Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-11 / 264. szám

1981, november 11., szerda Szomszédolás vilié MOiirU;*i tcrisoijiriKi A Szakszervezetek Hajdú- Bihar megyei Tanácsának kulturális bizottsága és a nagyüzemi közművelődési koordinációs bizottság meg­vizsgálta, mennyi pénzt köl­tenek a vállalatok közműve­lődésre. A felmérés 19 deb­receni vállalatra terjedt ki. "Äz V. ötéves tervidőszakban e vállalatok jóléti alapjuk­ban 8,5 millió forintot ter­veztek művelődésre, de való­jában 12,5 millió forintot fordítottak erre a célra. A Hajdúsági Cukorgyár­ban, Kábán naponta 5 ezer 600 tonna répát dolgoztak fel. A folyamatos munka eredményeként eddig mint­egy 30 ezer tonna cukrot gyártottak. Az idei kampány során a cukron kívül 20—30 ezer tonna répaszeletet is készítenek a mezőgazdasági nagyüzemek részére. Tavaly, Hajdú-Bihar me­gyében állami területeken (vállalatok, üzemek, intéz­mények) az üzemi balesetek száma 2 ezer 578 volt, az el­múlt tervidőszakban a leg­alacsonyabb. Az ezer dolgo­zóra jutó baleseti mutató is 1980-ban volt a legkedve­zőbb, viszont a kiesett mun­kanapok tekintetében ez az év a legrosszabb. Wmágyarország , Nosztalgia. — Én, meg a feleségem, húsz évig boldogok voltunk! — És aztán? — Aztán ... összeháza­sodtunk, és... Csapatfénykép. Bagaméry László, a SZEOL AK labda­rúgócsapatának helyzetét elemzi jegyzetében. Többek között megállapítja: „Elér­kezett az idő, amikor a já­tékosokat kell megkérdezni, miért nem élnek és küzde­nek élsportolóhoz méltó módon, mi gátolja őket ab­ban, hogy hétről hétre szív- vel-lélekkel játszanak a si­kerért ... csak egyetlen do­log lenne a kötelességük: a labdarúgás! És éppen ezzel foglalkoznak a legkeveseb­bet.” , Megújul a rókusi pálya­udvar. Megszépül, megújul az öreg rókusi pályaudvar, dolgozóinak lelkes munkája nyomán. Négy szocialista brigád tagjai és a KISZ- esek vállalták, hogy fejen­ként negyven munkaórát ál­doznak munkahelyük rend­be hozására. A vágányok fe­lőli oldalon kifestik a kopott falat, rendbe hozzák a hibás felszereléseket, lámpákat: szép környezet várja ezután az utazóközönséget. Csütörtökön avatták fel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója al­kalmából a Szeged és Vidé­ke ÁFÉSZ élelmiszer- és háztartási boltját Bordány- ban. A lakosság a költségek nagy részét, több mint 700 ezer forintot célrészjegyek formájában finanszírozta. A száz négyzetméter alapterü­letű üzletet a helyi Mun­kásőr Tsz dolgozói építették, alig öt hónap alatt. Diákhajlék lesz belőle. Munkához látott egy mar­kológép Szegeden, a dóm szomszédságában. A Zrínyi és az Eötvös utca sarkán alapozzák a SZOTE 240 sze­mélyes. ötszintes kollégiu­mát, amely a VI. ötéves terv egyetemi építkezéseinek egyik figyelemre ríTéltó ré­sze lesz. Az új épület re­mélhetőleg nemcsak az egye­temistáknak okoz majd örö­met, hiszen a stílusában környezetéhez illeszkedő kol­légium minden bizonnyal esztétikai élményt nyújt a város lakóinak is. íkIXUI SZOLNOK MEGYEI viix; p*BLn«u*iEG«suunBci Néplap ________________________A MEGYEI PAKTB1Z0T15AG ES A MEGYE TANÁCS LAPJA K ivirágzott a körtefa. A lap fotóriportere a napokban készített képet Szandaszőlő- sön idős Szarvák Béla kert­jében egy virágos körtefa­ágról. A hatvanon felüli há­zaspár nem emlékszik rá, hogy a téli körte november elején virágzott volna falu­jukban. Milliomosok a Volánnál. Gyalog Lajos, a Volán 7. számú Vállalatának sofőrje. Több' mint egymillió 200 ezer kilométert vezetett bal­esetmentesen. így vall telje­sítményéről: „A balesetmen­tességhez az alkalmazkodó­képességen kívül, az írott és íratlan szabályok megtartása szükséges. És persze nyugodt családi háttér. Idegesen, az otthonról hozott problémák­kal a fejemben nem lennék képes biztonságosan vezetni, hiszen egy hónapban 16 na­pot töltök a volán mellett, reggel 4-től, este 7-ig.” Észt dráma bemutatója a Szigligeti Színházban. Kri­tikájában Valkó Mihály így ír az előadásról: „Egy iz­galmasan gondolkodó észt író. egy vérbeli észt színházi ember, egy tehetséges észt díszlettervező és egy ügy­buzgó társulat, a Szigligeti színészek sikeres összefo­gásának tapsolhatott a dísz­előadás közönsége. A művé­szi együttműködés olyan példája ez, amely nemcsak kivételes alkalmakkor, a színház életének hétköznap­jaiban is bármikor követ­hető, megismételhető.” Divatbemutató a kirakat­ban. Ilyen még nem volt. Rendhagyó divatbemutatót rendezett a Szolnok megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat a megyeszékhelyen, november 9-én, délután. A manekenek a Dáma készru- haszaküzlet .kirakatában mutatták be az őszi- és téli modelleket. A divatbemutató másik érdekessége, hogy a bemutatott modellek a bolt­ban azonnal megvásárolha­tók voltak. Meósok a ruhagyárban. Idézet Káposztás János ri­portjából: „Ha a minőségi követelmények döntő súly- lyal esnek latba a prémiu­mok és a jutalmak odaítélé­sekor, akkor a munkások önmaguk ellenőreivé válnak. Akkor pedig alighanem el kell majd gondolkodni előbb vagy utóbb a szolnoki ruha­gyárban is: vajon, nem sok-e a 12 szalagvezető mellett 15 (!) meós abban az üzem­ben. amely jelenleg 290 var­rónőt foglalkoztat?” csöngőd ij « n v "ST n » Mi6ríilllKLAr Ülést tartott a Szeged já­rási pártbizottság. A tanács­kozáson megállapították. a jövő szakszervezeti tenniva­lói: segítségnyújtás a mun­kába lépő fiataloknak, to­vábbá kidolgozni a szakszer­vezeti bizottságok jogi és hatáskörének érvényesülé­sét biztosító intézkedéseket, hogy ily módon erősödjék, e területen is a szocialista de­mokrácia. Mozgássérültek egy csong­rádi üzemben. „Valahogy az az érzésem, hogy bennünket gyakran sajnálattal vesznek körül — mondja Lantos Fe­renc. — Ezt mi nem szeret­jük. Ha edfogadtak bennün­ket vezetőink teljes értékű munkaerőnek, akkor a töb­bi ember is tegyen úgy. Ezt nem panaszként mondom, de kérdezem: a kocsmaajtón nap mint nap részegen ki- tántorgó emberek nem nyo­morékabbak. mint mi va­gyunk? ök a sajnálatra méltóak” — olvasható Jus­tin Sándor írásában. összeállította: Lovász Sándor A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója tiszteletére az orosházi városi kórház szakszervezeti bizott­sága és díszítőművészeti szakkörének szervezésében novem­ber 4-én, kézimunka-kiállítás nyílt a nővérszálló nagyter­mében. A kiállításon 34 dolgozó 300 munkáját mutatják be. A kórház gazdasági és társadalmi vezetése az első tíz he­lyezettet díjazásban részesítette. Az első díjat Gercsák Im- réné kapta Békés megyei díszítési munkáiért (p. gy.) Fotó: Szűcs László fl szolgáltató szövetkezet Gyulán A Békés megyei Szolgál­tató és Termelő Szövetkezet 1963-ban alakult. Ma már 310 szoros, illetve gebines el­számolású üzlete van a me­gyében és több mint ezer dolgozó igyekszik a lakosság igényeit kielégíteni. Tevé­kenysége széles körű, hiszen foglalkozik a fodrászattól a ponyvajavításig. Ennek meg­felelően összes árbevételének 52 százaléka a fogyasztói szolgáltatás körébe tartozik. Nagy gondot fordít a szö­vetkezet a nagyobb telepü­léseken levő üzletekre. El­mondható: megyénk öt vá­rosában kulturált körülmé­nyek között működő szolgál­tató házakat hozott létre sa­ját erőből és a szolgáltatás­fejlesztési alapból. Gyulán hat férfi- és három női fod­rász, egy-egy fényképész, órás, üvegező, ruhatisztító, női méretes szabó, szűcs, va­lamint használt ruhák bolt­ját üzemeltet a szövetkezet. Figyelemre méltó, hogy ezek általában a városközpontban fogadják az érdeklődőket, és megfelelnek az idegenforgal­mi követelményeknek is. A felsorolt részlegekben jelenleg 70-en dolgoznak és 10 ipari tanuló sajátítja el a szakma fortélyait. Sajnos, gondok is hátráltatják a munkát. Elavult, kicsi a használt ruhákat árusító, a szűcs- és az üvegezőüzlet. Mindent egybevetve az 1480. évi árbevétel jól alakult, el­érte a 7,8 millió forintot, a nyereség pedig 8,2 százalék­kal nőtt, amely megfelel a szövetkezeti átlagnak. Per­sze, ehhez hozzá kell tenni: 1981-ig a fodrászat, a koz­metika, a fényképészet ár- kiegészítést kapott az állam­tól. Az idei áremelések elle­nére továbbra is veszteséges Mozgássérültek közgyűlése Vasárnap tartotta ülését Mekis Pál elnökletével a mozgáskorlá­tozottak gyulai egyesületének ve­zetősége. Elsőként meghallgatták Sass Júlia beszámolóiét, az or­szágos szövetség tanácsadó tes­tületének közelmúltban lezajlott üléséről, maid a két legutóbb megalakult klub titkára tájékoz­tatta a vezetőséget tevékenysé­gükről. A dévaványai klub titkára, Tömöri Pál elmondotta: jelenleg már 20 tagjuk van és a tanács az első lépésként gondoskodott számukra megfelelő helyiségről, amelyben összejövetelüket tart­hatják. A battonyai klubnak 18-an tagjai, amint azt Vrányis Sándor titkár elmondotta és a kezdeti induláshoz ők is meg­felelő segítséget kaptak a helyi tanácstól. Az ülésen panaszolták, hogy a mozgássérültek megfelelő par­kolócédulához szeretnének jut­ni, hiszen nem képesek hosszabb távolságot megtenni autójukból kiszállva. Ehhez várnak segítsé­get. Megállapodtak abban is, hogy közgyűlésüket november 28-án rendezik Gyulán, a kerté­szeti vállalat kultúrtermében. B. O. a férfifodrászat, a női mé­retes szabóság, és a szűcs­részleg. Ami a fejlesztési elképze­léseket illeti: a tervek között szerepel a SZOT-szállóban egy fodrászszalon létesítése. A piactéren épülő szolgáltató házban fodrász- és szűcs­műhely kap helyet. Ugyan­csak bővül a szolgáltatások köre Törökzugban. Ezenkí­vül megoldják a színes mű­termi fényképezést. Az órá­soknál mód lesz a kvarcórák elemcseréjére. Ebben a ne­gyedévben az üvegezőrész­leg színesüvegezést vállal. S. S. fl kitüntetett: Supala Pál Szabódott a beszélgetéstől, aztán mégis kötélnek állt. „Nem csináltam semmi kü­lönöset, csak mindig igye­keztem becsületesen dolgoz­ni” — mondta, amikor is si­került a beszélgetés idő­pontjában megegyeznünk. — Mezőhegyes szomszéd­ságában, Pitvaroson szület­tem, de a megyében nevel­kedtem. Középiskolába Bé­késcsabán jártam, majd on­nan kerültem a Gödöllői Ag­rártudományi Egyetemre, ahol diplomát szereztem — kezdte a most már csak igen fehér hajú férfi. — A dip­loma megszerzése után, 1950-bfen a megyei tanácsnál helyezkedtem el. Kezdetben a földrendezéssel foglalkoz­tam,- majd néhány esztendő múltán a mezőgazdasági osz­tály helyettes vezetője let­tem, s az 1950-es évek vé­gén kineveztek az osztály vezetőjévé. Itt 1963-ig dol­goztam, majd a megyei párt- bizottság osztályvezetője let­tem, ezt követően pedig a megyei pártbizottság titká­rává választottak. Éppen a napokban volt 8 éve, hogy kineveztek a már korábban országos hírű Mezőhegyesi Állami Gazdaság igazgatójá­vá. Mostani munkám során a gyakorlatban tudom ka­matoztatni a szakmai kép­zettségemet, azokat a széles körű tapasztalataimat, ami­ket korábban szereztem — sorolta, miközben a gazda­ság eredményeiről faggat­tam. Az elmúlt tervidőszak­ban évenként 10 százalékos termelésnövekedést értek el, s ma már 2 milliárd feletti termelési értéket produkál­nak, hétszer nyerték el a kiváló címet, egyszer pedig a termelési nagydíjat. — Leglényegesebbnek még­is azt tartom, hogy dolgozó­ink munka- és szociális kö­rülményei gyökeresen meg­változtak. Három lakótelepet építettünk, 520 lakással. Köz­ben dolgozóink -jövedelme is évről évre gyarapodott, ösz- szevonásokkal alakultak ki üzemi méreteink, ahol 3500- an dolgoznak, s ez év janu­árjától megkaptuk a Mező- hegyesi Mezőgazdasági Kom­binát címet. Supala Pál 30 éve tagja a pártnak. Mindennapi mun­kája mellett sok társadalmi megbízatásának is eleget tesz. Ezek közül csak a leg­lényegesebbek : a kombinát párt vb-nek, a megyei ta­nácsnak és a megyei tanács vb-nek a tagja. — Szabad idő? — Kevés. Szeretem a sportot, különösen a focit, szívesen járok meccsre. Szü­leim idősek', náluk is sokat segítek, ugyanis egyedüli gyerek vagyok. Aztán, ha tehetem, szívesen vadászok, igaz gyakran kevés ered­ménnyel. Ilyenkor a jó gya­loglás, a társaság kárpótol mindenért. Három évtizedes munkás­sága során több kitüntetést kapott. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 64. évfordulója alkalmából mun­kájának elismeréseként a Munka Érdemrend arany fo­kozata kitüntetésben része­sült- — szekeres — Reklám nélkül — a Skáláról Amikor megnyílt az első, budapesti Skála-áruház, va­lósággal elkápráztatta a ve­vőket nagy méreteivel, szo­katlan módszereivel, árubő­ségével, és nem utolsósor­ban: példátlan reklámözöné- vel. De nemcsak a vásárló- közönség kapkodta a fejét, hanem a szakma is, az egész áruházi kereskedelem, amelynek akkori állóvizét felkavarta a szinte mindent másként csináló Skála. Voltak, akik kétkedéssel, mások rosszallással fogadták az áruház módszereit, offen­zív üzletpolitikáját. Ám a szövetkezeti kereskedelem számára a Skála — amely maga is szövetkezeti áruház — vonzó példaként szolgált. Ezzel magyarázható, hogy azóta a Skála emblémája, a piros-kék „S”-betű, ország számos ÁFÉSZ-áruházára felkerült. 1979 júliusában egyesítették a Skálát a szö­vetkezetek nagykereskedel­mi vállalatával, a SZÖVÁRU- -val, s hozták létre a Skála- Coopot. A közös vállalatnak 217 tagja van, ebből 180 fo­I gyasztási szövetkezet, a töb­bi ipari és mezőgazdasági szövetkezet, illetve állami vállalat. A Skála-Coop két­éves működéséről október­ben jelentést hallgatott meg a Minisztertanács. A jelentés számbavette a Skála-Coop sikereit, de fel- I hívta a figyelmet a vállalat működésében tapasztalható, nagyrészt gazdálkodási hiá­nyosságokra is. Mindenek­előtt arra, hogy a szövetke­zeti vállalat pénzügyi nehéz­ségekkel küzd: idei első fél­évi eredménye elmarad a tervezettől. Ennek egyik oka, hogy szervezete túlságosan tagolt, adminisztrációja nem naprakész, továbbá, hogy erejét meghaladó raktár- és áruházépítésekbe és más vállalkozásokba kezdett. Ezek az újabb vállalkozá­sok nem ismeretlenek a vá­sárlóközönség előtt. Ilyen például az S-modell hálózat, amelynek keretében egyelő­re öt bolt működik az or­szágban. Az S-modell üzle­tekben kis szériában készült különleges divatcikkeket árusítanak, nem éppen ol­csón. Mert az -áruházinál magasabb árrésbe azt is be­kalkulálták, hogy ezekben a speciális üzletekben elegáns a berendezés, színvonalas a kiszolgálás, divattanácsot is kap a vevő. Legalábbis az eredeti elképzelés szerint; a vásárlók tapasztalatai nem mindig igazolják a meghir­detett programot. A Skála-Coop együttmű­ködése a kisiparosokkal sem hozott még annyi gyümöl­csöt, amennyit az előzetes beharangozás alapján vár­tunk. Annak idején ugyanis elmondották, hogy hiánycik­kek gyártására kérik fel a kisiparosokat, nagy telelek átvételével ösztönzik őket ar­ra, hogy a Skála-Coopnak dolgozzanak, sőt, az alap­anyagok, esetleg a gépek be­szerzésében is segítségükre lesznek. Ez az ígéretes együtt­működés a gyakorlatban még nem alakult ki. Eredményes volt viszont az, hogy létrehozták a koo­perációs irodát, amelynek célja a nemzetközi árucsere fejlesztése. Együttműködési megállapodást írtak alá szovjet, jugoszláv, dán, iraki tunéziai áruházakkal, illetve kereskedelmi szervezetekkel, s ezek árui, ha nem is nagy választékban, de már meg­jelentek az áruházakban. A Skála-Coop kezdemé­nyezései közül a legnagyobb sikert az Expo aratta. A kő­bányai vásárváros területén — tehát a télen kihasználat­lan helyen — diszkont —, azaz engedményes áruházát üzemeltettek, ami nemcsak a magyar, hanem a szocialista országok kereskedelmében is úttörő lépés volt. Nem vé­letlen, hogy azóta több álla­mi vállalat is igyekezett a példát követni, vagyis olyan áruházat nyitni, amely hgy- szerű körülmények között, alacsony költséggel üzemel­tethető, ezért egyes termékek árából engedményt adhatnak. A Skála-Expo mellett nyi­tották meg tavaly á keres­kedők áruházát. Ennek elő­nyeit a vásárló csak közvet­ve tapasztalhatja. A nagy­kereskedelmi vállalatok ná­lunk meglehetősen nehézke­sen szolgálják ki a boltokat; jóval a rendelés időpontja után szállítanak, általában akkor, amikor a „túrajárat” esedékes. Vagyis a boltos nem akkor jut utánpótláshoz, amikor éppen kifogyott az áruja. Ezzel szemben, ha maga megy a nagykereske­delemhez, azaz felkeresi a kereskedők áruházát, nyom­ban elszállíthatja — vagy elszállíttathatja — amire szüksége van. Most, amikor mind több üzlet működik szerződéses és bérleti rend­szerben, különösen nagy az igény a gyors kiszolgálásra, a bolti árukészlet haladék­talan feltöltésére. A Skála- Coop kezdeményezése nyo­mán az ország számos pont­ján nyitottak más vállalatok is önkiszolgáló nagykereske­delmi áruházat, amit álta­lában kereskedők áruházá­nak neveznek. Mindebből már összeállhat az a kép, amely a Skála- Coopra jellemző: az új, kor­szerű* kereskedelmi módsze­rek bevezetése, a vállalkozás szelleme, az ötletek sokasá­ga, amely rövid idő alatt felkavarta és versenyre kész­tette szinte az egész keres­kedelmet. Igaz, a mérleg másik serpenyőjében bőven vannak negatívumok — a budapesti áruház színvonala megnyitása óta csökkent, a Skála-Coop nem tudja a tagszövetkezetek megfelelő áruellátását biztosítani, a fo­gyasztói érdekvédelemre is nagyobb gondot kellene for­dítania — mégis elvitatha­tatlan érdem, hogy a szö­vetkezeti vállalat felgyorsí­totta a kereskedelem fejlődé­sét. Gál Zsuzsa

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom