Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-29 / 303. szám

1981. december 29., kedd Tanári hangverseny a gyulai zeneiskolában A Gondolkodó Magyarok új kötete Kölcsey Ferenc: Parainesis... A gyulai Erkel Ferenc Ze­neiskola XXXI. tanévében megtartott első tanári hang­versenye két okból vált em­lékezetessé. Első ízben let­tünk tanúi a fúvóstanárok lelkes és nívós kamarazené­lésének, és ez alkalommal mutatkozott be Gyulán az agilis és rendkívül tehetsé­ges Törzsök Attila karnagy vezetésével az Eleki Madri­gálkórus. Ez egy énekelni szerető és muzikális eleki fiatalokból álló kamara­kórus, amely megérdemelt sikert aratott. Máskor is Az eleki Madrigál kórus szívesen várjuk fellépésü­ket. A tanári hangverseny mű­sora stíluskategóriák szem­pontjából nagy változatos­ságot mutatott: barokk, klasszikus, romantikus, és XX. századi művek csendül­tek fel. Kirobbanó sikere a romantikus és modern mű­veknek volt, mert ezek tech­nikai nehézségeit az elő­adók ragyogóan megoldot­ták. A műsort J. S. Bach: d- moli kettős versenye nyitotta meg, amit oboán Gál László. né, hegedűn Veres József játszotta Papp Sándorné zongorakíséretével. Donizet­ti : B-dúr Concertinója Rideg Lajos klarinétján hangzott el, Magdu Dália zongora­kíséretével. Josef Haydn: G-dúr hegedű-zongora szo­nátáját Papp Sándor és fe­lesége klasszikus szépséggel muzsikálta. Amíg hazánkban Bartók Béla születésének 100 éves évfordulóját ünnepeljük, Romániában Gheorge Enes- cu születésének ugyancsak százéves évfordulóját ünnep­ük. Gyulán első ízben hang­zott el Veres József és Her- bály András előadásában G. Enescu: D-dúr hegedű- és zongoraszonátája, ami erő­sen emlékeztetett Bartók ha­sonló szonátáira. Csak di­cséretét érdemel, hogy ezt az igényes művet bemutat­ták és megismerhettük. Nagy várakozás előzte meg Liszt Ferenc: E-dúr legen­dájának bemutatását, amit kirobbanó sikerrel Csonka Barna muzsikált, megcsillog­tatva a mű tételeinek kivé­teles szépségeit. Saint-Saens: Haláltánc című romantikus műve igen népszerű szimfo­nikus zenekarok, vagy zon­goraművészek tolmácsolásá­ban. Ezúttal hegedű-cselló, és zongoratrióra átírva hal­lottuk Herbály András, Fe­jes Antal, és Simonná Sza­bó Katalin, hatásos előadá­sában. A tanári hangverse­Fotó: Béla Ottó nyen a francia Eugén Boz- za két remekműve jelentet­te a legmodernebb zenét. Hotzi Péter nagy technikai bravúrral játszotta az „Images” íuvolaszólót; a 3. művét fúvóskvartetre Hotzi Péter (fuvola), Gál Lászlóné (oboa), Rideg Lajos (klari­nét) és a vendégként közre­működő Hotzi Zoltán (fa­gott) frappáns előadásában gyulai bemutatóként aratott sikert. Lakatos Zoltán trom­bitáján — Till Andrásné kí­sérte zongorán — jól ér­vényesültek az olasz Marti­ni zenei ötletei a „Piacee d’amor” romantikus mű elő­adása során. A hangszeres műsorszá­mok közé beékelve lépett fel az eleki Madrigál kórus Törzsök Attila karnagy ve­zetésével. Műsorukon Gas- toldi: Csónakos ének, Hass- ler: öreg fák és Viadana la­tin nyelvű „Ezuktáte” című madrigáljai után , előadták Brahms—Kerényi: Síró éji csönd c. művét és végül Szo- kolay Sándor: Miniatűr kan­tátája csendült fel, amely­nél a , zongorakíséretet Cson­ka Barna látta el. A beteg­ségek folytán csupán 15 fő­vel fellépő elekiek, ahogy említettük, lelkesen és ro­konszenvesen mutatkoztak be. A műsort Bállá Margit konferálta. Dr. Márai György Nem mindennapi olvas­mány Kölcsey Ferenc erköl­csi, filozófiai végrendelete, amelyet unokaöccsének, Köl­csey Kálmának írt. Amíg kötelező olvasmány volt • a középiskolákban (már jó ideje nem az), megoszlott róla az irodalomtörténészek véleménye. Övva intettek at­tól, hogy a költő és gondol­kodó írását idézetekre tran- csírozva közhellyé koptas­sák. Ma már nem fenyeget ez a veszély, hiszen az iro­dalmárokon kívül aligha ve­szi kézbe valaki. (Utoljára 1942-ben adták ki külön kö­tetként.) Csak dicsérni lehet a Magvető Könyvkiadót, hogy bevette a Gondolkodó ma­gyarok című sorozatba, .s ismét eljuttatta a legszéle­sebb olvasóközönséghez. Mert ki merné vitatni, hogy a mai magyar ifjúságnak is égetően nagy szüksége van erkölcsi-nevelő célzatú iro­dalmi műitekre? (A para- niesis görög szó jelentése ugyanis ez.) Ha valakit riasz­tana a nyelvújítás korának nyelvezete, azt gyorsan meg­nyugtatjuk: Szigethy Gábor, a sorozat szerkesztője a mai helyesíráshoz közelítette a gyönyörű körmondatokat. Aki pedig attól tart, hogy Kölcsey emelkedett gondola­tai mára érvényüket veszí­tették, annak a figyelmét arra hívnánk föl, hogy' az er­kölcs és a filozófia alapigaz­ságai soha nem évülnek el. Csupán két gondolatkört emelnénk ki Kölcsey életböl­cseletéből, s ez a nemzet fo­galma, valamint a cselekvé­sé. Ne feledjük, hogy ez az írás 1836-ban, nem sokkal a A vésztői Nagyközségi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága két évvel ezelőtt határozatot hozott a felnőttoktatással kapcsolatban. Ebben rögzí­tették, hogy az operatív bi­zottság és a Hazafias Nép­front hatékonyabban irá­nyítsa, illetve segítse a szer­vező munkát. Feladatul tűz­ték ki azt is, hogy a Körös - menti Tsz-ben meg kell szervezni a dolgozók 7—8. osztályát. A határozat — mint ahogy azt a közelmúltban megtar­tott vb-ülésen megállapítot­ták — nfem valósult meg! Ennek egyik oka, hogy or­szágosan csökkent a dolgo­zók iskolájába beiratkozok száma. A nagyközségben 1979-ben összevonták az is­kolákat, s ez a feladat kés­leltette a felnőttoktatás jobb halála előtt született, azaz a reformküzdelmek csúcs­pontján. A közélettől (kény- szerűségből, mert nem őt küldte az országgyűlésre Szatmár megyek visszávo- nult, tapasztalt, ■ megkesere­dett ember ad útravaló ta­nácsokat annak az unoka­öccsének, aki majd a sza­badságharcban honvédtiszt* ként esik el. Tehát a hazáért és cselekvés közben. A latin és görög filozófu­sokon iskolázott Kölcsey a' közjót, a nemzet, azaz a kö­zösség szolgálatát tartja egyetlen méltó életnek az emberhez. Ez egyszerre kí­ván erkölcsi nemességet, ön­zetlenséget és bátorságot, ugyanakkor a legnagyobb tu­datosságot is. A nemzet fo­galmában egyesíti mindazo­kat az értékeket, amelyek­re ez egyénnek törekednie kell, amelyekért áldozatokat kell hoznia. Ha megízlelte a mai olvasó ezeket a latinos, kristálytiszta logikájú, a re­torika szabályai szerint szer­kesztett mondatokat, akkor elámul Kölcsey gondolatai­nak .korszerűségén is. Anak­ronizmus lenne a mai esz­ményeinket keresni bennük, de kis odafigyeléssel csírái­ban fellelhetők benne azok is. „Ki saját jólétét egyetlen fő cél gyanánt űzi, nevetsé­gessé teszi magát minden gondolkodó fej előtt” — írja, míg más helyen: „Ki gaz­dagságot igazságos úton gyűjt, az a közös hazának gyűjt kincset, jól bíró lako­sokban áll az ország gaz­dasága.” A közösség szolgálata te- ' hát nem aszkézis, nem le­mondás az élet 'javairól és megszervezését. Személyi gondok is nehezítették a ha­tározat megvalósítását. Mind­ez azonban nem jelenti azt, hogy nem fpglalkoztak ezzel a nagyon fontos művelődés- politikai feladattal. Felvételi tájékoztatót küld­tek a munkahelyekre 1980 februárjában és októberében, valamint 1981 februárjában. Ennek alapján négyen tet­tek magánvizsgát az általá­nos iskolai anyagból, és 25- en érettségiztek a középisko­la levelező tagozatán. Szak­munkások szakközépiskolá­ját szerveztek, amelyre 1980- ban 44-en, ez évben pedig 27-en iratkoztak be. Leg­többen a Körösmenti Tsz- ből, a Körösmenti ÁFÉSZ- tól és a MÁV-tól jelentkez­tek, hogy letegyék a szak­munkásvizsgát. Igaz, az örömeiről, csupán egy érték­rend alá rendelése. Esz­ményképe a cselekvő ember, aki nem az egyéni sikert hajszolja, nem individualis­ta, aki az életet feladatnak és szolgálatnak tekinti. Ami­kor nemzetről beszél, mint az egyén cselekvésének teré­ről, céljáról, ugyanakkor tü­relemre és megértésre is int; más nemzetekkel szemben. Ugyanazt kéri unokaöccsétől (olvasójától a másik ember­rel szemben is. Az elvi szi­lárdság (ő még annak ne­vezi) társuljon bölcsességgel és figyelmességgel. Tart­suk tiszteletben a másik meggyőződését és érzékeny­ségét — tanítja. Jó oka volt ezt írni, hisz az ő sorsát, pá­lyafutását is megkeserítette ,a pórias meg nem értés és mellőzés. Eszményei, törek­vései csak halála után való­sultak meg, s erkölcsi nagy­ságát bizonyítja, hogy hite, töretlen maradt megszenve­dett eszméihez. Ma már csak a Himnusz költőjeként ismerik a fiata­lok, pedig gondolkodónak Kölcsey talán még nagyobb volt. Köztársaságpárti volt idegen uralkodó alatt, a job­bágyfelszabadítás híve, hol­ott éppen ő, a kisbirtokos veszített így a legtöbbet. Az életet szolgálatnak tekin­tette, de neki ebből csak a lemondás és az áldozat ju­tott, hiszen jószerével nem volt magánélete sem. Er­kölcsi végrendelete ettől hi­teles, ezért lesz mindenkor követendő példa. (Gondol­kodó magyarok-sorozat; Mag­vető Könyvkiadó, Budapest, 1981.) Horpácsi Sándor utóbbinál elég magas a le­morzsolódás aránya is. A legnagyobb lemaradás a cigánylakosság beiskolázása területén van. Cigányosz­tályt legutóbb két éve sike­rült szervezni a nagyközség­ben, pedig közülük kerülnek ki a legtöbben azok, akik nem végzik el az általános iskolát. A felnőttoktatás javításá­ra a tanács végrehajtó bi­zottsága kijelölte a további feladatokat. Az iskola veze­tősége a jövőben a munka­helyekkel még szorosabb kapcsolatot alakít ki, s kö­zösen szervezik meg a dol­gozók beiskolázását. Az 1975- ös felmérés alapján levél­ben keresik meg a nyolc osztállyal nem rendelkező­ket, s kiemelten kezelik a felnőtt cigánylakosság mű­veltségének emelését. q. k. KÉPERNYŐ Karácsony Az utóbbi években kezd elkényeztetni bennünket a televízió karácsonyi prog­ramjaival. Jó műsorpolitika ez, hiszen aki egész évben alig néz tévét, a szeretet ün­nepén még az is leül a kép­ernyő elé. S az idén még a legkritikusabb nézők sem pahaszkodhattak: a szer­kesztők igen magas mércét állítottak maguknak. Kezdjük a gyermekprogra­mokkal. Az óvodások, a va­kációzó kisdiákok dúskálhat­tak a báb-, és mesefilmek­ben, méghozzá a színvona­lasabbakban. A nagyeszű sündisznócska, a bájos-bu- gyuta sárkány, Süsü bábfi­gurája, vagy Lala, a vásott tündércsemete nélkül szegé­nyebb lett volna ez a kará­csony. Talán még a felnőt­teknek is . .. Pedig ez utób­biak számárá is sok „cse­megét” varázsolt elő a bűvös doboz. Zefirelli utólérhetet- lenül bájos Rómeó és Júliá­ja, a halhatatlan veronai sze­relmespár igazi ünnepi, ugyanakkor szomorkás han­gulatot teremtett csütörtök éjjel. Nem mondható vidám­nak a Névtelen vár pénteki befejező része és A Sakál napja című, nagy sikerű an­gol—francia' film sem. A két film között — okos pszicho­lógiai megfontolásból — Kálmán Imre operettjei ol­dották a hangulatot. A szom­bat .esti egyes műsor prog­ramja már vidámabbnak mondható. A csodálatos, bá­jos-csúnya Barbra Streisand nem kevésbé remek partne­rével, Ryait 0,Neallal brillí­rozott humorával a Mi van, doki? című, könnyed, habos amerikai filmvígjátékban. Kár, hogy későn vetítették a Palotai Boris regényéből ké­szült, eddig még csak az NSZK-ban bemutatott érde­kes hangulatú filmet, mely­ben olyan kiváló színészeket vonultatott fel Mihályfi Im­re, mint Latinovits Zoltán, Bulla Elma (kár, hogy hang­jukat T- az ismert, szomorú okok miatt — „szinkronizál­ni” kellett magyarra) és Rutt- kai Éva. A filmek nyújtotta tartal­mas szórakozás mellett já­tékra is nyílt alkalom. Egri János fejtörőjátéka, a Ke­resztkérdés, vagy a Rózsa György vezette Kapcsoltam sokunk számára izgalma­sabb volt egy jó kriminél. Tanulhattunk is ezen a ka­rácsonyon. A csütörtök esti képzőművészeti kisfilm pél­dául nemcsak hangulatte­remtésre, de ismeretterjesz­tésre is jó volt. A változa­tosság mellett a műsorszer­kesztők igyekeztek tisztelet­ben tartani a megszokást. Így — mint az előző évek­ben — az idén sem hiányzott az „ünnepi asztalról” a Ki­lencedik szimfónia, a Vers — mindenkinek, s a Hét is je­lentkezett tartalmas karácso­nyi számával. — gubucz— Felnőttoktatás Vésztőn MAI MŰSOR KOSSUTH RÁDIÓ 8.27: Szociológiai figyelő, (ism.) 8.57: Nótacsokor. 9.44: Rímek és ritmusok, (ism.) 10.05: MR 10—14. 10.50: Sebestyén András művei­ből. 11.00: Dvorzsák: IX. (Üjvilág- szimfónia. 11.43: Glemba. Csák Gyula regé­nye folytatásokban. XV/8. rész. 12.35: Törvénykönyv. 12.50: A Rádió Dalszínháza: Lili. Florimond Hervé ooerett- .ie. 14.17: Kelemenjárás Magyareg­resen. 14.30: Rózsavölgyi: Első magyar körtánc. 14.40: Élő. világirodalom. 15.10: Az Alarius együttes ját­szik. 16.05: Zengjen a muzsika. 17.07: Schumann: II. szimfónia. 17.45: A Szabó család. 19.15: Leonie Rysanek operafel­vételeiből. 20.00: Kérése nem teljesíthető! • Gácsi Sándor. 20.30 : A Belügyminisztérium Du­na Művészegyüttesének né­pi zenekara játszik, Mészá­ros Tivadar vezetésével. 21.15: Büntetések és jutalmazá­sok. (4. rész.) 21.45: Kodály: Kilenc epigram­ma — Kistétényi Melinda szövegével. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Mendelssohn: D-dúr szex­tett. 23.03: Szakértelem. 23.13: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus zeneka­ra Szervánszky Endre mű­veiből játszik. 0.10: Sztevanovity Zorán tánc­dalaiból. PETŐFI RADIO 8.05: Radnai György operettda­lokat énekel. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: Társalgó, (ism.) 10.00— 12.25: Zenedélelőtt. 12.25: Gyermekek könyvespolca. 12.33: Melódiakoktél. 13.30: Éneklő Ifjúság. 14.00— 18.00 : Kettőtől hatig . . . 18.00: Tip-top-parádé: Barry White énekel. 18.33: Beszélni nehéz. 18.45: Nóták. Kovács Andor gi­tározik. 19.00: Barangolás régi hangle­mezek között. 19.23: Véleményem szerint. 19.33: Csak fiataloknak! 20.33: Magányos utazás. Goda Gábor regénye folytatások­ban. XII/ll. Tész. (ism.) 20.50: Kié a diófa? Riportszatíra egy fülemüleperről, (ism.) 22.10—23.00: Fenntartott hely — az elmúlt hetek legsikere­sebb műsorai számára. III. MŰSOR 9.00: Mahler: II. szimfónia. 10.23: Teresa Wojtaszek-Kubiak operaáriákat énekel. 11.05: Dzsesszfelvételekből. 11.41: Szvjatosz'lav Richter zon­gorázik. 13.07: Az osztrák rádió szimfo­nikus zenekarának hang­versenye a salzburgi ünne­pi játékokon. Vezényel: Deif Segerstam. Közben: 13.47: Fiatalok stúdiója. Vaderna József versei. 14.12: A hangverseny-közvetítés folytatása. 15.15: A svájci olasz rádió ének­kara Monteverdi-madrigár lókat énekel, vezényel: Ed­win Loehrer. 15.42: Üj lemezeinkből. 16.30: Pelléas és Mélisande. Rész­letek Debussy operájából. 17.33: Harminc perc alatt a Föld körül. Nemzetközi «maga­zin. (ism.) 18.03: Üj lemezeinkből. 19.05: Népzene sztereóban. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadé­mia nagytermét. Ránki Dezső (zongora), Csaba Pé­ter (hegedű), Csaba And­rás (gordonka) hangverse­nye. Közben: Kb. 20.20: ,,A régi kor árnya felé visszamerengeni mit ér?” A nyíregyházi stúdió mű­sora. Kb. 20.40: A hangverseny-közvetítés folytatása. Kb. 21.25: Magyar dzsesszfelvételek a ’60-as évekből. 21.50: Dietrich Fischer-Dieskau operaáriákat énekel. SZOLNOKI STÜDIÓ 17.00: Hírek. 17.05: Két ’dal, egy előadó. Ste­fa nidu Janula énekel. 17.15: Úttörőhíradó. Szerkesztő: Cseh Éva. 17.30: Intermezzo. Szerkesztő: Kutas János. Í8.00: Alföldi krónika. 18.15: A Chase együttes játszik. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap- és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Idősebbek is elkezdhetik. 8.35: Iskolatévé. Orosz nyelv, (ált. isk. 6. oszt.) 9.00: Szünidei matiné. Kisfilm- összeállítás. 1. A pókháló­tól a hajókötélig. A fonal — technika. V/4. rész. (szí­nes) 9.20: 2. A banda ellen. Magya­rul beszélő angol filmsoro­zat gyerekeknek. VI/5. rész. 9.40:3. Terülj, asztalkám! Svéd mesejáték, (színes — ism.) 10.20: 4. Egy kis nevetés. Ame­rikai burleszkfilmsorozat. 3. rész: Segítő kezek, (szí­nes) 10.25: 5. Csillagocska. Szovjet kisfilm. (színes) 11.15: 6. Házi cirkusz. Szovjet rajzfilm, (színes) 11.20: Képes Sport Kupa — te­remlabdarúgó-torna. 14.25: Iskolatévé. Nyelvtanárok figyelem! Szóbeli kezdő szakasz I—II. 15.35: Hírek. 15.40: Idesüss! Ajánlóműsor gye­rekeknek. 16.05: Gólyavári esték — száza­dunk fizikája, (színes' 16.45: Tévébörze. 16.55: Képes Sport Kupa — te­remlabdarúgó-torna. Köz­vetítés Miskolcról. (szí­nes) 18.35: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió magazinmű­sora. 19.05: Reklám. 19.10: Idősebbek is elkezdhetik — tévétorna, (színes) 19.15: Esti mese. (színes) 19.30: Tv-híradó. (színes) 20.00: Az Onedin család. Magya­rul beszélő angol tévéfilm­sorozat. XIII/13. rész: Az utas. (színes) 20.50: Énekeljünk! ..Haza, haza, haza,...” 20.55: Stúdió ’81. A televízió kul­turális hetilapja, (színes) 21.55: Milyen évünk volt. Doku­mentumok, vélemények, tendenciák 1981-ből. (szí­nes) 22.55: Tv-híradó 3. (színes) II. MŰSOR 20.01: A. J. P. Taylor. Budapesti beszélgetés egy angol tör­ténésszel. 20.50: Tv-híradó 2. (színes) 21.10: Krimiben tudós — Keresd a tettest! 22.20: II. nemzetközi mozgásszín­ház-találkozó. Budapesti Műszaki Egyetem 1981. BUKAREST A román tv műsorát technikai okok miatt nem tudjuk közölni. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Magyar nyelvű tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Napszárnyúak — gyermek- műsor. 18.15: Tv-naptár. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Gyújtópontban — belpoli­tikai műsor. 21.00: David és Lisa — amerikai játékfilm. 22.40: T-napló. II. MŰSOR 18.45: Népszerű-tudományos film. 19.15: Tizenöt pefc zene. 19s27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00 : Külföldi szórakoztató ze­ne. 20.55: Ember és idő — dokumen­tumműsor. 21.25: Zágrábi körkép. 21.50: Válogatás az Iskolateleví­zió műsorából. SZÍNHÁZ 1981. december 30-án, szerdán 19 órakor Békéscsabán: BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT ,,I”-bérlet. (Klubszínház) MOZI Békési Bástya: 4 és 7 órakor: Katasztrófa földön-égen I., II. rész. Békéscsabai Szabadság: minden előadáson: Szabadlábon Velencében. Békéscsabai Terv: Kár a benzinért. Gyulai Erkel: A Pogány Madonna. Gyulai Pe- tőíi: 3 órakor: Robin Hood nyi­la. 5 és 7 órakor: Száll a ka­kukk fészkére. Orosházi Parti­zán: minden előadáson: Vük. Szarvasi Táncsics: 6 és 8 órakor: Vérvonal. 22 órakor: Menedék­hely.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom