Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-06 / 286. szám
1981, december 6., vasárnap 0 EHJSHiEJ II kisiparosok Vili. küldöttgyűlése Országos és megyei sajtónapi ünnepségek II feltételekhez igazodva (Folytatás az 1. oldalról) lakosságának egészére. Ebből a 'elismerésből származnak a kisipar szükségességére, gazdasági és politikai támogatására vonatkozó állásfoglalások, amelyek' a párt XII. kongresszusának határozataiban is kifejezésre jutottak. Ismert, hogy a VI. ötéves terv időszakában gazdaságunk az eddigieknél szerényebb, évi 2,5—3 százalékos ütemben fejlődik. A döntő kérdés az, hogy a lassúbb növekedési ütem keretein belül milyen mértékben sikerül gazdaságunk szerkezetét javítani, mennyire tudjuk ellensúlyozni — társadalmi kezdeményezőkészséggel — forrásaink szűkös voltát. A következő években fő szerepe lesz azoknak a minőségi és szerkezeti változásoknak, melyek révén gazdaságunk egyensúlyi helyzete úgy javulhat, hogy közben megszilárdulnak pozícióink. A gazdasági átalakulás nem marad hatás nélkül a kisiparra. Amit kicsiben hatékonyabban és rugalmasabban lehet előállítani és szolgáltatni — így kell fejleszteni. A küldöttgyűlés felszólalásai alapján úgy vélem, a kisiparosok értik, miről van szó, keresik és megtalálják helyüket, betöltik azt a szerepkört, amit a társadalom vár tőlük: kezdeményezően és készségesen járulnak hozzá a lakosság szükségleteinek mind teljesebb kielégítéséhez. A szolgáltatásokban és a kisárutermelésben nagy a magánkisipar jelentősége. Társadalmi hasznosságát korántsem csak a termelési értékkel, vagy az összipari termeléshez viszonyított arányával mérjük. Kifejezik ezt a kisipart érintő állami intézkedések, amelyek erősítik a kisiparosok létbiztonságát, a társadalom számára hasznos tevékenységre ösztönöznek, s ezzel összhangba hozzák az állammal szembeni kötelezettségeiket is. Ugyanakkor azt is meg kell mondani, hogy a lehetőségek szélesítésével párhuzamosan erősítettük és erősítjük az adózási fegyelmet is. Azzal számolunk: hogy az eddig megtett és hamarosan hatályba lépő intézkedések jobb kisipari munkafeltételeket teremtenek, és elősegítik, hogy az eddig kontárként dolgozók legálisan folytassanak ipari és szolgáltató tevékenységet. A kontárkodással, a jogosulatlan iparűzéssel szemben a jövőben határozottabban fellépünk. Ezzel növelhető a végzett munkáért való felelősség is. Hazánkban mint más fejlődő gazdaságban a- lakosság fogyasztásának és jövedelmének egyre nagyobb hányadát fordítja szolgáltatásra. Bizonyosak vagyunk abban, hogy társadalmunk ilyen irányú igényeinek fokozottabb kielégítésére fel kell készülni azért is, mert az életszínvonal minőségét nemcsak az dönti el, hogy milyen magas az átlagjövedelem, milyen az árukínálat és választék, hanem az is, hogy milyen a szociális, kulturális ellátottság, a szolgáltatások színvonala. Az élet- színvonal úgy is mérhető, hogy a lakosság birtokában levő, és egyre gyarapodó tartós fogyasztási cikkek, mindennapos használati tárgyak, lakásfelszerelések javítására mennyit kell várni, s azok megfelelő minőségben, időben, kifogástalanul elkészülnek-e, és milyen kulturáltan részesülünk a személyi szolgáltatásokban. A következőkben röviden utalni szeretnék az új vállalkozási formákra. A társadalmilag hasznos és szabályozott keretek között folytatott kiegészítő tevékenység — amelynek egyik fő célja a szolgáltatási igények kielégítése — jelentős anyagi, szellemi és munkaerő-tartalékokat mozgósít. A párt XII. kongresszusa is feladatul határozta meg, az életkörülmények javítása érdekében a szolgáltatási igények jobb kielégítését. Rugalmasabb szervezeti formákkal is elő kell mozdítani egyebek között a hatékony kisüzemi termelést és a kisipari munka bővítését. A kiegészítő gazdaságot társadalmi, gazdasági realitásként kezeljük — ez társadalmi tartalékunk is —, és szabályozott módon kívánják az ott dolgozók munkáját, többek között a közhasznú magántevékenységet javaink gyarapításának szolgálatába állítani. Ügy kívánjuk mindezt megvalósítani, hogy e tevékenység jogi, irányítási, ellenőrzési, adózási és közgazdasági feltételei összhangban legyenek a társadalmi érdekkel, s kapcsolódjanak jobban a szocialista üzemekhez. Ily módon pártunk úgy tekint a magánkisiparosokra, hogy ók nemcsak gazdaságpolitikánk, hanem életszínvonalpolitikánk megvalósításának is fontos segítői. Nagy jelentőséget tulajdonítunk a szocialista üzemek és a kisiparosok közötti együttműködés fejlesztésének, az egymást kiegészítő tevékenységük bővítésének. A magánkisiparosok részvételével is szervezhető társulások remélhetően a végterméket " ártó vállalatok „vállalkozásaiként” olyan együttes, szervezett tevékenységet fejtenek ki, amelynek eredményeként nő a nagyüzemek hatékonysága, versenyképessége is. Különös figyelmet érdemelnek azok az itt elhangzott javaslatok, amelyek a műszaki színvonal emelésére, a kisipar gép- és alkatrészellátásának fejlesztésére vonatkoznak. A KIOSZ utóbbi években egyre eredményesebben kibontakozó gazdasági, szervező tevékenysége jól szolgálhatja ezt a célt. Álljon élére a jövőben is a hasznos törekvéseknek, támogassa a jó kezdeményezéseket, például a szolgáltatások fehér foltjainak megszüntetését, segítse a munka- vállaló irodák, szolgáltatóházak szervezését. Kívánom, hogy tevékenységük — e gondolatok és feladatok körében — fejlődjék. s legyen mindinkább összhangban társadalmunk egészének törekvéseivel. Ez biztosítéka annak, hogy munkájuk fejlődésével arányosan növekszik irántuk a társadalom bizalma és megbecsülése — hangsúlyozta befejezésül Méhes Lajos. * * * A vitában felszólaló küldöttek kifejezték elismerésüket a kisipar közelmúltban történt közgazdasági és jogi szabályozásáról, amely kedvezőbb feltételeket teremtett az ipargyakorláshóz. Szóltak a szolgáltató tevékenységet elősegítő adózási rendszer, a hitel és a vámfeltételek megváltoztatásának kedvező hatásairól, valamint a segítő családtagok helyzetének rendezéséről, a bedolgozók jogszabályi elismeréséről. Ugyanakkor szóvá tették, hogy még most is sok nehézséget okoz a kisiparosoknak az anyag- és alkatrészbeszerzés, s javasolták: részesüljenek az állami és a szövetkezeti iparral azonos elbírálásban, ne kelljen munkaidejük egy- harmad részét erre fordítani. Többen hangsúlyozták, hogy a megnövekedett kisipari szolgáltató- és háttéripari feladatok ellátásához elengedhetetlenül szükséges a műszaki, technikai felszereltség javítása, a fokozottabb gépesítés. Foglalkoztak a szakmai képzés kérdéseivel is, többen rámutattak, hogy a jövőben az eddigieknél is nagyobb gondot kell fordítani a hiányszakmák, a kihaló és míves mesterségek folytatóinak pótlására. A KIOSZ VIII. küldöttgyűlése ma az országos választmány beszámolója fölötti vitával folytatódik. Szombaton — a magyar sajtó napja alkalmából — ünnepi ülést tartott a Magyar Újságírók Országos Szövetségének választmánya a MUOSZ székházában. Pál'fy József elnök köszöntötte az ülés résztvevőit, majd Kornját Irén, a szövetség alelnöke mondott beszédet. Ezután Kékesdi Gyula, a szövetség Aranytoll-bizott- ságának elnöke átadta az arany ernléktollakat, amelyekkel a MUOSZ választmánya a szocialista újságírásban kifejtett több évtizedes tevékenységet ismeri el. Az idén 13 újságíró kapott aranytollat: Benamy Sándor, a Magyar Rádió nyugdíjasa, hat évtizedes újságírói munkásságáért; Bencze Mihály, a Hajdú- Bihari Napló nyugdíjas munkatársa, 59 éves újságírói tevékenységéért; Bereift Ferenc, az MTI nyugdíjas fotóriportere, fél évszázados munkásságáért; Cserei Pál, a Békés megyei Népújság nyugdíjasa, főszerkesztői tevékenységéért; Ránki Józsefné Farkas Klára, a Magyar Nemzet nyugdíjasa, fél évszázados újságírói munkásságáért; Fehér Gyula, az agrárújságírás területén végzett három évtizedes tevékenységéért; Földi Dezső, a Szövetkezeti Hírlap nyugdíjas főszerkesztője, több évtizedes munkásságáért; Grandpierre Lajos, a Hajdú-Bihari Napló nyugdíjasa, három évtizedes újságíró tevékenységéért; Hegedűs B. Dániel, az MTI nyugdíjasa, három évtizeden át végzett újságírói tevékenységéért; Hevesi Endre, nyugdíjas, a magyar sajtó területén végzett több évtizedes tevékenységéért; Pető Béla négy évtizedes sportújságírói tevékenységéért ; Török Sándor, a Család és Iskola nyugdíjas felelős szerkesztője, fél évszázados újságírói munkásságáért; Saád Béla, az Üj Ember nyugdíjasa, fél évszázados újságírói tevékenységéért. Ezután az újságíró-szövetség székházának Rózsa Fe_ renc-termében megkoszorúzták az első magyar legális kommunista lap, a Vörös Újság márvány emléktábláját. A forradalmár elődök emléke előtt tisztelegve koszorúkat helyeztek el a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának, a Nép- szabadság, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének és az újságíróiskolának a képviselői. A MUOSZ és az újságíróiskola delegátusai elhelyezték a kegyelet koszorúját a 75 esztendeje született Rózsa Ferenc emléktábláján is. Az ünnepség után a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatala és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége fogadást adott az ünnepség résztvevőinek. A fogadáson részt vett Győri Imre, az MSZMP KB osztályvezetője, és Bajnok Zsolt államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, valamint a sajtószervek, a szerkesztőségek munkatársai. Dr. Becsei József tartott ünnepi beszédet Fotó: Veress Erzsi A magyar sajtó napja alkalmából tegnap, szombaton délelőtt Frank Ferenc, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a Békés megyei Népújság és a Békés megyei Lapkiadó Vállalat vezetőit, párt- és tömegszervezeti tisztségviselőit. Ezt követően a megyei tanács nagytermében került sor a sajtónapi ünnepségre. melyen részt vett Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára, Szikszói Ferenc, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, Pataki István, a KISZ Békés megyei bizottságának első titkára, Bocskai Mihályné, az SZMT titkára. Dr. Árpási Zoltánnak, a Lapkiadó Vállalat igazgatójának köszöntő szavai után dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyettese mondott ünnepi beszédet. Beszédében felelevenítette a magyar sajtó, és ezen belül külön is a Békés megyei sajtó történetét, megemlékezett harcos elődeinkről. Az ünnepi beszédet követően Nagy Jenő, a megyei pártbizottság titkára átadta a Népszabadság, és a megyei lap terjesztésében kiemelkedő teljesítményt elért egyéneknek, és kollektíváknak az emlékplakettet, majd tözsgárda- és Kiváló Dolgozó kitüntetések átadására került sor. Az ünnepség résztvevői megkoszorúzták a Békés megyei' Népszava emléktábláját a megyei pártbizottság székházának falán. A koszorúzás alkalmából dr. Szabó Ferenc, a Békés megyei Levéltár igazgatója mondott ünnepi beszédet. L. L. Csehszlovák vámrendelet A csehszlovák központi vámhivatal tájékoztatót adott ki a kiviteli tilalom alá eső, illetve a csak külön engedéllyel külföldre vihető árucikkek listájáról. Szombattól tilos Csehszlovákiából külföldre vinni mindenfajta élelmiszert, cigarettát és dohányárut, plüss- és bársonytextíliát, pamutárut. gyermekruházati cikkeket, ágyneműt, mű- és valódi bőrből készült, valamint szőrmeárukat, mindenfajta lábbelit, bőrdíszműtermékeket és antikvárárukat. Csak a helyi vámhatóságok által kiadott külön engedéllyel vihető ki az országból felfújható gumicsónak, sátor, hálózsák, mindenféle sportszer, takaró, kristály- és porcelánkészítmény, zománcozott és alumíniumedény, csillár, elektromos szerelő- és építőanyag. - __ T á jékoztató hangzott el az időszerű nemzetközi kérdésekről a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága december 3-i ülésén, és a testület megvitatta azt az előterjesztést, amely az 1982. évi népgazdasági terv és állami.költségvetés irányelveiről készült. A tanácskozásról kiadott közlemény — amely a lapok szombati számában jelent meg — objektív tényként adja tudtul: az ellentmondásosabb, nehezebb nemzetközi helyzet szükségszerűen érezteti hatását a gazdasági munkában is. Amint az a vezető párttestület az 1981. évi terv végrehajtásának előzetes tapasztalatai összegzéséből kitűnik: a hatodik ötéves terv első esztendeje a számítottnál, a vártnál is kedvezőtlenebb külgazdasági feltételek közepette telt el. Ez nemcsak a kivitel mennyiségi és értékmutatóinak alakulásán mérhető le — így azon, hogy az öt fő árucsoportot tekintve a nem rubel elszámolású export mindössze kettőben emelkedett a tavalyi hasonló időszakhoz mérten —, hanem láthatóvá válik a kedvezőtlen hatás az itthon készült termékeknek a külpiacokon elért árszínvonalában is. A gondok terhét növeli, hogy még mindig nem kap kellő figyelmet a fejlesztési tevékenység, a szigorúbb feltételekhez való alkalmazkodás meggyorsítása, a tényleges — a felszínnél mélyebbre hatoló —, azaz a technológiai megalapozottságú energia- és anyagtakarékosság. Nem kizárólag a behozatal és a kivitel alakulása minősíti a magyar népgazdaság teljesítményeit, ám mert az 1982. évi népgazdasági terv középpontjában változatlanul az egyensúlyi helyzet javítása áll, a figyelem sugara továbbra is a feladatokat kell hogy kövesse. Az egyensúlyi helyzet fokozatos változtatása azonbah nem egyenlő pusztán a külkereskedelmi tevékenység eredményesebbé tételével; a gazdálkodás egészének kell szükségszerűen igazodnia a folytonosan változó, sok tekintetben mind kedvezőtlenebbé váló feltételekhez. Ennek a szükségszerű igazodásnak — mondjuk ki: a gazdálkodási keretek további szigorításának — takaratlan követelménye fogalmazódik meg a Központi Bizottság üléséről kiadott közleményben. Idén ugyan, szemben az 1980. évivel, a termelés növekedett, nagyon szerény mértékben javult a külkereskedelmi forgalom egyenlege, ám az eddigi eredmények nem elegendőek annak a fedezetnek az előteremtéséhez, amely nélkülözhetetlen az elért életszínvonal megtartásához, a szociálpolitikában tervezett lépések megtételéhez. Figyelmeztető ellentmondás például, hogy az iparban a termeléshez képest a foglalkoztatottak havi átlagbére majdnem négyszer gyorsabban emelkedett. Hasonló folyamat tanúi lehetünk a kivitelező építőiparban, a mezőgazdaságban is, azaz olyan irányzatról van szó, amely hosszabb távon nem tartható fenn. Bonyolult feladatokat kell megoldaniuk a gazdálkodó szerveknek a jövő esztendőben, és hiba lenne úgy vélekedni, hogy bármelyik vállalat, szövetkezet csupán saját tevékenységének sikereit vagy kudarcait könyvelheti el. Amint arra a vezető párttestület ülése is rámutatott, az egyébként sem könnyű gazdálkodási helyzetet további terhekkel tetézik a vállalatok közötti kapcsolatok feszültségei és ellentmondásai, például az a tapasztalat, hogy a gazdálkodók egy része még mindig nem valós teljesítmények növelésével, hanem monopolhelyzetének érvényesítésével kíván többletjövedelemhez jutni. Ezeknek a törekvéseknek — amint a* szerződéses fegyelem lazulásának is — kevéssé volt gátja a szabályozás, érthető és indokolt tehát, hogy a szabályozási, jövedelemelvonási feltételek januártól egy fokkal ismét szigorodnak. Ami nem éri váratlanul a vállalatokat és szövetkezeteket, hiszen a negyedik negyedévben részleteiben megismerhették a gazdálkodás e változó feltételeit. Fegyelmezett, következetesebb, célratörőbb munka szükséges — köznapi nyelvre lefordítva így fogalmazhatjuk meg a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveiben foglaltak lényegét. Ennek a fegyelmezett, következetesebb, célratörőbb munkának vannak természetesen olyan feltételei és alkotóelemei, amelyek a nagy összefüggések, az országos irányítás körébe tartoznak, mint az ágazati kapcsolatok szükségszerű javítása, a középtávú tervhez kapcsolódó központi fejlesztési programok kereteinek rugalmas igazítása a folytonosan változó feltételekhez és — elsősorban — külpiaci követelményekhez. Ebből azonban veszélyes lenne arra következtetni, hogy a termelői kollektívák, az egyének cselekedetei kisebb súlyúak, nincsenek lényeges befolyással a végeredményre. A jövő évi feladatok legfőbb számadatai a realitásokat tisztelő mérlegelést bizonyítják, összhangban a hatodik ötéves tervben megjelölt gazdaságpolitikai teendőkkel, a nemzeti jövedelem egy—másfél, az ipari termelés két—két és fél, a mezőgazdasági termelés négy—négy és fél százalékos növelését javasolja tervezni a kormánynak a Központi Bizottság. A beruházásokra elkölthető 178—180 milliárd forint, a reál- jövedelem félszázalékos, a lakossági fogyasztás fél—egy százalékos gyarapodása ugyan szerény cél, ám igazolja a gazdaságpolitikai következetességet, azt, hogy a feltételekhez igazodni kell, nemcsak a termelésben, hanem a felhalmozás, a fogyasztás területén is. jövő évi teendők számokba foglalható legfőbb jellemzői mellett a párt vezető testületé csütörtöki, ülésén hangsúllyal szólt azokról az emberi tényezőkről, amelyek a szükségszerű igazodásnak nem egyik, hanem a legfontosabb feltételei. Az erős külpiaci nyomás, a gazdálkodás vártnál, kívánatosnál lassúbb javulásából következő feladatok elvontnak látszó jellemzői igenis lefordíthatok a vállalat, a műhely, a szövetkezeti ágazat egy-egy munkakollektívája számára. Ennek az adaptálásnak az ad létjogosultságot, hogy a világgazdasági körülmények egyre élesebben világítanak rá gyengéinkre, ám mi magunk jórészt elmulasztjuk annak lehetőségét, hogy fölfedezzük, kamatoztassuk termelésbeni sokak által ismert erényeinket, tartalékainkat a szellemi tőke mozgósításában. A Központi Bizottság által megszabott reális célok az ideinél keményebb munkát követelnek mindenütt, kezdeményező, vállalkozó termelői cselekedeteket, hogy a felhasználás, a fogyasztás is a tervhez következetesen igazodó lehessen, s népünk továbbra is nyugodt, kiegyensúlyozott politikai légkörben eredményesen dolgozhasson. (KS)
