Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-20 / 298. szám

1981. december 20., vasárnap

minimagazin

Mit ér a takarék, ha ifjúsági?

Hz első lépések

„Képzeljétek1, ezt a mázlit! Hetekig osztottunk, szoroztunk, hogy jön össze a beugrói az új lakásra, mikor észbekaptunk: hiszen a feleségemnek ifjúsági betétje van, még lánykorában váltotta, össze is gyűlt valami 30 ezer forint. S most jön a lé" nyeg: ugyanennyi kölcsönt kaptunk 'rá!”

A történet nem egyedi, egyre több fiatal él ezzel a lehetőséggel.

— Mikor vezette. be az OTP ezt a betétformát, és milyenek a feltételek? — kérdezzük Bogár Károlyt, az OTP megyei igazgatóságának betétosztály-vezetőjét.

— Körülbelül 10 éve alkalmazzuk ezt a betétformát. Kezdetben 14—30 év közöttiek válthatták, illetve nyithattak számukra a szülők ifjúsági betétet. Ez a feltétel 1981. január 1-től megváltozott, most már újszülöttől 35 éves korig nyitható ilyen betét. A feltétel az, hogy' öt éven keresztül havonta rendszeresen kell tetszés szerinti összeget befizetni. Legkevesebb 100 forintot, illetve bármilyen, százzal osztható forintösszeget. A betét célja tehát a rendszeres takarékosságra nevelni, és megkönnyíteni a fiatalok számára a lakáshoz jutást, öt, de indokolt esetben már négyévi rendszeres takarékoskodás után is különköl- csönt igényelhet a fiatal, mégpedig lakásépítéshez,-vásárláshoz. Ez az összeg annyi lehet, mint a megtakarított pénz, illetve maximum 60—70 ezer forint. Időközben részösszeget természetesen nem lehet kivenni az ifjúsági betétből. Ha pedig a fiatalnak nincs szüksége külön- kölcsönre lakásépítéshez, illetőleg -vásárláshoz, akkor kedvezményes áruvásárlási kölcsönt kaphat.

— A megyében mekkora az érdeklődés az ifjúsági takarékbetét iránt?

— Az első öt évben, amíg nem látták az eredményét, nehezen ment a "népszerűsítése, de amint az elsők megkapták a különkölcsönt. és ez a köztudatban elterjedt, megnőtt az érdeklődés. Jelenleg a megyében összesen 18 ezer 400 ilyen betétet kezelünk. Különösen Békésen, Medgyesegyházán, Mezőko- vácsházán és Tótkomlóson jó a szervezés. Békést külön meg kelj említeni, mert ott rengeteget segít a propagandában, a szervezésben a KISZ, a szocialista brigádok.

—• A lakáselosztásnál jelent-e. előnyt az ifjúsági betét?

— Lakást senkinek nem ígérünk, nem is ígérhetünk, de az OTP által értékesített, és a tanácsi kijelölésű lakás- vásárlásnál is figyelembe veszik, s két, azonos feltételekkel bíró igénylő közül előnyt élvez az, aki rendelkezik ifjúsági betéttel.

T. I.

A Budapesti Harisnyagyár szeghalmi telepének ifibrigádja egy "eve alakult meg. Vezetője, Szőke Ilona vésztői, az öt brigádtag közül Kapusi Mária és Balogh Etelka szeghalmi, Beái Mária és Zsila Eszter csök- mői, Jakucska Éva pedig darvasi lány. Valamennyien fiatalok, átlagéletkoruk a

17 évet sem éri el.

Feladatuk — szakmai nyelven — a zoknik adjusztálása, ami kezdődik a címkeveréssel, folytatódik a címkeragasztással, a hajtogatással és befejeződik a

dobozolással. Egy kis gyakorlattal elsajátíthatók a

tudnivalók, ami után a fiatalok betanított munkások lesznek.

* * *

Vajon itt megállnak, vagy előreléphetnek? Egyelőre csak Szőke Ilonka tette meg az első lépést: egy tanfolyam elvégzése után meós lett. Tóth Zoltánná, a gyár szb-titkára azonban arról tájékoztat, hogy további szakmai tanfolyamok lesznek, később pedig elkezdődik a szakmunkásképzés.

— A november 19-én

megtartott ifjúsági parlamenten már szó volt erről, tehát tudunk róla, és most latolgatjuk magukban, hogy továbbtanuljunk-e vagy

sem — mondja Szőke Ilonka.

Fiatalok, az életről vajmi keveset tudnak. Szűk környezetük hatása alatt élnek, távolabbra nemigen tekintenek. Ezért biztatom őket:

— Ha tanulnak, felelősebb

beosztásba kerülhetnek,

amiért több pénz is jár.

Jakucska Évát még a több kereset lehetősége sem vonzza:

—■ Én meg vagyok elégedve a mostani munkámmal — jelenti ki.

— Tanulni? — szólal meg egy kis várakozás után Be- di Mária is. — Szeretnék. De még nem tudom, hogy lehetne megoldani.

— Mitől függ?

— A körülményektől. Csökmői vagyok, innen visz- sza az utolsó busz este fél 8-kor indul.

* * *

Kapusi Mária mosolyog:

— Lehet, hogy én is meggondolom magam — mondja.

— Szereti a gyárat? —érdeklődöm tovább.

— Nagyon jól érzem magam itt. A munka nem nehéz, sokan vagyunk fiatalok, és elég jó a kereset is.

— Mire költi a pénzt?

—■ Anyukámnak odaadok 6—700 forintot, a többit ruhavásárlásra, ' szórakozásra költőm.

— Hol szokott szórakozni?

— Szeretem a diszkót, moziba járok .. .

— Mi a jó a diszkóban?

— A zene, a tánc, a társaság, a fiúk.

— Szoktak olvasni is?

A kérdésre Szőke Ilonka válaszol:

— Ilyen vonatkozásban igazán kiteszünk magunkért. Van az üzemben könyvtár, szinte egymásnak adjuk át a könyveket. Tóth Erzsébet, aki a gyárban könyvterjesztő, minket nem hiába szokott felkeresni.

— Mi az, amivel elégedetlenek?

— Akadozik a munkaellátás. Emiatt néha alig van mit tennünk, aztán pedig túlórázunk, hogy a lemaradást pótoljuk.

Tóth Zoltánná nem mond ellent ennek a megállapításnak. Ö maga is szorgalmazza, hogy legyen szervezetteb a munka, és ne legyenek feleslegesen' túlórák.

Kapusi Mária a szórakozási és sportolási lehetőséget hiányolja. Helyteleníti, hogy nincs büfé.

* * *

Vajon jogos-e, hogy az ifibrigád tagjai szóvá teszik a hiányosságokat? Vagyis megállják-e a munkában a helyüket? Teljesítik-e a rájuk bízott termelési feladatokat?

Tóth Zoltánná minden kérdésre' igennel válaszol.

— Nekem igen jó a véleményem erről a hat kislányról. Szorgalmasak, törekvők. Ha a gyár érdekében túlórára van szükség, vállalják. Készségesen részt vesznek a gyár szépítését elősegítő társadalmi munkában. És itt van Icuka (Szőke Ilona), aki a munkája mellett adjusztálásra tanít be új dolgozókat.

— A szocialista brigádnapló szerint aZ idén a Kiváló Munkabrigád cím elnyerését tűzték célul. Majdnem egy éve. Úgy véli, kiérdemlik? — kérdezem végül is Tóth Zoltánnétól.

— Igen, bizonyosan. De nem tartom kizártnak, hogy egy fokkal még feljebb kerülnek.

Pásztor Béla

Itt a tél. Erős fagy ugyan még nem volt, de annak is eljön az ideje. Talán már az iskolai szünetben. Akkor, amikor a gyerekek jobban ráérnek majd, hogy kóstolgassák a tél örömeit, Ezen a tájon főként a korcsolyázást, kevésbé a sízést, ród- lizást.

A befagyott vizek kínálják magukat a korcsolyázni vágyó gyermekeknek, akik pedig a helyet illetően nemigen válogatnak. Legyen bányagödör, tó, holtág, nekik az mindegy. A veszély pedig óriási, mert, ha leszakad a jég alattuk, a mentés sokszor szinte lehetetlen.

Hogyan védjük meg a gyerekeket a bajtól? Először is fontos, hogy legyen minél több intézményesen létesített korcsolyapálya. Erre a célra alkalmas helyek az iskolaudvarok, a játszóterek és a sportpályák. Kezdeményezésre főként a KlSZ-szerve- zetek, a testnevelési tanárok, a sportfelügyelőségek vállalkozhatnak.

Mély vizek jegén tilos a korcsolyázás. Erre figyelmeztető táblákkal kell felhívni a figyelmet. És .célszerű, ha a bányagödrök és a településekhez közeli tavakat, holtágakat őr, mezőőr vagy más megbízott személy időnként felkeresi, és megaka-, dályozza, hogy aisok közelébe menjenek a gyerekek.

Nehogy öröm helyett gyászt hozzon a tél.

—r

A varázsló: Halász Judit

VERESS ERZSI KÉPÖSSZEÁLLlTÁSA

Hol szabad Rorizni?

VARÁZSLAT