Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-20 / 298. szám
Lengyel gazdaság Egy látogatás tapasztalatai----------------------———------lgHiWl.-f.iM 1 981. december 20., vasárnap NHGYVIUIG Gazdaságosabb munkára ösztönözve Emelik a termelői árakat a Szovjetunióban 1982. január elsejével a szovjet iparban életbe lépnek az új, magasabb termelői árak. A szovjet árképzési rendszer sajátossága, hogy a termelői árak növekedését nem követi automatikusan a fogyasztói árak emelkedése. Az országban minden árat állami szervek állapítanak meg. Ehhez sem a gyártó vállalatnak, sem a kereskedelemnek nincs joga. A termelői árakat a Szovjetunióban 1967-ben rendezték, a hús és a tejtermékek ára viszont 1962 óta nem változott. A kenyér, a darafélék, a növényi olaj, a cukor, az alapvető halféleségek és 'konzervek ára 1955- ben változott utoljára (amikor is e cikkek árát mérsékelték). 1948 óta nem nőtt az áramszolgáltatás, a fűtés, a telefon és a tömegközlekedés díja. 1928 óta változatlanok a'lakbérek. Ezek az árak nem változnak most sem. Miért van hát szükség ilyen körülmények között az ipari termelői árak emelésére? A legjelentősebb a tüzelőanyag- és a nyersanyagárak növekedése. Ennek oka, hogy az utóbbi években kitermelésük fő központjai nehezen hozzáférhetők, a Szovjetunió távoli északi és keleti körzeteire tevődtek át, ami természetesen óriási beruházásokat igényel. Nehezebbek lettek a kőolaj, a földgáz, az érc bányászatigeológiai feltételei a korábban feltárt lelőhelyein is, így növekedett kitermelésük költsége. Végül évről évre növekednek a környezetvédelemre fordított összegek. A régi árak a vállalatok közötti • elszámolásban nem felelnek meg ezeknek a feltételeknek, fékezik a gazdaság fejlődését. Most a szén ára 42 százalékkal, a földgázé 45, a kohászati termékeké 20, a színesfémkohászati termékeké 14, a faipari termékeké 40 százalékkal emelkedik. Növelik a vállalatok és intézmények által felhasznált villamos és hőenergia díját is. Ez ösztönözni fogja a takarékosságot, lehetővé teszi új lelőhelyek feltárását a keleti és az északi körzetekben; hozzájárul a természet- védelemre fordított költségek fedezéséhez. A magasabb árak arra késztetik a feldolgozó ipart, hogy gazdaságosabban bánjanak a nyersanyaggal, ez pedig a XI. ötéves terv egyik legfontosabb feladata. Az előzetes számítások szerint az ötéves időszak alatt országos méretekben 160—170 millió tonna egyezményes tüzelőanyagot kell megtakarítani. Most lehetőség látszik arra. hogy ezt 200 millió tonnára növeljék, ami a Szovjetunió tüzelőanyag- és energetikai tartalékai évi kitermelésének mintegy 10 százalékát teszi ki. Azokban az esetekben, amikor nő az önköltség a közszükségleti cikkeket gyártó iparágakban is, és meghaladja a fogyasztói árakat, ezt az állam a saját költség- vetéséből kompenzálja. Ez régi gyakorlat a Szovjetunióban. A hús- és a tejtermékek termelésének dotációja, például évente 25 milliárd rubel. Leonyid Korenyev APN—KS „Az egyetlen lengyel termelő vállalat, amelyik állandóan túlteljesíti a tervét, a bankjegynyomda” — tréfálkozott keserűen varsói közgazdász ismerősöm, amikor a tél küszöbén Lengyelországban jártam. Arra utalt, hogy immár minden második zlo- tynak nincs árufedezete, ezért aztán manapság a lengyelek szemében a pénznél sokszor többet ér egy benzinkutas, egy bolti eladó ismerős, élelmiszert felajánló falusi rokon. AKUT ELLÁTÁSI GONDOK A legújabb statisztikák önmagukért beszélnek. Az idei jó termés ellenére hónapról hónapra csökken a hús és a tej felvásárlása. Októberben a gazdák 40 százalékkal kevesebb húst és 30 százalékkal kevesebb gabonát adtak el az államnak^ mint egy évvel korábban. Áz üzletekbe is 36 százalékkal kevesebb hús és hústermék érkezett, annak ellenére, hogy több az import, s nőttek a felvásárlási árak. Az utóbbi időben többször is előfordult, hogy a hideg, szeles időben sorban álló, feldühödött vásárlók megverték azokat az eladókat, akiknél eldugott készleteket találtak. A havi három kiló húsra jogosító jegy sem garancia arra, hogy valaki hozzájuthat adagjához. A falusiak visszatartják termékeiket, zloty helyett inkább elfogadnak dollárt, ékszereket, vagy bármilyen árucikket, hiszen készpénzért ők sem tudnak szenet, műtrágyát, mezőgazdasági gépeket, iparcikkeket venni. Persze, a városi lakosságot éppúgy sújtja a fogyasztási cikkek hiánya, mint a falusiakat. A tartós fogyasztási cikkek eltűntek a polcokról, még az évek óta porosodó, drága, elavult fekete-fehér tévék is gazdára találtak. Mindenki menekül a pénztől, valamit kapni szeretne érte. Októberben például a lakosság jövedelme 26 százalékkal volt magasabb, mint egy esztendeje, ugyanakkor a termelés 14 százalékkal esett vissza, az inflációt pedig már 30 százalékosra becsülik. VAN-E KIÚT? Már ebből is látható, hogy Lengyelországban a válság az élet szinte minden területére kiterjed. Bár novemberben rendszeres áramkorlátozásokat léptettek életbe, az erőművek szénkészlete minimálisra csökkent. A lakásokban, -irodákban 18 Celsius-fok a megengedett maximális hőmérséklet. Az idén 30—40 millió tonnával kevesebb szenet termelnek ki, mint 1979- ben, a szénexport a felére esett. A legnagyobb belföldi energiafelhasználók, cementgyárak, házgyárak, vegyipari létesítmények egymás után leállnak. Lengyelországi beszélgető- partnereimtől természetesen elsőként szinte mindig ezt kérdeztem: van-e kiút ebből a helyzetből? Ahogy egy lengyel közgazdász megfogalmazta: kívülről úgy tűnik, hogy miközben süllyed a lengyel gazdaság hajója, a legénység újabb béremelésekről terjeszt elő követeléseket. És valóban, „miért nem dolgoznak a lengyelek?” Sok helyen vetődik fel ez a kérdés. Lengyel vendéglátóim óvtak a túlzott leegyszerűsítésektől. A helyi sztrájkok, munkalassítások tetemes veszteséget okoztak a gazdaságnak, de a jelenlegi kormánynak, az országnak mindenképpen az elmúlt évtizedek gazdaságpolitikai tévedéseiért kell fizetnie — mondta Jan Czapczynski, a Tájékoztatási Hivatal igazgatóhelyettese. A BIZALOM MEGTEREMTÉSE A kormány* nehézségeit csak növeli az az. ezer leállított beruházás, amelynek összértékét 800 milliárd zlo- tyra teszik. A bányákban például többet tudnának termelni, ha meglenne a kellő termelési háttér, manapság ugyanis bányagépalkatré- szekből; motorokból, szállító- szalagokból hiány van. Sok termelővállalat, többek köpött az importanyagok — gépek, alkatrészek hiánya miatt nem üzemel teljes kapacitással. Nehéz újjászervezni a mezőgazdaságot is. A kormány immár teljesen egyenrangú félként kezeli a magángazdákat, a szövetkezeteket és az állami gazdaságokat. Bár a megművelt ' föld 80 százaléka, az állatállomány 65—70 százaléka magánkézben van, az egyéni gazdák sokáig csak nagyon kemény feltételek mellett kaphattak takarmányt, vetőmagot, műtrágyát, korlátozták gépvásárlásaikat is. Mi lehet a kiút ebből a helyzetből? Mindenesetre nehéz és göröngyös a lehetséges kiút. A társadalmi és gazdasági problémák következetes felszámolása, az ellátási és termelési nehézségek megoldása csak a kölcsönös bizalom megteremtése útján képzelhető el. Hirschler Richard Nobel-díj — kérdőjelekkel A dinamitvagyon kamatai KNDK Tengeri és szárazföldi teherszállítás Nyolcvan évvel ezelőtt adták át először az egykori feltaláló, tudós és dinamitgyá- ros, Alfred Nobel végrendelete alapján létrehozott kitüntetéseket. Az idén is — mint minden évben — december 10., az alapító halálának évfordulója volt a díjkiosztás időpontja. Nobel végakaratának nyilvánosságra hozatala után annak idején hosszú pereskedés kezdődött, s öt esztendő telt el, míg az e célra alakult alapítvány megkezdhette működését. Tegyük rögtön hozzá: a stockholmi döntések napjainkban is heves vitákat váltanak ki. Sök támadás éri például Nobel -végakaratát, amely szerint évente öt ágban, fizikában, kémiában, az orvostudományban, a béke védelmében és az irodalom terén legkiemelkedőbb eredményt elérő személyiségek kapják a kitüntetést — s vele biztos értékpapírokba fektetett 30 millió koronás vagyona kamatának meghatározott részét. (Az idők folyamán a. kezdeti összeg persze többszörösére duzzadt, •s az idén a tőke kiegészítése és az igazgatási költségek levonása után is összesen már egymillió svéd kproná- val jutalmazták az arra érdemeseket.) A bírálatok szerint a tudományok fejlődése során olyan új tudományágak keletkeztek, amelyek kiesnek a Nobel-díjak köréből. Javasolták például kulturális és matematikai díjak létesítését is — sikertelenül. Az egyetlen elfogadott változtatási javaslat alapján 13 éve egy úgynevezett Közgazdasági Nobel-emlék- érmet is kiadnak — ám ezt a svéd bank finanszírozza. „A Nobel-díjjal csak néhány tudományág kiemelkedő tudósait jutalmazzák” — írta nemrég a New York Times, hozzátéve legnagyobb hibaként, hogy a díj a tudományos kutatás rég túlhaladott szerkezetét feltételezi. A mai sikerek ugyanis legtöbbször tudós csoportokhoz fűződnek, nem pedig egy-egy magányos zsenihez. A legtöbb probléma emellett természetesen a díjak odítélésének rendszerével kapcsolatos. A jelöltek kiválogatása a Svéd Királyi Akadémia, illetve a békedíjnál a norvég parlament kijelölt bizottságainak kezében van. A határozatokat szigorú titoktartás közepette hozzák: ajánlást kérnek külföldi egyetemektől és korábbi jútalmazottaktól, de a végső döntés körülményei nem ismeretesek. A díjat kiadhatják megosztva is (maximum három ember közt) vagy akár átvihetik a következő évre. Az illetékeseknek sokszor szemére hányták tévedéseiket. 1905- ben például elvetették Men- gyelejev díjazását, Einsteint sem a relativitás elméletért jutalmazták, s olyan írók estek ki a stockholmi rostán, mint Tolsztoj, Mark Twain, Jamen Joyce, Franz Kafka, Proust, Ibsen, Gorkij. Márpedig egy-egy mulasztás nehezen hozható helyre, No- bel-díjat ugyanis általában csak élő személynek, illetve működő szervezetnek ítélnek. Nem véletlen, hogy a jelöltek névsora épp az irodalom terén a legbőségesebb: ez ugyanis az az ág, amely — a békedíjjal együtt — a legszubjektívebb. Hogy is lenne lemérhető, ki a világ „legjobb” írója, költője. A védekezés általában úgy JP —"h A díj megalapítója, Alfred Nobel szól, hogy a díj odaítélésével egész életműveket jutalmaznak, s , egyben a figyelmet egy-egy kevéssé ismert alkotóra, nyelvre, nemzeti irodalomra akarják ráirányítani, A döntéshozókat sokszor éri bírálat amiatt is (az elmúlt évtizedek alapján mondjuk ki: néha nem alaptalanul), hogy az érdemek mérlegelése mellett politikai szempontokat is szem előtt tartanak, s ez különösen a Békedíj kategóriában nemegyszer visszásságokat, sőt felháborodást szül. A díjazottak névsorát átfutva feltűnhet az is. hogy aránytalanul kevés köztük a nő. Akad hát kérdőjel a, dicsőséget hozó kitüntetés körül. Hogy lehetne megreformálni a Nobel-díjak rendszerét? — kérdezte a már idézett New York Times. Az amerikai lap két módszert ajánl: egyének helyett magukat a felfedezéseket kellene elismerésben részesíteni; vagy pedig a díj jelentőségét kellene csökkenteni. Ez utóbbi javaslat irreálisnak tűnik: ma már senki sem vonhatja kétségbe, hogy s Nobel-díj századunkban a világ legtekintélyesebb kitüntetése. Szegő Gábor A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gyors ipari fejlődése megköveteli a szállítás korszerűsítését és bővítését. Ezért az utóbbi évtizedekben, de különösen a hetvenes években több, korszerűen felszerelt kikötő és közút épült a KNDK-ban. A tengeri szállítás növekedését elősegítette a hajógyártás nagyarányú fejlődése. Az elmúlt hétéves tervben például kétszer annyi te- herhajót gyártottak az országban, mint az ezt megelőző tervidőszakban. Növekedett a hajók’ teljesítménye is. Ma 20, 50, sőt 100 ezer tonnás hajókat építenek. Tovább bővítik a kikötőket, és több helyen újakat építenek. Nemrég befejeződött a haedzsui kikötő rekonstrukciója, és a közeljövőben készülnek el a nampói kikötő korszerűsítésével. A fejlődést jól mutatják a kereskedelmi kikötők forgalmának legújabb adatai: az elmúlt félévben a kikötők négyszer akkora forgalmat bonyolítottak le, mint 1970 hasonló időszakában. Gyarapítják a szárazföldi szállítás lehetőségeit is. Az országúti szállítás ma tízszer akkora, mint a felszabadulás előtt volt. A tervek szerint 1984-re megnégyszerezik’ a közúti teherszállítást, a tengeri szállítást pedig a korábbi 4,4-szeresére emelik. g. A híres Nobel-díj emlékérem, F. Lindberg svéd művész alkotása Bővítik a nampói kikötőt (Fotó — KNA — MTI — KS)
