Békés Megyei Népújság, 1981. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-09 / 237. szám
Vidéki házgyárak és a Budapesti Lakásépítő Vállalat építi a mintalakótelepet a fővárosban Gyönyörű képek a mintalakótelepről. Tetszetős, jó beosztású házak, többnyire beépített tetőtérrel — s mindez házgyári panelből. Az áruk négyzetméterenként szinte azonos a szabvány lakótelepi épületek lakáséival, csak hát itt mésfél-kétszer akkora egy lakás, garázs is került mellé, így az ára eléri aa> egymilliót. (A telek és a közművesítés költségei nélkül, de ezeket a többi lakótelepeken is az állam fizeti.) A riport végén a műsorvezető azt kérdezi: miért nem olcsóbbak a gyorsan, kevés munkával felépülő lakások a hagyományos építésmóddal készülteknél? Kíséreljük meg a' választ. Minden termék kétféle munkából áll össze. A különféle anyagok, alkatrészek egy korábbi munkafolyamat végtermékei, csak éppen most kerülnek felhasználásra. Ilyen a tégla, a cement, a vízvezetékcső és még számtalan dolog. Ugyancsak' e csoportba tartoznak azok az eszközök, amelyek segítségévei elkészül a lakás,' de ezeket nem építik be, hanem fokozatosan használódnak el. Ilyen az állványzat, a betonkeverő, az emelőgép és így tovább. A gazdaságtanban ezeket így együtt holt munkának nevezik. A másik fajta munkát, amely az előbbit működteti, illetve beépíti, a termelés helyszínén találhatjuk — ennek szaknyelvi neve: élőmunka. E gazdaságtani alapfogalmakat azért kellett felidézni, 'mivel a termékek költségét az határozza meg, hogy e kétféle munkából mennyit foglalnak' magukban. Ezek után nézzük meg a lakások munkaigényét. A hagyományos technológia alkalmazásakor kevesebb a holt munka, több a helyszínen végzendő élőmunka, míg a házgyári panelek összeszerelésekor fordított az arány. Né- hász szám: egy házgyári lakás elkészítése átlagosan 1300 munkaórát kíván. Ennek egynegyede a panelgyártáshoz, míg a többi az összeszereléshez, illetve a befejező munkákhoz szükséges. Egy téglából készült lakásra meg- egyszer ennyi munkaórát kell fordítani — vagy — ami ugyanezt jelenti —, meg kell duplázni az építők létszámát. És a holt munka? Ehhez nehéz ilyen egyértelmű számokat sorolni. Egy házgyár 100 milliókba kerül, évente elkészít 2-3 ezer lakást és 5-8 év múlva rekonstrukcióra szorul. A panelszállításhoz speciális gépjárművek, majd az építés helyén toronydaruk kellenek. Ezen túl az új építési mód beruházásokat indukál a cementiparban; a kohászatban (például betonacél); a vegyiparban (például hőszigetelő és tömítőanyagok) és így tovább. Vagyis az építőipar holtmunka-igénye más iparágakban növeli meg az élőmunka mennyiségét — ha csak nem nő ott is a termelékenység. (Tévedés ne essék, ha a hagyományos technológiát futtatják fel, az is beruházással járt volna! Igaz valamivel kevesebbel, de munkáskézzel nem bírta volna az ország azt az építésmódot.) Az egész folyamatra igaz kell hogy legyen az iparosítás alaptétele: azért kell gépesíteni, hogy egységnyi munkával egyre nagyobb értéket lehessen előállítani. Igen ám, de ahol a mennyiségi és a minőségi változások egyszerre jelentkeznek, ott e tételt megelőzi valami: a felhalmozás, amely a tőke születésekor is fájdalmakkal járt, és nem gond nélküli a később termelni kezdő beruházások létrehozásakor sem. A fájdalom díja csak az lehet, hogy a sorozatgyártás felfutásával a géppel gyártott termék olcsóbb lesz, és eltűnik a hiány is. Nos, Svédországban — ahol a 60-as évek elején rövid idő alatt zajlott le az építőiparban a technológiai váltás — minden várakozás ellenére nem csökkentek a lakásárak'. Igaz, nem is nőttek, és ki lehetett elégíteni a társadalom lakások iránti szükségletét. Ha a gazdaságosságot ’ szem előtt tartó tőke így járt, akkor feltehetően illuzórikus számon kérni a csökkenést nálunk' is. Viszont a hihetetlen áremelkedésre választ kell találni (az elmúlt 15 évben csaknem háromszorosára nőttek a_ lakások előállítási költségei). A válasz kulcsa a termelékenység — a holt munkáé ugyanúgy, mint a helyszíni élőmunkáé. És ha a termelékenység alacsony, a lehetségesnél eleve drágább a házgyár, az ablak, a vízcsap és így tovább. Ezek összege- ződnek a kivitelező vállalatnál, ahol a szervezetlenség tovább növeli a munkaráfordítást — következésképpen az árat is. Néhány kiragadott példa: az egyik házgyárban évek óta rossz a gyártósor automatikája. Ez plusz három embert és rosz- szabb minőséget jelent a gyárban — a vésések és szit- kozódások idejével pedig a szerelés drágul. Egy másik vállalatnak van annyi ^szak- iparosa, hogy a házai elkészítéséhez szükséges festő-, tapétázó-, szigetelő- és burkolómunkákat el tudja végezni, de az ütemtelen termelés miatt az év második felében alvállalkozókat kell foglalkoztatnia. Azután a következő év elején saját dolgozói kijavítják az alvállalkozók hajrában összecsapott munkáit. A példák megtold- hatók három számmal is:egy házgyári lakás elkészítésére a vállalatok 700—1200 órát fordítanak (az átlag valamivel 900 óra fölött van). A szórás jóval nagyobb a megengedhetőnél. Végül foglaljuk össze a válaszokat. Lehetne kevesebb munkával építeni? Igen. Ekkor olcsóbb lenne az építés? Feltétlenül. Csak az építőiparnak kell rendeznie a sorait? Nem, bár önmagában ez is nagy előnnyel járna. Németh K. Géza Ilyen családi házakat, ikerházakat és sorházakat is lehet építeni panelből! Felszabadulási ünnepség Okányban Felújítják a Sárréti vendéglőt (Tudósítónktól) Október 6-án, kedden este ünnepségen emlékeztek meg a fiatalok Okány felszabadulásának 37. évfordulójáról. Az ünnepséget az általános iskola úttörőcsapata és a községi KISZ-alapszervezet rendezte az általános iskolában. Kiss István tanár ünnepi beszédében megemlékezett 1944. október 6-ról, arról a napról, melyen a szovjet hadsereg felszabadította a községet a német megszállás alól. Felidézte azoknak az emlékét, akik ezen a napon vesztették életüket Okányban. Az ünnepi beszédet követően a részt vevő 250 fiatal tábortűz fénye mellett forradalmi dalokat énekelt. Komlósi Sándor Szeghalmon a vendéglátás korszerűsítése, gondja túlnyomó részben a helyi ÁFÉSZ vállán nyugszik. A nagyközség 11 ezer lakosát, a járási székhelyet felkereső emberek napi étkezését kell megoldaniuk. A szövetkezetnek három vendéglője, melegkonyhás italboltja, bisztrója, presszója és két italboltja van. Ezenkívül üzemi konyhát, büfét, valamint cukrászüzemet mondhatnak magukénak. Az elmúlt esztendőben bezárták az 5. számú italboltot, ugyanakkor bővítették a Pákász-tanyát, ahol harmad- osztályú árakon kínálják az ételt és az italt. Tavaly augusztusban szintén megszünGázlánggyújtás Sarkadon (Tudósítónktól) A nagyközség felszabadulásának 37. évfordulóján, október 6_án kettős ünnep volt Sarkadon. Kedden délután 3 órakor a szovjet hősök emlékművénél koszorúzási ünnepséget rendeztek. Ezt követően a Lenin-szoborhoz vonultak az ünnepség résztvevői. Itt adta át Galambos István, a Dél-alföldi Gáz- szolgáltató Vállalat műszaki igazgatóhelyettese Jakó István tanácselnöknek a lakossági gázvezetéket. Az ünnepségen elhangzott: a földgáz ipari felhasználása a nagyközségben már 1978-ban elkezdődött. Ekkor tért át a földgázüzemre a Sarkadi Cukorgyár. Azóta megépült a nyomáscsökkentő berendezés, és mostantól a lakosság számára is lehetővé válik a modern energiahordozó használata. Elsőként a közelmúltban felépült 14 lakásos társasház leendő tulajdonosai vehetik igénybe ezt az új szolgáltatást. Ezt követően jut el a gáz a központi orvosi rendelőbe, majd a Béke sétányon levő lakásokba, valamint az új nyolctantermes iskolába. A VI. ötéves terv folyamán pedig a gerincvezetékhez közel levő lakásokba, ahol az utcai társulás létrejön. Az eddig létrejött társulásban a részvétel 99 százalékos. Tímár Imre Lépcsőházi séták Járok itt, járok ott, ugyanúgy, ahogyan ön is, tisztelt olvasó. Baktatva felfelé a lépcsőházakban, unos-untalan elővesz a kérdés: miért, hogy itt szép rend és tisztaság honol, és miért hogy amott olyan a lépcsőház, mintha gazdája sem lenne. Hohó, kapok a szón, hát ez az! Ahol mocskos kézlenyomatokkal, alkalmi falfestők remekműveivel, lehorzsolttépett oldalaikkal kiabálnak rám a falak, ott nyilván nincs gazdája a lépcsőháznak. Illetve van ugyan, a ház valamennyi lakója, de úgy látszik, az sok. „Sok bába közt elvész a gyermek” tartja a közmondás, és általában ezek a közmondások tapasztalatokon alapulnak, nem pedig ötlettelen kitalációk. A sok bába lehet ezúttal a „sok lakó” is, akik úgy vannak a lépcsőházzal: mit érdekel, hogy milyen, semmi közöm hozzá. Két bökkenő is van ebben az okoskodásban. Egyrészt: aki nem kíméli a lépcsőházat, azt sem érzi, mennyire lehangoló az ilyenfajta környezet, másrészt: ez is afféle dzsungelösztön, amit — dzsungel híján — jó lenne mielőbb megszüntetni. Végül is nem ártana példákat hozni. Akad Békéscsabán és másutt is bőven. Mi több, Csabán a főutca legújabb, szobordíszes épületének egyik lépcsőházában ámultam el a modern vandalizmus falakat díszítő tevékenységén, és a múltkor Orosházán csodálkoztam egy szerény, kis háromemeletes ragyogóan tiszta lépcsőházában. Persze, egyik városra sem csak ez a jellemző, máshol is akadnak elszomorító vagy éppen kellemesen tiszta, szép iépcsőházak. ... És az milyen, ahová — munka után, estefelé — hazajárunk? (sass e.) tették a tejbisztrót, de az idén újra megnyitották, mert a lakosság igényli ezt a szolgáltatást. Sajnos, a szállodát végleg be kellett zárni az épület rossz állaga miatt. • Az ÁFÉSZ meghatározó szerepét mutatják a forgalmi adatok is. Ezek szerint a szövetkezet az év első felében 19,4 millió forint értékű ételt, italt adott el, míg a Szeghalmi Állami Gazdaság, a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz üzletei összesen 4 millió forint bevételre tettek szert. Mindenképpen örvendetes, hogy az alkoholmentes italok forgalma 6 hónap alatt 20 százalékkal emelkedett az előző esztendőhöz képest. Megduplázták a saját készítésű ételek eladását, az előfizetéses menükből pedig 8,3 százalékkal nőtt a forgalom. A közétkeztetés lehetőségei azonban nincsenek kihasználva. A konyhák még további 250—300-zal tudnák növelni a napi ételadagot. A VI. ötéves tervi elképzelések megvalósítása pénz hiányában lehetetlen. Ezért a vendéglátóipari kombinát építése helyett előtérbe kerülnek a rekonstrukciók. Még ebben az évben befejezik a Sárréti vendéglő felújítását. Az üzlet 70 négyzet- méterrel bővül, új raktárakat és szociális helyiségeket hoznak létre. Nagyobb lesz a konyha, korszerűsítik a fűtést és a berendezést. A jelenlegi presszó és a cukrászüzem épületét lebontják. Az előbbi üzlet a lottózó és a volt leértékelt áruk boltja helyén lesz, a cukrászüzem pedig a Bethlen úti bútorraktár helyét foglalja el. Tervezik még a vasúti vendéglő korszerűsítését is. (s. s.) Vasutas nyugdíjasokat köszöntöttek Hagyomány már Békéscsabán, a MÁV körzeti üzemfőnökségénél, hogy minden év őszén meg- ünneplik a nyugdíjasokat. Az idei nyugdíjasnapot október 6-án, kedden délután tartották a Vasutas Művelődési Házban. Kesjár Mihály, a nyugdíjascsoport elnöke tartott megnyitó beszédet, majd a 10-es számú iskola diákjai adtak műsort. Énekkel, szavalatokkal szórakoztatták a mintegy 230 nyugdíjast és a vendégeket. Ezután vacsorával vendégelték meg az idős vasutasokat. Késő délután, ín hangulatban ért véget a hagyományos nyugdijasnap. O. K. Ifjúsági fórumok (Tudósítónktól) A Hazafias Népfront kezdeményezésére októberben és novemberben hazánk hatvan településén ifjúsági fórumot szerveznek. Megyénkben Orosházán és Szeghalmon kerül sor ilyenre. A fórum célja, hogy a fiatalok még jobban megismerjék a HNF-mozgalmat, s általában társadalmi-politikai intézményrendszerünket, aktívabbá váljanak a lakóhelyi közéletben, a mozgalom működésében, illetve megvitassák az ifjúság közérdekű problémáit. A fórumot a HNF a KISZ-szel közösen rendezi a fiatalok érdeklődési köreinek, ifjúságpolitikai törekvéseinknek megfelelően. Pap Zsigmond H férfiak is egyenjogúak (Tudósítónktól) Október elején a szarvasi Szirén Ruházati és Háziipari Szövetkezet nőbizottsága hagyományalapító, vidám ünnepséget rendezett a szövetkezet férfidolgozóinak. A vidám találkozót Tari Jó- zsefnénak, a szövetkezet elnökének pohárköszöntője nyitotta meg, amelyet tréfás műsor követett. A vendéglátó nők ajándékkal kedveskedtek: minden férfi gyertyával ellátott nyújtófát kapott jó tanácsok kiséreté- ben. Hangsúlyozták az asszonyok. hogy a szövetkezetben a férfiak egyenrangúak a nőkkel (!), s ezentúl évente egyszer illendően őket is megün- neplik. Matuzné Tőkés Mária Mennyibe kerül egy lakás?
