Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-29 / 303. szám
o 1981. december 29., kedd Megkezdődött a balatoni hajók nagyjavítása Siófokon, a MAHART Balatoni Igazgatóságánál. A hajókat négyévenként kell kiemelni a vízből, hogy a vízvonal alatt is megtisztítsák és újrafessék. A képen: javításra váró hajók (MTI-fotó: Gyertyás László felvétele — KS) A víz — kincs A régi görögök azt tartották, hogy a legfontosabb a víz, értékesebb az olimpiai játékoknál, értékesebb az aranynál, mert ha nem volna vizünk — nem volna életünk. A görög történetíró, Hérodotosz, amikor a perzsákról tudósított, akik már akkor nagyvárosi településekben laktak, így írt: „Ök a folyóba nem vizelnek, nem köpnek, kezüket bele nem mossák, mindezt másoktól nem tűrik meg, hanem különös alázattal tisztelik a folyókat”. Hol vagyunk azonban már ettől? Napjainkban a víz még nagyobb érték. Egy tonna koksz előállításához 3 köbméter, 1 tonna acéléhoz 20 köbméter, 1 tonna műselyeméhez 950 köbméter, és 1 tonna speciális papíréhoz 3000 köbméter víz szükséges. A városi lakosság napi víz- szükséglete az utóbbi 30 évben a lakosonkénti 100 literről több mint 200 literre emelkedett.^ Az emelkedő életszínvonallal ez az érték 1985-ig ismét megkétszereződik. A föld édesvízkészletének nagy része azonban már ma szennyezett. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete nyilvánosságra hozta, hogy az emberiség 85 százaléka egészséget károsító vizet iszik. Évente mintegy 500 millió olyan megbetegedés történik, amit az ivóvíz okoz. 5 millió kisgyermek hal meg évente a fertőzött víz következtében. A világon minden negyedik kórházi ágyon fertőzött víztől megbetegedett ember fekszik. A tönkretett természetes vizek helyrehozatala rendkívül nehéz és költséges munka. Svédország nyugati részén, Daisland tartományban van a Boksjön-tó. 16 évvel ezelőtt még minden rendben volt, de azután egy ipari létesítményből kén került bele, amelytől minden élőlény elpusztult benne. Nagy a veszély, hogy a tó vizétől megfertőződik a környék talajvize is, amely tönkreteszi az ivóvizet, így a lakosságot közvetlenül is veszélyezteti. Most speciális berendezéssel meszet por- lasztanak a tó fölött, ettől remélik, hogy kicsapja a vízben felhalmozódott ként. A szakemberek szerint a tó élővilága 4-5 év alatt regenerálható, amennyiben az üzemek beszüntetik a környezetszennyezést. 1500 kilogramm uborka - 990 forint kötbér! Tévelygés az ügyintézés útvesztőiben A levél olvasásakor még minden érthető volt. Talán Önök is így éreznek majd, ha elolvassák Mészáros János, eleki levélírónk sorait. Nem nagy dologról van szó, mindössze 1500 kiló uborkáról, 990 forint kötbérről, egy elő- és egy igazi szerződésről, továbbá a szerződés teljesítése körüli huzavonáról. Idézet a levélből: „Erre az évre szerződést kötöttem a Békés megyei Zöldség-gyümölcs Kereskedelmi Szövetkezeti Vállalat gyulai kirendeltségével. 1500 kilogramm fólia alatt termesztett uborka értékesítésére. A szerző- ' dés értelmében a vállalat 105 kilogramm fóliát kellett volna, hogy biztosítson. Sajnos, ezt sokszori utánjárások ellenére sem kaptam meg. így a tervezett terület negyedrészét hasznosítottam csak uborkával, mert másutt sem kaptam fóliát. Végül is mintegy 500 kilogramm uborkát adtam el a vállalatnak. Ezek után 990 forint kötbér fizetésére szólítottak fel...” Mészáros János ekkor levelet írt a vállalatnak, amelyben előadta, hogy fólia hiánya miatt nem teljesítette szerződésben vállalt kötelezettségét. Válasz helyett, október 5-én ismét felszólították a pénz megfizetésére. Levélírónk erre rqégegy- szer tollat ragadott, hogy ismételten tájékoztassa a körülményekről az illetékeseket. Mindhiába. November 21-en nyomatékosan felszólították a kötbér kifizetésére. És egyben közölték vele, hogy ellenkező esetben bírósági úton hajtják be a pénzt. „Ügy érzem, hogy az eljárás törvényellenes, hiszen a szerződésben vállalt kötéle- zettséget a vállalat szegte meg ...” — írja Mészáros János lapunkhoz küldött levelében. * * * Felkerestük a ZÖLDÉRT gyulai kirendeltségét, ahol Kiss Jánosné, kirendeltségvezető a következőkről tájékoztat. — A szóban forgó szerződés határideje július 10-én járt le. Mészáros Jánosnak addig kellett volna kötelezettségét teljesítenie, de az 1500 kilogramm helyett, mindössze 500 kilogramm uborkát értékesített. És mert nem tudtunk a hiányos teljesítésről semmit, javasoltuk a kötbérezést. Hódos György, a kirendeltség főagronómusa a háromoldalas szerződés egy- pontjára mutat: — A felek tájékoztatják egymást minden olyan körülményről, amely a megállapodás teljesítése szempontjából jelentősséggel bír — olvassa. — Termelőnk ezt nem tette meg. — Tehát önök nem kaptak tőle levelet? — De igen, többet is, miután július 16-án felszólítottuk, igazolja, miért nem tett eleget a szerződésben vállalt kötelezettségnek. Közöltük vele azt is, ameny- nyiben indoka nem elfogadható, kötbért fizet. — A termelő indokait elutasították, pedig önök sem teljesítették a szerződésben vállaltakat! — Ez nem igaz! A fólia biztosítása az ÁFÉSZ feladata. — Mészáros János végül is az ÁFÉSZ-szel kötött szerződést? — Ez bonyolult. Az ÁFÉSZ megbízásából, illetve a szövetkezettel kötött megállapodás alapján, velünk. Előtte azonban még a fogyasztási szövetkezettel is kötött egy úgynevezett, előszerződést. Ennek valóban van egy olyan pontja, amely a fólia biztosításáról szól — magyarázza Hódos György. * * * A gyulai ÁFÉSZ központjában egy kimutatást tesznek elém, amely az ÁFÉSZ szakcsoporttagok ZÖLDÉRT- nél kötött szerződéseiről szól. — Az ÁFÉSZ csak szakcsoport tagjainak biztosít kedvezményes áron, több éves szerződés alapján fóliát. A ZÖLDÉÍtT gyulai ki- rendeltségének kimutatásában nem szerepel Mészáros János neve. Ö már 1979. óta nem tagja a szakcsoportnak. — mondja Fraisták Mihály, a gyulai ÁFÉSZ főosztályvezetője. — A ZÖLDÉRT kimutatásában viszont 109 -ként ott találjuk levélírónk nevét. Ez hogy lehet? — Azt nem tudom. Mészáros János azonban csak a ZÖLDÉRT-tel kötött szerződést. Ezért fóliát is ott kellett volna kapnia. * * * Csak kellett volna, mert termelőnk hiába járt a kedvezményes fólia után. „Azt a sokszori utánjárás ellenére sem kaptam meg.” — olvastuk levelében. Vajon miért nem?! A kérdésre az illetékeseknek kell megadniuk a választ. És természetesen arra is, Mészáros János kötelezhető-e a kötbér kifizétésére. Annak is ki kell derülnie majd, hogy a fóliát végül is a szerződések értelmében, kinek kellett volna biztosítania. Teljes a bizonytalanság. Talán a termelő a hibás? Pontosan azt sem lehet tudni, hogy a ZÖLDÉRT, vagy az ÁFÉSZ kimutatásai a pontatlanok. Ez végül is nem derült ki. Legfeljebb az, hogy a mechanikus, lélektelen, bürokratikus ügyintézés semmi jót nem hoz. Kepenyes János Mezőgazdaságunk helye és szerepe az országban tV Hazánkban az utóbbi években fokozódott az érdeklődés a mezőgazdaság iránt, nőtt megbecsülése, de nőtt a vele szemben támasztott igény is. A mezőgazdasági termelés a hozzá kapcsolódó élelmiszeriparral, az adottságok és a népgazdaság szempontjából, kiemelkedő jelentőségű Békés megyében. Békés megye az ország nyolcadik legnagyobb megyéje. A szántóterület nagysága alapján első a megyék sorrendjében. A szántóterület 82 százalékán a termelő- szövetkezetek, 15 százalékán pedig az állami gazdaságok gazdálkodnak. Az ötödik ötéves tervidőszakban kettővel csökkent az állami gazdaságok és héttel a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek száma. Az egyesülések következtében sok mezőgazda- sági nagyüzem területe több település közigazgatási területére terjed ki. 1.980-ban Békés megyei székhellyel 7 állami gazdaság (ebből a mezőhegyesi 1981-től mező- gazdasági kombinát), 83 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 12 mezőgazdasági tevékenységet folytató közös vállalat, 2 szakszövetkezet és 1 halászati termelőszövetkezet működött. Az állami gazdaságok átlagosan 11 841 hektár, a termelőszövetkezetek 4533 hektár közös területen gazdálkodtak. A megye lakosságának 62 százaléka (kb. 98 000 háztáji és kisegítő gazdaság) közvetlenül vagy közvetve kapcsolatban van a mezőgazda- sági termeléssel, termékeikkel szervesen beépülnek a mezőgazdasági termékek áruforgalmi rendszerébe. A szerződéses termeléssel és a nagyüzemeken keresztül történő értékesítéssel hozzájárulnak a szervezett, biztonságos ellátáshoz, a szabadpiaci értékesítéssel pedig egyenletesebbé teszik a helyi áruellátást, sokrétűbbé a választékot. Az ötödik ötéves tervidőszakban az ország mezőgazdasági területének 7,2 százalékán a növénytermelés és az állattenyésztés együttes bruttó termelési értékének 8,2 százalékát, a mezőgazdasági termékértékesítés összvolumenének 8,7 százalékát a megyében állították elő. Az ország 19 megyéje közül Bács-Kiskun megye után Békésben volt a legmagasabb a mezőgazdasági teiA Gépipari Tudományos Egyesület (GTE) megyei szervezete nemrég a Csepel Autógyár szeghalmi 4. számú gyáregységében tartott aktívaülést, amelyen az 1981. évi munkáról és az 1982. évi feladatokról tárgyaltak. Vo- lent György mégyei titkár beszámolójában elmondta egvebek között, hogy az idén megalakult kétegyházi helyi csoporttal a megyei szervezetnek jelenleg hat helyi, nép'' üzemi csoportja és kilenc szakosztálya van. Tagjainak száma 621, akik gépipari felső- és középfokú képzettségűek. A megyében 1981-ben két országos rendezvényt szerveztek. Ide tartozik a mező- gazdasági gépkarbantartó művezetők háromnapos országos kollokviuma, amelyen több gazdaságból, mintegy 230-an vettek részt. Jelentős volt az I. országos munkavédelmi kollokvium is, amelyre a nagyobb vállalatok, üzemek főmérnökei, munkavédelmi szakemberei (430-an) jöttek el. A két megyei rendezvény közül az egyiken a Mosonmagyaróvári Finomszerel- vénygyár GTE üzemi csomékek bruttó termelési értéke és a mezőgazdasági termékértékesítés mennyisége. * * * A megye mezőgazdaságára döntően a szántóföldi növénytermelés és a fejlett állattenyésztés jellemző. Az állattenyésztés termékeiben realizálódik a növénytermelés termékeinek jelentős része. A mezőgazdasági termelésnek 1976—1980. évek átlagában a megyében 51,5 százaléka — országosan 47,8 százaléka — az állattenyésztésből származott. A mező- gazdasági termékek bruttó termelési értékének csaknem háromnegyedét a búza- és a kukoricatermelés, valamint a szarvasmarha-, a sertés- és a baromfitenyésztés adta. Az utóbbi hat évből négy évben ( 1976, 1977, 1979 és 1981-ben) Békés megyében termett a legtöbb búza. A többi két évben Szolnok megyében. Kukoricából az ötödik ötéves tervidőszakban, 1978 kivételével, minden évben Békés megyében termett a legtöbb, 1978-ban Bács-Kiskun megyében. Gabonatermelésben a magyar mezőgazdaság eredményei nemzetközi szinten is ki- emelkedőek. Európában Dánia után hazánkban legmagasabb az egy lakosra jutó gabonatermelés. A két legnagyobb területen termel ipari növény (cukorrépa és napraforgó) termésmennyisége alapján Békés a harmadik, a lucernaszéna . termésmennyisége alapján pedig második volt 1980-ban a megyék sorrendjében. Cukorrépából Hajdú- Bihar és Szolnok megyében, napraforgóból Szolnok és Fejér megyében, lucernaszénából pedig Szolnok megyében termett több. * * * Nemzetközi viszonylatban a gabonatermést megközelítően intenzív a magyar mezőgazdaság és ezen belül Békés megye hústermelése is. Az egy lakosra jutó termelés alapján az európai országok rangsorában Magyar- ország a 2-3. helyet foglalja el. A megye állattenyésztésén belül a termelési értéknek csaknem felét a sertés, több mint egynegyedét a baromfi, és valamivel több mint egyötödét a szarvasmarha adia. Az 1980. december 31-i állatállomány alapián a megyék sorrendiében Békés sertésből második, lóból neportja is közreműködött, a másikon 30-an hégesztőver- senyen vettek részt, előadások hangzottak el és új hegesztőberendezéseket mutattak be. Ezenkívül a helyi és az üzemi csoportok, valamint a szakosztályok mintegy 40 rendezvényt tartottak. ■ Az egyesület tagjai közül 6 csoportos szakmai tanulmányi úton 100-nál többen jártak az ország néhány nagyobb gyárában, egy-egy alkalommal pedig Szlovákiában és az NDK-ban. Sokan tekintették meg azokat a szakmai kiállításokat, amelyeket Békéscsabán, Szarvason, Gyulán és Kétegyházán tartottak. A szakmai oktatás, illetve továbbképzés elősegítésére 19 tanfolyamot szerveztek, amelyeken csaknem 400-an — köztük szakmunkások, technikusok, mérnökök — vettek részt. Érdemes megemlíteni az egyetemi, főiskolai előkészítő tanfolyamot. Tervezik, hogy akiket a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskolára felvesznek, azoknak konzultációkat Békéscsabán, a Kemény Gábor Szakközépiskolában tartanak majd. gyedik, juhból hatodik és szarvasmarhából hetedik volt. Tyúkféléből, libából, kacsából, pulykából négy megyében, gyöngyösből pedig egyben tartottak többet, mint Békésben, Egységnyi területre számítva a legtöbb sertést azonban itt tartották: 100 hektár mező- gazdasági területen átlagosan 192 darabot, országosan 126 darabot. Az állatállomány számszerű. gyarapodásánál nagyobb mértékű volt az utóbbi években az állattenyésztési hozamok növekedése, mivel javult az állatok produktivitása. Kedvezőbb lett a megye mezőgazdasági nagyüzemei takarmánygazdálkodásnak hatékonysága: a MÉM értékelése szerint az utóbbi években az állati- termék-termelés abrakfelhasználása alapján készített megyei rangsorban elsők voltak. A fontosabb cikkek közül az országos mennyiségnek búzából 9,5, vágómarhából 6,9, vágósertésből 12,9, vágóbaromfiból 13,2 és tehéntejből 6,5 százalékát Békés megyében vásárolták fel. A megyék közötti sorrendben vágósertés-felvásárlásban első, búzaértékesítésben második, baromfiértékesítésben harmadik, vágómarha-értékesítésben negyedik és tehéntejértékesítésben ötödik volt 1980-ban a megye. 1980 végén a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagoknak 7,7 százaléka élt Békés megyében; számuk csak Pest (Budapesttel), Sza- bolcs-Szatmár és Bács-Kiskun megyében volt több. Békés megye mezőgazdasági nagyüzemei élenjártak a különböző szövetkezeti társulások létrehozásában. Kun- ágotán alakult meg az első sertéstenyésztő önálló vállalat, továbbá a Tótkomlósi Tojástermelő ÖKV is az első közé tartozott. Az ország 42 mezőgazdasági szövetkezeti társulása közül 1980-ban 12 a megyében működött. A mezőgazdaság területén elért eredmények alapja a szilárd agrár- és . szövetkezetpolitika volt, melyet az utóbbi negyed évszázadban reálisan és gyakorlatiasan alkalmaztak a megyei adottságok és lehetőségek figyelembevételével. Pásztor Béla, a Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatósága osztályvezető-helyettese A megyei szervezet vállalatok, üzemek megbízásából egy-egy műszaki, gazdasági feladat megoldását igen kedvező áron vállalja. 1981-ben hat gépészeti, üzemfenntartási megbízást teljesített. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy a GTE 11 központi koordinációs bizottságából hatban egy-egy Békés megyei szakember is részt vesz. Az éves munkában való eredményes közreműködésért 37 aktíva részesült jutalomban. 1982-ben cél: a helyi és az üzemi csoportok önállóságának a növelése, több műszaki feladat riTegoldásának az elősegítése. A GTE műszaki, gazdasági szakértői irodát hozott létre Budapesten, melynek néhány megyei szakember is a tagja lesz. A megyei szervezet elősegíti a Kecskeméti Gépipari és Automatizálási Műszaki Főiskola hallgatói részére a konzultációk szervezését, lebonyolítását. Az egyesület továbbra is segítséget nyújt a vállalatoknak és az üzemeknek az újítási és a műszaki fejlesztési intézkedési tervek kidolgozásához. Az aktívaülés résztvevői a Csepel Autógyár 4. számú gyáregységének megtekintése után, elismeréssel nyilatkoztak a szervezettségről, a rendről, az utóbbi évek nagy fejlődéséről. Eredményes évet zárt a GTE megyei szervezete