Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-02 / 282. szám

o 1981. december szerda Kijön a kátyúból Thália szekere? \ Megyei színjátszónapok Békéscsabán Nyílt napra készül az egészségügyi szakközépiskola Az amatőr művészeti moz­galom talán legtörékenyebb, legérzékenyebb, legellent­mondásosabb ágazata az amatőr színjátszás. Me­gyénkben már nemegyszer meghúzták fölötte a lélekha­rangot; a mozgalom visz- szaesése tápot is adott a ké­telkedésre. A Megyei Mű­velődési Központ — a me­gyei tanács művelődésügyi osztályával és a KISZ megyei bizottságával közösen — mégsem hitt ezekben a ké­telyekben. Az elmúlt hét vé­gén ismét megrendezték a kétévenként esedékes me­gyei színjátszónapokat, ha­gyományosan az építők bé­késcsabai művelődési házá­ban. Kilenc csoport jelentette be fellépését, és hat jött el a művészeti ág legjelentő­sebb megyei seregszemléié­re. A zsűri előtt — amely­nek elnöke Bácskai Mihály amatőr rendező, a szentesi. Horváth Mihály Gimnázium igazgatója, tagjai pedig dr. Kovács Miklósné amatőr rendező, a Csongrád me­gyei Tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője (mindketten tagjai az Ama­tőr Színjátszók Országos Ta­nácsának. az ASZIOT-nak), és Ungár Tamás, a Jókai Színház rendezője, valamint a fellépő csoportok képvise­letében Ambrus Zoltán, a Békés megyei Tanács mű­velődésügyi osztályának cso­portvezetője és Cs. Tóth Já­nos, a megyei KlSZ-bizott- ság munkatásai voltak — a szombati napon négy cso­port lépett színpadra. A me­zőberényiek két Hans Sachs- egyfelvonásost játszottak. Talán a csabai fesztivál leg­nagyobb meglepetése volt a megyeszékhelyi ifjúsági és úttörőház „egyszemélyes színpadának” bemutatója. Gyuricza Péter Stefan Zweig világhírű novellájának, a Sakknovellának dramatizá- cióját mutatta be. Az átla­gon felüli előadói tehetségről árulkodó, apró hibái ellené­re is katartikus élményt je­lentő bemutató érdekessége volt, hogy éppen ezen a napon volt az író születésé­nek századik évfordulója. Hasonlóan kitűnően meg­rendezett előadást láthatott a nagy számú közönség az orosházi Deszka Színpadtól: Pleskonics András színpadra állításában a középiskolás diákokból* álló csoport Eörsi István Bohóc a hídon című víziószerű, mély gondolati- ságú „bölcseleti tréfáját” ját­szották. Okét az ugyancsak orosházi Kedvtelök Köre kö­vette a színpadvezető, Ta­kács Bálint két katona- és laktanyahétköznapokat pa­rodizáló egyfelvonásosával, majd a zömében idősebbek­ből alakult örménykúti cso­port Hagyományőrzés című műsora következett, illetve zárta a fesztivál első napját. Vasárnap a nagykamarást Csiszi színjátszó csoporté volt először a színpad. Az úttörőcsoport nem kerülhe­tett minősítésre a tagok ko­ra miatt (őket az úttörő­szemlén értékelik), de elő­adásuk kedves és sikert hozó élménye volt a közönségnek. A fesztivál utolsó bemutat­kozó együttese a szabadkí- gyósi Pablo Neruda Színpad volt, akik Kovács Géza ren­dezésében. M. Nastasijevics: Hiperick, a nagy zsivány cí­mű játékát mutatták be. Mindkét napon délután részletes értékelést kaptak a csoportok, az együttesveze­tők a - zsűritől; mód volt ar­ra is, hogy egymás között kicseréljék tapasztalataikat, ötleteikkel segítve társaikat. Ezeken a vitákon, beszélge­téseken a legnagyobb hang­súllyal a szereplési, játszási lehetőségek hiánya merült föl. Pedig a fesztiválon több olyan előadás is volt, ame­lyet ifjúsági klubokban, mű­velődési házakban nem be­mutatni szinte vétek. Több előadás művészi színvonala nemhogy eléri, de meg is haladja a vidéki közműve­lődési intézmények műsorá­ban oly gyakran fellelhető professzionista „tájelőadá­sok” nívóját, értékeit, ha­tását. Thália amatőrök által hú­zott szekere tehát — a mos­tani nagyszerűen rendezett­szervezett színjátszónapok tanulsága szerint — kijönni látszik abból a kátyúból, amiben évek óta vesztegel. Bár a- „nagy nevek” nem voltak itt (közülük több meg is szűnt, az 1979-es, legutób­bi fesztivál óta!), mégis minden remény megvan ar­ra, hogy a Békés megyei amatőr színjátszás új életre serkenhet, a mozgalom új, hódító útjára indulhat. Ha hívják-várják ezeket a cso­portokat egy-egy előadásra. (Nemesi) Új könyvek Ritka művet bocsátott ki a bukaresti — jól ismert és kedvelt — nemzetiségi könyvkiadó, a Kriterion. A Székelyföld, a Mezőség vagy a Partium társadalmi, gaz­dasági rétegeződéséről eddig jószerivel csak hallomásból értesülhettünk. Inerek Ist­ván, A rendtartó székely fa­lu című művének 1973-as megjelenése úttörőjellegű volt a maga nemében, de nem nyújtotta a faluközös­ségek olyan tipológiáját, mint a ‘Kriterion legújabb, nagy jelentőségű kiadványa. (Egyed Ákos: Falu-város-ci­vilizáció.) Egyed Ákos az 1848-as szabadságharc és az első világháború közti idő­szakot dolgozta fel. Erdély gazdasági, társadalmi viszo­nyait vizsgálja egy levert forradalom utáni kapitali­zálódó világban, ahol a vi­lág zajától kissé távolabb eső oszágrészben is megin­dult a fejlődés. Megmozdult, de megtartotta évszázados rendi, etnikai, gazdasági, szokásbeli és egyéb hagyo­mányait is. Egyed Ákos könyvének al­címe „Tanulmányok a job­bágy-felszabadítás és a ka­pitalizmus történetéből, Er­délyben 1848—1914”, de a „tanulmányok” kifejezés túl szerény, talán a tárház megfelelőbb, hisz e kornak és eme országrésznek olyan áttekintését adja, mely so­káig hiányzott történelmünk, s nemzettudatunk térképéről. Egyed Ákos könyvével egy időben érkezett a ma­gyarországi könyvesboltok­ba — a közös könyvkiadás keretében — Dávid László A középkori Udvarhelyszék művészeti emlékei című ki­adványa is. A pécsi tudományegyetem és a tanárképző főiskola ösz- szevonásáról, s az — új ne­vén — Janus Pannonius Tu­dományegyetem tanárképző karának létesítéséről a na­pokban hozott törvényerejű rendelet a felsőoktatási rend­szerünk korszerűsítését célzó törekvések jegyében, e fo­lyamat egyik első, kísérleti állomásaként született. A pedagógiai tudományos kutatás műhelyeiben, s az állami igazgatás fórumain most formálódnak azok az elképzelések, amelyek a ha­zai oktatás átfogó, tartalmi és szervezeti továbbfeljeszté- sét hivatottak megalapozni. Ennek részeként fogalmazó­dott meg az a gondolat, hogy tanárképzésünk formá­it, kereteit kívánatos volna a társadalom valós szükség­leteihez, a gyakorlat igé­nyeihez igazítani. Jelenleg ugyanis az általános iskolai oktatókat a tanárképző főis­kolákon, a középiskolai szak­tanárokat pedig az egyete­meken képezik, s a két in­A békéscsabai egészség- ügyi szakközépiskola a pá­lyaválasztás előtt álló álta­lános iskolások számára de­cember 6-án rendezi meg hagyományos nyílt napját. A védnökséget vállaló peda­gógus és diák KISZ-tagok a vasárnap délelőtti nyílt na­pon színes programmal vár­ják az érdeklődőket: meg­ismertetik velük az iskolába történő felvétel legfontosabb feltételeit, bemutatják az iskolát és a kollégiumot, a munkakörülményeket, fil­met vetítenek az itt tanuló diákok életéről, munkájáról, tézménytípus eltérő jellegű tudásanyagot nyújt, készsé­geket alakít ki a hallgatók­ban. Az egyetemeken igen széles körű és elmélyült tu­dományos ismeretekkel vér­tezik fel a leendő szakem­bereket, hiszen közülük so­kan nem iskolákban, hanem tudomáiiyos intézményekben, vagy másutt helyezkednek el. A főiskolák diákjai vi­szont tanulóéveik alatt — a szaktárgyakon kívül — a pedagógia elméletében és gyakorlatában is nagy jár­tasságra tehetnek szert. Az újonnan végzett taná­rok azonban — a közoktatás igényéivel szembesülve — gyakran diplomájuk jellegé­től eltérő állás választására kényszerülnek. A középisko­lai tanárok jelentős hánya­da, főként Budapesten, és a nagyobb városokban, általá­nos iskolában tanít, az or­szág más vidékein pedig főiskolát végzetteket alkal­maznak a középfokú intéz­mények tantestületeiben is. A szakemberképzés és -szük­muzeális értékű tárgyakból és könyvritkaságokból gyó­gyítás-történeti kiállítást rendeznek. Várhatóan az is­kola gyakorlótermeiben megtartandó bemutatók iránt lesz a legnagyobb az érdek­lődés. Itt a bemutatást vég­ző tanulók felügyelete mel­lett a vendégek is megpró­bálhatják a betegápolással, az elsősegélynyújtással vagy a csecsemőgondozással kap­csolatos egyszerűbb művele­tek szakszerű végrehajtását. A nyílt nap rendezői termé­szetesen a hetedikesek és nyolcadikosok szüleit, taná­rait is szívesen látják, (bse) séglet ellentmondásai nyo­mán született az elképzelés, hogy a felsőoktatás olyan pedagógusokat formáljon, akik alkalmasak a tíz—tizen­nyolc éves korosztály élet­kori sajátosságaihoz igazodó nevelési és módszertani fel­adatok megvalósítására. Az egységes, általános és közép­iskolai oktatásra egyaránt felkészítő tanárképzés csak a következő években, a fej­lesztés számos más tervezett lépésével együtt válhat majd általánossá. Ám az új rend­szer kísérleti modelljének kidolgozása már most idő­szerű. Pécsett adottak e képzési forma személyi és tárgyi fel­tételei, a két intézmény ed­dig is eredményes munkája megfelelő alapot ad a to­vábblépéshez. Az új egyetemi karon az 1983/84-es tanévtől tervezik a kísérleti képzés megkezdését, fokozatosan, egyes szakokra, illetve tanu­lócsoportokra terjesztve ki. Addig az egyetemen kidol­gozzák a közoktatás vala­mennyi színterén, helytállni képes szakemberek felkészí­téséhez szükséges tanterve­ket. A Sakknovclla előadásának egy pillanata Fotó: Fazekas László A mezőkövesdi Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetke­zet méltán híres népművészeti termékeiről, de .alapítójáról, Kis Jankó Borisról is. Nevüket nemcsak 30 éves múltjuk tette ismertté, hanem a matyó népi díszítőművészet hagyo­mányainak továbbvitele. Képünkön: Kis Jankó Boris mú­zeumnak berendezett szülőháza egy részlete látható (MTI-fotó: Kozák Albert felvétele — KS) Megújuló tanárképzés MAI MŰSOR KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: Világablak. 8.56: Beszélni nehéz. 9.08: A stockholmi kamarakórus énekel. 9.44: Kis magyar néprajz. 9.49: Gyermekkönyvhét. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Válaszolunk halle«t41nk- nak. 10.50: Orosz szerzők mflvelbSl. 11.30: Magyar művészek Jehann Strauss operettjeiből. 12.35: Házunk tája. 12.50: Operaslágerek. 13.20: Kritikusok fóruma. 13.30: Dzsesszmelódlák. 14.19: Egy hevesi nótafa: Baj- záth Ferencné. 14.29: Litera-túra. 15.10: A Liege-i szimfonikus ze­nekar fúvósegyüttese ját­szik. 15.28: MR 10—14. 16.10: Könyvpremier. 16.50: Hidas Frigyes: A vézna bőrkabátosok. 17.07: Hazai pályán — idegenben. 17.32: Bihari verbunkosok, Dan- kó-nóták. 19.15: Gondolat. 20.00: Világjáró zenekarok. 21.15: Gulyás László: Békési es­ték. 21.30: Háttérbeszélgetés. 22.20: Tíz perc külpolitika. 22.30: Magyar fúvósok. 23.27: Az árnynélküli asszony. 0.10: Markó András táncdalai­PETÖFI RÁDIÓ 8.05: Kecskés Sándor tárogatón játszik. 8.20: Tíz perc külpolitika. 8.33: Idősebbek hullámhosszán. 9.28: Gyurkovics Mária daljá­tékfelvételeiből. 10.00: Zenedélelőtt. II. 33: A Szabó család. 12.03: Népzene. 12.33: Tánczenei koktél. 13.30: Színes szőttes. 14.00: Kettőtől négyig . . . 16.00: Mindenki iskolája. 16.40: Újdonságainkból. 17.00: Körkapcsolás bajnoki lab­darúgó-mérkőzésekről. 17.20: Ady Zehnpfennig orgonái. 17.30: Hol mi? 18.33: Barangolás régi hangleme­zek között. 18.55: Népzenekedvelőknek. 19.25: Világtörténelem dióhéjban. 19.45: A beat kedvelőinek. 20.33: Válás (s)z! 21.25: A Rádió Dalszínháza. 23.20: Deák Tamás szerzeményei­ből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 9.30: Martha Argerich zongorá­zik, James Galway fuvo- lázik. 10.30: Üj operalemezeinkből. Maritana. 11.05: A popzene híres szerző­párjai. 11.45: Szimfonikus zene. 13.07: Üzenet. 13.53: A Bartók vonósnégyes fel­vételeiből. 15.10: Ismeretlen Budapest. 15.25: Yehudi Menuhin vezényel. 16.20: Kórusainknak ajánljuk. 16.47: öt földrész zenéje. 17.00: Iskolarádió. 17.30: Szabolcsi Bence rádióelő­adásai Bartók Béláról. 18.08: Vers. 18.15: Magnósok figyelem“! 19.05: Üj operalemezeinkből. Hindemith: Mathis, a festő. Közben: 20.05: A gyógyulás hegyén. 20.22: Az operaközvetítés folyta­tása. SZOLNOKI STŰDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Farmer és nyakkendő. Ifjúsági magazin. Szerkesztő: Gulyás Ferenc. 18.00: Alföldi krónika. 18.15: örökzöld melódiák. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló, lap- és müsorelőzetes. BUDAPEST. I. MŰSOR 8.00: Tévétorna, (ism.) 8.05: Iskolatévé. Földrajz, (ált. isk. 7. oszt.) 8.35: Fizikai kísérletek. középiskola II. oszt.) (f.-f.) 9.05: Magyar irodalom. (ált. isk. 8. oszt.) (f.-f.) 9.50: Stop! 10.00: Delta. 10.25: Fehér éjszakák. Olasz film. (ism.) (f.-f.) 14.45: Stop! (ism.) 14.55: Földrajz, (ism.) 15.05: Magyar irodalom, (ism., 15.25: Továbbképzés pedagógu­soknak. (f.-f.) 16.10: Mindenki iskolája. Fizika, (ism., f.-f.) 16.50: Hírek, (f.-f.) 16.55: A haza védelméért, (f.-f.) 17.30: Reklám, (f.-f.) 17.40: Az ember felemelkedése, (ism.) 18.30: Hárman ülnek — beszél­getnek. Mit tehet a műve­zető? (f.-f.) 18.50: A közönségszolgálat tájé­koztatója. (f.-f.) 18.55: Olvassatok mindennap. 19.00: Reklám, (f.-f.) 19.10: Tévétorna. 19.15: Esti mese. 19.30:/ Tv-híradó. 20.00: Köszöntjük a segítőket! 21.55: Kortársunk Hubay Miklós. 22.45: Tv-híradó 3. II. MŰSOR 20.01: Forradalom a művészetben. 20.50: Szülők klubja, (f.-f.) 21.10: Tv-híradó 2. 21.30: Reklám (f.-f.) 21.35: Eladó bűntettek. Belga bűnügyi film. BUKAREST 16.05: Iskolatévé. 17.15: Nyelvművelés. 17.40: Az emberekért. 18.05: Zenei híradó. 18.25: Népdalok. 18.50: A legkisebbeknek. 19.00: Tv-híradó. 19.25: Gazdasági figyelő. 19.45: Tv-ankét. 20.25: Filmmúzeum: El Greco. Olasz—francia játékfilm. 21.50: Operettáriák. 22.05: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.40: Hírek. 18.15: Tv-naptár. 18.45: Műkedvelők. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Szerdai válogatás. 21.15: A forradalom alakjai. 22.00 : Tv-napló. 22.15: Popzene. II. MŰSOR 18.45: Művelődési műsor. 19.15: Kulturális szemle. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: I. Vojnovic: Dubrovniki trilógia. 21.05: Zágrábi körkép. 21.25: Kapelai tüzek, (ism.) SZÍNHÁZ 1981. december 2-án, szerdán délután 15 órakor Békéscsabán: A BRÉMAI MUZSIKUSOK Kinizsi-bérlet. Este 19 órakor Békéscsabán: CSIPETNYI CSABAI SHOW Bérletszünet. 1981. december 3-án, csütörtökön, délután 15 órakor, Békéscsabán: TÉVEDÉSEK VlGJATÉKA 635-ös SZMKI e. a. Este 19 órakor, Békéscsabán: TÉVEDÉSEK VlGJATÉKA Madách-bérlet. MOZI Békési Bástya: 4 órakor: Oblo­mov néhány napja, 8 órakor: Filmklub. Békéscsabai Szabad­ság: de. 10 órakor: Emberek és farkasok, 4 órakor: Hamburgi betegség, 6 és 8 órakor: Embe­rek és farkasok. Békéscsabai Terv: Seriff az égből. Gyulai Er­kel: Ellopták Jupiter fenekét. Gyulai Petőfi: Szabadlábon Ve­lencében. Orosházi Partizán: Csa­tár a pácban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom