Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-15 / 268. szám
1981. november 15., vasárnap o Holland kazán Orosházán Szerelők ég és föld között Gyulán megvalósítani az úgynevezett „féléjszakás” világítást. Ez azt jelenti, hogy a kétizzós utcai lámpákban este tíz órakor az egyik izzót kikapcsoljuk. Így több millió forintos energiamegtakarítást érhetünk majd el. A békéscsabai tanács már megbízott a szerelési munkával, s szeretnénk azt a következő év végéig befejezni. Idén március utolsó napjaiban kezdtek hozzá az üzemigazgatóság szakemberei a Gyula—Elek közötti gerincvezeték cseréjéhez. Erre azért volt szükség, mert meglevő vezeték már nem tudta kielégíteni az egyre növekvő igényeket. A csaknem 11 kilométer hosz- szú, 20 kilowattos vezeték építése november 12-én befejeződött. Az építést lassította, hogy közben a korábbi vezetéket is le kellett bontani. Az átadás előtt egy nappal, amikor a kinn dolgozó munkásokat meglátogattuk, már alig két kilométer hosszú vezeték szerelése volt hátra. Noha korszerű eszközök segítették a munkát, mégsem volt az könnyű ebben a csípős, őszi hidegben. Mikor megálltunk mellettük, éppen egy betonoszlopot emeltek a helyére daru segítségével. Mi már dideregtünk a hidegtől, de ahogyan ők mondták, most még csak „istenes” az idő, sokkal rosz- szabb lesz, ha majd térdig sárba süllyedve vagy kemény fagyban, hófúvásban kell csinálni az amúgy sem könnyű munkát. És teszik ezt havi négyezer forintért. Egyikük tréfásan meg is jegyezte : — Az a baj, hogy túl magasan van a tető, s nem tudunk jól befűteni; no, de nyáron majd könnyebb lesz. A gerincvezeték építése i982-ben az Elek—Két egy háza közötti szakaszon folytatódik tovább. Lipták Judit Helyére került a betonoszlop Fotó: Veress Erzsi Munkavédelmi őrhálózat a battonyai Petőfi Tsz-ben Kazánt vásárolt az Orosházi KAZÉP. Ez a hír egy kicsit úgy hangzik', mintha valaki a tengerbe hordaná a vizet — legalábbis azok számára, akik ismerik a szövetkezet tevékenységét. Hiszen — végül is — az ország egyik legnagyobb kazángyártó szövetkezetéről van szó, ahol az elmúlt évben fejeződött be a nagyszabású rekonstrukció, és ugrásszerűen nőtt a termelés. Persze, a KAZÉP nem azért vásárolt kazánt, hogy azzal fűtse épületeit, hanem egy licencet vett, egy olyan típusét, mely még hiányzott a gyártmány- választékból. NAGYOBB HATÉKONYSÁG Hogy a KAZÉP eddig eljutott, az jórészt az energiatakarékosságnak köszönhető. A Thermopress kazánok nagyon jó hatásfokúak, ezért az energiaracionalizálási alapból komoly összeget kaptak gyártásfejlesztésre, hogy minél több takarékos kazán legyen az országban, és meg lehessen szüntetni az importot. A pénzt rekordidő alatt felhasználta a KAZÉP, elkészültek a beruházások, és azonnal termelni is kezdtek. Teljesítették tehát, amit vállaltak, de érte őket egy örömteli meglepetés: az új gépek, berendezések termelékenysége nagyobb volt a számítottnál, ezért a hatékonyság is jobban javult, mint várták. Megtehették volna, hogy a többletet felélve néhány_évig kényelmesen dolgozgatnak, de más utat választották: elhatározták, hogy a típusválaszték bővítésére megvásárolják egy új kazántípus licencét, és ezt a kazánt többletberuházás nélkül, a jelenlegi eszközökkel fogják gyártani. Ma Magyarországon főleg olyan kazánok készülnek, melyek működési elvükben nagyon hasonlítanak a Ther- mopresshez. Lényegük, a zsáktűztér és a kis víztér. Ennek a megoldásnak nagyon sok az előnye, de meg vannak a korlátái is. Ahol folyamatosan, nagy terhelést kell kiállniuk a kazánoknak. ott jobb az úgynevezett há- romhuzamú, nagy vízterű típus. Ilyet nálunk1 nem gyártanak, a szükségletet tőkés importból lehet csak kielégíteni. Ezért született —alapos konzultáció után — a döntés: körül kell nézni a jó hírű kazángyártóknál, és hosszú fejlesztés helyett tőlük célszerű megvenni a licencet. SZIGORÚ FELTÉTELEK Szinte napra pontosan egy évvel ezelőtt határoztak a licencvásárlásról, és rögtön 14 szocialista és tőkés országbeli kazángyártótól kértek ajánlatot. A hazai gyakorlatban szokatlan módon már az ajánlatkéréskor szigorú feltételeket szabtak: legyen elég a gyártáshoz a szövetkezet jelenlegi műszaki felkészültsége. Csak a legmodernebb típus jöhet szóba, olyan, amilyet az eladó jelenleg is gyárt. Fontos kikötés volt hogy a kazán új műszaki megoldásokat is tartalmazzon. Gyártható legyen hazai anyagokból, és ne kelljen hozzá több import anyag, mint a jelenlegi Ther- mopressekhez. Végül nagyon fontos feltétel volt az is, hogy a kazán minden megkötöttség nélkül bármelyik piacon értékesíthető legyen. Az ajánlatok sorra-rendre megérkeztek a KAZÉP-hez, és többségük már az első rostán kihullott. Négy cég maradt versenyben, két osztrák, egy dán, és egy holland. Az ő ajánlatuk sem volt elsőre megfelelő, nagyon alábecsülték a szövetkezet műszaki színvonalát, és ezért meglehetősen primitív konstrukciókat ajánlottak. A tévhitek eloszlatására egy üzemlátogatásra hívták' meg őket, ezután új ajánlatokat tettek. Ezek közül az egyiket viszonylagos elavultsága miatt vetették el, a másiknak magas volt az importhányada, a harmadik drágán adta a licencet, és ráadásul csak a belföldi értékesítéshez járult volna hozzá, így végül a holland Bronswerk mellett döntöttek. Ez a cég a világ egyik legismertebb kazángyártója, és nemcsak a kazánt adta el, hanem ezzel együtt a tüzeléstechnikát is. Műszakilag és gazdaságilag megfelelőnek tűnt az ajánlat, de a konkrét tárgyalásokra még várni kellett. A bürokrácia malmai lassan őröltek, és a tárgyalások' engedélyezése tovább tartott, mint a licencvásárlás műszaki előkészítése és a döntéshozatal együttesen. Főleg az okozott gondot, hogy az engedélyezők sem voltak tisztában a KAZÉP lehetőségeivel, de ők mégany- nyi fáradságot sem vettek, hogy Budapestről Orosházára látogassanak. No, de végül is megkapták az engedélyt, a további ügyintézéshez pedig a szakhatóságok és a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat minden támogatást megadtak. LEFOGYASZTOTT BERENDEZÉS A tárgyalások sikeresen lezajlottak, és a KAZÉP ma már a Bronswerk birtokosának vallhatja magát. Megkapták az 1,5, a 3 és a négytonnás óránkénti gőzhozamú, 12 bar nyomású kazán gyártási jogát, ezeknek’ az alacsony nyomású változatát és a licenc alkalmazza a forróvizes és melegvizes, valamint az olaj- és földgáz- tüzelésű változatok gyártási jogát is. összesen tehát hu- szonnégyféle kazán licencét kapták meg nem egészen kétmillió forintért. De hiába jó a kazán és hiába van meg a licenc a gyártáshoz, nem elég mindez, hanem engedély is kell. Ezt az engedélyt viszont nem is olyan egyszerű megkapni, mert a Bronswerk-kazánok alaposan eltérnek' a magyar kazántól. Ráadásul az eltérések legnagyobbrészt azokból a műszaki újdonságokból következnek, ami miatt a KAZÉP megvásárolta a licencet. A magyar szabványban előírtnál lényegesen vékonyabb, könnyebb anyagokból készül, mintegy 40 százalékkal kisebb a súlya, mintha a hazai előírások szerint terveznék. Szilárdsága, üzembiztonsága a számító- gépes szilárdsági tervezés eredményeképp mégis egyenértékű a hazai típusokéval. A korszerű tervezési módszert és a bizonyítottan bevált műszaki újdonságokat méltányolta az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet, és megadta a szabvány alóli mentességet, sőt a tapasztalatokat felhasználva, valószínűleg a szabványt is megváltoztatják majd. Könnyű belátni ennek1 az óriási jelentőségét, hiszen a jelenlegi anyagpazarlás alaposan rontja termékeink versenyképességét a világban. Surányi András, elnök még a protokolláris formaságra, a szerződés ünnepélyes aláírására készül, de közben a szövetkezet műszaki gárdája már a gyártás beindításán fáradozik. Jövőre már kapható lesz a Bronswerk—KAZÉP-kazán, bemutatják' a BNV-n, az első három darabot pedig a Békéscsabai Hűtőház rekonstrukciójához szállítják. Emellett exportajánlatokat tesznek komplett berendezések szállítására is, és a jól csengő márkanév hatására nagyon komoly az érdeklődés. Az üzlet máris beindult, és nem kétséges, hogy a li- cencdíj hamar visszatérül, már csak azért is, mert a Bronswerk' — bár erről nem volt szó a szerződésben — kazánrészegységeket kíván vásárolni Orosházáról. De a KAZÉP hasznán túlmenően a népgazdaság is nagyon jól jár ezzel a licencvásárlással. Az új kazánok üzemi hatásfoka 89 százalékos és ez tekintélyes kőolaj-megtakarítást tesz lehetővé. Az pedig ma már közhely, hogy az olaj minden cseppje aranyat ér. Lónyai László Mindannyian bosszankodunk, ha sötétben botorkálunk hazafelé, mert nem égnek az utcai lámpák; avagy lakásunkban nem ég a villany. Ilyen és hasonló gondjaink megelőzésében és a hibák elhárításában siet segítségünkre az áramszolgáltató vállalat. A DÉMÁSZ Békéscsabai Üzemigazgatóságának két fontos tevékenységi területe van. Az üzemviteli osztály alapvető feladata az energia; szolgáltatás; a hálózatszerelési osztály pedig a különféle villanyszerelési munkálatokat végzi el. Az osztály vezetőjét, Kelemen Sándort arról kérdeztük, menynyiben változtak a munka- körülmények az utóbbi 10— 15 évben. « — Az egyik lényeges változás a munkásszállításban következett be. A hatvanas években még szobát béreltünk dolgozóinknak azon a területen, ahol éppen munka volt. Ma már mindannyiu- kat naponta hazaszállítjuk. Szerelőink közül elég sok a vidéki: Kondorosra, Sarkadkeresztúrra, Békésre szállítjuk őket. Jelentős fejlődés következett be technikai eszközeinkben is. Napjainkban már daruk, emelőgépek, markolók segítik munkánkat. — Sajnos, dolgozóink étkeztetését nem tudjuk megoldani — kapcsolódik a beszélgetésbe Leszkó Pál kivitelezési csoportvezető. — Saját maguknak kell ebédet hozniuk; erre havonta több mint négyszáz forintot fizetünk nekik. Gyakran akadozik az anyagellátás is. A Dunai Vasmű több esetben nagy késéssel szállította a megrendelt betonoszlopokat, s így nem tudtuk folytatni a megkezdett szerelést. Az energiatakarékosságra mi is egyre több figyelmet fordítunk. A következő években szeretnénk Békéscsabán és Befejezés előtt a betakarítás A néhány napja beköszöntött esős, hűvös időjárás ellenére változatlanul kedvező megyénkben a mezőgazdasági munkák állása. A cukorrépának eddig 97 százalékát szedték fel az üzemek, egyetlen gazdaságban sincs már számottevő mennyiség a földben. A répát az átvételig sokan prizmákba rakva tárolják a táblák szélén, az átvétel így várhatóan tovább tart, mint maga a betakarítás. Több szövetkezet befejezte már a kukoricatörést is, az egész megyében már csak a termőterület hat százaléka vár kombájnolásra. Még jobb a helyzet a hibridkukorica-vetőmagnál, 1-2 százaléka van hátra. Ahol befejezték a betakarítást, a gépeket a szántásra irányítják át. A 225 ezer hektárnyi tavaszi vetésű növény őszi szántásának eddig 65 százalékával végeztek. m. sz. zs. (Tudósítónktól) A battonyai Petőfi Tsz vezetői nagy gondot fordítanak a munka- és munkásvédelemre. A munkavédelmi feladatok még hatékonyabb megvalósítására létrehozták a munkavédelmi őrhálózatot. A különböző üzemegységekben dolgozó 9 társadalmi aktívából álló csoport a munkája mellett a munkavédelmi őrszolgálatot is ellátja. A munka végzéséhez szükséges oktatásuk megtörtént. A munkavédelmi őrjelvényt, az igazolványokat és a munka- védelmi őrnaplót november 13-án vették át. Feladatuk: a saját munkaterületükön a munkavédelmi szabályok megtartásának figyelemmel kísérése, operatív beavatkozás a szabályok megszegőivel szemben, valamint javaslattétel a termelőszövetkezet vezetése felé a munkavédelmi lehetőségek javítására. Munkájukat a tsz-vezetői az erkölcsi elismerés mellett szerény tiszteletdíjjal jutalmazBulik Pál kell termelnie. A legfőbb a kenyérgabona volt, de megszabták a cukorrépa és a gyapot vetésterületét is. Ez utóbbi nem sokat adott, ahogy Kolozsi Ferenc mondja: kész ráfizetés volt ez a meleg éghajlatot igénylő kultúra. Fillérekért szolgáltatták be a hízókat, a marhahúst, tojást, tejet. Búzából pedig fejenként 220 kilót és a vetőmagnak valót hagyhatták meg. Első fiának születése nem csak az öröm miatt emlékezetes : — Nem akartuk, hogy bezárjanak a beszolgáltatás elmaradása miatt, ezért minden erőnket megfeszítve dolgoztunk. 1953-ban a takar- mányhiányhiány miatt mégis elapasztott az egyik tehenünk. Még száztíz liter tejet kellett volna bevinnünk. Nem tehettünk mást, bagóért, 900 forintért eladtuk az állatot, hogy befizethessük az adót. Utólag már be lehet vallani: Kolozsi Ferenc is a feketevágók titkos táborába lépett. Hogy az állat ne adjon ki hangot, az ólban csapta fejbe. A nehéz munka megkívánta a jó ételt, az energiadús táplálkozást. Hogy akkoriban mennyi pénzből élt a család, nem lehet kimutatni. Ették, ami éppen volt, nemigen jártak a henteshez. Közben ismét fordult a politikai helyzet. Az ellenforradalom után jó évek jöttek a parasztságra. Megszűnt a beszolgáltatás. Kolozsiéknál szépen termett a föld, hozamát szabadon értékesíthették. Csak a búzát adták el, a többi terményből állatokat neveltek, hogy az értékesebb húsért magasabb árat kapjanak. Még mindig a kétszobás, konyhás kis tanyán éltek. Fejlődésüket leginkább egy jó termésből vásárolt telepes rádió jelképezte. A világosságot petróleumlámpa szolgáltatta, háztartási gépekről szó sem lehetett. És, ahogy az ország más részeiben, a remetei tanyákon is megjelentek a tszszervező agitátorok. Az apai örökséggel és egy kis vásárolt földdel együtt már négy holdra nőtt Kolozsi Ferenc vagyona. Nem tagadja, fájt a szíve megválni tőle. De nem tudtak mit csinálni, hiszen látták, hogy „ez a dolgok rendje.” — A feleségem volt legjobban megijedve, ríttak az öreg szülők is — emlékszik vissza. — Aztán 1959. december 22-én aláírtam a belépési nyilatkozatot. Most azt mondom, bár tíz évvel korábban aláírtuk volna, nem nyomorogtunk volna olyan sokat. Beadtam a négy hold földet, a két lovat, két tehenet, és a gazdasági felszereléseket. Aznap este az iskolában tartotta alakuló ülését az új tsz. Az elnök, Sebestyén János gazda lett. A rákövetkező év januárjában választották meg a vezetőséget. Az ottlakó tanyasi nép a jó gazda hírében álló Kolozsi Ferencet kívánta növénytermesztési brigádvezetőnek: — Nem nagyon akartam vállalni — mondja —, de a remetei tanyások nagyon akarták, ezért feleltem igent. M. Szabó Zsuzsa (Folytatjuk)