Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-24 / 275. szám

o 1981. november 24., kedd Melioráció — mozaikmódszerrel A kép — a Békés megye rászoruló területeit egészé­ben és egységesen átfogó te­rületrendezésről, vízrende­zésről és talajjavításról — nem könnyen áll össze. Még akkor sem, ha nem is kezd­jük mindjárt Ádámnál és Évánál, azaz ott, hogy „vad­vízország” volt e táj egyko­ron. Annyit azonban min­denképp meg kell állapíta­nunk kiindulásként, - hogy legalábbis e térség északi fe­lében a termelő kollektívák sorsát mindig is a vadvizek­kel vívott küzdelem határoz­ta meg. flz első „kockák” Érdekes módon az első na­gyobb, átfogóbb kampány mégsem a fölösleges vizek el­vezetésének megoldására, hanem a földek termőképes­ségének talajjavítással tör­ténő fokozására irányult. Eb­ben az időszakban — sokan emlékezhetnek erre — az el­szikesedett területek digózá- sától várták a nagy fordula­tot. Hozzá kell tennünk, hogy a legveszélyeztetettebb terü­leteken már a vízrendező programit megelőzően 'tettek kísérleteket az egyre sűrűb­ben jelentkező belvizek, a tartósan magas szintre emel­kedő talajvizek levezetésére. Ezek a — hatvanas évekre jellemző — kezdeményezések azonban elszigeteltek marad­tak, egyediek voltak, s leg­feljebb annyi eredményt hoztak, hogy a vízrendezés­sel egy időben a kivitelezők már törekedtek viszonylag nagyobb és szabályosabb táblák, jobban használható úthálózat kialakítására. A rossz nyelvek szerint — átfogó koncepció hiányában — e csatornaásások, mert jobbára erről volt szó, sok­szor többet ártottak, mint amennyit használtak. Ebben a megállapításban van is va­lami, mert az első időkben a rétegvonalakkal, a vizek ter­mészetes lefolyását megha­tározó „talajfekvéssel” mit sem törődve igyekeztek mi­nél egyenesebb árkokat húz­ni, szabályos téglalap alakú táblákat kialakítani. Sajnos, a kialakuló helyzetet még az is súlyosbította, hogy az egymás mellett gazdálkodók egyáltalán nem ismerték föl még ekkor az e kérdésben természetes és törvényszerű egymásrautaltságukat, bár­mily kézenfekvő volt, hogy a víznek a termelőszövetkeze­tek, állami gazdaságok tér­kép szerinti határai nem áll­hatják útját. Rendező elv születik Járatlan úton szerzett ke­serű tapasztalatok hívták az­után föl a szakemberek és il­letékesek figyelmét arra, hogy a témát teljesen új ala­pokról, új módon kell meg­közelíteni. Ne térképezzük fel a tévutakat, csak a példa kedvéért szóljunk a vésztői Körösmenti Tsz nehézségei­ről: ez az üzem még most is annak a levét issza tudni­illik, hogy annak idején a későbbi egyesülést kimondó 3 tsz külön-külön, egymástól függetlenül próbált megsza­badulni a víznyomástól. A szemlélet s ezzel párhu­zamosan a gyakorlat megfe­lelő irányú formálódását a rossz tapasztalatok mellett az egymást követő, nagy káro­kat okozó „vizes.” évek is siettették, tudniillik, 1970-től jó néhány gazdaságot fekte­tett két vállra az áradás, s ami külön is aggasztóvá vált: ahol eddig nem sokat ve­sződtek csapadékos évjára­tokban sem — a megye déli felében — ott is megcsillan­tak, növekedtek a lassan fel­szívódó víztükrök. Időközben a battonyai Má­jus 1. Tsz vezetése döntő lé­pésre szánta el magát. 1971- ben, két év 15 millió forintos árbevétel-kiesésétől hajtva, megbízta az AGROBER Bé­kés megyei kirendeltségét egy olyan terv kidolgozására, amely valamennyi, korábban külön-külön vizsgált kérdés­re együttesen, egymással ösz- szefüggésben adja meg a vá­laszt, s szolgál egyben útmu­tatásul a teljes körű rende­zéshez. Az 1975-ben elkészült ter­vezet alapján 1976-ban kezd­ték meg a kivitelezést, s mondhatni, ennek menetköz- beni eredményein-buktatóin lángolt csak föl igazán a vi­ta, amelynek nyomán a szak­ma, az ágazat, a kormányza­ti szervek eljutottak végül a komplex melioráció néven polgárjogot nyert nagy prog­ram kiteljesítéséhez. Összeáll a kép Nem túlzás azt állítani, hogy az előbbiekben kiemel­kedő szerep jutott és jut me­gyénknek. Egyszer azért, mert már 1976-ban a megye mezőgazdaságát értékelő párt KB titkársága is a leg­fontosabb feladatként fogal­mazta meg a földek termő- képességének fokozását, te­kintettel részben az északi, mostoha természeti adottsá­gú térség megmentésére, föl­emelésére, részben a kiváló termőképességű, de belvizes déli talajokon a termésbiz­tonság megteremtésének igé­nyével. Másfelől pedig mindennél meggyőzőbb erejűvé váltak azok az eredmények, ame­lyek a teljes körű üzemi me­liorációk befejeztével szület­tek — a békéscsabai, illet­ve a battonyai Május 1. tsz- ekben például. Battonyán 1978-ban országos bemutatót szerveztek: itt hangzott el először hivatalosan is, hogy másként, mint itt a talajja­vítás, vízrendezés és terület- rendezés egymásra épülő munkálatait elvégezni nem szabad. Ezt is csak úgy, hogy a helyi melioráció szerves része legyen egy, a vízgyűj­tő öblözetekre kidolgozott, az öblözetekből felépülő, teljes térségi komplex meliorációt lehetővé tevő folyamatnak. Az országos program irá­nyításával megbízott MÉM Növényvédelmi és Agroké­miai Központja magáévá tét­Üzemi étkeztetés a tsz-ekben Az elmúlt öt évben meg­háromszorozódott a mezőgaz­dasági termelőszövetkezetek üzemi konyháinak a száma. Jelenleg már mintegy 260 közös gazdaságban a közpon­ti konyha látja el a tagokat és az alkalmazottakat meleg étellel, nem egy helyen az ebéd mellett vacsorával is^ A szövetkezetekben egyelőre még kis számban, de működ­nék'már büfék is. Számsze­rűit mintegy 30 helyen kis­kereskedelmi vállalatok tar­tanak fenn kitelepített bol­tokat, ugyanúgy, mint az ipa­ri nagyvállalatoknál. A ter­melőszövetkezeti vendéglátás egyik sajátossága, hogy több száz gépjárművel szállítják az ebédet a telephelyről tá­volabb eső munkahelyekre, például a betakarítás színhe­lyére. Ezek a szállítások je­lentősen megdrágítják az üzemi étkeztetést, a termelő- szövetkezeteknek esetenként többet kell költeniük a szál­lításra, mint amennyit az étel készítésére fordítanak. A nehéz munkát végző trakto­rosok és kombájnosok meleg te ezt a követelményt, s eb­ben az esztendőben qjájus- ban MÉM-értekezleten adta ki az útmutatót az olyan tér­ségi komplex melioráció megtervezéséhez, amely nemcsak a célszerű táblásí- tás, a kémiai talajjavítás, a főművi fejlesztés, a helyi ke­zelésű közcélú művek kiépí­tésének feladataival foglal­kozik, de megoldást ad a fe­lesleges vizek gyors elveze­tése mellett azok tározásá­ra és szükség szerinti visz- szavezetésére, a táblaszintű vízkezelésre és a meliorációs beruházások szakszerű mű­ködtetésének, karbantartásá­nak, a program kivitelezésé­nek biztosítására is. Kész a terv is Békés megyében a nagy jelentőségű felmérésre, a ta­nulmányterv elkészítésére az AGROBER Békés megyei kirendeltsége kapott generál- tervezői megbízatást. Május­tól november közepéig alig két hónap állt a munkába bevont hatvan ember ren­delkezésére ahhoz, hogy a kirendeltség frissen alakult komplex meliorációs osztá­lyának irányításával 53 me­zőgazdasági üzem, azaz 258 ezer hektár terület állapo­tát, helyzetét, gondját, baját fölmérje, és olyan kivitelez­hető tervet állítson össze, amely egymáshoz kapcsolódó részegységenként fokozato­san és folyamatosan is való­ra váltható, s így rendezze a teljes térség problémáját. Az idő valóban szűkre sza­bott volt, de az AGROBER- esek 1977-ben már öt üzem 13 ezer hektárjára — Oros­házától Medgyesegyházáig — elkészítettek egy ilyen terve­zetet, ugyanígy, a dánfokéri rendszer 10 ezer hektárjára, legutóbb pedig egész Dél­kelet-Békés megyére; a Ma­ros hordalékkúpján „szen­vedő” 30 ezer hektárra. A terv — amelyet novem­ber 23-án tártak az érintet­tek elé, s amelyet november 25-re kell a MÉM-be juttat­ni — elkészült. Ez a tanul­mányterv, amely 2,7 milliárd forintból „gazdálkodik” a továbbiakban, alapja, irány­tűje lehet az egyedi kiviteli terveknek, magába építi az eddig megvalósult beruházá­sokat is. Tükrözi továbbá, hogy megyénk ez év végéig a tervezetnek 25—30 száza­lékát már teljesíti is,_ <ehát a VII. ötéves terv végéig a teljes kivitelezés nem álom. Más kérdés, hogy mikorra térül meg ez a nem kis be­fektetés, miben mérhetjük hasznát kézzel fogható mó­don? Nos, erre szólóan is vé­geztek számításokat! A több­lethozamokban mérve a 2,7 milliárd forint, a kalkulációk szerint, 10 év alatt térül meg. Ezt igazolják a battonyai Május 1. Tsz eredményei is: itt, ahol a meliorációt meg­előzően egy hektár búza meg egy hektár kukorica alig 3 tonnát termett együtt, ta­valy csaknem 130 mázsával fizetett. Kőváry E. Péter Vezetékes földgázszolgál­tatás, a hálózat üzemelteté­se, utcai elosztó vezeték épí­tése, szerviztevékenység — ezzel még korántsem sorol­tuk fel a DÉGÁZ békéscsa­bai üzemegységéinek felada­tait. Talán kevesen tudják, hogy Békéscsabáin a vezeté­kes gáz fogyasztóinak szá­ma meghaladja a tízezret, s ezenkívül Békésen, újab­ban pedig Mezőberényben is egyre több lakásba jut el 'a gázvezeték. Békéscsabán a városi ta­nács és a vállalat még 1978- ban határozta el, hogy la­kossági hozzájárulással a megyeszékhely 28 utcájában épít gázvezetéket. Az egyik helyszínein, a Mokri utcában jártunk, ahol mintegy 270 méter hosszú utcai vezeték építését végzik. Vidáman, jó hangulatban dolgozik a ki­lenc munkás. A földmunkát már elvégezték, most fekte­tik le a vezetéket. „Csupa szelíd ember” Széplaki János hegesztő a polietilén csőre mutatva mondja: — Sokkal jobb ezzel dol­gozni, mert jóval könnyebb, mint az acélcső volt. Széplaki János 47 éves, most végzi a minősített he­gesztői tanfolyamot. Erre csak legalább négyéves gya­korlattal rendelkező és rend­kívül jó minőségű munkát végző hegesztők jelentkez­hetnek. — Sarkadról járok be dol­gozni — mondja. — A válla­lat mindennap busszal szál­lít bennünket. Néhány évvel ezelőtt bizony még vonattal kellett döcögnünk. Van egy kétszobás lakásunk, meg két gyermekünk, az egyik hét­éves. A lányom már férj­hez ment, úgy hogy egy uno­ka is van a családban. S hogy milyen terveim van­nak? Szeretnék egy jó kis Trabantot venni. Csak hát... (s kezével mutatja, hogy bi­zony a pénz még nincs meg rá). Amiikor Sás János kubi­koshoz fordulok, munkatár­sai nevetve mondják: — Ö gazdag ember! — Régen elment már az a pénz — feleli, majd látva, hogy nem értem, miről van szó, magyarázatként hoz­záteszi: — Három éve 173 ezer forintot nyertem a lot­tón. De gyorsan elszállnak manapság a forintok. Szerelik a vezetéket a Mokri utcában Sás János Gerlén lakik, s már 14 éve dolgozik az üzem­egységnél. — Közben volt néhány hó­napos megszakításom. Hat évig Szegedre jártunk dol­gozni ; hétfőn mentünk, pén­teken jöttünk. Hát ez nem tetszett az én feleségem­nek, s mondta, menjek más­hová. Én mentem is a víz­gazdálkodási vállalathoz, de amikor az első fizetésemet hazavittem — könnyű volt megszámolni —, a feleségem így szólt: jobb volt neked az előző helyeden! S nemsokára vissza is jöttem. — Nem mondom, nehéz a kubikosmunka — folytatja —, főleg a téli fagyban, de jól is fizetnek, megkapom a havi ötezret. Adnának ebéd­jegyet is, ehetnék vendéglő­ben. De nézzen rám: így menjek be az étterembe? In­kább hozok otthonról sza­lonnát. Amikor családjáról kérde­zem, tréfásan így felel: — Tudja, nálunk tervsze­rű gazdálkodás folyik: egy fiú, egy lány. ötszáz négy­szögöles portánk van, el le­het rajta szórakozgatni. Itt a munkában különben jól érzem magam, most már csak az a kívánságom: egész­séggel dolgozni tovább. Meg aztán jól megvagyunk itt a fiúkkal. — Itt csupa szelíd ember dolgozik — szólal meg va­laki, s erre vidáman össze­nevetnek. körbe naponta az összes munkaterületet. Vannak munkaerőgondjaink is. En­nél azonban sakkal nagyobb baj az alkatrészellátás aka­dozása. Régóta hiánycikk például a vízmelegítő ka­zán. Főként az importált és az új típusú készülékek al­katrészeit nem tudjuk a fo­gyasztók rendelkezésére bo­csátani. — Az üzemegység tevé­kenységi körébe tartozik a biztonságtechnikai feladatok ellátása — mondja még Er­dei Rezső, majd így folytat­ja: — Ez a feladatkör három részből áll: korszerű mérő­műszerekkel folyamatosan ellenőrizzük a hálózatot, s ha valahol szivárgást észle­lünk, azonnal javítjuk a hi­bát. Ellenőrzünk minden építési tervet, s ha a vezeték helyét nem megfelelően je­lölték ki, akkor kérjük a módosítást. A harmadik ré­sze ennek a feladatcsoport­nak a gáz szagosítottságá- nak az ellenőrzése. Maga a gáz szagtalan, a szagosítást a Gáz- és Olajszállító Válla­lat végzi. Az ellenőrzésnél természetesen nem csupán érzékszerveinkre hagyatko­zunk, hanem műszereket is alkalmazunk.--------------------------------------------------------------- — B eél helyett műanyag étellel való kiszolgálása azon­ban régi kérés volt, és ennek teljesítését az elmúlt években a gazdaságok döntő többsége megoldotta.­A mezőgazdasági nagyüze­mek szívesen kötnek szerző­dést mezőgazdasági üzemek­kel és ÁFÉSZ-ekkel is, dol­gozóik ellátására. A vendég­látóipari üzemek konyháiról meghatározott időpontokban szállítják a meleg ételt a gaz­daságba, gyakran közvetlenül a szántóföldi munkahelyekre. Mintegy 150 közös gazdaság­nak van szerződése — álta­lában időszakos jelleggel — ÁFÉSZ-ekkel és vendéglátó­ipari vállalatokkal. Ha a készülék jelez: szivá­rog a gáz! Heten-készenlétben — Október-november tá­ján van a legtöbb munkájuk szerelőinknek — mondja Er­dei Rezső, az üzemegység ve­zetője. — Jön a hideg, a fo­gyasztó bekapcsolja a fűtő­testet, s akkor jön rá, hogy „gáz van” a gázkészülék­kel. Gyakran éjjel-nappal dol­goznak a munkások, s a fo­gyasztók biztonságos gázel­látása érdekében éjjeli gáz- ömlési ügyeletet is tartunk. Ilyenkor ketten a vállalatnál, öten pedig otthon vannak ké­szenlétben. Nagyon figye­lünk a biztonságtechnikai előírásokra, ilyen jellegű problémák nem is voltak. Meg kell mondanom azon­ban, hogy a munkafegyel­met nem tudjuk rendszere­sen ellenőrizni, hiszen kü­lönböző helyeken dolgoznak emberek, s nem járhatjuk A továbbiakban az elkö­vetkezendő időszak terveiről beszélgetünk: — Jövőre három békéscsa­bai mezőgazdasági üzem szá­rítóiban szeretnénk a gázve­zetéket megépíteni. A föld­munkákat az üzemek, a szak­munkát pedig a mi szakem­bereink végzik majd. 1979. óta a vezetéképítésnél nem acél, hanem kemény polieti­lén csöveket használunk. Ezek jóval tartósabbak és korrózióállóbbak az acél­csöveknél. Sajnos feszültség áll fenn továbbra is az igények és a teljesítés lehetősége között. Ennek a feloldását én ab­ban látom, ha az építőipari vállalatok fektetnék le a gáz­vezetéket is az általuk fel­épített létesítményekben. Ehhez támogatást tudnánk nyújtani azzal, hogy kiké­peznénk dolgozóikat. így lé­nyegesen meggyorsulna a munka. • Lipták Judit Fotó: Veress Erzsi Ha gáz van ä gázkészülékkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom