Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-20 / 272. szám

1981. november 20., péntek Emeld a kezed magasba Egy elhatározás kudarca Nem hajtottak végre egy határozatot. A határozat a Mezőberényi Faipari Szövetkezet három évvel ezelőtti ifjúsági parlamentjén született. A fiatalok — mert ez az ő mulasztásuk — tudták, tudják, nem kel­lett, nem kell tartaniuk semmiféle felelősségrevonástól, legfeljebb önmaguk lelkiismeretével lenne indokolt szá­mot vetniük. Hogy miért? Amire akkor a kezüket magasba emelték — mecha­nikusan, csak megszokásból, mert mindenki így tett, mert az önálló véleményt, az egyet nem értést majd utána il­lik kifejteni (?!), szóval nem tudták miért (?) —, valahogy így hangzott: a fiatalok la­káshoz jutását a szövetkezet lakásépítési alap létrehozá­sával, majd bővítésével tá­mogassa ! A szövetkezet pénzügyi helyzete részesedé­si, fejlesztési alapból ezt nem teszi lehetővé. Ezért döntöt­tek úgy — egyhangúan, tar­tózkodás és ellenszavazat nélkül —, az alapot társa­dalmi munkával kell megte­remteni. Eddig, mármint a határo­zat meghozataláig, mindez a legnagyobb rendben haladt. Amikor azonban a tettekre kerül a sor, bénultság köl­tözött. az agyakba. Ezt így fejezte ki a szövetkezet el­nöke. most a november 16-i ifjúsági parlamenten: Saj­nálatos tény, hogy ezt a ha­tározatot nem tudtuk meg­valósítani. Ennek alapvető oka az ifjúság passzív, szin­te elzárkózó magatartása volt. A társadalmi munkaak­ciókból csak a tizen-, a hu­szonévesek hiányoztak. A következmény az lett, hogy a szövetkezet dolgozói így vélekedtek: Ha a munkából azok nem veszik ki részüket, akik a megtermelt javakból részesednek — mert kiknek kell elsősorban a lakás (?!) —, akkor mi, az idősebbek sem vállalunk többletmun­kát! (Tudósítónktól) A közelmúltban kétlépcsős parlamenti események zaj­lottak a Nagy-alföldi Kőolaj- és Földgáztefmelő Vállalat orosházi üzemének kardos­kúti telephelyén. Az esemé­nyek az üzemi ifjúsági par­lament munkájában csúcso­sodtak ki. Egy jól előkészí­tett parlament munkájának lehettünk szem- és fültanúi a napokban. Az üzemigazgató tömör, de minden lényeges kérdésre ki­terjedő írásos beszámolóját a fiatalok már jóval korábban megkapták, és azt Tneg is tárgyalták. Csupán ízelítőül egy gondolat a beszámolóból: „Csak az eddiginél hatéko­nyabb munkavégzés lehet^ ki­indulópont, ha az eljövendő időszak gazdasági tevékeny­ségéről akarunk szót ejteni, fezt pedig nem lehet megke­rülni, hiszen gazdasági tevé­kenységünk az alap, amelyre épülve, vele szoros kölcsön­hatásban kell végezni min­dennapi dolgainkat, így az Ifjúsági Törvényből adódó feladatokat is.” Az üzemi parlament mun­káját többekkel megtisztelte jelenlétével Németh Ferenc, a KISZ KB tagja is. Hanyecz Ernő üzemigazgató írásos beszámoló szóbeli kiegészíté­se és vitaindítója után tizen­hármán kértek szót. Szó esett az ifjúsági alapból jut­Volt tehát egy javaslat, amit a fiatalok emeltek ha­tározati rangra. Megvalósí­tásában — mert végül is 60 ezer forint gyűlt össze — azok vállaltak részt, akik nem voltak ott az ifjúsági parlamenten. Akkor hát, mégis megvalósult a határo­zat?! Igen, azazhogy még­sem. Mert, ha a fiatalokat vesszük, még akkor is, ha közülük nem mindenki ma­radt távol a munkától, saját határozatuk megvalósításá­ban nem vettek részt. A par­lament határozata az időseb­beknek csak kezdeményezést jelentett. Vajon a fiatalok miért nem mozdultak?! Erre a mostani ifjúsági parlamenten nem érkezett válasz .Igaz, hallani lehetett a fiatalok beilleszkedéséről, a szórakozásról, a társadalmi munkáról, passzivitásról ál­talában ... és nem lehetett hallani a KISZ-vezetőség, vagy alapszervezet bátor, bíráló, mozgósító állásfogla­lását a beszámolóról, intéz­kedési tervről. Az említett határozatok okait sem elemezték, pedig egy-egy ilyen eset mindig megkérdőjelezi a közös el­képzelések komolyságát, az újabbak jövendőbeli sorsát. ♦ Ekkor valaki azt fejteget­te az idősebb meghívottak közül: a hatvanas évek ele­jén ennél rosszabb körülmé­nyek között — nem volt új kultúrterem, korszerű üzem­csarnok és berendezés — kevesebb gondot okozott a passzivitás. tatott pénzek felhasználásá­ról, lakásjuttatásról, a neve­lés-oktatás témakörében a nyelvoktatásról és a szak­munkásképzésről, a pálya­kezdő fiatalok gyakorlati ide­jéről. Itt álljunk meg egy pilla­natnyi lélegzetvételre, mielőtt tovább sorolnánk az említett témaköröket. Az egyik fiatal mérnök javaslata megszívle­lendő: a pályakezdő fiatalok töltsenek 6 hónapot fizikai munkakörben, ezzel is köze­lebb kerülhetnek a fizikai dolgozókhoz, leendő beosz­tottaikhoz. Szó volt továbbá a méh­keréki üzemegység távolságá­ból adódó problémákról, az üzem gépkocsiállományának mennyiségéről és minőségé­ről, a fiatal korosztály párt­tagságáról, a VI. ötéves terv­ben szereplő endrődi, s a már beindult Battonya—Keleti új beruházásokról, és megannyi, a fiatalokat érintő kérdésről. Az üzemi parlament állás- foglalásait a megválasztott tíz fiatal fogja a vállalati parlament elé terjeszteni. A jó előkészítés meghozta gyü­mölcsét: a kardoskúti olajos fiatalok őszinte hangvételű, építő jellegű ifjúsági parla­menten vettek részt, nem el­csépelt, üres frázisok tanács­kozásának voltak részesei, ami miatt dicséret illeti az Igaz is, a medrében csen­desen. álmosan alácsörgede­ző víz sohasem fog a gá­takra embereket szólítani. Hogy tehát bátrabb politi­záló légkörre, mozgósító munkára, fiatalokra, KISZ- szervezetre lenne szükség! ­Az ifjúsági parlamenten ezt még csak rrteg sem kér­dezték. Hogy van ifjúsági törvény, természetes. Hogy létezik intézkedési terv, he­lyénvaló. Am önmagában ez kevés, ha nincs önálló véle­mény, tett. Még . szerencse, hogy ezen a napon más visz- szásságokat szóvá tettek, és végül többen fűztek véle­ményt a beszámolóhoz, mint a korábbi parlamenten. So­kaknak nincs például ked­vükre,- hogy a fiatalok egy­más után hagyják ott a szö­vetkezetei. Az asztalosipari szakmával más szakmákban helyezkednek el, s helyükre — cukrászt, mert erre is volt már példa — szakkép­zetlent vesznek fel. Az okokat kellene megke­resni. Volt. aki azt mondta: ala­csony a bérszínvonal, má­sok meg, hogy a bérszínvonal tényleg alacsony, de a szak­munkások nálunk is nagyon jól keresnek. Akkor hát?! Igen, az okokat, a valódi okokat kellene sürgősen megtalálni, hogy a nemrég elkészült korszerű tanmű­helyben képzett fiatalok a szövetkezetben maradjanak. ♦ Ez a szövetkezet, és az itt dolgozó fiatalok érdeke. Va­jon ők tisztában vannak-e ezzel, és azzal, hogy a közös elhatározások megvalósítása egész életükre hatással le­het. Vajon kiszámították-e már, ha akkor, azokon a társadalmi munkaakciókon valamennyien részt vesznek, azóta hányán költözhettek volna a szövetkezet anyagi támogatásával új ^otthonba?! 99 előkészítőket: az üzem gaz­dasági, politikai és társadal­mi szervek lelkes aktíváit. Kincses Kalendárium 1982 Elmúltak már azok az idők, amikor a Kincses Kalendá­riumot a hosszú téli estékre, az idős parasztembereknek ajánlották unaloműző olvas­mányul. Változott a vidéki életmód, változtak az embe­rek, és megváltozott a kalen­dárium tartalma is: városon és falun minden nemzedék­nek érdekes és hasznos is­meretanyagokat közöl, ugyan­akkor szórakoztat is. Bizonyságképpen csak né­hány téma az 1982-es Kin­cses lapjairól: Ember a mély­hűtőszekrényben. Címerek és zászlók. Hajógyári lakatosból munkásőr. Moldova György: Kertész úr történeteiből. An- csel Éva: Isten őrizz az er­kölcsi kódexektől! Asszonyok válás után. Buga doktor: A füves gyógyítás királynője. Hazai várak. Kaszkadőrök mutatványai. Okos kutyák. Éji zene, szerenád. Ingatlan- vásárlás: mi mindent jó tud­ni? Divat- és főzési taná­csok. Vásárnaptár. Kis Kin­cses a gyerekeknek. Könnyű- szerkezetes családi ház Az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát közös vállalata, az AGROKOMPLEX Koope­rációs Vállalkozási Iroda közli, hogy a jövő évtől egyéni építtetők is megren­delhetik otthonukat könnyű- szerkezetes panelelemekből. Az igényeket Budapesten, a XIV., Ungvár utca 63. szám alatt jelenthetik be. Az épít­tetők sorházak, családi há­zak, ikerházak és átriumhá­zak tetőterét is hasznosító típustervei között válogat­hatnak. Lakásukat félkész — a későbbiekben tovább bő­víthető formában — vagy teljesen kész állapotban ve­hetik át, négyzetméterenként átlagosan 9500 forintért. A könnyűszerkezetes csa­ládi házak előnye, hogy rendkívül rövid idő, mind­össze 2-3 hét alatt felállít­hatok, mivel az elemekbe előre beépítik a víz- és vil­lanyvezetéket, az ajtókat, ablakokat. A modul rendsze­rű elemek a hagyományos vakolás helyett már a gyár­ban kívül-belül műanyag be­vonatot kapnak. Nagyon jó a falak hőszigetelése, a ha­gyományosan épített házak­hoz viszonyítva mintegy 40 százalékkal kevesebb ener­giával megoldható a fűtésük. Prokop Gyula Hidegtálkészítő tanfolyamot szerveztek Orosházán az ifjúsá­gi házban. Az érdeklődők hét foglalkozáson vesznek részt, melyeken megismerkednek a saláták, húskészítmények, to­jásételek és meleg szendvicsek elkészítésének és tálalásának módjaival. Tercsi József, az Alföld Szálló éttermének fősza­kácsa a nagy érdeklődésre való tekintettel párhuzamosan két csoportot készít fel, hogy a karácsonyi ünnepekre már önállóan készíthessék el az asszonyok és lányok a finomsá­gokat Fotó: Veress Erzsi Kepenyes János Ifjúsági parlament a „kardoskúti olajosoknál 11 kitüntetett: Kocsor Sándor Több mint tizenkét éve el­nöke már a kevermesi Lenin Tsz-nek, de a községhez nemcsak ez a tizenkét esz­tendő köti... Békésen született ugyan, itt is nevelkedett hatholdas szegényparaszti családban, amelynek földdarabkája úgy lett hat hold, hogy abból Ötöt a földosztás adott. Még a középiskolát, a mezőgaz­dasági gimnázium .kertészeti tagozatát is, az azóta város­sá lett nagyfaluban kezdte, az érettségi bizonyítványt vi­szont már Szegeden kapta meg. Szegedről Budapestre vitt az útja: felvették az agrár­egyetemre, 1952-t írtak ez idő tájt, s úgy tűnt, hogy Kocsor Sándor egyenesbeju­tott. Néhány hónap alatt azonban kiderült, hogy az ösztöndíjból, nem tudja so­káig fenntartani magát, hát hazautazott. A magtermelte­tő vállalat felügyelője lett Kevermes székhellyel. Ekkor még nem gondolta, hogy életre szól majd jegyessége a községgel ... Igaz, kevermesi lányt vett feleségül, de hamar oda­hagyták a községet, öt évet tölt a házaspár Tarhoson, ezután a helyi Kossuth Tsz főagronómusa — Kocsor Sán­dor^ -—, végleges döntésre szánja el magát, fogadott fa­lujában, Kevermesen telep­szik le. Npgy évig üzemegy­ségvezető, majd 1969-ben a Lenin Tsz elnöke lesz. Munka, munka és megint munka. Ha marad némi sza­bad idő, az a családé. Rövid lélegzetű tanfolyamokon, to­vábbképzéseken, önművelés­sel igyekszik folyamatosan lépést tartani a követelmé­nyekkel. Azt pedig a nehéz körülmények között is kivé­teles szerencsének ^tartja, hogy '— mondhatni — a szö­vetkezet egész vezérkara szinte vele egy időben kez­dett itt a Lenin Tsz-ben, és hamar jól együttműködő, dolgos kollektívává alakult. A termelőszövetkezet tag­sága is felsorakozott vezetői mögé, így azután nem múlt el. év, hogy termelési ver­senyekben, az országos me­zőgazdasági kiállításokon búza, kukorica és cukorrépa termesztésével sikereket ne ért volna el a közös gazda­ság. A november 7-i kitünte­tésben, a Munka Érdemrend arany fokozatában mindeze­ket látja tükröződni Kocsor Sándor elnök, aki magáénak mondhatja ezenkívül a Me­zőgazdaság Kiváló Dolgozó­ja, a TÖT Kiváló Munkáért kitüntetéseket is, meg a Munka Érdemrend bronz fo­kozatát. Kép, szöveg: Kőváry E. Péter Közös felelősségvállalás az idöskorúakért Alig öt hónap telt el az­óta, hogy a békéscsabai Vá­rosi Tanács 2. sz. öregek nap­közi otthonában jártunk. A napokban ismét felkerestük az Orosházi út 94. szám alatt levő intézmény, ahol — 2 éves fennállása óta — most először rendeztek kézimun­ka-kiállítást az egyik helyi­ségben. Az ötlet még abban az időben született, amikor Tóth Istvánnak, az otthon lelkes patronálójának szer­vezésében citerazenekar adott műsort az ide járó idős embereknek. Takács Imre tsz-nyugdíjas pedig nemrég egy citerával aján­dékozta meg a ház lakóit... Noha néhány kézimunkát maguk az otthon látogatói készítettek, de a legtöbb su­ba, terítő, kalocsai hímzés Tóth Istvánná háziasszony szorgalmát, ügyességét és jó ízlését dicséri. Mint mon­dotta, férje, valamint Papp József né napközi vezető köz­reműködésével abból a cél­ból rendezték meg a 10 na­pon át nyitva tartó kiállí­tást, hogy — újabb ötleteket adva — még nagyobb ked­vet csináljanak a kézimun­kák iránt érdeklődőknek. Egyébként a két látogatás alkalmával szerzett tapasz­talataink alapján elmondhat­juk, hogy a városi tanács hatáskörébe tartozó intéz­ményben megfelelő módon igyekeznek gondoskodni az idős emberekről, akik nem­csak hét közben, hanem va­sár- és ünnepnapokon is igénybe vehetik a bőséges, ízletes kosztolási lehetősé­get. . A téglagyár mellett a ba­romfifeldolgozó vállalat is patronálja az öregek napkö­zi otthonát. Például a Ku- lich Gyula Szocialista Bri­Békéscsabán, a 2. sz. öregek napközi otthonában nemrég kézimunka-kiállítást rendez­tek az V. kerületi népfront­bizottság közreműködésével gád minden évben vállal-va- lamilyen karbantartással, felújítással kapcsolatos tár­sadalmi munkát az intéz­ményben. A 14/2-es gyógy­szertár dolgozói esetenként egészségügyi előadásokat tar­tanak itt, sőt ajándékokkal, míg a környékbeli óvodások és iskolások műsorokkal kedveskednek az otthon la­kóinak. A rádiózáson, tévé­nézésen, valamint az olva­sáson kívül, különböző jel­legű társas összejövetelek; teadélutánok, névnapi ün­nepségek, kirándulások te­szik változatossá, tartalma­sabbá és színesebbé az öre­gek napközi otthonába járó emberek életét. Kép, szöveg: Bukovinszky István

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom