesültek, akiknek pontos információik vannak a vezetők keresetéről, jövedelméről, állítólagos kiváltsd-' gaikról, s természetesen arról is, hogy mindezért cserébe a vezetők jóformán semmit nem csinálnak, már csak azért sem, mert amit tenniük kellene, ahhoz úgy sem értenek. Ök azok, akik egy- egy vezető kinevezése mögött csakis a protekciót, az összeköttetéseket, esetleg az érdemekben dús múltat vélik fölfedezni, s nyilván nem tudják, hogy manapság — s már jó ideje — a legszebb káderlap is kevés a kinevezésekhez, ha hiányzik róla a felsőfokú iskolai végzettség. Ebből az is következik, hogy ha valaki diplomát szerzett, s ezután jó néhány évet töltött gyakorlati munkával, akkor — vezető beosztásba kerülve — valamit mégis csak kell értenie a szakmához. A vezetőként dolgozók körülbelül fele öt évnél nem régebben dolgozik jelenlegi munkahelyén. Ez még nem mond sokat, mert — ugyancsak a közhit szerint — például a cukrászüzem vezetője különösebb szakmai megfontolások nélkül kerül-, hét mondjuk asztalosüzem' élére, s az alkalmatlanságát bebizonyító miniszteriális vezetővel is lehet — mondjuk — vállalatirányítóként kísérletezni. Az viszont már sokatmondó tény, hogy az elmúlt években, a korábbiakhoz képest, nagy változások történtek a vezetői beosztásokban. 1968 óta a vezetők 35—40 százaléka kicserélődött, s a folyamat napjainkra fölgyorsult: korábban soha nem tapasztalt generációváltásnak lehetünk tanúi. Nemcsak, mert a valamikor kinevezett többség eljutott a nyugdíjkorhatárig, hanem azért is. mert egyre kevesebben feleltek meg az irányítói munka új követelményeinek. Ez nem feltétlenül jelent negatív minősítést. A jó két évtizeddel ezelőtt kinevezett — s az akkori követelményeknek megfelelő — vezető, hatvanadik életévéhez közeledvén, érthetően nehezen tud átállni a teljesítményelvű vezetésre. Van aki képes erre, a többség azonban aligha. S ebből le kell vonni a megfelelő konzekvenciákat, anélkül, hogy bárki is sértődötten. vagy rossz érzésekkel távozna beosztásából. Nem könnyű, de azért valami módon megoldható feladat. A nagyobb gond az, hogy ki kerüljön a megüresedett helyre? Az iskolát éppen csak elhagyó fiatalok — értelemszerűen — aligha jöhetnek számításba. A „második vonal” meg többnyire hiányzik, mert a helyettesek többsége is közel áll a nyugdíjkorhatárhoz. Ráadásul: nálunk kialakult az örökös helyettesek intézménye. E „második” embereknek többnyire reményük sem lehet az előbbrelépésre, legalábbis saját munkahelyükön nem. Ezért aztán egy-egy személyi változás lebonyolítását általában országos kutatómunka előzi meg. Az utánpótlással kapcsolatos gond az is, hogy a kiválasztás többnyire szubjektív benyomások alapján történik. Kidolgozatlan a vezetőkészség megítélésének módszere; a pályázati rendszer adta lehetőségekkel elvétve élnek; s mindez rendkívül lelassítja a szükséges személycserék lebonyolítását. Nem csoda. Napjaink gazdasági vezetőjével szemben ugyanis mindenekelőtt a teljesítményelv érvényesítendő. Lehet valaki szakmailag kiválóan képzett, lehet valaki emberi magatartásában hibátlan, mindezek eredményeként közkedvelt, nagy tekintélynek örvendő vezető, ám, ha elmarad a forintban is mérhető eredmény, hiába minden emberi jótulajdonság, szakmai hozzáértés és a tekintélyelv alapján megszerzett köztisztelet. A vállalatokra érvényes gazdasági szabályozó- rendszer kíméletlenül megköveteli, hogy az eredmények évről évre növekedjenek. (Bár helyenként a szinten tartás is nagy erőfeszítést igényel.) S a vezetőknek eleget kell tenniük ennek a szigorú teljesítményelvnek. De ki az az ember, hol az a testület, aki megnyugtató biztonsággal döntheti el, hogy a vezetőjelölt megfelel majd minden szempontnak. Nehéz, kényes vállalkozás ez, s a szükséges személycserék lebonyolítása. feltehetően, ezért is lassú. És még egy gond: a vezetői utánpótlás — az a bizonyos „második vonal” — nemcsak azért bizonytalan, mert a káderpolitikai gyakorlata nem elég határozott, hanem azért is, mert egyre nehezebb megtalálni a lehetséges utódokat. A fiatalokat — vagy mindjük inkább így: a középkorúaknái némileg fiatalabbakat — egyre kevésbé vonzza a vezetői beosztás. A potenciális jelöltek ugyanis nagyon jól tudják, hogy például 1970 óta, a vezetői keresetek növekedése lelassult a foglalkoztatottak átlagához képest (mellesleg: központi intézkedések hatására). Jól tudják azt is, hogy munkájuk értékelése, komplex megítélése sok — olykor egymásnak ellentmondó — szempont mérlegelésétől függ, s ez már önmagában is riasztó. A fejlesztési tevékenységtől kezdve a lakossági ellátáson keresztül az üzemi balesetekig — mindenre kell ügyelniük, ami csak a vállalatgazdálkodás velejárója: készletek és termékszerkezet, munkaerőgazdálkodás és egészségvédelem. a piaci munka és a minőség javítása, a nyereség növelése és az üzemi demokrácia fejlesztése. S talán nem is ez a lényeg, mert a vezetői munka komplex értékelése valóban csak minden lehetséges tényező mérlegelése esetén végezhető el. Inkább az a baj, hogy az értékelés, miközben komplexitásra törekszik, valójában az egyes — rendeletileg meghatározott — szempontok mechanikus vizsgálatára szorítkozik. És nemcsak az egész évi munka összegezésekor, hanem sokszor menetközben is. S mindig akadnak olyan feltételek, amelyek ellentmondásba kerülnek a legfontosabb céllal, a nyereség növelésével. (Ami viszont szent és sérthetetlen követelmény.) Ha a vállalatvezető ezt nem teljesíti, akkor éves alapbérét 25 százalékkal csökkerítheti a felügyeleti hatóság. Pontosabban csökkenthétté, az eddig érvényes rendeletek értelmében. |j szabály van januártól érvényben: a I 25 százalékos csökkentést nem kell végrehajtani, ám eredménytelen vállalatvezetés esetén a vezetőnek számolnia kell azzal, hogy beosztásából felmentik. Most már csak az a kérdés, hogy mit értsünk „eredménytelenségen”? Átmeneti megtorpanást, rövid ideig tartó stagnálást, esetleg visszaesést? Vagy- tartós eredménytelenséget? Mert ez nem mindegy. S ennek tisztázása lényegében befolyásolhatná a vezető-utánpótlás szempontjából számba jöhető szakemberek vállalkozókedvét. Vértes Csaba
