Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-22 / 274. szám

1981. november 22., vasárnap o SZÜLŐFÖLDÜNK Békéscsaba köztéri szobrai és emlékművei Mottó: „Természet a nevem, és egészen mesterséges vagyok.” (Voltaire) Egy festőművész számára a kiállítás az alkotó folya­mat befejező aktusa, ugyanakkor a környezet számára dolgozó művészet képviselőjének munkája csupán akkor fejeződik be, amikor műve a nép szélesebb tömegeinek birtokává válik, benyomul az emberek életébe, örömöt okoz nekik, és magas művészi ízlést alakít ki bennük. Vajon valamennyien, akik e városban élünk, örülünk-e környezetünk művészeti értékeinek, ismerjük-e egyálta­lán azokat? Ismerjük-e alkotóikat? Valljuk be őszintén, ismereteink igen hiányosak! A köztereinkre, középüle­teinkre kerülő alkotások közül csak kevésnek jut osz­tályrészül az ünnepélyes avatás. A szobrok, emlékmű­vek többségét egyik napról a másikra állítják fel, így ezekről többnyire csak az arra járók szereznek tudo­mást. Ismeretlenül pedig nem okozhatnak örömet, nem tekinthetjük sajátunknak őket, és közönyösek leszünk azokkal szemben is, akik „vandál kedvükben” nagy ér­tékű szobrainkat megrongálják. Ez alkalommal olyan városnéző sétára hívjuk a kedves olvasót, melynek során megismerkedhet városunk művészeti értékeivel és azok alkotóival. Induljunk el a város leg­szebb részén, a szabadtéri kiállításnak is tekinthető szoborsétányon. Az árnyékos gesztenyefák alatt portrékat láthatunk, szám szerint tíz Áchim L. András. Készítette: Marton László alkotást. A Gyulai út felől haladva végig az első öt mű­alkotás a városunk történe­tében jelentős szerepet be­töltő személyeknek állít em­léket. A parasztvezér Áchim | L. András portréját 1971-ben Marton László Munkácsy-dí- jas szobrászművész mintázta meg. Marton László 1925- ben született Miskolcon. Az Iparművészeti Főiskolán, majd 1946-tól 1951-ig a Kép­zőművészeti Főiskolán ta­nult Pátzay Pál mester ta­nítványaként. Ismert művei: Veronika, Vigh Tamás port­réja. Vácott, a Duna-korzón „Fekvő nő”, Szombathelyen eddigi főműve, a Savaria emlékmű, Gyulán pedig a Lenin-szobra látható. 1971-ben készült Lipták j Andrásnak, városunk fel-' szabadulás utáni első pol­gármesterének szoborportré­ja. Ezt Kampfl József alkot­ta, aki 1939-ben született Monoron. A Képzőművészeti Gimnáziumban Somogyi Jó­zsef, a Képzőművészeti Fő­iskolán Mikus Sándor volt a mestere. Az 1963 óta rend­szeresen kiállító szobrász al­kotásaiból mindig egy szere­tő, finom lágy gesztus su­gárzik a néző felé. Felállí­tott köztéri szobrai közé tar­tozik a nagyszénási és a ka­locsai Kútfigura, valamint a Siklóson levő felszabadulási emlékmű. Békéscsaba első történet- , írója Haán Lajos evangé­likus lelkész volt. Emlékét' Kiss Kovács Gyula szobor­portréja őrzi, mely 1971-ben készült el. Kiss Kovács Gyu­la Munkácsy-díjas szobrász­Lipták András Készítette: Kampfl József művész 1922-ben született Budapesten. A Képzőművé­szeti Főiskolát Stdíó Ferenc, majd Pátzay Pál tanítvá­nyaként 1948/49-ben végezte el. Szobrait dinamika és bra­vúros anyagkezelés jellemzi, lemezdomborításai dekoratív formaérzékről tanúskodnak. Ez utóbbiakat az egri szín­ház és a Madách Színház homlokzatán láthatják. Ér­meket is készít. Vilt Tibor Munkácsy-díjas szobrászművész 1905-ben született Budapesten. A sé­tányon Munkácsyról készült I szobrát tekinthetjük meg. A t művész három évet végzett az iparművészeti és kettőt a Képzőművészeti Főiskolán, s 1925 óta szerepel rendsze­resen a hazai, 1945 óta pe­dig a külföldi kiállításokon. Több szobra a Magyar Nem­zeti Galéria tulajdonában van, s egy műve a bostoni Harvard Múzeumban. Ma­gyarországon számos szobrát állították ki köztereken. Gyóni Géza költő mell-1 szobrát Pátzay Pál Kossuth- * díjas kiváló művész készí­tette. A közelmúltban el­hunyt mester 1896-ban Ka­puváron született. A Kép­zőművészeti Főiskolára 1912­Haán Lajos. Készítette: Kiss Kovács Gyula ben iratkozott be, s később önképzéssel fejlesztette al­kotókészségét. Majd 1928 és 1930 között a római Collégi- um Hungaricum ösztöndíja­sa volt, s 1945-ben nevezték ki a Képzőművészeti Főisko­la • tanárának. Jelentős köz­életi tevékenysége sohasem akadályozta szobrászi mun­kálkodásában. Művészetében összhangot teremtett a ki­egyensúlyozott szerkezet és a tiszta, érthető formák kö­zött. Szobrainak felületét fi­noman munkálta meg. Alko­tásaiból, melyeknek témát az élet adott, humánum sugár­zik. Szobraiban az egyszerű érthetőség mellett a formák is a látványszerűséget hang- sú’yozzák, és ez jellemzi ka­rakteres portréit is. Közté­ren felállított szobrai közül Hunyadi János Pécsett, a Lenin-szobor Budapesten és a felszabadulási emlékműve Debrecenben látható. A paraszti élet megörökí- tőjének, Móricz Zsigmond-1 nak Martsa István állított/ emléket 1975-ben. ö 1912- ben született Pozsonyban, s a háború után induló mű­vésznemzedékhez tartozott. A felszabadulás előtt vil­lanyszerelőként és mozigé­pészként dolgozott. A Kép­zőművészeti Főiskolán Fe­renczy Béni tanítványa volt. Tanulmányúton járt Kíná­ban, Koreában, Vietnamban és a Szovjetunióban. Mun­kásságáért 1957-ben és 1966- ban Munkácsy-díjat és 1970- ben Érdemes Művész címet kapott. Művészetében a po­litikai mondanivaló mindig elsőrendű szerepet játszott. Martsa István 1978-ban halt meg. Függőónos fiú című munkája Salgótarjánban, a Kürtös lány című szobra Sik­lóson, Kubikosa pedig Kecs­keméten látható. A nagy proletárköltő em­lékét őrzi Borsos Miklósnak 1975-ben József Attiláról ké- { szített portréja. A Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrász- művészünk 1906-ban szüle­tett Nagyszebenben. Önkép­zés céljából Franciaországba és Olaszországba utazott, mi­vel itthon festő szakon ta­nult. Szobrai nem zsúfoltak, hanem végtelen egyszerűsé­get tükröznek. Egyszerű for­ma és magatartás jellemzi őket. Alkalmunk van meg­figyelni mindezt az egész alakos alkotásán. A Múzsa tekintetével összefogja, ösz- szekapcsolja a sétány szob­Munkácsy Mihály: Készítette: Vilt Tibor rait, mintha valóban ő ih­lette volna meg a költő-, író-, politikus-, városépítő- és zenészalkotókat. Borsos Miklós művészetét az anyag-, a plasztikai formálás törvé­nyeinek és lehetőségeinek tisztelete jellemzi. Szobrait kőbe, bazaltba vagy már­ványba faragja; s domborí­tásait vörösrézből készíti. Az érzékletes formák mestere. Az utóbbi években számos szobrát állították fel: Bala­toni szél a balatonfüredi mó­lón, Anya gyermekkel Buda­pesten, az Orfiban, Bartók- mellszobra Zalaegerszegen, Munkácsy-mellszobra a mú­zeum előtt található. A portrésort a két nagy zeneszerző bronzból készült portréja zárja. Bartók Béla ismert arcvonásait Vigh Ta­más, Kodály Zoltánét pedig j Schaár Erzsébet örökítette meg. Vigh Tamás Csillaghegyen született 1926-ban. Kezdet­ben gyári munkásként dol­gozott, majd Medgyessy Fe­renc javaslatára beiratkozott a Képzőművészeti Főiskolá­ra, amelynek később maga is tanára lett. A Munkácsy-dí­jas érdemes művész, az egykori Ferenczy Béni-tanít­Móricz Zsigmond. Készítette: Martsa István .vány mindig a felemelkedni tudók közé tartozott. Egy évtized alatt ritka követke­zetes munkával, a magyar szobrászat történetében is számottevő, esztétikai mér­cével is mérhető életművet teremtett. Schaár Erzsébet 1911-ben született Budapesten. Főisko­Gyóni Géza. Készítette: Pátzay Pál lai tanulmányait 1924 és 1926 között végezte Kisfalu- di Strobl Zsigmond növendé­keként. Kiállításokon 1926 óta. szerepelt, és többnyire portrékat, kisplasztikákat ké­szített. Portréi pszichikai ér­zékenységről vallanak, s ér­zékeny plasztikai rend jel­lemzi őket. Utolsó műveit a szecesszió és a szürrealiz­mus elemeinek felhasználá­sával alkotta meg. Egész alakos szobrai közül az Ülő nő Tiszapalkonyán, a Déry­né Miskolcon látható. Marx­ról mintázott mellszobrát az MSZMP Békés megyei Ok­tatási Igazgatóságának bejá­rata előtt helyezték el. A sétányról tegyünk egy kis kitérőt a Deák Ferenc utcába. A Vásárhelyi Pál Szakközépiskola épülete előtt áll ifj. Győri Dezső Ifjú mér­nökök című, kétalakos szob- I ra, amely az iskola célját, | törekvéseit fejezi ki. Utunkat folytatva két szo­borral, illetve egy emlék­művel találkozunk a Penza- j lakótelepen. Mladonyiczky j Béla, a város szobrászművé­sze készítette a Zene című szobrot. A művész 1935-ben született Kondoroson. A Képzőművészeti Főiskolán Pátzay Pál és Szabó Iván tanítványa volt. Gimnáziu­mi tanár, és rendszeresen ki­állító művészünk. Műveit a realitásra való törekvés, az emberi erő érzékeltetése, a test dinamizmusának hang­József Attila. Készítette: Borsos Miklós súlyozása jellemzi. A Zene, és a termékenységet szim­bolizáló Alföld (ifjúsági ház/ előtt) lírai érzelemgazdagsá­gáról árulkodik. Munkás- mozgalmi emlékművét a i Bandika-fánál láthatjuk. | (Sikonyi-Körös-part.) Érme­ket is készít. Munkásságáért 1977-ben nívódíjjal és Szé­kely Bertalan-éremmel, 1978- ban Munkácsy-emlékérem- mel tüntették ki. A múlt év­ben megkapta a Békés me­gyei Tanács Művészeti díját. Szabó Iván Munkácsy-dí­jas, érdemes művész készí­tette Békés és Penza me­gyék kapcsolatát szimbolizáló plasztikát, amely a Barátság címet viseli. A művész 1913- ban Budapesten született. A Képzőművészeti Főiskolán Borg Jenő és Medgyessy Fe­renc tanítványaként végzett. Tagja volt a KUT-nak (Kép­zőművészek Űj Társasága) és a Szocialista Képzőművé­szek Csoportjának. Rendsze­resen kiállító művész. Kerá­miákat és érmeket is készít. A Magyar Nemzeti Galéria számos alkotását őrzi. Főbb művei: Női sportlovas (Me­zőgazdasági kiállítás), Kini­zsi lovasszobra (Nagyvá­zsony). Megszakításokkal 1937. óta Hódmezővásárhe­lyen dolgozik, és 1954-től' a főiskola művésztelepét veze­ti. A Békés megyei Rendőr-fő­kapitányság épülete előtt látjuk dr. Münnich Ferenc \ 1980-ban felavatott mell­szobrát, amelyet Csontos László mintázott meg. A művész 1925‘ben született Kisújszálláson. A Képzőmű­vészeti Főiskolát Pátzay mester tanítványaként 1954- ben végezte el. Lírai hangu­latú kisplasztikái és érmei mellett több köztéri szobrot is készített. A budapesti Lágymányosi lakótelepen Ülő nő, a Széchenyi-hegyi tv- adónál Nő madárral figurá­ja, a Vasas sporttelepen At­létanő című figurája látható. A Szabadság téren áll . Kalló Viktor Lenin-szobra, | melyet 1972-ben avattak fel. Kalló Viktor a középgenerá­ciónak nevezett művésznem­zedék egyik jelentős szob­rászművésze. Pályáját az öt­venes évek második felében kezdte el. Realista művé­szetszemléletét humánus ma­gatartás jellemzi. Babocsán született 1931-ben. A felsza­badulás előtt segédmunkás­ként, majd lakatosmester­ként dolgozott. Békéscsabán, a Tanácsköztársaság útján látható másik alkotása,, amely a Proletár 1919 cí-1 met viseli. A mezítlábas, ke­zében puskát tartó paraszt­fiú alakjában a magyar Tá­vig Tamás: Bartók Béla nácsköztársaság védelmére siető proletariátusnak állí­tott emléket. Szobrával egy­szersmind utal a megye több évtizedes agrárszocialista múltjára is. Munkássága el­ismeréséül 1961-ben Mun- kácsydíjal, 1969-ben SZOT- díjjal tüntették ki. Köztéri szobra közül a Mártírem­lékmű Budapesten a Köztár­saság téren, Kútfigurája Sal­gótarjánban, felszabadulási emlékműve Rétságon lát­ható. A Lenin-szoborral szemben emelkedik a 101-es honvéd t gyalogezred I. világháborús I emlékműve. Az obeliszket 1923-ban Belanka Pál békés­csabai kőfaragó mester ké­szítette. A Tanácsköztársaság út­ján folytatjuk sétánkat. A 24—28. számú lakóház nyi­tott udvarában állították fel Garányi József Harmónia cí- { mű alkotását. Garányi Jó­zsef Munkácsy-díjas kerami­kus 1928-ban született Bu­dapesten. Az Iparművészeti Főiskolán tanult, majd a He­rendi Porcelángyárban kezd­te meg működését. Több iparművészeti kiállításon sze­repelt porcelánedényekkel és -szobrokkal. Számos, épü­letdíszítő kerámia faliképet Borsos: Miklós: Múzsa is készített. Lanton játszó nőalakja jól illeszkedik be­le a Tanácsköztársaság úti, kerámiával burkolt épületek hangulatába. A szobrot 1981- ben avatták fel. Felszabadulásunk évében készült a Felszabadulás té­ren álló emlékmű, melyet i Verba Imre tervezett. Ver- ( ba Imre Battonyán szüle­tett 1920-ban. Tanulmányait Kodály Zoltán. Készítette: Schaár Erzsébet az Iparrajziskolán kezdte, majd a Képzőművészeti Fő­iskolán Kisfaludi Strobl Zsigmondnál folytatta. A szobrász és építész 1948 óta Csehszlovákiában él. Továbbhaladva, jobb olda­lon a Kulich Gyula téren ál­lították fel Varga Imre Mun­kácsy-díjas szobrászművész j Mártíremlékművét. A mű- I vész 1923-ban Siófokon szü­letett. Már a középiskolás évek alatt is kiállított, mi­vel kitűnő rajzképességek­kel rendelkezett. A főiskolán Pátzay Pál és Mikus Sándor tanítványa volt. Műveivel 1957-től minden hazai, or­szágos jellegű kiállításon ta­lálkozhatunk, de gyakran- szerepel külföldi tárlatokon is. Képzőművészetünk de­rékhadának kiemelkedő kép­viselője. A klasszicizmus út­mutatása szerint indult, majd később a klasszikus harmóniánál bonyolultabb, differenciáltabb, kubista­konstruktivista szobrászat művelőjévé vált. 1965-ben je­lentkezett először kiállításon heggesztett fémplasztikáival. Stíluseszközeit külön-külön alkalmazza. Az az elve, hogy mindig az aktuális monda­nivaló dönti el, mikor me­lyikhez nyúl. Más-más szel­lemben készült művei egy­aránt mélyek, ezért meg­hökkentőéi:, mint ahogy azt a városunkban felállított emlékműve is tükrözi. Az életfa sizmbolumának fel- használásával állít drámai emléket a gyalázatot pátosz­ba emelő Kulich Gyula pél­dáján, az egy országért er­Schaár Erzsébet: Marx Fotó: Váradi Zoltán kölcsileg kiálló mozgalom­nak. Köztéri szobrai közül Professzora Debrecenben a Nagyerdőn, Madách-, Rad- nóti-szobra Salgótarjánban, Páva című kompozíciója Rajkán a határállomáson látható. Az 54. számú ház előtt áll Makrisz Agamemnon 1972- ben készült Munkáslány cí- [ mű, egész alakos szobra. A f művész görög földön, Pat- riszban született 1913-ban, és 1950 óta él Magyarországon. A Kossuth- és Munkácsy-dí­jas, kiváló és érdemes művé­szünk a nemzetközi munkás- mozgalom, a görög szabad­ságharc, a haladó irodalom és a művészet nagy képvi­selőit örökíti meg portré­szobraiban. Művészi forma­nyelvét a klasszikus görög és a modern plasztikai törek­vések ötvözése jellemzi. Je­lentős szerepet játszik a magyar képzőművészet szer­vezeti életében is. Homlok- i zati kompozícióját 1972-ben í a Békés megyei Tanács Der- kovits-sor felőli homlokza­tán helyezték el. Köztéri al­kotásai közül legjelentősebb a pécsi felszabadulási em­lékmű és a mauthauseni emlékmű. összeállította: Bőm Miklósné

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom