Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-24 / 275. szám

o 1981. november 24., kedd Bizalmi, a jobb gazdasági eredményéit Kovács Tibor évek óta a Békés megyei Tanács Beru- há2ási Vállalat 21 tagú mű­szaki ellenőri osztályán dol­gozik. Munkatársai nemcsak jó szakembernek, hanem se­gítőkész kollégának is tart­ják. 1978-ban kiváló dolgozó lett. Abban az évben válasz­tották meg szakszervezeti bizalminak is. Kapcsolata Szikom János osztályvezetővel igen jó. Min­den fontos kérdést megbe­szélnek egymással. Fontos kérdés egyebek közt a fize­tésemelés, a jutalmazás, a kitüntetés odaítélésének az elbírálása. S ha már erről van szó, megkérdezem tőle: — Megszokott dolog a fize­tésemelés? — Eddig minden évben volt, remélem, a jövőben is lesz. Ennek a függvénye per­sze a vállalat gazdasági eredménye. — Akkor a jobb gazdasá­gi eredmény elérésére való törekvés a szakszervezeti bi­zalmi egyik lényeges felada­tát is meghatározza. — Való igaz. Aligha lehet bárkinek is fontosabb tenni­valója, mint az, hogy, igye­kezzen jobb életkörülménye­ket kialakítani maga körül. Én, mint szakszervezeti bi­zalmi, főként a jó közhan­gulat megteremtésének az elősegítésével tudok erre ha­tást gyakorolni. Legalábbis a többség érezze jól magát. Érezze azt. hogy gondoskod­nak róla. Aki jól dolgozik és kifogástalan a magatartása, annak nem kell tartania at­tól, hogy háttérbe szorítják. — A munkában és a ma­gatartásban bizonyára pél­dát is kell mutatnia. — Igen. Érzem is ennek a súlyát. Nap-nap után bizo­nyítanom kell, hogy leg­alábbis a középmezőnyhöz tartozom. — Sokat hallunk a diffe­renciálásról ... Törekszik en­nek az elvnek a megvalósí­tására? — Törekszem, és tapasz­talható is valami eredmény. Jócskán van azonban még kívánnivaló. A vállalat gaz-, dasági eredményéhez való hozzájárulás alapján egye­sek jóval többet érdemelné­nek, mint néhányan mások. Mindenesetre azt már talán mindenütt sikerült elérni, hogy amikor a munka sze­rint osztják a pénzt, akkor legalább nem veszik figye­lembe a szociális körülmé­nyeket. — Január 1-től* ötnapos lesz a munkahét. Felkészül­tek rá? — Nálunk nem jelent kü­lönösebbet, mert az ebéd­szünetet le kell dolgoznunk, így öt nap lesz, de a napi munka félórával nő. Ennek az lesz az előnye, hogy*az építőipari vállalatokéval egyező lesz a munkaidőnk. Igaz, eddig szombaton szám­laellenőrzést tartottunk, ta­nulmányoztuk a rendelete­ket, a beruházási terveket és elvégeztük az adminisztráci­ós munkákat. Most majd ezeket a tennivalókat öt nap­ra kell elosztanunk. — Mi okozza a legtöbb gondot? — Az igényhez képest ke­vés a szakszervezeti üdülői beutaló. A kevésnek nehéz az elosztása. Főleg több csa­ládos kellene, mert a cso­portomban dolgozók java­részt olyanok, akiknek a gyermekük fiatal, illetve még eltartott. A vállalat a szak- szervezet javaslatára bérelt ugyan helyiséget az egyik üdülőben, de ilyen kis válla­lat ezt nem ismételheti meg évente. Kovács Tibor rendszeresen kijár azokhoz az építkezé­sekhez, amelyeknek a mű­szaki ellenőrzését rábízták, ö a felelős azért, hogy a be­ruházás üteme és minősége megfelelő legyen, a meghatá­rozott költséget pedig az építő ne lépje túl. Ha közben olcsóbb megoldást talál, vagy új, korszerűbb anyagról sze­rez tudomást, erkölcsi köve­telmény, hogy azt kqzölje a tervezővel és a beruházóval. A műszaki ellenőr így is hoz­zá tud járulni a munka ered­ményességéhez, még ha an­nak hasznát inkább az építtető látja. Egyúttal azon­ban erősíti a saját vállalata iránti bizalmat, amely így újabb megrendeléseket kap. Pásztor Béla Gyulán már az ősz vége felé téli ruhákba öltöztették a köz­téri szobrokat, így károsodás nélkül várhatják a tavaszt. Jó volna ezt a gyulai gondoskodást másutt is megvalósítani Fotó: Fazekas László Kozmetikusok országos kongresszusa A kozmetikus számára kü­lönösen fontosak a bőr öre­gedési folyamatára vonatkozó kutatási eredmények. Ezek ismeretében ugyanis további lehetőség nyílik — megfelelő kozmetikumok és eljárások alkalmazásával — a folya­mat késleltetésére, illetve az öregedés jeleinek enyhítésére. A kozmetikusok vasárnap Budapesten megtartott IX. országos kongresszusának is az egyik legnagyobb érdeklő­déssel kísért előadása foglal­kozott a gerontológiai kuta­tások legújabb eredményei­vel. Ugyancsak hasznos is­mereteket nyújtott a bőr víz­tartalmának, rugalmasságá­nak .megőrzéséhez alkalma­zott új eljárásról az elektro­mos hidratációról és a rege­nerálás tapasztalatairól szóló előadás. A kongresszuson részt vevő gyakorló kozmeti­kusok megismerkedhettek a bőr egyre gyakoribb allergiás megbetegedéseivel, a tünetek megjelenési formáival, keze­lési módjaival, valamint a hormonális fogamzásgátlók bőrre gyakorolt hatásaival, ©yakorlati szakmai tapaszta­lataikat egyebek közt a masszázs és a különféle arc­pakolások új technikájának megismerésével gazdagítot­ták. Tájékoztatást kaptak a legújabb sminkdivatról is, a kozmetikus válogatott keret közreműködésével. Eszerint a női arckészítésben erősödnek a színek, a szem — feketével köfbe satírozva — még na­gyobb hangsúlyt kap. A szem­héjat feketére, vörösre és na­rancsszínűre is lehet festeni, esti alkalomra az arany a legdivatosabb. A száj és az arc pírja ugyancsak erősebb színű nappalra és estére egy­aránt. Madárszámlálás Csongrád, Bács-Kiskun és Bé­kés megye természetvédelmi te­rületein megkezdődött az őszi madárszámlálás. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal dél-alföldi felügyelősége a hazánkon átvonuló vízi mada­rak mozgását kíséri figyelemmel, és az adatokat megküldi a Ma­dártani Intézetnek. Az eddigi megfigyelések sze­rint soha nem tapasztalt tömeg­ben lepték el a darvak a kar­doskúti tavat. A Csongrád és Bé­kés megye határán levő, mind­össze százhektáros vízfelületen és környékén egyes napokon nyolc-tízezer darut számláltak meg. A szigorúan védett mada­raknak ilyen tömeges megjelené­se Közép-Európában máshol nem észlelhető. A jelenség valószínű magyarázata: ennek a kis tér­ségnek sikerült megőrizni ősi arculatát, teljes háborítatlansá­gát. Nincs a közelben település, de még villanyvezeték sem. Az Orosháza és Vidéke ÁFÉSZ hidegkonyhai bemutatót szervezett az Alföld Szálló éttermé­nek szakácsai közreműködésével vasárnap délelőtt. A korszerű táplálkozás megismertetése és megszerettetése érdekében elsősorban olyan ételkülönlegességeket mutatott be az étterem hét szakácsa, melyek könnyen emészthetők, zsírszegények. A bemutatón kóstoló is volt, és a végén a legszebb öt hidegtálat tombolán kisorsolták Fotó: Veress Erzsi fl népfrontosuk szerepvállalása Vésztön A Hazafias Népfront nagy­községi bizottságának 40, el­nökségének 9 tagja van. E két testület tisztségviselőinek és a HNF legtöbb aktivistájának munkája korántsem nevezhe­tő formálisnak. Ez részben azzal magyarázható, hogy Vésztő nagyközség lakosságá­nak képviselői akarva, aka­ratlanul fontos kérdéseket vetnek fel, sőt indokolt ese­tekben nemcsak társadalmi, gazdasági, kulturális vonat­kozású, hanem általános munkahelyi és családi prob­lémákat is közügyként kezel­nek. Ezek megvitatására a testületi ülések és a széles körű aktívahálózat bevonásá­val tartott egyéb rendezvé­nyek is jó lehetőséget adnak. S milyen gyakorlati eredmé­nyei lehetnek az effajta köz­életi tevékenységnek? 4 Erre Szántó Lajosné HNF-titkár adta meg a választ az egyik beszámolójában. Többek kö­zött hangsúlyozta: a nép­frontmunka pozitívuma az, hogy nagy közösségformáló erő rejlik a mozgalmi élet­ben. Majd így folytatta: „Ki­alakult az a közösségi mag, amelyre lehet építeni, s amely számára nem közöm­bös, hogyan él és dolgozik a másik ember ...” A népfront akkor sem mond le a válaszadásról, amikor valamelyik testületi ülésen vagy fórumon feltett kérdésekre nem tudnak azon­nal megfelelő feleletet adni a meghívott vezetők. (Ilyen volt például az egyes vonatok megszüntetése körüli vita, majd a MÁV igazgatóságá­nak vizsgálata után a szerel­vények újbóli indítása is.) A helyi HNF nemcsak a pártbizottságtól, hanem a ta­nácstól is megfelelő támoga­tást, útmutatást kap munká­jához. A vésztői népfrontosok elsőként szervezték meg, hogy két-két HNF-aktíva is segítse a tanácstagok tevé­kenységét. A tanácstagi be­számolókon és falugyűlése­ken a népfront fokozott mér­tékben ügyel arra, hogy va­lamennyi feltett kérdésre kapjanak érdemleges választ a résztvevők. Ugyancsak alapvető feladatnak számít a fejlesztési tervekkel kapcso­latos véleménykérés is. A HNF a lakossággal közösen igyekszik megállapítani az igények teljesítésére vonatko­zó fontossági sorrendet. Az egyes feladatok teljesítésére vonatkozó fontossági sorren­det. Az egyes feladatok tel- jesíthetetlenségének okait szintén ismertetik az érde­keltekkel, ami egyúttal a kölcsönös bizalmon, őszinte­ségen alapuló együttműkö­dést tovább erősíti és segíti. A szocialista demokrácia ki­bontakoztatása, fejlesztése ugyanis nem valósulhat meg, ha a választópolgárokat az eredményekről, a nehézsé­gekről és a teendőkről nem tájékoztatnák kellőképpen. A település szépítésére, tisztán­tartására szervezett társadal­mi munkákat a lakosság nagyarányú részvétele jel­lemzi. Hasonló módon sike­resek a tanáccsal összehan­golt „Tiszta tanácstagi kör­zet, rendes utca”, a „Tiszta udvar, rendes ház”, valamint az „Egy üzem, egy intézmény” elnevezésű akciók. Akad azonban néhány jó kezdeményezésnek számító, de a jelenlegi gazdasági hely­zet miatt csak egy későbbi időpontban elérhető célkitű­zés is. Ide tartozik a műve­lődési ház építése, vagy a szennyvízhálózat létesítése. A gyermekintézmények fejlesz­tésének, az idős emberekről és a betegekről való gondos­kodás kérdésében részint ál­lami, részint saját erőforrá­sok felhasználásával lehetett csak előre lépni. Ez is bizo­nyítja azt, hogy Vésztőn a népfront aktivistái helyesen jártak el akkor, amikor a közjogi, tömegmozgósító, tá­jékoztató és véleményező fó­rumon a lakosság által is­mertetett reális elképzelése­ket, jól hasznosítható javas­latokat fontossági sorrend­ben rangsorolták, majd foko­zatosan valósították meg őket. Hiányosabb lenne a kép, ha nem említenénk meg azokat a tennivalókat, amelyeket szinte állandó napirenden tart számon a HNF-bizott- ság. Mintegy 600—700-an vannak azok a nők, akik kü­lönböző, gyakran nagyon is nyomós okok, s emberileg érthető indokok miatt nem tudnak munkát vállalni. Ezért kívánatos lenne széle­síteni a bedolgozói rendszert is. Ugyanakkor több célcso­portos lakást kellene építeni, hogy a fiatalok ne kénysze­rüljenek máshová költözni. A háztáji gazdaságok helyzetén pedig az elegendő takar­mány biztosításával szüksé­ges segíteni. Az a néhány gond is olyan nagy súllyal esik latba, amely további erőfeszítést, határozott kez­deményezést és az eddigiek­hez hasonló példás szervező munkát igényel a helyi ve­zetőktől, tisztségviselőktől, HNF-aktivistáktól és lako­soktól egyaránt. _ v __ Szunnyadó energiák Alkotó műszakiakról lé­vén szó, most néhány példa következhetne csalódott, meg nem értett, újat akaró em­berekről. Akiknek a hosszú évek során megszerzett tu­dására nem tartott igényt a vállalat, az intézet, akiknek tudása, vagy akárcsak egyet­len, de hasznos ötléte vé­gül is nem került be a tár­sadalmi k munkamegosztás áramkörébe. De most nem a csalódott műszakiakról példálóznék, hanem azokról, akik nem csalódtak. Nem mintha utóbbiak lennének többen. Gondban van ha­zánkban a műszaki értelmi­ség, ezt kár is volna tagad­ni. Nem titkolták ezt leg­utóbb az MTESZ közgyűlésén sem. Tehát a nem csalódottak. Ami nem jelenti, hogy -fel­tétlenül sikeres emberek, akiknek lám minden gond, probléma, minden csukott ajtó és áskálódás ellenére is sikerült kibontakoztatni al­kotóképességüket. Ok sincse­nek kevesen, bár számuk nem éri el a csalódott mű­szákiakét; ha meg kéne mintázni a ma műszaki em­berét, nem ők állnának mo­dellt. Azokról is szót kell ejteni, akik valahol a siker és a kudarc között élnek, akiknek nem adatik meg még az a lehetőség sem, hogy csalódjanak vagy örüljenek. Voltaképp azok sincsenek kevesen, akik egy­szerűen nem alkotnak, ha­nem egyik napról a másikra végzik munkájukat, épp any nyit, amennyit kell, s . épp olyat, amilyent elvárnak tő­lük. Akik ambícióf egészsé­ges becsvágy nélkül járnak be a munkahelyre rajzolni, számolni, embereket irányí­tani. ők is a műszákiak közé tartoznak: a „közömbösek”. Tény, hogy bármely szak­ma, amelynek művelői nin­csenek kellőképp megfizet­ve, alkalmanként elismer­ve, felhígul. Az ilyen terüle­ten egyre inkább háttérbe szorul az érték szerinti ki­választódás, a munka, a ké­pességnek a valósághoz kö­zel álló megbecsülése. Az ilyen terület törvényszerűen kialakít fantomérdekeltséget, fantommunkát. Nem valószínű, hogy sza­vakon, tetszetős biztatáso­kon múlik a műszakiakban szunnyadó energiák felsza­badítása. Sokkal inkább az érdekeltségen, azon, hogy a vállalatnál, az intézetnél, az adott helyzetben és időben igénylik-e, s értékén mérik-e a műszáki ember munkáját. Nem általában az érdekelt­ség, hanem a napi ösztönző­erő az, ami hiányzik. Értékesek-e a műszakiak, vagy sem? Erről is célta­lan vita folyik nem egy he­lyen, fórumon. Lehet-e egy gondokkal küszködő,- ellent­mondásoktól sem mentes te­rület embereiről kijelenteni, hogy tehetségesek, vagy épp azt, hogy tehetségtelenek? Az alkotókészség létét vagy nem létét próba dönti el. A próba, ami folyamatosságá­ban alakítja, változtatja is a készséget, eltompítja vagy felszínre segíti a képessége­ket. Minden bizonnyal van­nak szakmájukhoz nem ér­tő műszakiak is, de ahhoz, hogy ezt kijelentsük róluk, előbb biztosítani kell szá­mukra a lehetőséget. Most ilyen évek következ­nek, mondják a prognózisok. Nos, ha ilyen évek jönnek, akkor semmi okunk a pesz- szimizmusra. Arra a hangra sem, amely azt súgja, baj lesz, nagy baj, mert ez a mű­szaki gárda nem alkalmasa nehezebb, igényesebb fel­adatok megoldására. Miért ne volna az, mikor és kik bizonyították e kétely jogos­ságát? Hiszen éppen a ne­héz feladat az, amely arra ösztökélt kis és nagy közös­ségeket, hogy érték szerint szelektálják a munkát, is­merjék el a képességet, és marasztalják el a tehetet­lenséget. S ha kemény évek jönnek, akkor álljunk elébe. Lássuk, mi lakozik a műszakiakban, mije van a műszákinak gondján, baján kívül? Megyesi Gusztáv

Next

/
Oldalképek
Tartalom