Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-06 / 261. szám
1981. november 6., péntek Dr. Drágán Iván jogász, a megyei tsz-szövetség titkár- kárhelyettese 16 éve munkásőr. Hogyan kerül egy jogász a munkásőrségbe, milyen feladatai vannak ott — erről így vall: — Még az SZTK-nál dolgoztam, amikor a pártalap- szervezet azzal a kéréssel fordult hozzám, hogy lépjek be a munkásőrségbe. Szívesen tettem eleget 1965-ben a feladatnak, hiszen a szokásos kiképzéseken, gyakorlatokon túl egy érdekes szakterület is várt rám. Fegyelmi és jogi munkatárs lettem a megyei törzsben. Nem dicsekvés, de újabb kivizsgálásra, vagy kiegészítésre még nem kaptam vissza ügyet. Tegyük hozzá, évről évre csökken az elém kerülő dossziék száma, ez pedig azt bizonyítja, hogy egyre kevesebb fegyelmezetlenség fordul elő a szolgálatok vagy gyakorlatok alatt. — Érdekes közegbe kerültem, amikor a munkásőrség kötelékébe léptem. A törzsben munkások, értelmiségiek, idősek és fiatalok is vannak. Ügy vettem észre, az tud jól beilleszkedni, aki elfelejti a polgári beosztását, végzettségét. Ha ez sikerül, nagyszerű együtt lenni a fiúkkal. Engem is csak úgy szólítanak: Iván, vagy Doki. De azért teljesen nem merül feledésbe a polgári munka, gyakran kérnek tőlem jogtanácsot. Előfordul, hogy a munkahelyemen is megkeresnek, egyegy nehéz ügyben. A tévé Jogi esetek műsora után pedig gyakran kérdezgetik: — Te hogy döntenél, tényleg ez az igazság? — Közben 1967-ben átjöttem az akkor alakult Körösök Vidéke Tsz-szövetséghez, szövetkezetpolitikus, majd titkárhelyettes lettem. Előfordult olyan is, hogy időJ ben ütközött a munkásőrség és a munkahelyi kötelességem, akkor rangsorolnom kellett. Azt hiszem, sikerült megteremteni a harmóniát a kettő között. A szövetségnél tudnak a munkásőrségben végzett tevékenységemről, párttaggyűlésen időnként beszámolok róla. — Hogy félek-e a fegyvertől? Nem, ellenkezőleg. Különösen pisztollyal lőni, és kézigránátot dobni szeretek. Van a kezemben egy éles fegyver, amivel magabiztosan tudok bánni, ott robban,'ahol én akarom. A magabiztos, fegyelmezett fegyverkezelés pedig valóságos élvezetet jelent. Nem vagyok profi, de sok éve gyakorlom a lövészetet. Tudomásul kell venni, hogy fegyelmezett munka folyik a kiképzésen és be kell tartani az utasításokat — akkor nem okozhat bajt a fegyver. Dr. Drágán Iván, a munkásőrség Békés megyei parancsnokságának törzstagja 1972-ben megkapta a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát, majd ennek a bronz fokozatát. Az idén néhány napja vette át másodszor az arany fokozatot. Erről így beszél: — Nagyon örült a törzs, hiszen közülünk egyszerre ketten kaptuk ezt a munkásőröknek adható, legmagasabb erkölcsi elismerést. Hiszen ez egyben az egész törzs munkáját dicséri. Természetesen, a legjobban én örültem. Nem örülni egy ilyen kitüntetésnek, az ány- nyi, mint az egész munkát komolytalanul venni. Én komolyan veszem, és amíg az egészségem bírja, igyekszem a jövőben is jól eleget tenni a megbízatásomnak. M. Sz. Zs. Mi van és mi nincs? Áruellátás Kétegyházán Kétegyháza áruellátásáról 4 élelmiszer-, 1 iparöikk-, 1 ruházati bolt, valamint a négy éve átadott ABC-áruház gondoskodik. A község a Gyula és Vidéke ÁFÉSZ hatáskörébe tartozik. Dávid Ferenc területi ügyintéző a lakosság ellátásával kapcsolatban elmondta, hogy az igazodik a falu igényeihez. A bolthálózat is megfelelő. Az üzletek évente 70 millió forint forgalmat bonyolítanak ler ami bizonyítja, hogy helyben beszerezhető a fogyasztási cikkek zöme. Rotár Györgyné a korszerű ABC-áruház üzletvezetőhelyettese megerősíti Dávid Ferenc szavait. * — Alapvető élelmiszerekből nincs hiány. Sajnos, azonban mindig előfordul, hogy egy-egy terméket hiába keresnek a vevők. Így például étolajból hosszú ideje nem érkez.ett szállítmány. A különböző élelmiszer-féleségekből a füstölt áru kivételével bőséges a választék. Reméljük, hogy a békéscsabai ZÖLDÉRT megrendeléseinknek eleget téve hamarosan küldi a csülköt, az oldalast, a csabait, a gyulait és a lángolt kolbászt. A kozmetikai és háztartásbeli cikkek választékával kisebb gondunk van. Községünkben nagyobb a kereslet a hagyományos szappanok és a habfürdők iránt, de pillanatnyilag az alma-, a banán- és mandarinillatú készítményekkel rendelkezünk. Annak is örülnénk, ha a sokat reklámozott Fabulon-termékek- ből nagyobb választékkal várhatnánk a lakosságot. Keresik, az anyukák a babafürde- tőt, de már régóta nincs, annak ellenére, hogy még tavasszal megrendeltük. Az idei év első 9 hónapjában csaknem 16 millió forintot forgalmaztunk, amely meghaladja a tervezettet. Szeretnénk, ha a jövőben mind kevesebbszer kellene azt mondani a vásárlóknak, hogy nincs. A község központjában közvetlenül az ABC-áruház mellett található az új iparcikk- és a ruházati bolt. A ruházati bolt vezetője örömmel meséli, hogy tavasszal befejeződtek a központi fűtés szerelési munkái. Mennyiségi árugondok itt sem igen akadnak. A minőségi választék viszont lehetne nagyobb is. Az a tény, hogy egymillió 200 ezer forintot meghaladó készlettel rendelkeznek, tanúsítja, érdemes bejönni az üzletbe. Rozsos László, az iparcikkbolt vezetője készségesen mutatja a helyiségben felsorakoztatott árukat. A színes tvAz iparcikk- és háztartási bolt Fotó: Fazekas László tői a festékekig sok mindent látunk. A meglepően bő választékból valóban csak az hiányzik, ami máshol is hiánycikknek számít. A beszerzés legtöbbször nem jelent gondot. A Vídia, a ZÖLDÉRT, az AGROKER és a budapesti Skála megbízható partner. Az ez évi forgalom minden valószínűség szerint rekordösszeget ér \el, túllépi a 10 millió forintot. • Megkértük az üzletvezetőt, hogy sorolja fel a pillanatnyilag keresett, de hiányzó termékeket: — A 28-as kerékpárköpenyből bizony egy sincs az üzletben — mondja. — A kis értékű háztartási áruk — kanál, villa, konzervnyitó, zöldségkés — rendre hiányzanak. A zománcozott edények 40 százalékát — a megrendelésekhez képest — nem kapjuk meg. (Hiánycikk a zsírosbödön, vájling, merőkanál, vizes- és tejeskanna, és sajnos sorolhatnám még tovább.) A műszaki cikkek választéka sem mindig ideális. Ezen feltétlenül javítani kell, hogy ne kelljen a kétegyhá- ziaknak Gyulára vagy Békéscsabára utazni, ha az előre kigondolt minőséget szeretnék megvenni. Furcsa helyzetbe kerültünk a kerékpárokkal. Tavasszal árleszállítási akcióban 80 magyar kerékpárt adtunk el rövid idő alatt. Azóta viszont nincs. Pedig 20—30-at rögtön elvinnének. Csak azt nem tudjuk, miért kellett leszállítani az árukat, ha a keresletet a gyártók nem tudják kielégíteni? Lovász Sándor \ A természet meglepetése A természet tréfájának lehetnek tanúi, akik a november elejei napsütéses időben a zalai érdőket-mezőket járják. Miközben a tölgyerdők lombja szinte lángoló színt váltott, az erdőszéleken, s a7 út menti árokpartokon újból kinyílt a pipacs, de a szántóvetők búzavirágot is találtak. A Zala folyó völgyében ismét kinyílt számos nyári vadvirág, a ház körüli kiskertekben pedig második termést érlelnek a szamócatövek. Szokatlannak számít az is, hogy a szeptember elején elvetett káposztarepce virágot hozott. Bővül az OFOTÉRT karácsonyi kínálata automata fényképezőgépek, diavetítők, filmfelvevők Az OFOTÉRT szokásos év végi sajtótájékoztatójára meglehetősen családi légkörben, és jó hangulatban került sor. Äz előbbi a vállalat és a sajtó hagyományosan jó kapcsolatának tulaj- * donítható, az utóbbi pedig azért érdemel említést, mert a jó hangulatot, mármint a vállalat vezetőinek jó hangulatát, az idei jó eredmények alapozták meg. Szilágyi János vezérigazgató nerh fukarkodott ugyan a nagy számokkal, de mégsem dicsekvéssel kezdte. Helyette elmondta, milyen feladatai is vannak az OFOTÉRT Vállalatnak. E felsorolás azért is érdekes, mert a legtöbb embernek a fotócikkek jutnak az gszébe, pedig a vállalat tevékenységétől függ a szemüveg- és rönt- genfilm-ellátás, a munkavédelmi szemüvegek, az audiovizuális oktatási eszközök összetételének, színvonalának biztosítása is. E sokrétű feladat rugalmas üzletpolitikát igényel, s ennek jegyében a vállalat igyekezett partnereivel csereüzleteket, kooperációs szerződéseket kötni, a hiánycikkeket pedig a hazai termelés útján előteremteni. így lett például elegendő barométer, hőmérő, kontaktlencse, szárítógép, krómlap, és számos új cikk a FOTÓ—Quelle cégtől. Jövőre tovább szeretnének ebben lépni, s erre lehetőséget adnak majd a kisvállalatok, vállalkozások. Most a számokról. Az idén minden eddigit meghaladóan nőtt a vállalat forgalma, a fényképezőgépeké kiugróan, 38 százalékkal. Ezen belül a drágább, de megbízhatóbb automata gépek voltak kelendők. Mindez a nagyobb választéknak is köszönhető. Fő törekvés, hogy a rendelkezésre álló devizát a lehető leghatékonyabban költsék el. Ehhez a különböző szállítók versenyeztetése és az úgynevezett áralku komoly lehetőséget ad. így sikerült például csökkenteni az AGFA színes filmek árát, és szintén áralku révén csökkenhetett a karácsonyra beérkező Pocket-fényképező- gépek fogyasztói ára is. A karácsonyi áruellátásról szólva a vezérigazgató elmondta, hogy a fényképezőgépek közül az olcsóbb Szmena, Vilia, Certo, Corina, Siluet Elektro és Beirette típusokból ' várhatóan minden igényt ki tudnak elégíteni. Hasonló a helyzet az automata gépeknél, ebben a kategóriában a Chinon, a Ma- miya és a Honimex szerepel. Minden bizonnyal sikere lesz a Zenit TTL márkajelű szovjet gépnek is, amely csaknem kétévi szünet után kapható, 200 forinttal olcsóbban. A világ fotóiparának legfrissebb újdonsága az autofókusznak nevezett, távolságállító automatika, amelyik nemcsak az expozíciós adatokat határozza meg, hanem az élességállítás gondját is leveszi az amatőr válláról. Ezt a kategóriát a Mamiya 135 AF jelű, vakuval egybeépített gép képviseli. Mindezek mellett a karácsony slágere valószínűleg ismét a Keystone Pocket lesz — szintén ' 200 forinttal olcsóbban. Diavetítők gyerekeknek, felnőtteknek, felvevő- és hétfajta vetítőgép filmeseknek, prizmás távcső a természetkedvelőknek, öntapadós fotóalbum a gyűjtőknek, és még számos cikk várja a vásárlókat. Ám mindez nem csupán karácsonyra lesz kapható, hanem — s ez eltökélt szándéka a vállalatnak —■, a jövő évben is megtalálható majd az üzletekben. Természetesen vannak gondok is, például a színes fotófilmekből valószínű, hogy jövőre kevesebb lész. Hasonló a helyzet a színes fotópapíroknál, ahol a FORTE szállítási lehetőségeinek ismeretében, az ideihez hasonló, nem mindig folyamatos ellátás várható. Ugyancsak gond a vegyszerek folyamatos biztosítása. Mindezek ellenére azonban a vállalat bízik abban, hogy jövőre is az ideihez hasonlóan jó eredményt ér el — a vásárlók megelégedésére. S. F. Egykor és most Inasévek Ez a tanévkezdés is olyan volt, mint a többi. A háború ugyan már a második évéhen járt, de a taniskolába igyekvő vidéki emberke mit sem sejt szörnyűségeiről. Inkább szerencséjén álmél- kodik. A sors úgy hozta, géplakatos mesterséget tanulhat. Nem csoda, ha az iskolába menet első napján barátjával arról is megfeledkezik, hogy még örülni sem szabad igazán, mert még meglátják. És ha egyszer ezt észrevették, hát úgy istenigazából elveszik a jó kedvét. Nos, hát ha boldognak lenni vétség, mekkora bűn lehet lányokkal csúfoskodni ?! Tudták ezt ők, és mégis . .. A tanári szobába mit sem sejtve léptek be. — Jó napot kívánok, igazgató úr! Tisztelettel jelentem, beiratkozni jöttünk — mondta hibátlanul a kisebbik, mert, hogy odahaza alaposan megtanulta a szöveget. v A hosszú asztal mögül egy ideig nem jött válasz. Azután Holecska igazgató úr fenyegetően felemelkedett, lassan az ajtóhoz ment, s a megszeppent ifjaknak két hatalmas pofont kent le. — Szemtelen, tacskó kölykök, nem lődörögtök és nem incselkedtek! — dörögte, s szavait két újabb pofonnal zárta. Hát ilyen volt Orosháza tanoncképző iskolájában a beiratkozás 1941 őszén. Arra persze gondolni sem lehetett, hogy otthagyják az iskolát. A pofon az itt olyan volt, mint odahaza a hajnali kelés, elkerülhetetlen. * * * Nagyék műhelye a környék nemcsak legnagyobb, de leghíresebb autójavítójának számított. (A háború utolsó, majd a béke első éveiben volt, hogy a segédekkel, inasokkal húszán, vagy még többen szolgálták az autótulajdonosokat). A műhely egyetlen bútordarabja egy-két gépen, szerszámtartó dobozon kívül egy fogas, amelyre a kabátot lehetett fel-, s leakasztani. Öltözőre akkor még senki sem gondolt, örültek a fogasnak is, így legalább a kabát nem gyűrődött. A sarokban egy kétszáz literes fahordó állt, mellette a földön kis kupacban sárgaföld. Törölközőre már nem futotta. Átöltözni, különösebben tisztálkodni sem akart itt- senki. Mindenki büszke volt az olajos ruhájára. A mesterség címere — mondogatták. — Úri mesterség. A legtávolabbi sarokban vaskályha árválkodott. Amikor hűvösre fordult az idő, az inasok az összegyűjtött olajos rongyokkal fűtöttek benne. A kályha mellett azonban csak a mester maradhatott meg. Az inasnak addig volt körülötte dolga, amíg begyújtott. A sok szigorú, előírás között volt egy, amelyet a tulajdonosok különösen számon tartottak. No nem a késés, hiszen arra nem kellett ügyelni. Az nem történhetett meg. Féltette a kenyerét mindenki. Többen csak nehezen szokták meg a segédek közül, hogy cigarettázni nem szabad. Aki mégis rágyújtott, a következő héten már kevesebb pénzt vitt haza. * * * A legnehezebb életük az inasoknak volt. Használati tárgyként bántak velük. Az inas leste a mester minden gondolatát. Nem téveszthetett. Ha kérdezett, nemegyszer pofon volt a magyarázat. Már a második évben önálló munkát vártak tőlük. S ez így volt mindenütt.. Csínytevésre csak ritkán futotta a bátorságból, s ha mégis, nem volt az más, mint vágyakozás a szabadság után. Egyszer mégis minden inas megkísérli áttörni az önállóságát semmibe vevő korlátokat. „Ott csak doki vagyok”
