Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-20 / 272. szám

NÉPÚJSÁG 1981. november 30., péntek Pályázati felhívás ,jr r m tr epito­táborosoknak A Magyar Kommunista If­júsági Szövetség békéscsabai városi bizottsága pályázatot hirdet „Tábori vígaszságok — avagy amiről még nem esett szó” címmel a megyénkben tanuló középiskolásoknak. Pályázni lehet minden olyan irodalmi müvei, amely vala­milyen építőtábori eseményt dolgoz fel, vagy az építőtábo­rozás kapcsán gondolatokat ébreszt, esetleg az „Ez is megtörténhetett volna” kate­góriába sorolható. A pályázat jeligés, a szer­ző nevét és iskoláját lezárt borítékban kell a pályamű­höz csatolni. A beküldési ha­táridő: 1982. január 10. Az ünnepélyes eredményhirdetés időpontjáról írásban értesítik a részvevőket. A KISZ városi bizottsága a következő díjakat osztja ki. Első helyezés: 1000 forintos vásárlási utalvány, második helyezés: 800 forintos vásár­lási utalvány, harmadik he­lyezés: 500 forintos vásárlási utalvány. A további értékes pályázatok különdíjban ré­szesülnek. KISZ BÉKÉSCSABAI VÁROSI BIZOTTSÁGA Erzsébet borsót vet Erzsébet zöldborsót ve­tett Dél-Baranyában, ahol az országban egye­dül terem meg az átte­lelő primőr növény. A hagyomány szerint Er­zsébet és Katalin napja — azaz november 19. és 25. —- között teszik föld­be a magot a gazdák. Tegnap ugyan meglehe­tősen hűvös volt Dél- Baranyában is, de a ter­melők azért hozzáfogtak a vetéshez. Az áttelelő zöldborsó „tájhoz kötött” növény, ott terem, ahol a legtüzesebb magyar vö­rös borok, azaz a Vil­lány—siklósi történelmi borvidék körzetében. A hegyvonulat kedvező fek­vésének, valamint az ot­tani rövid és enyhe tél­nek köszönhetően az ősszel földbe került bor­só többnyire károsodás nélkül éri meg a tavaszt. A hét dél-baranyai faluban mintegy ezer kistermelő vet áttelelő zöldborsót ezekben a na­pokban. A fogyasztási szövetkezetek nemesített vetőmaggal látták el a gazdákat, akik a termés­sel fizetik majd vissza a mag árát. Avatás Társadalmi munkában építik a járdát Kondoroson a takarmánykeverő üzem dolgozói. A szabad szombatot és a jó időt kihasználva csaknem egy kilométer hosszúságú járdát építe­nek a község határától a keverőüzemig Fotó: Veress Erzsi NEM CSAK AZ ERZSÉBETEK AJÁNDÉKA Óra- és ékszerbolt nyílt Szarvason (Tudósítónktól) Szarvason tegnap, csütörtökön délben dr. Lukács István, az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat vezérigazgatója adta át a vásár­lóközönségnek legújabb boltju­kat. A régen várt üzletben a bő­séges árukínálatban megtalálha­tók az arany és más márkás órák, exkluzív ajándékok. A város és vonzáskörzetéhez tartozó telepü­lések igényeit teljes mértékben kielégíti. Ezentúl nem kell több mint félszáz kilométert utazni, hogy hasonló boltban vásárolhassanak a környék lakói. Az év végi ajándékozásokat jelentősen elő­segíti az impozáns, ízlésesen ki­alakított bolt, amely a déli órák­ban is nyitva tart. Az üzlet évi forgalma 15 millió forint körül várható. Kondacs János A jövő év júliusától új ügyfélszolgálati iroda Békéscsabán A békéscsabai Városi Ta­nács az . idén másodszor ren­dezte meg a lakó- és utcabi­zottságok elnökeinek, a Ha­zafias Népfront városi és ke­rületi titkárainak megbeszé­lését. A fórum jellegű ta­nácskozást tegnap, csütörtö­kön, a városi tanács díszter­mében tartották meg. A tanács nagy gondot for­dít a lakosság tájékoztatásá­ra. Ezt bizonyítja, hogy az országban egyedülállóan, ké­zikönyv összeállításával — ami a legalapvetőbb kérdé­Expressz-kedvezmények Az ifjúság hazai és külföl­di turizmusát segítendő az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda 1982-től új ked­vezmények bevezetését terve­zd­Január 3. és április 14-e között, aki Kőszegen kíván pihenni, jelentős kedvezmé­nyeket élvezhet. A Hotel Pa­noráma Szállodában hétna­pos turnusokban félpenziós ellátással 1300 forintért kí­nálnak üdülést, a hat éven aluli gyermekek szállodai el­helyezése azonban ingyenes. Akik csoportosan kívánnak Kőszeg üdülőközpontjában pihenni, azoknak négyágyas szobákban — vasárnaptól csütörtökig két éjszaka igény­bevétele esetén — 53 forin­tért kínálnak elhelyezést. Ugyanezen idő alatt a Hotel Express Panorámában két­ágyas szobában éjszakánként 280 forintért gondoskodnak az idelátogatókról. A 35 éven aluli belföldi vendégek ré­szére azonban csak 220 fo­rintba kerül a szállás éjsza­kánként. Ugyanebben a szál­lóban négyágyas szobákban 80 forintért szállhatnak meg az idelátogatók. Vasárnaptól csütörtökig azonban két éj­szaka igénybevételekor csak 53 forintot kell fizetni éjsza­kánként és személyenként. Részletes felvilágosítást a kedvezményekről az Expressz megyei kirendeltségein és a budapesti fiókirodákban ad­nak. sekben segít eligazodni — könnyítette meg a lakó- és utcabizottságok elnökeinek munkáját. A csütörtöki tanácskozáson a meghívottaknak lehetősé­gük volt arra, hogy szóljanak a lakóterületi munka ered­ményeiről, a lakosság gond­jairól, a városi tanács VI. ötéves fejlesztési tervéről. Kérdéseikre a tanács vezetői, a lakásszövetkezet, az IKV, a köztisztasági vállalat -kép­viselői válaszoltak. A részvevők tájékoztatást hallhattak a városi tanács új ügyfélszolgálati irodájának kialakításáról. A most is működő ügyfélszolgálati, in­formációs iroda ugyanis nem felel meg a megnövekedett követelményeknek és a köz- igazgatási munka jellegében bekövetkezett változásoknak. Eddig a lakosság ügyeinek mintegy 10—12 százalékát in­tézték ebben a helyiségben, 1982. július 1-től viszont már kibővített ügyfélszolgálati iroda áll a lakosság rendel­kezésére. A közigazgatási munka szolgáltatói jellegének megfelelően a város lakói itt intézhetik majd ügyeik túl­nyomó többségét. Ezzel az ügyfélfogadás nemcsak kulturáltabb, de gyorsabb és egyszerűbb is lesz. K. J. Sokféle avatásról hallottam már: tengerészfürdetésről, újdonsült vadászok vadra fektetéséről, „kopaszok”, „gó­lyák” bevezetéséről a katonai, illetve a diákéletbe. Kol­légista körökben régi szokás az elsősök felavatása. A kollégiumi élet íratlan szabálya ez, hagyomány, melyet őriz minden nagyobb diák, és fejet hajt előtte minden elsős. Amíg tréfás, játékos szokásról van szó, addig nem is lehet ellene szólni. De — sajnos előfordulnak olyan esetek is, amelyet a minap hallottam a rádióban. Az egyik kollégiumban ez a hagyomány ugyanis odáig fajult, hogy alapos veréssel „örvendeztették meg” a leg- fiatalabbakat. Az egyik fiút olyannyira elcsépelték a ne­gyedikesek, hogy jókora vörös hurkák keletkeztek a göm­bölyűbb felén. Pechjére észrevették a szülei, és felhábo­rodottan rohantak az intézmény igazgatójához. Botrány lett, az egyik negyedikes fegyelmit kapott, azzal a meg­jegyzéssel, hogy ha ehhez a gyerekhez valaki hozzá mer nyúlni, repül a kollégiumból. Hogy ez micsoda pedagógiai baklövés volt, azt talán nem kell magyaráznom. Következménye: mélységes utá­lat veszi körül az említett elsőst, igaz, már verni nem merik. Az idősebbeken kívül saját kortársai is elítélik, holott igazán nem ő volt a hibás abban, hogy a szülei észrevették az ütés nyomait, és nem hagyták annyiban a dolgot. Hiszen ő — társaihoz hasonlóan — készséggel elviselte az „avatási szertartást”, szó nélkül. De hogy erről a durva játékról miért csak akkor értesültek a pedagógusok, amikor botrány lett belőle, az bizony el­gondolkodtató. -gubuez­Jól fejlődnek a pécsi állatkertben, augusztusban született oroszlánkölykök. Most még annyira szelídek, hogy gondozó­juk a fényképezés kedvéért kihozhatta őket a ketrecen kí­vülre (MTI-fotó: Cser István felvétele — KS) Kettős szorgalom világ első gőzvonta- tású vasútja Ste­phenson mesteré, amely, mint tudjuk 30 ki­lométeres óránkénti sebes­séggel szállította az utaso­kat. Alig maradt el nemré­giben ettől a teljesítménytől p Déli pályaudvarról 17.25- kor induló munkásvonat, amely a téli menetrend sze­rint — Érd-Alsóig a 20 kilo­méteres távot egy óra alatt „futotta be”. Hacsak nem volt késése, vagyis pontosan igazodott a menetrend elő­írásaihoz. Ez a kis bevezető azért szükséges, mert a további­akban többek között ilyen munkásvonatok utasairól, összességében az ingázókról lesz szó. A statisztika sze­rint a keresők 10 százalékát találni ebben a körben. A hárommillió fizikai dolgozó esetében már jóval tekinté­lyesebb ez az arány: minden harmadik' munkás ingázik. Igaz, a nagyvárosok füstös, zsúfolt, zaklatott környeze­téből egyre többen .kíván­koznak jó levegőjű, csendes zöldövezetbe. Az iparilag legfejlettebb országokban va­lósággal elnéptelenedtek a városközpontok. Miért baj, miféle gonddal jár, ha vala­ki Magyarországon, városi körülmények között dolgo­zik és falusi környezetben lakik? Néhány adat, ami többet, mond minden szépen fogalmazott válasznál. Ausztriában a foglalkozta­tottak 29 százaléka jár na­ponta távoli lakhelyéről az ipari központokba. Ám, min­den második bejáró gépko­csival teszi meg ezt az utat, s csaknem 90 százalékuk egy óránál rövidebb idő alatt ér munkahelyére. Nálunk ke­vés kivételtől eltekintve, vo­naton, autóbuszon bonyoló­dik az utazás, ami — oda- vissza — többnyire két-há- rom órányi időt rabol na­ponta. A Szakszervezeti Elméleti Kutató Intézet tanulmánya szerint például a Csepel Művekben a bejárók között 23 százalékkal több a se­gédmunkás, mint a helyben lakók között. Művezető és technikus viszont úgyszólván csak az utóbbi rétegben ta­lálható. Igaz, hogy az ingá­zók havi átlagban csupán 240 forinttal keresnek keve­sebbet a többieknél, munka- körülményeikben igen nagy a különbség. A vidékről jö­vők keresetét a melegüzemi, a fizikailag nehéz és az egészségre ártalmas munka­körökben megszerezhető jö­vedelem emeli. Ugyanakkor ritkán újítanak, kisebb arány­ban túlóráznak, s ami a leg­lényegesebb : kevés közöt­tük a szakmunkás, s alig találni vezető beosztásút. No, persze, ezekre a meg­állapításokra kontrázhatna valaki. Jóval olcsóbb az élet akkor, ha a ház körül, a kiskertben ott szaladgál az aprójószág, s csak le kell szakítani a fáról a gyümöl­csöt, kihúzni a földből a zöldségfélét. Van ebben az érvelésben igazság, csak éppen azt nem veszi figye­lembe, milyen rengeteg több­letmunkával, az életmódnak a városihoz képest teljesen eltérő jellegével is összefügg a ház körüli kert kétségte­len előnye. Különösen akkor, ha nemcsak családi fogyasz­tásra termelnek, hanem el­adásra is. Nem beszélve az olyan — ma már igen nagyszámú — „vegyes” csa­ládról, ahol mondjuk a férfi ipari munkás, az asszony termelőszövetkezeti tag, s a gyerekek és öregek segítsé­gével együtt művelik a ház­tájit. ' A statisztika adatai sze­rint a hazai mezőgazdaság termelésének mintegy har­mada az előbb említett ki­segítő gazdaságokból és csa­ládi kiskertekből kerül ki. A termés jellegzetesen me­zőgazdasági, hiszen zöldség- és gyümölcsellátásunknak körülbelül kétharmadát, a hazai sertéstermelés felét, s a tejtermelésnek is mintegy negyedét az a munkaidő utáni magánszorgalom biz­tosítja. Akik részt vesznek benne, azok már korántsem csupán a mezőgazdasággal állnak kapcsolatban. Mind­össze 800 ezren dolgoznak' közülük — főfoglalkozású­ként — mezőgazdasági üze­mekben, több mint 1 mil­lióan ipari vállalatok és inf­rastrukturális intézmények munkásai, illetve alkalma­zottai. A legnépesebb réteg pedig — körülbelül 1 millió 200 ezer fő — a nyugdíja­soké. Nagyon nehéz kiszámíta­ni, hogy országos viszonylat­ban hány munkaórában mű­velik ezeket a kisgazdaságo­kat. Annyi biZQnyos, hogy (néhány kivételtől eltekint­ve, mint például a virágok, drága primőrök termesztése fóliasátorban) nem haladja meg a tízforintos órabért, ha a - teljesített munkát a rá­fordított idővel összevetjük. Ráadásul többnyire fizikai­lag nehéz, szabadban vég­zett munkáról van szó, ami a tetejében anyagi befekte­tést is kíván, s a munkavál­lalók egyéni kockázatával jár. A mostoha időjárás, a váratlan fagy, valamilyen növényi, vagy állatbetegség semmissé teheti az egész évi áldozatos szorgalom gyümöl­csét. Tanácsi kiutalású vagy szolgálati lakásra aligha szá­míthatnak azok, akik a falu­si településeken élik az éle­tüket. Ha több év munká­jává] elkészült a maguk épí­tette — olykor a szó szoros értelmében megkoplalt — családi otthon, akkor hozzá kell látni, hogy a korábbi segítőknek, rokonoknak, szomszédoknak, a szocialista brigád többi tagjának' tör- lesszenek, visszaadják — munkaórákban — a kölcsönt. S, mivel mindig akad javí­tani, felújítani, bővíteni való a ház körül, ez a véget nem érő építkezés szinte az élet­mód részévé válik. A hét végén nem az a kér­dés izgatja az ilyen csalá­dokat. hogy hová menjenek szórakozni, kirándulni, víken- dezni, sokkal inkább az, hogy melyik a legsürgősebb munka, amely a szabadna­pokra vár. Tény, hogy az ingázók többsége nem végezte el az általános iskola nyolcadik osztályát. A hajnali, rosz- szul világított, fűtetlen vo­nat — akárcsak az esteli fá­radt zötykölődés hazafelé —, aligha kedvez a tanulásnak, vagy akár az olvasásnak. Mivel a vonat, a busz indu­lásához szigorúan igazodni kell, az üzemi politikai fó­rumokon is ritkábban kér­nek' szót, a kulturális vagy ismeretterjesztő rendezvé­nyek leggyakrabban elmara­dó „közömbös” közönsége, a távoli lakóhelyre járó mun­kások. Ez az egyik oldal. U 1- /násik oldal, hogy a két kezük munká­_____ jával, átlag feletti s zívós szorgalmukkal terem­tik meg családjuk kulturált életkörülményeit — a szé­pen berendezett, tágas für­dőszobás lakást, jó] táplált, csinosan járatott, igényesség­re nevelt gyermekeik ked­vező környezetét —, s jelen­tősen hozzájárulnak az or­szág élelmiszer-kínálatának bőséges választékához. Ezért van, hogy ma már kiveszett a közélet szótárából az egy­kor pejoratív értelmű „két- laki” jelző, s a téesz, az ál­lami gazdaság, a kiskeres­kedelem (nem utolsósorban a különféle jogi szabályozás adta kedvezmények) sietnek az életük gyertyáját két vé­gén égetők segítségére. Mun­kájuk olykor egyéni áldo­zattal jár, de ezt a társada­lom ma még nem nélkülöz­heti. Vajda János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom