Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-20 / 272. szám
1981. november 20., péntek o Száznapos nagyüzem Képünkön: a cukorrépa-feldolgozás gyári mechanizmusa elektronikus ellenőrző rendszerének egy egysége, amelyet a bolgár Resprom-gyár állított elő — egy kiállításon (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Az ipar speciális területe a cukorgyártás. A gyárak egy évben csupán 100—100 napig dolgoznak, akkor vonják ki a sok-sok vagon répatermésből az édes terméket. A kampány kezdetét a répa beéré- sének az ideje szabja meg, a mielőbbi befejezést pedig az sürgeti, hogy tárolás közben a termés romlik, cukortartalma csökken. Az év fennmaradó nagyobb részét a berendezések karbantartására, felújítására és a következő kampány előkészítésére fordítják. Soknak tűnik ez az idő, de a feszített ütemű termelés mellett szükségszerű a gépek és alkatrészek gyors elhasználódása. Hatalmas anyagmennyiségek mozognak a gyáron belül. Az egyik (nem is a legnagyobb) gyárunkban például naponta 500 vagon anyag vándorol. Ebben a .1000 tonna répán kívül 250 tonna a szén és koksz, 100-tonna a mészkő, a többi a melléktermék és a kész cukor. Naponta 3000 köbméter víz fogy. Mindezek felhasználásával a gyár naponta 390 tonna cukrot termel. A békéssámsoni Előre Tsz-ben ebben az évben 50 hektáron újítottak fel ősgyepet. Erre a célra 200 ezer forint állami támogatást kaptak, és saját fejlesztési alapjukból 270 ezer forintot használtak fel. A közös gazdaságban a legelők felújítását 1979-ben kezd-, ték el, amikor is 100 hektáron vetettek fűmagot a feltört ősgyepek helyére. A munkálatokat 1982-ben is folytatják. Így majd további 50-Napjainkban a cukorgyárak legégetőbb problémája a gazdaságosság-hatékonyság növelése. Miután a cukorgyár nagy vízigényű üzem, s hogy takarékoskodjék ezzel az egyre drágább nyersanyaggal, a víz többszörös hasznosításával működik. Az egyik folyamatban használt vizet nem engedik elfolyni, vagy elpárologni, hanem azt egy másik folyamatban ismét felhasználják. A cukorgyáraknak rendszerint saját energiatelepük van, s az általuk termelt energia — a gazdaságos felhasználás jóvoltából — olcsóbb. A cukor gyártása során a legtöbb hektáron nyernek, a nyaranta kiégett legelők helyén, gazdag fütermő területeket. Az Előre Tsz-bén egyébként 400 hektár a rét, legelő. Ebből a nagyüzemi- lég művelhető terület mindössze 200 hektár. Ennek ésszerűbb hasznosítására vállalkoztak, vállalkoznak a szövetkezetben, állami támogatás és fejlesztési alap felhasználásával. A beruházás befejezését követően a felújított legelőkön 120 részműveletet egymással ösz- szekapcsolva folyamatos üzemű berendezésekben végzik, s kiterjedten használják az ellénáram elvét. Erre példa a diffúzió, amelynek során a répaszeletek és a víz egymással ellenkező irányban mozognak, ezzel az eljárással lehet a legjobb hatásfokkal létrehozni a nyerslét. Az sem lényegtelen, hogy a gyártási folyamatból már teljesen kiszorult a kézi munkaerő: a répa lerakásától a cukorzsákok töltéséig minden műveletet gép csinál, a legtöbbet teljesen automatikusan, némelyet pedig már programozott vezérléssel. növendékmarha és 1400 anyajuh szakaszos, villanypásztoros legeltetését oldják meg. Emellett jelentős mennyiségű szénát takarítanak be, hiszen az újratelepített réteken kétszer-háromszor nagyobb termésre számítanak. A vetésszerkezet ésszerűsítése, a ta- karmánytermő-terület csökkentésére is lehetőség nyílik. Az idén 530 hektáron termesztettek takarmánynövényt, jövőre már 130 hektárral kisebb területről is biztosítani tudják a növekvő állatállomány takarmányeUátását. K. J. Ösgyep felújítása Békéssámsonban Kisgyermekes anyák — egy műszakban Vitathatatlan, hogy a legtöbb családban még ma is a nőkre hárul a háztartásvezetés, a gyermeknevelés gondjainak jelentős része. Éppen ezért érthető, hogy nem szívesen vállalnak két műszakos munkát. Erre gondoltak a Gyomai Háziipari Szövetkezetben is, ahol a kisgyermekes anyákat egy műszakba osztották be. Újra beilleszkedni — Azért kértem magam ebbe a műszakba, mert három gyermekem van — kezdi Zajácz Istvánné. — Minden reggel én indítom el őket az óvodába, iskolába. A szülési szabadság előtt Szarvason dolgoztam a Szirénben. Amikor idejöttem, könnyen sikerült beilleszkednem a kollektívába. Tagja vagyok egy szocialista brigádnak, sok érdekes programot szervezünk együtt. Nálunk nem úgy van, hogy csak a munkaidőben találkozunk, előfordul, hogy munka után is néhányan elmegyünk együtt például a cukrászdába. A munkáról az a véleményem, hogy alacsonyak a normák. Aztán van úgy is, hogy nincs munka itt a varrórészlegben. Ilyenkor máshová megyünk dolgozni, s mivel nem ismerjük azt a munkát, kevesebbét is keresünk. Csauczki Istvánné másképp vélekedik: — Egyes normák alacsonyak, de ugyanakkor vannak magasabbak is, így kiegészítik egymást. S hogy időnként máshová kell menni dolgozni? Legalább változatosabb. Csauczki Istvánné öt évig volt távol munkahelyétől, majd ugyanebben a beosztásban — varrónőként — kezdett újra dolgozni másfél hónappal ezelőtt. — Nagyon sokat változott az öt év alatt a szövetkezet, ma már sokkal jobb körülmények között dolgozunk. Az viszont furcsa volt, hogy néhány munkatársam közben vezető beosztásba került. Csauczki Istvánné Persze ettől függetlenül ugyanolyan jól „kijövünk” egymással. Nekem nem volt nehéz újra beilleszkedni; ez talán azért van, mert szeretek sokat beszélni, haverkodni. A tanulásra terelődik a szó: — Cipőipari szakközép- iskolát végeztem, majd ezután rögtön felvettek Szarvasra az óvónőképző intézetbe. Nem mentem el tanulni — férjhez mentem, s azóta született két aranyos gyermekünk. A gyes alatt újra gondoltam a továbbtanulásra, de ekkor már a gyerekek miatt nem lehetett. Férjem Pesten dolgozik, házat is építünk — a sok gond mellett nem jut idő a saját vágyaimmal foglalkozni. Segít a szövetkezet — A szülési szabadság után újra munkába álló asz- szonyok számára igyekszünk minél nagyobb anyagi és erkölcsi támogatást nyújtani a beilleszkedéshez — mondja a szövetkezet elnöke. — Nagy segítséget nyújtanak ebben a szocialista brigádjaink. A kismamák részére néhány hónapig bérkiegészítést is fizetünk. Emellett segítjük gyermekeik óvodai, bölcsődei elhelyezését. Négy telephelyünk évente 180 ezer forintot fizet a gyermekintézmények támogatására. Szövetkezetünkben jelentős azoknak a száma, akik az általános iskola elvégzése után kezdtek itt dolgozni. A fiatalokat, így a gyesen levő kismamákat is biztatjuk a továbbtanulásra. Sajnos, nagyon kevesen élnek ezzel a lehetőséggel. A következő tanévben itt Gyomán beindul a kötőipari szakközépiskola esti tagozata, ide szeretnénk minél több tagunkat beiskolázni. Jó lenne, ha a kismamák a szülési szabadság ideje alatt is figyelemmel kísérnék szövetkezetünk munkáját, fejlődését, ezért igyekszünk velük a kapcsolatot tartani. Évente egy alkalommal Télapó-ünnepéllyel egybekötött kismama-találkozót szervezünk. Szomorúan tapasztaltuk hogy e találkozókon alig néhányan jelennek meg. Meghívtuk őket a Szőnyegpiac Fotó: Fazekas László Aki csak egy kicsit is foglalkozik a gazdasági folyamatokkal, tudja: talán semmi nincs olyan szeszélyes, mint a piac. Vannak azonban tartós jelenségei is, ilyen például mostanában a textilipari túlkínálat. Főként a fejlődő országoknak köszönhető, hogy pines hiány kézi szövésű, olcsó szőnyegekből. Termékeikkel elárasztják a világpiacot. Berberminta Marokkó, India, Pakisztán mind nagyhatalom a szőnyegpiacon. Hagyományos keleti, berbermintázatú, kiváló minőségű gyapjúból szőtt vagy csomózott termékeikkel nehéz felvenni a ver. senyt. Mi tagadás: az utóbbi években bennünket, magyarokat is visszaszorítottak. Példa erre a békéscsabai Csaba Szőnyegszövő és Háziipari Szövetkezet, amelynek tőkés exportja az 1979- es 85 millió forintról egy év alatt 52 millió forintra zuhant. Noha csak egy partnerük pártolt át a fejlődő országokhoz, mégis csomózókapacitásuk 80 százaléka szabadult fel ezáltal, s, hogy ezután is termékeik 85 százalékát exportálják, annak köszönhető: olyan árut' kínálnak a világpiacon, amely egyedülálló. Már, ami a szőnyegek mintázatát, színeit, hangulatát illeti. Idestova 16 esztendeje tervezi iparművész — Németh Éva — a csabai szövetkezet szőnyegeit. Sajátos stílusa meghódította már a skandináv, a német, az olasz és a francia fogyasztókat. Nehezen sikerült viszont — bár Zajácz Istvánné Fotó: Veress Erzsi nemrég lezajlott ifjúsági parlamentre is. Ott vetődött fel többek között a javaslat, hogy az időközben bekövetkezett bérrendezésekről a értesítsük a gyesen levőket. Tanulniuk kellene Kétségtelen, hogy a kisgyermekes anyák számára előnyös az egy műszakos munka, a bérkiegészítés és egyéb támogatás. Mindezzel újbóli beilleszkedésüket kívánja megkönnyíteni a szövetkezet. Éppen ezért jogos az az igény, hogy képzettségük fejlesztésével igyekezzenek minél jobb minőségű termékeket előállítani. Ennek egyik — talán még a gyermeknevelés mellett is teljesíthető — módja, hogy a szülési szabadság ideje alatt elvégzik a szakközép- iskolát. . Lipták Judit már két éve folyik — az Egyesült Államok piacainak „megdolgozása”. Hogy erre miért van szükség — amikor szövött szőnyegeiket régi partnereik is szívesen vásárolnák nagyobb mennyiségben —, az a tapasztalat, az okos piacpolitika indokolja : biztosabban áll az, aki több lábon áll. Kétségtelen, hogy a piac értékeli a 'művészi kvalitást, az egyedit, az ízléseset, no meg a pontos, megbízható szállítást. De a döntő — jövedelemérzékeny termékről lévén szó — mégiscsak az ár. Ezt jól tükrözik a művészi csomózott szőnyegek, amelyek — bár csodaszépek — ára néha túllépi az ötezer forintot is négyzetméterenként, s emiatt bizony nem olyan keresettek, mint szövött társaik. Életszínvonal az árban Érdemes ezért egy kicsit közelebbről is megvizsgálni, hogyan is alakul ki az ár/ s mi befolyásolja nagyságát? Mindenekelőtt meghatározó az alapanyagár, a munkabér és közterhei, továbbá az üzemi és szövetkezeti általános költség, amely a gépek kopásától a fűtésig, világításig mindent magában foglal. Ehhez jön még a nyereség, és együttesen alkotják a termelői árat. A fogyasztói ár — belföldi értékesítés esetén — tartalmazza még a kereskedelmi árrést és — kivételes esetektől eltekintve — a forgalmi adót is, ami jócskán, 20—30 százalékkal is megdrágíthatja a terméket. Csak egy példa a termelői árkép-w zésről: a Láma-extra szövött szőnyegek termelői árának 39 százaléka az alapanyagköltség, tehát a fonal, a festék, amivel színezik stb. A bérköltség 15 százalék, de az élőmunka-igényesebb Ke- lim-gobelin szőnyegeknél például már 24 százalék. Ehhez járulnak még egyéb költségek, mint a társadalom- biztosítási hozzájárulás és különböző befizetési kötelezettségek, ami a Láma-extra esetében hét, a Kelim-gobe- linnél pedig 13 százalékot tesz ki. A termeléssel összefüggő egyéb kiadások a technika, a technológia, de a munkahelyi szociális helyiségek, felszerelések költségei is a termelési árat terhelik. Ez az üzemi és szövetkezeti általános költség, ami az említett szőnyegek esetében' 21, illetve 36 százalék. Végül pedig a nyereséget építik be az árba, ami Ighet 18 százalék is, mint a Lámaextránál, de négy százalék is, mint a Kelim-gobelinnél. Így áll össze nagyjából az ár, amit a gyártó rendszerint — költségeihez, nyereségéhez viszonyítva — alacsonynak, a vevő viszont magasnak ítél. Egy azonban bizonyos: élőmunkát igénylő termékekkel a fejlődő országokkal árban nem versenyezhetünk. A hihetetlenül olcsó munkaerő, az alacsonyabb bérek és az alacsony életszínvonal (rossz munkakörülmények), valamint a kedvezőbb alap- anyagárak révén ők minimális költséggel állítják elő termékeiket. Nálunk csak az ár béreleme nagyobb, mint amennyibe egy indiai szőnyeg a szállítási költséggel együtt kerül. Ennek ellenére megveszik, sőt egyes fajtákból egyre nagyobb meny- nyiségben rendelnek vagy» rendelnének a külföldi partnerek. Ez bizony nem kis elismerést jelent. Sikerszőnyegek Az év szőnyegének nevezik — nem is ok nélkül — a Kaprun-extra és Néva- extra művészi rongyszőnyegeket. De ezekkel, akárcsak a szintén Németh Éva tervezte szövött vagy csomózott szőnyegekkel a hazai fogyasztó jóformán csak a kiállításokon, bemutatókon találkozhat, noha a Csaba Szőnyegszövő HISZ összes termékeinek 15 százalékát értékesíti belföldön, s ez nem kis mennyiség. Ennek érzékeltetésére: csak a szövőkapacitás 100—120* ezer négyzetméternyi szőnyeg készítésére alkalmas évente, ha ezt a mennyiséget kizárólag a hazai piacon adnák el, akkor egy esztendő alatt telítődne a piac. Ezután hosszú ideig — 15 —20 év a szőnyegek élettartama — nemigen vennék meg e termékeket. Érthető tehát, hogy *a szövetkezet piacainak szélesítésére, széthúzására törekszik. Erre minden alapjuk megvan, ugyanis szőnyegeik piaci élet- görbéje__ —• kisebb-nagyobb törésekkel ugyan —, de felfelé ível. Sikerének titka pedig nem egyéb, mint a jó ízlés, a színek, a formavilág összhangja, gazdagsága. Szatmári Ilona
