Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-02 / 282. szám
o 1981. december 2., szerda Utólag a HOKI parlamentjéről Megtartották az ifjúsági parlamentet a szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézetben. Négy fiatallal beszélgettünk az elhangzottakról. Szavaikból az derült ki, hogy az előző parlamentnél kevesebb felszólalás hangzott el, az egész összejövetel hangvétele mérsékeltebb volt a három évvel korábbinál. Dr. Müller Ferenc igazgató beszámolója azonban feltétlenül megérdemli, hogy néhány megállapítását kiemeljük. Tehát: „1979-ben két fő ötvenezer forint, 1980-ban három fő 116 ezer forint összegű kamatmentes kölcsönben részesült.” „Az intézeti tömegsport évenként hozzávetőlegesen 30 ezer forintos támogatással... realizálódott.” „Az újítómozgalomban a fiatalok nerry számarányuknak megfelelően vesznek részt...” Mi erről és a többi elhangzott gondolattal kapcsolatban beszélgetőtársaim véleménye? Csengeri István tudományos kutató egy országosan is ismert gondot említ: — Felvetettük, hogy a termelésben dolgozó, azonos végzettségű kollégáknál jóval kevesebbet keresünk. A munkafeltételeink azonban sokat javultak az utóbbi három évben, nincs olyan idegen nyelvű tudományos könyv vagy folyóirat, amihez ne juthatnánk hozzá az intézet könyvtárában. Az az igazság, hogy a halkutatás fiatal ágazat, sok olyan gonddal küzd, amelyen az intenzíven fejlődő ágazatok már rég túlestek: Zsigri András kutató szerint: — A fejlődésünk egyik akadálya, hogy kevés az idős, tapasztalt tudós, aki segítené szakmai fejlődésünket. Ennek hiányát az intézet vezetése külföldi tanulmányutak szervezésével igyekszik pótolni. Erezzük, hogy sokat törődnek velünk, hiszen az állomány egyhar- mada harminc év alatti. Reméljük, az anyagiak hiányát is sikerül megoldani azzal, hogy az intézmény keretein belül juthassunk többletjövedelemhez. Hiszen a sok külsőzés felaprózza az időnket, így kevesebb jut a belső feladatok megoldására. Dr. Márián Teréz kutató elégedett: — Azért is volt csendes az idei parlamentünk, mert sok olyan gondot megoldott a vezetés, ami korábban feszültségeket okozott. Gondolok itt a lakáskérdésre, a szolgálati lakások biztosítására. — Nagyon hiányzik egy klubhelyiség. De a mostani tervidőszak alatt azt is létrehozzák — toldja meg Zsigri István. Kepenyesné Magyar Katalin laboráns is a keresetekről beszél: — ígéretet kaptunk, hogy célprémiumokkal, nagyobb figyelemmel javítják az elosztást. Egy másik fontos dologról, a sportról is Zsigri András beszélt: — Valóságos kis sportkombinátot hozott létre az igazgatóság, sajnálatos, hogy főként a távol lakók nemigen használják. És hogy el ne feledjem, komoly nyelvi labor áll a rendelkezésünkre, mindenki igénybe veheti. A feszültséget inkább a szakma gyors fejlődése jelenti, amit igyekszünk követni, mert úgy érzem, ez már a mi feladatunk és kötelességünk. Csengeri István egyike a többszörös újítóknak: — Javasoltam, hogy bátrabban, nagyobb összegekkel honorálják az újításokat, hiszen ez adhat igazi fellendülést a mozgalomnak. Ügy érzem, a vezetés megértette ezt az igényt, és számíthatunk a jelenleginél kedvezőbb elbírálási módok kialakítására. M. Sz. Zs. Prágai tudósítás Karácsony előtt az üzletekben Közeledik a karácsony — figyelmeztetnek a színes táblák a csehszlovák áruházak kirakatai fölött —, és a vitrinekben sokféle szép portéka kínálja magát. A kereskedelem vezetőinek tájékoztatása szerint húsból, húsipari termékekből az ellátás ugyanolyan jó lesz, mint tavaly, sőt, szárnyasokból és főleg pulykából még több is kerül az üzletekbe. Lesz elég ponty is az ünnepi vacsorához. A hagyományos cseh sütemények készítéséhez az idén több lesz a mandula, a földimogyoró és a reszelt kókusz. Kakaóból viszont várhatóan nem lesz kielégítő a kínálat. Időben feltöltik a gyümölcskészleteket: elegendő banánt, narancsot, almát, szőlőt árusítanak az üzletekben. Persze, nem titkolják, hogy az ajándékozóknak az idén kevesebb importáruval kell megelégedniük, mivel több devizát kellett fordítani a nélkülözhetetlen közszükségleti cikkek beszerzésére és az import nyersanyagok is drágultak. Ennek ellenére ötven százalékkal több gyapjúáruval, téli sporteszközzel, divatos női csizmával rukkolnak ki az áruházak; . az elektronikai termékek mellett új, hazai gyártmányú, Hi-Fi tornyok és japán licenc alapján készült televíziók gazdagítják a kínálatot. Természetesen az egész évben árusított jó minőségű árukkal és a híres jabloneci divatékszerekkel is feltöltik a készleteket. A kereskedelem vezetői azt is megváltják, hogy az általában megfelelőnek mondható karácsonyi ellátást nehezíteni fogja egyes árucikkek hiánya; így például minden bizonnyal nem lesz elég mosószer, mert alaptalan híresztelések hatására óriási mennyiséget vásárolt fel a lakosság. A „spejzolás” kiterjedt a porcukorra, sóra, rizsre és más élelmiszerekre, amelyek többségéből azóta sikerült újra feltölteni a készleteket. A helyzetért a Rudé Právo, a párt központi lapja, a kereskedelmet és az ipart tette felelőssé, mert — mint írta —, az idén sem reagáltak rugalmasan a keresletre. Nem számoltak például idejében az automata mosógépek felszökött forgalmával, és nem bővítették olyan mértékben a kínálatot, amilyen mértékben az igények, a lakosság pénzbevételei nőttek. Az áruellátással foglalkozott a párt központi bizottságának legutóbbi ülése is. A testület szorgalmazta a jövedelmekkel arányos árufedezet és az igények szerinti kínálat biztosítását. Nem engedhető meg — mondotta az ülésen a miniszterelnök —, hogy egyes tartós fogyasztási cikkekből a termékfelújítás lassúsága, az igények pontatlan felmérése miatt nagyobb eladatlan készletek keletkezzenek, másokból pedig tartós hiányok. Ezzel kapcsolatban a KB ülésén azt is felvetették, vajon megfelel-e a mai igényeknek . a nagykereskedelmi hálózat felépítése, nem kellene-e nagyobb teret engedni az áruházak, üzlet- központok élénkebb kereskedelmi kezdeményezéseinek. A kereskedelem dolgozói megígérték, hogy helytállnak az ünnepi forgalom zavartalan lebonyolításáért. A prágai áruházak és az országos Prior-hálózat üzletei este 7 óráig tartanak nyitva, és vasárnap délelőtt is árusítanak. Minden alapvető élelmiszer jelenleg korlátozás nélkül kapható, és több tízezerfajta iparcikk közül csupán az automata mosógéphez szükséges mosószerekből vásárolható egyszerre csak két csomag. Komornik Ferenc A békési Körös—berettyói Vízgazdálkodási Társulat a közelmúltban vásárolt két drénfek- tető gépet. Az egyenként ötmillió forint értékű berendezést egy hónapja üzembe is helyezték, s ezekben a napokban a gépek együttesen mintegy 2 és fél kilométer alagcsövet fektetnek le műszakonként Fotó: Szekeres András Tárolókat építenek Csabacsíidön Korszerű tárolók építését kezdték meg ebben az évben a csabacsüdi Lenin Termelőszövetkezetben. Az elképzelések szerint a közös gazdaságban összesen tíz silótornyot állítanak fel. Eddig négy tornyot adtak át rendeltetésének, és 1982-ben további hat építését tervezik. A beruházás teljes értéke mintegy 18 millió forint lesz. A második ütem megvalósítása, a további kivitelezés azon múlik, hogy az állami szervek elfogadják-e a szövetkezet versenypályázatát. Ha igen, 1982 végére a Lenin Tsz 750 vagonos, korszerű tárolótérrel rendelkezik majd. Ezzel megoldódhat az utóbbi évek növekvő raktározási gondja. A tározók építése ugyan nem ter- melőjellegű beruházás, de a növekvő termésátlagok, a termények károsodás nélküli tárolása elengedhetetlenné teszi az ilyen jellegű befektetéseket. A tsz elkészítette a sertéstelep fejlesztésére vonatkozó beruházási okmányait is. A szövetkezet eddig évente ötezer hízott sertést értékesített. A korszerűsítő, bővítő beruházást követően ez a szám 16 ezerre emelkedik. A kivitelezés 1982- ben kezdődne, és 1984-ben fejeződne be. A közös gazdaságban azt remélik, hogy az eddig is nyereséges sertéstenyésztés eredményessége az etetési és tartási technológiák korszerűsítése után tovább javulna. A kivitelezést a szövetkezet építőbrigádja végzi majd. K. J. Tatabányai meddbfeldolgozA az USK-ban A Tatabányai Szénbányák Haldex-részlegében elkészítették az Egyesült Államokban fölépítendő meddőfeldol- gozó-mű kiviteli terveit, s ki is küldték Lexingtonba. Ebben a városban alakított nemrégiben vegyes vállalatot az Island Creek Coal és a Tatabányai Szénbányák azzal a céllal, hogy a tatabányai Haldex-eljárás alkalmazásával hasznosítsák az amerikai szénbányák meddőhányóit. A vegyes vállalat több meddőfeldolgozó üzem építését tervezi az Egyesült Államokban. Szerződésük megkötése előtt az amerikai fél megbízására a tatabányai szakemberek megvizsgálták, több, már nem működő szénbánya meddőhányóinak összetételét, és megállapították, hogy azok 15—20 százalékban magas kalóriájú, gazdaságosan visszanyerhető fekete szenet tartalmaznak. Az ilyen meddőhányók értékesítésére épít — közös tőkebefektetéssel — korszerű med- dőfeldolgozó-műveket a magyar—amerikai vegyes vállalat. Az első üzem építését a tavasszal kezdik meg. A helyszíni szereléseket a tatabányai szakemberek irányítják. Gyorsított ütemben készítik majd, és már a jövő év végén átadják rendeltetésének az első olyan amerikai meddőfeldolgozót, amelyben — a Tatabányai Szénbányák saját szabadalmát képező technológiával — évenként egymillió tonna meddőből kétszázötvenezer tonna jó minőségű szenet nyernek majd vissza. A szén értékesítéséről az amerikai cég gondoskodik, s a haszon felét dollárban kapja meg a tatabányai vállalat. Átadták a cukorkaüzemet Mentolos szájízesítfit készítenek Békéssámsonban A drazsírozóüstök mintegy félmillió forintba kerültek A békéssámsoni Előre és a ráckevei Aranykalász Tsz édesipari szolgáltató gazdasági társaságot hozott létre. Az év elején kötött megállapodás értelmében Békéssámsonban szájízesítők gyártására cukorkaüzemet építenek. A gesztor szerepét a békéssámsoni közös gazdaság vállalta magára, a nyersanyagot és a berendezéseket az Aranykalász Termelőszövetkezet biztosítja. A társaság megalakításával egy időben kezdtek hozzá az üzem létrehozásához. A kivitelezőknek alig néhány hónap állt rendelkezésükre. ahhoz, hogy a terveknek' megfelelően a cukorkaüzemben a gyártást ez év novemberében megkezdhessék. Az erőfeszítések eredményeként a békéssámsoni cukorkaüzemet november közepén adták át rendeltetésének. A gyártást megelőzően a gépeket kezelők egyhetes tapasztalatcsere-látogatáson vettek' részt Ráckevén, ahol hasonló berendezések kezelését sajátították el. Az üzemben egyelőre huszonkét asszonynak adnak munkát, és naponta 40 ezer doboz mentolos -szájízesítőt készítenek. A beruházás egymillió forintba került. A további fejlesztésre vonatkozó elképzelések is ösz- szeálltak már. Eszerint a diabetikus készítmények gyárA technológiát a ráckevei Aranykalász Tsz adta._A képen a cukorkaszárító Fotó: Szekeres András tását 1982-ben kezdenék meg. Az ezzel kapcsolatos beruházásokat a jövő év tavaszán indítják meg. Az így kibővített üzemben már mintegy hetven asszonynak adnának munkát. K. J. Tejet vagy tejport? Nem azért mondom, mintha az energiatakarékos termelési módszerek egyet jelentenének a régen megszüntetett termelési el járások felelevenítésével, hiszen például az abraktakarmányok nedves tárolása vagy a szántás nélküli földművelés napjaink találmánya. Már csak azért sem lehet egyenlőség- jelet tenni a régi fogások és az energiatakarékos megoldások közé, mert ennek többek között biológiai okai is vannak. Bármennyire is észszerűnek tűnik például a betakarított kukoricát mesterséges szárítók helyett a nappal és a széllel górékban szárítani, a jelenleg használt fajtákat természetes körülmények között képtelenség megszárítani. Mindezek ellenére nagy merészség lenne a hagyományos mezőgazdasági termelési és tartási módszerek mindegyikét gazdaságtörténelmi kategóriává minősíteni. Csak egy példa: az itatásos borjúneveldékben úgyszólván már sehol nem használnak valódi tejet. A bor- júneveldék melletti tehénistállókban vagy fejőházakban frissen fejt tejet elszállítják, tejporrá szárítják, majd visszafuvarozzák a gaz. daságokba, ahol meleg vízzel tejjé „keresztelve” megitatják a borjakkal. Pedig ha egy fölözőgépet beállítanának, s a borjakat tejpor helyett fölözött tejjel itatnák, állatonként 800—900 forintot takaríthatnának meg. A baj csak az, hogy nem lehet ilyen fölözőgépet kapni — mert nem gyártják. Ha pedig nincs fölözőgép, akkor nincs más hátra, mint a tejpor etetése. Tény, hogy a hazai mezőgépipar az itthon szükséges gépeknek is alig felét gyártja. A mezőgazdasági gépimport sem zökkenőmentes. A nagyüzemi termelést alapvetően meghatározó berendezések, gépsorok időszakos hiánya olykor súlyos gond elé állít egy-egy üzemet. Mindezek mellett persze eltörpül, hogy nincs fölözőgép. Egy-egy berendezés értékét azonban nem annak bonyolultsági foka, hanem a termelésben betöltött, illetve be nem töltött szerepe és annak következményei határozzák meg. Egy egyszerű, sok évtizedes konstrukció hiánya (mint amilyen a fölözőgép) százmilliókkal drágítja a szarvasmarha-ágazat termelési költségeit. De ha számba vennénk a nagyüzemi feltételek mellett is alkalmazható egyszerű, „divatjamúlt” eszközöket, eljárásokat, ez a többletköltség talán milliárdos nagyságrendet is elérne. Éppen ezért jó lenne a mezőgazdasági technológiák fejlesztése során nemcsak előre, hanem a gazdaságos- sági érdekek figyelembevételével olykor hátra is nézni. B. P.
